Logisztika
     Spedició, Fuvarozás
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódó területek
     Közlekedés
     Információs társadal.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb

Adó 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015

Kapcsolódó oldal:  

Fontos  

SZJA adókötelezettség 2013, 2014


Személyi jövedelem adó (SZJA) 2013:

Adókulcs 16 %
Megszűnt a félszuperbruttó.

Személyi jövedelem adó (SZJA) 2014:

Adókulcs 16 %

ÁFA kulcsok 2014-ben 2013-ban.


- 27 százalékos áfa (a 2011. évi 25 százalékos helyett 2012. január 1. napjától 27 %)
- 18 százalékos áfa
- 5 százalékos áfa
- 0 százalékos áfa
- mentes az adó alól
A 2011-ben meghatározott termékkörök nem változnak.

2013-ban az élősertés és a félsertés áfája 27 százalékról 5 százalékra csökkent.

ÁFA szorzószámok (bruttó árból) az egyszerűsített számlán

- 27 százalékos áfa esetén 0,2126
- 18 százalékos áfa esetén 0,1525
- 5 százalékos áfa esetén 0,0476







A 2012. évi CXLVII. törvény Parlament által 2012. december 17-én elfogadott módosítása értelmében a kisvállalati adó bejelentkezési határideje január 15-re módosult.







Telefon magáncélú használata 2011, 2012, 2013

a szolgáltató által kibocsátott számla (áfával együtt számított) értékből többféleképpen határozható meg:
- Tételes elkülönítésel
- Amennyiben a magáncélú telefonhasználat tételes elkülönítése nem lehetséges, a számlázott érték 20 százalékát kell a magáncélú használat értékének tekinteni

Adók, járulékok, egyéb 2012, 2013, 2014























Kamatadó 2013 július 31-ig

- Kamatadó 16%

Kamatadó 2013 augusztus 1-től

- Eddigi kamatadó 16% + 6% EHO (egészségügyi hozzájárulást) összesen 22%

ÁFA kulcsok 2013, 2014

- 27 százalékos áfa (a 2011. évi 25 százalékos helyett)
- 18 százalékos áfa
- 5 százalékos áfa
- 0 százalékos áfa
- mentes az adó alól
A 2011-ben meghatározott termékkörök nem változnak.

Garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) és a minimálbér összege 2014


A garantált bérminimum (szakmunkás bérminimum) 2014-ben 118.000,-Ft.
A minimálbér 2014-ben 101.500,-Ft.

Garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) és a minimálbér összege 2013

A garantált bérminimum 2012-ben 108 000,-Ft. A garantált bérminimum 2013-re 113.000,-Ft.
A minimálbér 2012-ben 93.000,-Ft. A minimálbér 2013-ra 98.000,-Ft.

A minimálbérnek is van adóterhe, illetve van utána járulékfizetési kötelezettség. A minimálbérre is vonatkozik a 16 % személyi jövedelemadó megfizetése.

A minimálbér járulékai 2013-ban

A munkavállalót terhelő járulék.

- 10 %-os nyugdíjjárulék, amely független attól, hogy a dolgozó magánpénztári tag vagy sem.
- 7 % egészségbiztosítási járulék, amely 2 részből tevődik össze, a 4 %-os természetbeni, illetve a 3 %-os pénzbeli járulékból.
- 1,5-os munkaerő-piaci járulék.

A munkáltatót terhelő járulék.

- 27 %-ot jelentő szociális hozzájárulási adó,
- 1,5 %-os szakképzési hozzájárulás.

EHO 2013


Járulékmértékek 2013

A munkaadók által fizetendő járulék:

- szociális hozzájárulási adó (korábban TB járulék) mértéke 27%
Az adó kedvezményekkel csökkenthető. Az adó alapja a jövedelem, vállalkozásoknál legalább a minimálbér 1,25-szöröse.

A munkavállalók által fizetendő járulék:

- 10% nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztár tagja is járulékot fizet),
- 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék
- 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék (nyugdíj, akkor nem kell)
- 1,5% munkaerőpiaci járulék (ha van vállalkozás melletti főállás vagy nyugdíj, akkor nem kell)

Nyugdíjas vállalkozó nem egészségbiztosítási járulékot, hanem havi havi 6660, napi 222 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
A járulékok alapja a jövedelem, vállalkozásoknál a nyugdíjjárulék esetén legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék esetén legalább a minimálbér 1,5-szerese; másodfoglalkozású, kiegészítő tevékenységű vállalkozásoknál a kivét, illetve a jövedelem, vagy az EVA-alap 4%-a.

Egyéni főfoglalkozású vállalkozók, főfoglalkozású evás által fizetendő járulékok 2013-ben

- Szociális hozzájárulási adó 27%
- Nyugdíjjárulék 10%
- Egészségbiztosítási járulék 7 (4+3)%
- Munkaerő-piaci járulék 1,5%

Kiegészítő tevékenységü nyugdíjas vállalkozók, kiegészítő tevékenységü evás által fizetendő járulékok 2013-ben

- Nyugdíjjárulék 10%
- Egészségügyi szolgáltatási járulék havi 6660, napi 222 Ft

Nyugdíj melletti jogviszony, fizetendő járulékok 2013-ben

- Szociális hozzájárulási adó 27%
- Nyugdíjjárulék 10%
- Egészségbiztosítási járulék 4%, cak nyugdíj folyosításának szüneteltetése eseten 7%

Megbízás,választott tisztviselő,bedolgozó, fizetendő járulékok 2013-ben

- Szociális hozzájárulási adó 27%
- Nyugdíjjárulék 10%
- Egészségbiztosítási járulék 7 (4+3)%

Az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka) járuléka 2013


- alkalmi munkavállaló után 1000 forint,
- a mezőgazdasági és az turisztikai idénymunkás után 500 forint,
- filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3000 forint.

Biztosított mezőgzdasági östermelő által fizetendő járulékok 2013-ben


Tárgyévben kezdő őstermelő, vagy akinek a megelőző évben a bevétele 8 000 000 Ft-nál tőbb

- Szociális hozzájárulási adó 27%
- Nyugdíjjárulék 10%
- Egészségbiztosítási járulék 7 (4+3)%

Tárgyévben maximum 8 000 000 Ft bevétel

- Nyugdíjjárulék 10%
- Egészségbiztosítási járulék 4%

EVA 2012-ben


- adókulcs 37%
- összeghatár 30 millió Ft.

EKHO 2012-ben


- A Magánszemélyt terhelő EKHO, az EKHO alapja után 17%
- A nyugdíjast terhelő EKHO, az EKHO alapja után 11,1%
- A kizetőt 20% mértékű kötelezettség terheli

Árfolyamnyereség adója 2012-ben


- A kamat, árfolyamnyereség adója változatlanul 16 %.

Önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzésének illetéke 2012


- Az illeték mértéke 10%

2013 (éves) adó bevallás határideje  

Személyi jövedelem adó bevallásának (SZJA) benyújtási határideje:

Magánszemélyeknek: 2014. május 20

Egyéni vállalkozóknak: 2014. február 25.

Éves ÁFA bevallásának benyújtási határideje:

2014. február 25.


Elfogadta a parlament kedden a 2015 évi adótörvényeket. (MTI)
(logsped)
2014.11.18.
A miniszterelnök pénteken a Kossuth rádióban kijelentette, vissza kell vonni és módosítani kell a javaslatot. Nemzeti konzultáció indul januárban. (MTI)
(logsped)
2014.10.31.
A Kormány az Országgyűlésnek kedden benyújtotta a jövő évi adótörvény-tervezetét. A többgyerekes családoknál nagyjából 230 milliárd forint az adókedvezmény és a cégek adózása sem változik. Többek között ÁFA csökkentés, elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert, áfacsalások visszaszorítása szerepel a tervezetben. (M1 Híradó )
(logsped)
2014.10.22.
Az Országgyűlésnek kedden benyújtott jövő évi adótörvény-tervezet szerint a jelenlegi 200-ról 50 literre csökkenne a magánfőzés keretében előállítható párlat mennyisége,a magánfőzéshez kapcsolódó kedvezmények csak a gyümölcstermesztő magánszemélyekre vonatkoznának. Megszűnik a tömény szeszes italokra alkalmazott differenciált jövedéki adómérték. (MTI)
(logsped)
2014.10.22.
Az adó alapja a felhasználó által bonyolított adatforgalom lesz. És 150 forint / gigabyte.
(logsped)
2014.10.21
A szaktárca számításai szerint a kétgyermekesek családi adókedvezményének megduplázása évente további 55-60 milliárd forintot hagyna az érintett nagyjából háromszázezer szülőnél; az új adóügyi lépésekre ősszel, a 2015-ös költségvetés tervezetében tesz javaslatot a kormány - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Nemzetnek.
(logsped)
2014.09.13.
Az adóhatóság elektronikusan indíthat adóellenőrzéseket július elsejétől, ezért minden vállalatnak és vállalkozásnak érdemes ellenőriznie, hogy a NAV számára adott nyilatkozata a cég elektronikus kapcsolattartására vonatkozóan mire terjed ki. (MTI)
(logsped)
2014.07.01.
A jövőben új feltételek mellett igényelhetnek fejlesztési adókedvezményt beruházásaikhoz a vállalkozások, az időszaki elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó szabályok pedig idén július 1-je helyett csak 2015. január 1-jén lépnek hatályba. (MTI)
(logsped)
2014.06.24.
A jövőben új feltételek mellett igényelhetnek fejlesztési adókedvezményt beruházásaikhoz a vállalkozások, az időszaki elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó szabályok pedig idén július 1-je helyett csak 2015. január 1-jén lépnek hatályba. (MTI)
(logsped)
2014.06.24.
A reklámokból származó árbevétel, valamint a saját célú reklámok költsége után adót kell fizetnie a jövőben a médiavállalkozásoknak, kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók hasznosítóinak, az internetes reklámok közlőinek. (MTI)
(logsped)
2014.06.11.
Péntektől elérhető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mobil alkalmazása, amely az ügyintézésben segíti a hivatal ügyfeleit (MTI)
(logsped)
2014.04.25.
Elkezdte a 2013-évi szja-bevalláshoz szükséges nyomtatványok postázását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Nyilatkozni kell arról, kérik-e munkáltatójuktól adójuk megállapítását, valamint az adóhivataltól egyszerűsített bevallást. (MTI)   
(logsped)
2014.01.15.
Egyebek mellett az adótörvényeket, a biztosítási törvényt és az árfolyamgát igénybevételének szabályait is módosította az Országgyűlés (MTI)    
(logsped)
2013.12.18.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adóváltoztatásokat. A kormány javaslatára a családi adókedvezmény 2014-ben az egyéni járulékok, vagyis a 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehető lesz.
A parlament döntésével a 2014 évre is fenntartotta a bankadót és jóváhagyta a az élősertés és a félsertés áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentését, továbbá a három vagy több gyermeket nevelő szülőket foglalkoztatók adókedvezményének meghosszabbítását is. stb.    
(logsped)
2013.11.18.
A kormány pénteken benyújtotta a parlamentnek a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatát, amely szerint 2014-től kiterjesztenék a családi adókedvezményt, tovább segítenék az első lakáshoz jutást, és megtartanák a bankadót. (MTI)    
(logsped)
2013.10.18.
Kibőviti a kormány 2014 januártól a családi adókedvezmény rendszerét. A módosítás további 260270 ezer háztartást érint kedvezően, a költségvetési vonzata pedig ötvenmilliárd forint lesz - jelentette be pénteken az emberi erőforrások minisztere. (MNO)    
(logsped)
2013.09.22.
Bejelentették a rezsicsökkentés újabb lépcsőjét, melynek értelmében 11,1 százalékkal csökken a gáz, a villamos energia és a távfűtés ára a következő fűtési szezon előtt. (2013 október 1)
Szélesedik a gyermekek után járó adókedvezmény (MNO)    
(logsped)
2013.09.05.
2013 augusztus elsejétől változnak a távolléti díj számítási szabályai, így csütörtöktől a fizetés szempontjából mindegy lesz, hogy a dolgozó melyik hónapban vesz ki szabadságot. Emelkedik továbbá a tranzakciós illeték mértéke is és a céges előfizetéseknél a telefonadó. (Híradó)    
(logsped)
2013.08.01.
A kormány döntésével a jövőben minden gyermekes család teljes egészében igénybe veheti majd a családi adókedvezményt - mondta Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. (MTI)   
(logsped)
2013.07.25.
2013 június 30-a helyett 2013 szeptember 1-jéig kell végrehajtani a kisvállalatok által üzemeltetett pénztárgépeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz való online bekötését. (MTI)    
(logsped)
2013.06.12.
Pénztárgépenként 50 ezer forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek 2013 december 15-ig az üzemeltetők gépeik Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) való bekötéséhez - tartalmazza a nemzetgazdasági miniszternek a hétfői Magyar Közlönyben megjelent rendelete. (MTI)   
(logsped)
2013.06.05.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 169. § d) pontja értelmében bizonyos esetekben – de nem mindig – a befogadó neve és címe mellett a számlán a számlabefogadó adószámát is szerepeltetni kell. (NAV)   
(logsped)
2013.05.17.
Adójogi salátatörvény-javaslatot nyújtott be pénteken az Országgyűlésnek a leköszönő nemzetgazdasági miniszter. (MTI)   
(logsped)
2013.03.03.
A bankadó fenntartásáról, a tranzakciós illeték növeléséről, valamint a nyugdíjjárulék-plafon eltörléséről is döntött az Országgyűlés hétfőn, amikor a 2013 évi adóváltoztatásokkal együtt elfogadta az elmúlt hetekben bejelentett több költségvetési kiigazító intézkedést. (MTI)   
(logsped)
2012.11.20.
A kormány 90 milliárd forintos intézkedéscsomagról döntött az államháztartási egyenleg javítása érdekében - tudatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken a MTI-vel.  
(logsped)
2012.11.17.
Megszavazta az országgyűlés a 2013 évi adócsomaghoz benyújtott módosításokat, amelyek részben a már korábban benyújtott törvényszöveget pontosítják, másrészt az azóta bejelentett intézkedéseket emelik be a törvényjavaslatba. A módosító javaslatok rendelkeznek többek közt a csekkadó mértékének megemeléséről, a bankadó benntartásról, a sertéságazatba bevezetendő fordított áfáról, a közműadóról és az iparűzési adó szabályainak változásáról is. Ezen kívül tovább változnak a csipszadó, az Erzsébet-utalvány, és a kisvállalati adózás szabályai is. Az adócsomag zárószavazására jövő héten kerül sor.   
(logsped)
2012.11.12.
Újabb hét pontból álló egyenlegjavító csomagot jelentett be szerdán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az EU túlzottdeficit-eljárásának felfüggesztése érdekében. Többek között nem felezik meg a bankadót 2013-ban, duplájára emelkedik a tranzakciós adó, változik az iparűzési adó alapjának számítása is és bevezetik a közműadót, amelyet döntően a külföldi tulajdonú szolgáltatók fizetnek majd. Emelkedik a cafeteria-elemeket terhelő egészségügyi hozzájárulás.   
(logsped)
2012.10.17.
A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a 2013-ra vonatkozó adómódosító csomagot, amelyben egyebek mellett a szuperbruttó kivezetése, az illetékkulcs-rendszer átalakítása, a befektetések ösztönzése és az adómorál erősítése, illetve az adóbeszedés hatékonyságának növelése áll. (MTI)   
(logsped)
2012.10.14.
Nem adóztatják az MNB-t, de nő a kincstár illetéke, karcsúbb lesz a közszféra, késik a pedagógusbér-emelés, jön a segélyplafon. (MTI)   
(logsped)
2012.10.05.
Megszavazta a parlament a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) és a kisvállalati adót (KIVA) a kisvállalkozásokat kedvezően érintő új adózási formákat.   
(logsped)
2012.10.04.
A munkáltatói terhek csökkentését, a vállalkozási környezet javítását célzó törvénymódosításokat fogadott el hétfőn az Országgyűlés a kormány munkahelyvédelmi akciótervének megvalósítása érdekében.   
(logsped)
2012.10.02.
2013-ban emelkedik az alkoholok, a dohánygyártmányok és az autógáz LPG üzemanyag adómértéke. Törvénymódosító javaslatot nyújtott be Matolcsy György kedd délután, melyben az egészségügyet juttatná többletforrásokhoz. (MTI)   
(logsped)
2012.07.11.
2013. január 1-jétől a biztosítási adó mértéke cascónál a díj 15 százaléka, vagyon- és balesetbiztosításnál pedig 10 százaléka és megmarad a baleseti adó. (MTI)   
(logsped)
2012.07.10.
A 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a - vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó - 16 százalékos kisvállalati adót. (MTI)   
(logsped)
2012.07.03.
Számos ponton megváltoztatta az adórendszert a hétfőn elfogadott salátatörvény. Korlátozták a céges készpénzforgalmat, részlegesen kötelező áfaanalitikát írtak elő, állandósították a közműcégek különadóját és máris átírták a telefonadót a törvényhozók. (MTI)   
(logsped)
2012.06.04.
A kormány döntése alapján a jelenlegi szabályokhoz képest nem változik a nyugdíjszámítás módja 2013-tól. (MTI)   
(logsped)
2012.06.03.
Az 2012 július 1-jétől hatályos törvény alapján hívásonként és megkezdett percenként és minden elküldött üzenet után kétforintos telefonadót kell fizetni a szolgáltatónak. (MTI)   
(logsped)
2012.05.21.
A kormányülés után a nemzetgazdasági miniszter elmondta, a Széll Kálmán Terv 2.0 keretében a kormány úgy döntött, három új adót vezet be: a telefonadót, a pénzügyi tranzakciós adót és a biztosítási adót.   
(logsped)
2012.05.09.
A tranzakciós illeték bevezetésétől várja a kormány a legnagyobb bevételt, mintegy 130228 milliárd forintot. (MTI)   
(logsped)
2012.04.23.
Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében május közepétől nem kell építményadót fizetni a háziorvosi rendelők után, a temetők pedig telekadómentesek lesznek.(MTI)   
(logsped)
2012.04.04.
A parlament 2012 február 20-án úgy döntött, hatályon kívül helyezi az adózás rendjéről szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek a bizonytalan adójogi helyzetre vonatkoznak - MTI információ.   
(logsped)
2012.02.21.
Az ÁFA visszaigénylés szabályai változnak 2012. február 1-től.   
(logsped)
2012.01.06.
2012 január 1-jétől változtak egyes, a fizetési kedvezményi eljárásokat érintő szabályok - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján közzétett tájékoztatóban. MTI   
(logsped)
2012.01.05.
2012 január 1-én életbe lépő adótörvények rövid összefoglalója. MTI
2011. évi CLVI. törvény Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról (hatályos)
  
(logsped)
2012.01.01.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a 2012 évi adószabályokat. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az eva kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik, MTI információ.
2011. évi CLVI. törvény Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról (hatályos)
  
(logsped)
2011.11.22.
A baleseti adó legfeljebb napi 83 forint lehet, csökken a kiküldetési díj adója, a regisztrációs adó, a különadót a jogutód is fizeti - egyebek mellett ezeket az új szabályokat emelte ki a jövő évi adótörvényekhez benyújtott, a parlament által hétfőn este megszavazott módosításokból Szatmáry Kristóf, a NMG államtitkára, MTI információ.   
(logsped)
2011.11.15.
Megmarad az egyszerűsített vállalkozói adó, az eva 2012-ben, az összeghatára és az adómértéke azonban emelkedni fog, az MTI értesülése szerint.   
(logsped)
2011.11.14.
2011 október 1-től 13 forinttal, 110 forintra emelkedik a gázolaj jövedéki adója, és nő a szeszesitaloké, valamint a dohánytermékeké is. A mai mérték öt-, illetve hatszorosára emelkedik a pénznyerő játékautomaták tételes adója, és január 1-jétől megadóztatják az online szerencsejátékot is, az MTI értesülése szerint.   
(logsped)
2011.09.29.
Az Országgyűlés a 2011. július 11-én fogadta el a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvényt (Hamburgeradó)   
(logsped)
2011.09.17.
A 2012. évi Országvédelmi Költségvetés 1,5 százalékos GDP növekedésre épül, 2,5 százalékos államháztartási hiánycél mellett - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón, az MTI szerint. (SZJA, egyéb adó, járulék és ÁFA változás, stb)   
(logsped)
2011.09.17.
Az Európai Bíróság ítélete alapján visszajáró általános forgalmi adót - áfa-t - külön kérelemre október 20-ig lehet visszaigényelni, de ez megtehető a rendes áfa-bevallásban is, erre viszont nem vonatkozik az előbbi határidő.   
(logsped)
2011.09.17.
2011-től az adóterhet nem viselő járandóságok adómentessé váltak. 2011-ről készítendő adóbevallásban (2012-ben)az ilyen jogcímen szerzett jövedelmeket akkor sem kell feltüntetni, ha a magánszemélynek keletkezett bevallási kötelezettség alá eső jövedelme.   
(DM)
2011.08.04.

A Széchenyi Pihenőkártya, ismertebb nevén a SZÉP kártya az új cafetéria-rendszer első eleme. Az első OTP SZÉP kártyát - Szatmáry Kristóf, az NGM belgazdaságért felelős államtitkárától - a Mol csoport részéről Szőcs László HR ügyvezető igazgató vette át.   
(MTI)
2011.07.06.

A 2010. január 1-je után szerzett jövedelmekre vonatkozó - a végkielégítéseket sújtó - 98 százalékos különadó új szabályait az Országgyűlés tegnap elfogadta.   
(MR)
2011.05.10.
Az Alkotmánybíróság május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló tör­vénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.   
(MR)
2011.05.06.
2011 március 30-ai ülésén a kormány döntött a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról. Az új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak járulékmentesen.   
(NM)
2011.04.02.
Országgyűlés szerdán felére csökkentette a táppénz napi összegének lehetséges maximumát. Ezentúl veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától táppénz jár.   
(PB)
2011.03.17.
2011 februárban az Országgyűlés elé kerülhet az a törvénymódosítás, amely nyomán az élettársak is teljeskörűen igénybe vehetnék a személyi jövedelemadó kedvezményeit.   
(MNO)
2011.01.24.
2011-ben minden esetben meg kell fizetni a cégautóadót, ha a magyar rendszámú (nem mentes) személygépkocsi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában áll, függetlenül attól, hogy költséget számol-e el azzal kapcsolatosan, vagy sem. (NAV 31. füzet )   
(NAV)
2011.01.24.
Ha a munkavállalók már 2011 január 20-ig nyilatkoznak a családi adókedvezmény igénybevételéről, a kedvezmény már a januári bér után érvényesíthető.
A családi kedvezményre vonatkozó szabályok 2011-ben NAV (APEH) és a letölthető nyomtatványok   
(MR)
2011.01.07.
2011. január elsejétől a kamatjövedelemre háruló adó kulcsa is 20%-ról 16%-ra csökken.   
(MR)
2011.01.03.
A munkavállalók számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára. A különadót - amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem terjed ki - öt évre visszamenőleg kell megfizetni.   
(MR)
2010.11.17.
Az Országgyűlés 2010 november 16-án megszavazta az adótörvényeket
2010. évi CXXIII. törvény Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról 25286 Magyar Közlöny   
(MR)
2010.11.16.
Hétfőn a parlament megszavazta, hogya biztosítottak és a nyugdíjas vállalkozók által fizetendő nyugdíjjárulék 9,5 százalékról 10 százalékra emelkedjen.   
(magyarorszag.hu)
2010.11.09.
16 százalékos adó, jelentős családi kedvezmények, módosuló adójóváírás és cafeteria   
(PB)
2010.10.20.
2010 október 18-án a válságadók bevezetéséről döntött az Országgyűlés   
(DM)
2010.10.19.
2010 08 13-án a Magyar Közlönyben közzétették, kihírdették az államfő által aláírt pénzügyi és gazdasági törvénycsomagot. Többek között augusztusban megszűnik a jelzálogalapú devizahitelezés az ingatlanokra vonatkozóan, visszamenőlegesen csökken a társasági adó, szeptemberben pedig a közszférában életbe lép a bérplafon, és különadót kell fizetniük a bankoknak.   
(haon)
2010.08.14.
2010 július 22-én a parlament elfogadta a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot. Egyebek között

Adó- és járulékmentes háztartási munka
A közszférában 2 millió forint felett 98 százalékos különadó a végkielégítésekre
500 millió forintos adóalapig 10 százalékos társasági adó
Megszűnt a vagyonadó
Bankadó kiterjesztése
Kétmilliós bérplafon a közszférában és még több változás.   
(MR)
2010.07.23.
Csak a kétmillió forint feletti összegekre vonatkozik a közszférában a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó, vagyis ez az adónem nem fogja érinteni az átlagkeresetű rendőröket, tanárokat, orvosokat - közölte Nagy Anna kormányszóvivő pénteken.   
(kormányszóvivő)
2010.07.04.
16 százalékos egykulcsos családi adózás, különadó a bankokra, jelentősen mérsékelt társasági adó, takarékoskodás az állami szférában.   
(MR)
2010.06.08.
 2010 (éves) adó bevallás határideje
Személyi jövedelem adó bevallásának (SZJA) benyújtási határideje:
Egyéni vállalkozóknak: 2010. február 25.
Magánszemélyeknek: 2010. május 20
ÁFA bevallásának benyújtási határideje:
2010. február 25.

 SZJA adótábla 2006, 2007, 2008, adójóváírás 2008, 2009, 2010  

A magánszemélyeknek ebben az évben is lehetőségük van arra, hogy a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségüket az önadózás keretén belül az állami adóhatóság közreműködésével elkészített egyszerűsített bevallással teljesítsék.   
(APEH)
2010.02.02.
2010-ben a gépjármű teljesítményadó, volt súlyadó mindenki számára növekszik.
A gépjármű teljesítményadó kilowattonként (luxusadó , tarifák,súlyadó díj táblázat), adókedvezmény.   
(FN)
2010.01.08.
2010 január 1-től három csoportba kerültek a korábban adómentes béren kívüli juttatások: adómentes, kedvezményes adózású, valamint normál adózású juttatások.   
(DM)
2010.01.05.
Tíz százalékkal drágul 2010 január elsejétől a jövedéki adó hatálya alá eső termékek többsége.   
(PM)
2010.01.04.
Adott bruttó bér mellett a nettó jövedelem mértéke négy tényezőtől függ. 27%-kal nagyobb lesz az adóalap, viszont csökkennek az adókulcsok, kitolódik az alsó sávhatár és kedvezőbbé válik az adójóváírás rendszere is. Összességében az adózók 99%-ának emelkedik a jövedelme jövőre.
Az adójóváírás határa is kedvezőbbé válik 2010 januártól.   
(PB)
2009.12.30.
A 2010-es adócsomag az autótulajdonosok terheit is tovább növeli. A teljesítményarányos adó mértéke már a vagyonadó címén beszedett többletet is tartalmazzák.   
(totalcar)
2009.12.23.
Az arányos közteherviselés kiteljesítése érdekében 2010. január elsejétől a főállású egyéni és társas vállalkozók esetében a tevékenységre jellemző kereset után kell személyi jövedelemadót és járulékot fizetni. Ezzel egyidejűleg megszűnik az a szabály, hogy járulékalapnak a minimálbér kétszeresét kell tekinteni.   
(PM)
2009.12.27.
Alkotmányellenesnek nyilvánította a családi pótlék adózásnál való figyelembe vételét, és megsemmisítette az erről szóló rendelkezéseket az Alkotmánybíróság. A kormány végrehajtja az Alkotmánybíróság személyi jövedelemadó rendszerrel kapcsolatos keddi döntését.   
(Magyarország)
2009.10.20.
A közteherviselés átalakítását célzó, júniusban elfogadott törvényjavaslat szerint minden külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó "iparűzési adóalapot eredményező rész" mentesül az iparűzési adófizetési kötelezettség alól Magyarországon 2010 január 1-jétől.   
(mfor)
2009.10.06.

A Bajnai-adócsomagot a parlament hétfőn megszavazta
A parlament hétfőn megszavazta a Bajnai-kormány javaslatcsomagját (áfa, szja, családi pótlék, munkáltatói járulék, eva, nyugdíjmódosítások, eho, stb)   
(Stop)
Frissítés: 2009.06.30.

A 2010-s vagyonadót megszavazta a parlament
2009 június 29-én megszavazta a parlament a 2010-s vagyonadót   
(FN)
2009.06.30.
Alsó áfakulcs ötről hét százalékra emelkedhet 2010-ben
2010-ben ötről hét százalékra emelkedhet az ÁFA legalsó kulcsa, amelybe a gyógyszerek és a könyvek mellett a távhő is beletartozna, amely így 18% -ról 7% -ra csökkenne.   
(FN)
2009.06.22.
A szálláshelyek is bekerültek a kedvezményes 18 áfa-kulcs alá
A kormány a kereskedelmi szálláshelyeket terhelő forgalmi adót is a kedvezményes, 18 százalékos ÁFA kategóriába sorolja 2009. július 1-től.   
(Híradó)
2009.06.17.
Háromkulcsos lesz a tervezett vagyonadó
Már az első forinttól adózna a tulajdonos harmadik ingatlana, az adó pedig háromkulcsos lenne.
Az ingatlanadónak három kulcsa lenne: a
30 millió forintot meg nem haladó rész után 0,25 százalék, a
30 és 50 millió forint közötti részre 0,35 százalék, míg
50 millió forint felett 0,5 százalék az éves adó kulcsa.   
(Híradó)
2009.06.17.
Megadóztatják a cafeteriát!
A természetbeni juttatások 25 százalékkal adóznak jövőre, és bekerült a körbe a pénztári befizetés is, az internetutalvány viszont mentes lesz.   
(DM)
2009.06.17.
Ingatlan eladásból származó jövedelem utáni adó
Az eladott ingatlanból származó jövedelem után akkor is adózni kell, ha lakást vásárolnak belőle.   
(DM)
2009.06.10.
2010-től a személyi jövedelemadó (SZJA) felső sávhatára a jelenlegi 1,7 millió forintról 5 millió forintra nő és az adókulcsok ajelenlegi 18 és 36%-ról 17 és 32%-ra módosulnak.   
(vallalkozok)
2009.05.25.

Ingatlanadó tervezet 2010-től
Sávos, 0,2 és 1 százalék közötti ingatlanadó lenne.   
(DM)
2009.05.14.

Vasárnap a Bajnai-kormány második ülését követően a miniszterelnök ismertette a válságkezelő programját, a Bajnai-csomagot

A Bajnai-csomag részei
- Nem fizetik ki idén a 13. havi nyugdíj második részét, 2010-től teljesen eltörlik.
- A közszféra 13. havi juttatását eltörlik.
- A közszférában két évre rögzítik a nominális bruttó kifizetéseket.
- 2012-től több lépésben 62-ről 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt.
- A 2010-es nyugdíjkorrekciót elhalasztják.
- 10 százalékponttal csökkentik a táppénzt.
- A családi pótlék összegét két évre rögzítik mai értéken.
- Két évre csökkentik a gyes és a gyed időtartamát.
- 23-ról 20 évre csökkentik a gyes és a gyed korhatárát
- Július 1-től felfüggesztik a lakástámogatási rendszert.
- 5 százalékponttal csökkentik a minimálbér kétszereséig a munkaadói terheket.
- Az szja 18 százalékos adókulcsához tartozó sávhatárt kitolják 1,9 millióig.
- 25 százalékra nő az áfa.
- 18 százalékos áfa lesz a tejtermékeken, a pékárun és a távhőn.
- A jövedéki adó 2009-ben átlagosan 5-6 százalékkal emelkedik.
- 2011-től megszűntetik a gáz- és távhőár-támogatást, addig is csökkentik.
- 2010 decemberéig megmarad a magánszemélyek különadója.
- 2010-től megszűnik a tételes eho.
- Az adóalap mértéke összbruttósítás lesz 2010-ben.
- Az szja-kulcsok csökkennek 2010-benn: 17 és 33 százalékra, az alsó sávhatár pedig 4-5 millió forint lesz.
- 2010-ben bevezetik az általános értékalapú ingatlanadót.
  
(Hírszerző)
2009.04.19.

Küldi az APEH az egyszerűsített bevallási ajánlatokat
Megkezdte az egyszerűsített bevallási ajánlatok "postázását" az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal.   
(APEH)
2009.04.23.

 2009. évi adóváltozás

ÁT/6291. számú törvényjavaslat egyes adó- és járulék törvények módosításáról
Budapest, 2008. szeptember 2008. évi __ törvény
egyes adó és járulék törvények módosításáról  


 Letőtés doc  


Telefonos adóügyintézés 2009 júliustól
Telefonon is lehet adóügyeket intézni júliustól. Ehhez csupán az adóhatóságtól igényelhető azonosítóra van szükség.   
(NO)
2009.03.13.

Gyurcsány adócsomag 2009

Mínusz három százalékos gazdasági "növekedés", az adó-, a szociális és a nyugdíjrendszer átalakítása, valamint az állam működésének a megújítása.   
(FN)
2009.02.17.

Az APEH kitölti az adóbevallásunkat
Egyszerűsített személyi jövedelemadó (szja) bevallást vezet be 2009-ben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH).  
(NSZ)
2009.01.16

Változtak az adótörvények 2009
A parlament december elején megszavazta az egyes adó- és járuléktörvények módosítását  
(DM)
2008.12.29

SZJA adótábla 2009 megszerzett jövedelemre vonatkozó
0 - 1 700 000 Ft 18%
1 700 001 Ft-tól 306 000 Ft és az 1 700 000 Ft-on felüli rész 36%-a

Új fogalom az szja-törvényben a kiküldetési rendelvény, amelynek a kiküldött adószámát is tartalmaznia kell, és két példányban kell kiállítani. A másodpéldányt a kiküldött magánszemély kapja, akinek ezt öt évig meg kell őriznie.
Az adókedvezmény mértéke évi 3,4 millió forintig egységesen 30 százalék, de összesen csak évi 100 ezer forint adókedvezmény jár. Ebbe beletartozik az új, háztartási adókedvezmény is. A háztartási kedvezménybe a lakásfelújítás mellett beleszámít a gyermekfelügyelet és a háztartási gépek javításának költsége is. A törvény felsorolja, hogy milyen sorrendben lehet igénybe venni az adókedvezményeket. Az élen a lakáscélú hitel áll, míg a végén a családi, illetve az egyéb kedvezmény.
A minimálbér adómentességét adójóváírás garantálja.
SZJA adótábla 2008 megszerzett jövedelemre vonatkozó
0 - 1 700 000 Ft 18%
1 700 001 Ft-tól 306 000 Ft és az 1 700 000 Ft-on felüli rész 36%-a

Az adótábla 18 százalékkal adózó sávhatára változatlanul 1 700 ezer forint, ám az adójóváírás rendszerének átalakulásával a bérjövedelmek tényleges adóterhelése eltér az előző évitől.

A kiegészítő adójóváírás megszűnt, adójóváírásként pedig továbbra is a jövedelem 18 százaléka érvényesíthető - maximálisan havonta 11 340 Ft - évi 1 250 000 forintos jövedelemig. Amennyiben a jövedelem ennél magasabb, de nem haladja meg a 2 762 000 forintot, a felettes rész 9 százalékával csökken az adójóváírás.
A minimálbér adómentességét adójóváírás garantálja.
SZJA adótábla 2007 megszerzett jövedelemre vonatkozó
0 - 1 700 000 Ft 18%
1 700 001 Ft-tól 306 000 Ft és az 1 700 000 Ft-on felüli rész 36%-a

SZJA adótábla 2006 megszerzett jövedelemre vonatkozó
0-1 550 000 forint: 18%
1 550 000 forinttól: 279 000 forint és az
1 550 000 forinton felüli rész 36%-ának együttes összege.

Cégautóadó 2009
A cégautóadó szabályairól a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezik: a jogszabály szerint a céges kocsik magánhasználata után kell megfizetni az adót, méghozzá az autó beszerzési értéke alapján, beszámítva annak korát is.  
(index)
2008.12.29


 ÁFA 2006, 2007, 2008
2008 -as változások
2006. szeptember 1-től 5 %-os (nem változott a termékek listája), és 20 %-os az általános forgalmi adó mértéke
 
 Szja bevallás menete 2008-ban  
 SZJA adótábla 2006, 2007, 2008, adójóváírás 2008  
 adójóváírás 2007  
 Regisztrációs adó 2006, 2007, 2008  
 Őstermelő e-bevallása  
 Súlyadó díj táblázat 2007
 Járulék 2007  
 Elektronikus adóbevallás  
 Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem utáni adó  

Lízing: néha levonható az áfa
Mikor van mód arra, hogy lízingbe adott személygépkocsi vagy lakás beszerzésekor az adózó levonásba helyezze az előzetesen felszámított adót?  
(ma.hu)
2008.09.03

APEH: Elektronikusan is lehet fizetési könnyítést kérni
Az idei évtől már fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmet is lehet elektronikusan benyújtani az APEH-hez.  
(logsped)
2008.06.16.

 Mire figyeljünk a 2007-s SZJA adóbevalláskor?
Az APEH a személyi jövedelemadó bevallások kezdeti ellenőrzésének tapasztalatait összegzte.   
(PP)
2008.04.25.

  Elfogadták az adótörvények módosítását
2008. március 10.-én elfogadott jogszabály egyebek között szűkíti és egyértelművé teszi, hogy mely ingatlanhoz kapcsolódó ügyletek esetén kell a fordított adózást alkalmazni.  
(mfor)
2008.03.11

  Adóváltozások 2008
A parlament által hétfőn elfogadott, 2008-tól hatályos adótörvény módosítások az adózók számára kedvező és hátrányos változásokat egyaránt hoznak. (2007.november 21.)  

 Egyszerűbb lesz jövőre az adóbevallás
Összesen több mint ezer sorral lesznek rövidebbek az adóbevallások, amelyek száma az idei 59-ről 23-ra csökken.  
(FN)
2007.12.07.

 2008-ban fizetni kell az iparűzési adót
Jövőre már mindenkinek, a multiknak is tényleg fizetniük kell az iparűzési adót - az év végén megszűnnek a helyben adott mentességek és kedvezmények.  
(nol)
2007.11.22.

 Új adónem 2008 januártól ? (a Parlament nem szavazta meg!!!)
Januártól új adónembe, az erőforrás-fejlesztési hozzájárulásba (efeho) vonnak össze három kis adót.  
(nol)
2007.10.02.


  Új adózás lakáseladáskor 2008
(2007.november 15.)  
  Telek áfa: jövőre az eladónak kell fizetni
(2007.szeptember 10.)  
  Jövőre lesz ingatlanadó, de még nem kell fizetni
(2007.július 09.)  
  Januártól jön az ingatlandó
(2007.július 03.)  
  Elfogadták az adótörvények módosítását
Elvárt adó újbóli bevezetése
(2007.május 10.)  
  Veres: elkészült az ingatlanadó-javaslat!
(2007.május 10.)  
  Nem ellentétes a magyar iparűzési adó az EU-joggal
(2007.április 16.)  
 Egyeztetés az elvárt adóról
(2007.március 22.)  
 Eltörölték az elvárt adót az egyéni vállalkozóknál is
(2007.március 14.)  
 Visszamenőleges hatállyal visszavonta a kormány az elvárt adót
(2007.március 9.)  
 Elbukott az "elvárt adó" az Alkotmánybíróságon
(2007.február 28. )  
 2006 -os SZJA-bevallás: szabályok és határidők
(2007.február 9. )  
 Változatlan bevallási határidők (2006-ra vonatkozó adóbevallás)
(2007.január 18.)  
 Megszűnő, maradó, változó adókedvezmények (adójóváírás 2007 ) és adómentes juttatások 2007-ben
(2006.december 19.)  
 SZJA-változások 2007-ben
(2006.december 19.)  
 Megszavazták az adó- és illetékváltozásokat
(2006.december 19.)  
 2007. január 1-jétől megszűnik az ún. "súlyadó", helyébe az autó életkora és a motor teljesítménye alapján megállapításra kerülő adóteher lép. (súlyadó díj táblázat)
(2006.december 14.)  
 Cégtelefon magáncélú használata miatti adófizetés
(2006.december 14.)
 Vigyázat! Megbírságolják az adófeltölést elmulasztó evásokat
(2006.december 14.)  
 Eva: 20-áig lehet bejelentkezni
(2006.december 04.)  
 Átmeneti hónap a házipénztár-felszámolásra
(2006.november 17.)  
 Nem lesz házipénztár-adó!
(2006.november 14.)  
 Az adószabályok egyszerűsítéséről döntött a kormány
(2006.november 13.)  
 Kormánydöntés a szolidaritási adó módosításáról - mi a pontos vetítési alap?
(2006.november 8.)  
 A vállalkozó nyugdíjasok sem úszták meg
(2006.október 10.)  
 A különadónál nem számít az elhatárolt veszteség
(2006.október 10.)  
 Részmunkaidővel elkerülhető a dupla járulék
Adótanácsadók mindezt csak a kiscégeknek javasolják (2006.szeptember 11.)  
 Áfaemelés, járulékok, különadó
Súlyos csomaggal köszönt be a szeptember (2006.augusztus 29.)  
 Hogyan lehet mentesülni a minimum járulék fizetése alól? (2006.augusztus 18.)  
 Csendben gyűjtik az adószámot a bankok (2006.augusztus 18.)  
 Legális kiskapu kamatadó ellen (2006.augusztus 08.)  
 Jövőre újra adózik a minimálbér
A mostani 0 százalékos adóteher 0,7, rá egy évre pedig 1,5 százalékra módosul (2006.augusztus 07.)  
 Szeptember 15-ig lehet kijelentkezni az eva hatálya alól (2006.július 25.)  
 Az "adócsomag": Változások életbelépése (2006.július 11.)  
 Az "adócsomag": Kevesebbet keresünk, viszont többet fizetünk (2006.július 11.)  
 Adóemelések, áremelések, új adók - itt a Gyurcsány-csomag (2006.június. 12.)  
 E-adózás: nem büntet az APEH (2006. május 8.)  
 Levonható az iparűzési adó (2006. május 15.)  
 Év elejétől alkalmazható az ekho  
 Hogyan kell elszámolni az áfát az átmeneti időszakban?  
 Elfogadta a 2006 vonatkozó családtámogatási törvényt az Országgyűlés ** 2007- január 1 -től nem változik ** (2005. november 08. ) 
 Adótörvények 2006  (Elfogadva 2005-ben) 

Vissza a lap tetejére >>>


Adótörvények 2006 (Elfogadva 2005-ben)

A parlament hétfőn módosította az adótörvényeket, valamint elfogadta a luxusadóról és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló jogszabályt. Csökken az szja felső adókulcsa, a társasági adó, az áfa, és fokozatosan megszűnik az egészségügyi hozzájárulás. (lakásszövetkezetek válaszhatják az EVA-t)

Az Országgyűlés módosította az adótörvényeket, és elfogadta a luxusadóról, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényjavaslatot hétfőn.

SZJA

Az egyik legfontosabb változás, hogy 2006-től a felső adókulcs 38-ról 36 százalékra csökken, az alsó, 18 százalékos kulccsal pedig a jelenlegi 1 millió 500 ezer forinttal szemben jövőre 1 millió 550 ezer forintos jövedelemig lehet adózni.

A minimálbér adómentességét 2006-ban is az adójóváírás, illetve a kiegészítő adójóváírás biztosítja. Az adójóváírás mértéke nem változik, továbbra is a bér 18 százaléka, legfeljebb havi 9 ezer forint, az érvényesítésére jogosító jövedelemhatár azonban 150 ezer forinttal, 1 millió 500 ezer forintra emelkedik. A kiegészítő adójóváírás összege - a minimálbér tervezett 63 ezer forintra növelésével összhangban - havi 1260 forintról havi 2340 forintra nő változatlan - 1 millió forintos - jövedelemhatár mellett.

Változó adókedvezmények

Az adókedvezmények terén több változás is lesz a jövő évtől.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári kedvezményt az adóhivatal ezután nem utalja vissza a kedvezményezettnek, hanem a pénztárnál vezetett egyéni számlán írják jóvá. A nyugdíjpénztárhoz hasonló kedvezményekkel bevezetendő nyugdíj-előtakarékossági számla támogatását hasonlóképpen a nyugdíj-előtakarékossági számlákon írják jóvá.

Családtámogatási rendszer

Változik 2006-tól a családtámogatási rendszer is. Négy- vagy többgyermekes családok esetében a jövedelemhatár gyermekenként 500 ezer forinttal, legfeljebb 8 millió forintig növekszik. Ha az éves jövedelem meghaladja az eltartottak számához kötött jövedelemhatárt, a családi kedvezmény fokozatosan megszűnő mértékben jár.

béren kívüli juttatások

A munkáltató által adómentesen adható béren kívüli juttatások értékét a jövő évtől 400 ezer forintban korlátozták, az adóköteles béren kívüli juttatásokat 44 százalékos szja terheli. Egyes juttatások nem számítanak bele a keretbe, ilyen például az étkezési juttatás, amelynek adómentes határa munkahelyi étkeztetés esetén 9000 forintra, a kizárólag készétel vásárlására jogosító utalvány juttatása esetén pedig 4500 forintra emelkedik

A jövő évben még nem lesz kamatadó

A következő évi adótörvényekben szerepel, de 2007. január 1-jével lesz hatályos az, hogy bevezetik a kamat megadóztatását. A kamatból származó bevétel egésze jövedelemnek számít majd, ami után 10 százalékos adót kell fizetni. Nem kell az adót megfizetni a kamatból származó jövedelem évi 50 ezer forintot meg nem haladó része után, ha a magánszemélynek kamatból és tőzsdei ügyletből származó összes jövedelme nem éri el éves szinten a 250 ezer forintot. Az EU tagállamaiban működő, tőzsdére bevezetett értékpapírok osztaléknak, illetve osztalékelőlegnek minősülő hozamát ugyancsak 10 százalékos adó terheli 2007 elejétől.

Mezőgazdasági őstermelői tevékenységre vonatkozó szja-szabályok

Változtak a mezőgazdasági őstermelői tevékenységre vonatkozó szja-szabályok is: őstermelői igazolvány hiányában a saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevételt ezután akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az évi 250 ezer forintot nem haladja meg, a saját gazdaságban termelt szőlőből, saját gazdaságban készített must és bor esetében pedig, ha e termékeket két liternél nagyobb kiszerelésben értékesítik, és az ebből származó bevétel a 7 millió forintot nem haladja meg.

EHO

A jövő évi elfogadott adótörvények szerint a havi tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) 2006. november 1-jétől megszűnik, de már 2005. november 1-jétől a korábbi 3450 forintról 1950 forintra csökken. A többes jogviszonyban állóknak 2006-tól akkor is kell 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetniük ilyen jövedelmük után, ha rendelkeznek legalább heti 36 órás munkaviszonnyal. Ez a jövedelem ugyanakkor táppénzalapot is képez.

Az elfogadott törvény rögzíti, hogy 2006-ban a foglalkoztató, illetve a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozó tb-fizetési kötelezettsége a járulékalapot képező jövedelem után 29 százalék (ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék). A tb-fizetési kötelezettség 2007. január elsejétől 26 százalék (17 plusz 9 százalék), 2009. január elsejétől 24 százalék (16 plusz 8 százalék).

Jövőre a jövedelem nélküliek egészségügyi biztosítását a költségvetés azzal vállalja magára, hogy az Egészégbiztosítási Alapnak 304 milliárd forintot utal át, amely összeg a nyugdíjasok, a kiskorúak, a munkanélküliek és az eltartottak járulékát fedezi.

Társasági adó

2006-tól 5 millió forintos adóalapig 10 százalékra csökken a társasági adókulcs (ezzel összhangban az egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói szja is), csak az 5 millió forint feletti összeg után kell 16 százalékos kulccsal adózni. A 10 százalékos adókulcsot azok alkalmazhatják, akik a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (Tao.) alapján nem vesznek igénybe más adókedvezményt, átlagosan legalább egy főt foglalkoztatnak, s legalább a minimálbér másfélszerese (kedvezményezett térség esetén a minimálbér) után fizetnek nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. A másik fontos változás, hogy a jövő évtől a jelenlegi 50 százalékkal szemben már az iparűzési adó 100 százalékát le lehet vonni a társasági adó alapjából.

Az iparűzési adó 2007. december 31-ével megszűnik.

Egyszerűsített vállalkozási adót (eva)

Ezután a lakásszövetkezetek és a közjegyzői irodák is választhatják. Az evázóknak ezentúl negyedévente, az adóelőleg fizetésével egyidejűleg a bevallást is be kell nyújtaniuk. További módosítás, hogy december 20-ig ezentúl már nemcsak az eva hatálya alól való kilépést lehet bejelenteni, hanem ugyanezen határidővel a bejelentést is vissza lehet vonni.

ÁFA

A benzin és a gázolaj áfája már 20 százalékos

Az általános forgalmi adóról szóló jövő év január elsejétől érvényes törvény legfontosabb eleme, hogy a felső áfakulcs 25 százalékról 20 százalékra csökken. A benzin és a gázolaj esetében már 2005. október 1-jétől hatályba lépett a 20 százalékos áfakulcs.

2006-tól megszűnik az államháztartási támogatás arányosítási kötelezettsége, azaz a támogatást igénybevevők visszaigényelhetik az áfa teljes összegét.

A módosítás szerint a korábban 15 százalékos áfakulccsal terhelt újság, folyóirat és kiadványok közül január 1-jétől 5 százalékos áfakulcs alá tartoznak azok, amelyek előfizethetők, és napilap esetén megjelennek legalább hetenként négyszer, folyóiratok és egyéb kiadványok esetén pedig évente legalább egyszer.

Jövedéki adó

A 2006. évi jövedéki adó szabályozás az áfakulcsok változásával összefüggésben módosult. Az 5 százalékpontos áfakulcscsökkentést - a boron kívül - az összes jövedéki italnál kompenzálják. A dohánygyártmány termékkörön belül a jövedéki adó a cigarettáknál az áfaellentételezésen felül további 7,5 százalékkal nő, a pipadohánynál pedig további 4 százalékponttal.

Regisztrációs adó

A regisztrációs adó módosítása hangsúlyt helyez a környezetvédelmi kritériumokra (az adótételt befolyásolja az, hogy milyen károsanyag-kibocsátási normát teljesít a motor). A törvénymódosítás bevezeti az avultatás intézményét (a jármű első forgalomba helyezésétől eltelt idő alapján, hónapokban számolva). Azaz: a teljesen új járműre meghatározott adótétel a törvényben írt mértékben csökken, arányosan a jármű korával. 25 év felett az avultatás 66 százaléknál áll meg. A regisztrációs adó kikerül az áfaalapból. Az adótételek növekménye ebből adódik, azaz a kieső áfát az adótétel kompenzálja.

A törvény hatályba lépésével megszűnik a nem adóalany személy által behozott használt gépjármű esetén érvényesülő, a nála fel nem merülő áfaterhet ellensúlyozó 1,25-ös (2006-tól 1,2-es) szorzó.

Regisztrációs adó 2006 részletesen  (ajánlat)


Egyszerűsített közteherviselés egyes szakmákban

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai szerint tehetnek majd eleget a jövő év január Kulturális területen igénybevehető az ekho

Az ekho a következő szakmákban választható: könyv- és lapkiadó szerkesztője; újságíró; rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő; egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások; író; műfordító; képzőművész; iparművész; zeneszerző; rendező; operatőr, fotóművész; egyéb alkotóművész (díszlettervező, jelmeztervező, dramaturg); színész, előadóművész, bábművész; zenész, énekes; koreográfus, táncművész; rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs; könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs; segédszínész; segédrendező; népzenész; cirkuszművész; egyéb művészeti foglalkozások; fényképész, fotó- és mozgófilm laboráns; világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású; egyéb kulturális, sport, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások, feltéve, hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attól elválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyenek különösen a fotóriporter, korrektor, designer, képszerkesztő, művészeti vezető, hangmérnök.

1-jétől az adó- és járulékfizetési kötelezettségeknek bizonyos szakmákban dolgozó magánszemélyek és a tevékenységük ellenértékét kifizető cégek a hétfőn elfogadott törvény szerint. E szakmák képviselői az ekho alapján elszámolt jövedelmük után 15 százaléknyi, a kifizetők 20 százaléknyi adót, járulékot fizetnek. Az ekhót azok választhatják, akik évenként 25 millió forintnál kevesebb jövedelemmel rendelkeznek.

A 15 százalékból 11 százalék a személyi jövedelemadó, 4 százalék a nyugdíjalapé. Amennyiben a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette, akkor ezt a 4 százalékos részt nem kell megfizetnie. A magánnyugdíj-pénztári tagok esetében a 4 százalékból 0,1 százalék kerül a nyugdíjalapba és 3,9 százalék jelenti a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat. A kifizető által teljesítendő 20 százalékból 11 százalék kerül az egészségbiztosítási alapba, 9 százalék a nyugdíjbiztosítási járulék.

Az ekho szerint adózó jövedelemnél csak annak 50 százaléka alapján jár majd nyugdíj ezekre az évekre, ennek magyarázata, hogy a nyugdíjjárulék is alacsonyabb. Az alacsonyabb egészségügyi hozzájárulás miatt csak természetbeni egészségügyi ellátást lehet igénybe venni, táppénzt nem. Az ekho feltétele az is, hogy az azt választó adózó olyan jövedelemmel is rendelkezzen, amely után az általános közteherviselési kötelezettségeket teljesíti.

Amennyiben az ekho szerint adózó ki szeretné használni a 25 millió forintos értékhatárt, akkor az általános adó- és járulékfizetést vállaló jövedelemrésznek el kell érnie az adott évben kötelező minimálbért. Ha ez a jövedelemrész a minimálbérnél kisebb, akkor arányosan a 25 millió forintnál is kisebb rész vehető figyelembe az ekhónál.

Luxusadó

Az Országgyűlés elfogadta a luxusadóról szóló törvényt, amely alapján a 100 millió forint feletti értékű ingatlanok tulajdonosainak a 100 millió forint feletti érték 0,5 százalékát kell befizetniük az önkormányzatoknak, vagyis a törvény alapján egy új helyi adót alkotott a T. Ház. Ugyanakkor a pénzügyminiszter becslése szerint a luxusadó kivetése a 3200 önkormányzat közül mintegy 2800-zat nem érint, mivel a legtöbb településen nem található 100 millió forintnál értékesebb ingatlan. A luxusadó értékalapon működő ingatlanadó. Az adó az önkormányzatok bevétele, a fővárosban a forrásmegosztási jogszabályok szerint illeti meg a bevétel a kerületi és a fővárosi önkormányzatot.
Vissza a lap tetejére >>>



Elfogadta a családtámogatási törvényt az Országgyűlés ** 2007- január 1 -től nem változik ** (2005 november 28)


A parlament hétfőn elfogadta a családtámogatás átalakításáról szóló törvényt.

Az új jogszabály szerint a családi pótlék havi összege 2006 január 1-jétől az

  • egygyermekes családokban 11 ezer,
  • kétgyermekes család esetén gyermekenként 12 ezer,
  • három- vagy többgyermekes családban 14 ezer forint lesz.
  • Egyedülálló szülő esetén a támogatás összege minden kategóriában gyermekenként ezer forinttal magasabb.

    Tartósan beteg, illetve súlyosan beteg gyermek esetén a támogatás 21, illetve 23 ezer forint havonta.
    A családi pótlék megemelt összegébe beépül a rendszeres gyermekvédelmi támogatás és az adókedvezmény, amely csak a három- és többgyermekes családok esetében marad meg.

    A módosítás értelmében az anyák a gyes folyósítása mellett az eddigi időkorlátozás nélkül, teljes munkaidőben vállalhatnak munkát a gyermek egyéves korától.

    Változik a gyermekek utáni adókedvezmény

    Az egy- és kétgyermekes családoknál megszűnik a családi adókedvezmény, beépül a családi pótlékba, a három- és több gyermekes családok adókedvezménye viszont korlátozott mértékben megmarad. Az új családtámogatási rendszer bevezetésével az adókedvezmény megszűnése a három- és többgyermekeseket nem érinti.

    Családi adókedvezmény három vagy több gyermek után

    A családi kedvezmény már 2006-tól az egy és két gyermeket nevelő családok esetében teljes egészében családi pótlékká alakult át, adókedvezményként történő érvényesítésére csak a három, vagy több eltartottról gondoskodó magánszemélyeknek van lehetősége. A kedvezmény mértéke a kedvezményezett eltartottak létszáma után gyermekenként és jogosultsági hónaponként 4 ezer forint/fő, feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a három főt eléri.

    A családi kedvezmény a 100 ezer forintos kedvezménymértéken felül jár, viszont jövedelemkorláthoz kötötten vehető igénybe. A három eltartottat nevelő magánszemély a kedvezményezett eltartottanként figyelembe vehető havi 4 ezer forintos kedvezményt évi 6 millió forint jövedelemig érvényesítheti teljes összegben. Minden további eltartottra tekintettel a jövedelemkorlát eltartottanként 500 ezer forinttal nő 8 millió forint összeghatárig.

    Ha a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves jövedelme az eltartottak létszáma alapján rá vonatkozó jövedelemkorlátot meghaladja, akkor a családi kedvezménynek azt a részét veheti igénybe, amely meghaladja a jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 20 százalékát.

    Ha a magánszemély a jövedelemkorlát miatt a családi kedvezményt nem érvényesítheti, az általa nem érvényesített összeget házastársa, élettársa továbbra is érvényesítheti.


    Vissza a lap tetejére >>>



    Hogyan kell elszámolni az áfát az átmeneti időszakban?


    Az széles körben ismert, hogy az általános forgalmi adó normál kulcsa januártól 25-ről 20 százalékra csökken (üzemanyagok esetében már októbertől kell alkalmazni a kisebb mértéket), kérdés azonban, hogy mikor kell első ízben felszámítani a lejjebb szállított adómértéket. Az idei évről jövőre áthúzódó ügyleteknél ráadásul több szempontra is figyelniük kell a gazdálkodóknak.

    A fő szabály szerint a módosított adókulcsot azokra a termékértékesítésekre, illetve szolgáltatásnyújtásokra lehet alkalmazni, amelyeknél a teljesítés időpontja 2006-ra esik. Ügyelni kell arra is, ha az eredeti számlát hibásan állították ki, de azon 2005. december 31-e előtti teljesítési dátum szerepelt, akkor a helyesbítő vagy sztornószámlán feltüntetett dátumnak az eredeti időponttal meg kell egyeznie, így az ügyletet - normál kulcs alá tartozó áru esetén - 25 százalékos áfa terheli.

    Folyamatos termékértékesítéskor vagy szolgáltatásnyújtáskor nem ennyire egyszerű a helyzet. Ha a teljesítést számlálóleolvasással mérik, és a két számlálóleolvasás között nincs díjfizetés, akkor a 20 százalékos kulcsot csak arra az időszakra lehet felszámítani, amelynek a kezdete 2006-ra esik. Vegyük azt az esetet, ha a villanyórát január 15-én olvassák le, de az elszámolási periódus egy része még decemberi fogyasztást is tartalmaz.

    Ekkor még a régi adómértéket kell a számlázott időszak egészére alkalmazni, és csak a január 16-án induló mérési időszakban felszámított díjat terhelheti a mérsékelt normál áfakulcs. Ha a folyamatos értékesítésnél nincs számlálóleolvasás, vagy a számlálóleolvasásnál gyakrabban történik a díjfizetés, akkor időarányosan meg kell osztani az áfát az ügyletre.

    A telefon-előfizetési díj esetén ez azt jelenti, hogy ha az elszámolt időszak 2005. december 15. és 2006. január 15. közöttre vonatkozik, akkor az idei évre vonatkozó tétel még 25, a jövő esztendőre vonatkozó pedig 20 százalékos áfakulccsal adózik.

    Jellemző ingatlanértékesítésnél az előlegfizetés. Ha az előleget még 2005-ben fizeti meg a vevő, a fennmaradó összeget pedig jövőre egyenlíti ki, akkor az előleg után 25 százalék általános fogalmi adót kell leróni, míg a másik részt 20 százalékos áfával lehet elszámolni.

    Vissza a lap tetejére >>>


    Év elejétől alkalmazható az ekho


    A január 1-jétől szerzett bevételekre, az ezekkel összefüggő kötelezettségekre már alkalmazható az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho). Az erre vonatkozó 2005. évi CXX. törvény szerint a magánszemély és kifizetője a jogszabályban felsorolt foglalkozások esetén munkaviszonynál, vállalkozási, megbízási szerződésnél egyaránt alkalmazhatja az ekhót.

    A magánszemély az ekho választására, illetőleg mértékére vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti. A kifizető a nyilatkozatot a még nem számfejtett összegre veszi figyelembe.

    A törvényben nevesített szakmák képviselői az ekho alapján elszámolt jövedelmük után 15 százaléknyi, a kifizetők 20 százaléknyi adót, járulékot fizetnek. A 15 százalékból 11 százalék a személyi jövedelemadó, 4 százalék a nyugdíjjárulék. Amennyiben a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette, akkor ezt a 4 százalékos részt nem kell megfizetnie. A magánnyugdíj-pénztári tagok esetében a 4 százalékból 0,1 százalék a nyugdíjjárulék, 3,9 százalék a magánnyugdíj-pénztári tagdíj. A kifizető által teljesítendő 20 százalékból 11 százalék az egészségbiztosítási, 9 százalék a nyugdíjbiztosítási járulék.

    Az ekho szerint adózó jövedelemnél csak annak 50 százaléka alapján jár majd nyugdíj ezekre az évekre, ennek magyarázata, hogy a nyugdíjjárulék is ezzel arányos. Az alacsonyabb egészségügyi hozzájárulás miatt csak természetbeni egészségügyi ellátást lehet igénybe venni, táppénzt nem.

    Kik választhatják?

    Az ekho a következő szakmákban választható: könyv- és lapkiadó szerkesztője; újságíró; rádióműsor-, televízióműsor- szerkesztő; egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások; író; műfordító; képzőművész; iparművész; zeneszerző; rendező; operatőr, fotóművész; egyéb alkotóművész (díszlettervező, jelmeztervező, dramaturg); színész, előadóművész, bábművész; zenész, énekes; koreográfus, táncművész; rádióműsor-, televízióműsor- szerkesztő munkatárs; könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs; segédszínész; segédrendező; népzenész; cirkuszművész; egyéb művészeti foglalkozások; fényképész, fotó- és mozgófilm laboráns; világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású; egyéb kulturális, sport, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások, feltéve, hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attól elválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyenek különösen a fotóriporter, korrektor, designer, képszerkesztő, művészeti vezető, hangmérnök. Az ekhót azok választhatják, akik évenként 25 millió forintnál kevesebb jövedelmet kívánnak így elszámolni. Amennyiben a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, a figyelembe vehető összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.

    Az összeghatárt csökkenti az a bevétel amelyet az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozó, egyéni vállalkozói tevékenységet (is) folytató magánszemély ilyen bevételként vesz figyelembe. Az ekhót nem alkalmazhatja az egyéni vállalkozó a vállalkozói szerződés alapján járó azon bevételre, amelyet az eva szerint vesz figyelembe. Az összeghatárt csökkenti az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás bevételéből a társas vállalkozás ekhót választó tagjának (tulajdonosának) az adózott eredményből való részesedése, ennek hiányában a jegyzett tőkéből való részesedése.

    Az ekho igénybevételének feltétele az is, hogy a magánszemély munkaviszonyból, egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén, társas vállalkozás tagjaként, személyes közreműködés ellenértékeként, vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként olyan jövedelmet szerezzen, amely után az általános közteherviselési kötelezettségeket teljesíti. Amennyiben az ekho szerint adózó ki szeretné használni a 25 millió forintos értékhatárt, akkor az általános adó- és járulékfizetést vállaló jövedelemrésznek el kell érnie az adott évben kötelező minimálbért. Ha ez a jövedelemrész a minimálbérnél kisebb, akkor arányosan a 25 millió forintnál is kisebb rész vehető figyelembe az ekhónál.

    Vissza a lap tetejére >>>



    Levonható az iparűzési adó (2006. május 15.)



    A helyi iparűzési adó komoly terhet ró a vállalkozásokra. Bár 2 százalékos mértéke nem tűnik soknak, az iparűzési adó alapját nem a vállalkozás jövedelme, hanem a bevétele alapján kell megállapítani.

    A helyi iparűzési adó komoly terhet ró a vállalkozásokra. Bár 2 százalékos mértéke nem tűnik soknak, az iparűzési adó alapját nem a vállalkozás jövedelme, hanem a bevétele alapján kell megállapítani. Így akár a veszteséges vállalkozásokat is iparűzési adó fizetésére kötelezhetik. A központi költségvetés a helyi iparűzési adóteher egy részét fokozatosan növekvő mértékben adózás előtti eredményt csökkentő kedvezmény formájában visszajuttatja a vállalkozásoknak.

    Ennek érdekében a 2005. évi 50 százalék helyett 2006-tól már az iparűzési adó 100 százaléka levonható a társasági adó alapjából. Fontos szabály, hogy az adózás előtti eredményt a helyi iparűzési adónak az adóévi ráfordításként elszámolt összege, legfeljebb az adózás előtti nyereség mértékéig csökkentheti, feltéve ha az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Mivel a társasági adókulcs 16 százalék, ez a szabály lényegében azt jelenti, hogy a vállalkozásokat 2006-tól összességében 16 százalékkal csökkentett mértékű helyi iparűzési adó terheli. Ezek a szabályok értelemszerűen az egyéni vállalkozókra is vonatkoznak. (DM)




    E-adózás: nem büntet az APEH (2006. május 8.)



    Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a Központi Rendszeren keresztül 2006. május 31-ig feladott hibás, illetve késedelmes 0608, 06081K és 06083 számú, az egyéni járulékokra vonatkozó bevallásokat és adatszolgáltatásokat a bevallási késedelem, illetve a bevallás hibája miatt nem fogja mulasztási bírsággal sújtani.

    Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH elnökhelyettese elmondta: erről az érdekképviseletekkel való egyeztetések után, az elektronikus bevallások beadásával kapcsolatban tett észrevételek alapján született döntés. A könyvelő és számviteli szakembereket tömörítő szervezetek a korábban a felkészülést nehezítő gondként jelezték a tesztelésre és fejlesztésre alkalmas programok közzétételének lassúságát, illetve a jogi szabályozás területén fellelhető jogértelmezési bizonytalanságokat.

    A Központi Rendszer - tekintet nélkül a hibajelzésre - fogadja és áttölti a bevallásokat az APEH postafiókjába, tehát az ellenőrző program hibajelzései a bevallás elküldhetőségét nem akadályozzák. A fizetési kötelezettségeket azonban május 12-ig teljesíteni kell - hívta fel a figyelmet az elnökhelyettes. Az APEH igazgatóságainak központi ügyfélszolgálatai május 12-én este 6 óráig fogadják az ügyfeleket tekintettel arra, hogy ekkor jár le az elektronikus bevallások és adatszolgáltatások benyújtási határideje.

    Vissza a lap tetejére >>>



    Adóemelések, áremelések, új adók - itt a Gyurcsány-csomag   (2006.június. 12.)



    Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén Gyurcsány Ferenc bejelentette az új kormány által hozott megszorító csomag tartalmát. 30 százalékos gázáremelés, 10-15 százalékos energia-áremelés mellett adóemelések, győgyszer-áremelések lesznek.

    Augusztustól 30 százalékkal nő a gáz, 10-15 százalékkal az energia ára. Kormányának első munkanapján a munkavállalók és munkaadók érdekképviselteinek vezetőivel közölte a miniszterelnök: fordulatra van szükség az ország életében, át kell térni a nyugatiasabb típusú berendezkedésre. Nemcsak költségvetési változások kellenek, sokak élete meg fog változni, de nem kell sokkterápia. Nem fog fájni - mondta, és hozzátette: legalábbis nem annyira.

    Az egyensúly javításához csökkenteni kell a kiadásokat, ki kell fehéríteni az eltitkolt jövedelmeket, és egyéb intézkedéseket kell bevezetni. Zárolást vezetnek a költségvetési szerveknél, zárolják az államháztartási tartalékot. Csökkentik a gyógyszerár-támogatást, megvizsgálják a vagyonosodást, legalább 10 ezer esetben évente.

    Emelkedik a vállalkozások társasági adója. A tegnapig külföldön volt vagyonok kedvezményes adóval hazahozhatók és legalizálhatók. A házipénztárakban lévő pénzekre is adót vetnek ki, ez 20 százalék lesz.

    Társaságoknál elvárt adót vezetnek be, ez a bevétel egyharmad százaléka, de ezt, aki a nyereség után fizet majd, beszámíthatja. Adóügyekben ezután a Vám- és Pénzügyőrség végez ellenőrzést. A 6 millió forint feletti jövedelem után 4 százalékos szolidaritási adót vetnek ki, ez a vállalkozások adózás előtti nyereségénél is lesz. Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozók és biztosítók különadót fizetnek. 2008-tól az átlagosnál értékesebb ingatlanokra is ingatlanadókat vetnek ki, az év végéig felveendő lakáshitelek még öt évig kapnak adókedvezményt, de aztán ez megszűnik.

    A 15 százalékos áfa most szeptembertől 20 százalékra nő. A cigaretta és a bor kivételével az alkohol jövedéki adója is magasabb lesz, és jövőre is kétszer emelkedik. Bevezetik a kamat- és tőzsdei árfolyamnyereség-adót, ez 20 százalék. Az eva 15-ről 25 százalékra emelkedik. Megszűnik a szellemi tevékenység adókedvezménye, az egyéni egészségbiztosítási járulék 4 százalékról 6 százalékra nő, a munkavállalói járulék 1-ről 1,5 százalékra. Nem változik az ekho, a nyugdíjakra nem vetnek ki adót - közölte Gyurcsány Ferenc.

    A minisztériumi alkalmazottak számát 23 százalékkal csökkentik, kevesebb lesz az autójuk és irodájuk. A költségvetési intézményekből 12 és fél ezren veszítik el állásukat, de nem a kis beosztásúak. 119 intézményt összevonnak. Átalakítják az önkormányzati gépezetet, a regionális önkormányzatokkal 35 milliárd forintot takarítanak meg. A helyi önkormányzatok megmaradnak, de az ezernél kisebb településeken nem lesz hivataluk. Igazgatási költségeiket 10 százalékkal csökkentik. 25 ezer képviselő tiszteletdíját 5-10 százalékkal leszállítanák. A köztisztviselők és közalkalmazottak előmenetelét ki akarják vonni a törvényi szabályozás alól, és az intézményvezetőkre kívánják bízni. A kiadásokat 170 milliárddal csökkentik már idén.

    A miniszterelnök közölte: a kormány intézkedései miatt a tervezettnél magasabb, csaknem 5 százalékos lesz az infláció jövőre, 2008-ra viszont 3-3,5 százalék körüli arányra csökken az államháztartás hiánya. Gyurcsány Ferenc hozzátette, hogy 2006 és 2008 között a reáljövedelmek nem, vagy csak alig fognak nőni.
    (DM)
    Vissza a lap tetejére >>>



    Az "adócsomag": Kevesebbet keresünk, viszont többet fizetünk   (2006.július. 11.)



    A képviselők által hétfőn elfogadott adócsomag a korábbiaktól nemcsak abban tér el, hogy részleteken finomít a kormány, hanem abban is, hogy a módosítások év közben lépnek hatályba. Szeptembertől változik az áfa kulcsa, emelkednek a munkavállalókat terhelő járulékok, bevezetik a szolidaritási adót, s adókötelesek lesznek a kamatból és az árfolyamnyereségből származó jövedelmek is. Októbertől nő az eva kulcsa, januártól pedig módosul az szja-tábla, a magánszemélyekre is vonatkozik majd a szolidaritási adó, s emelkednek a járulékok is.

    ÁFA

    A szeptember elsejétől érvényes adórendszert továbbra is meghatározza a középső áfa-kulcs 15-ről 20 százalékra történő emelése, ami egyebek mellett a gáz, a távhőszolgáltatás, a víz, a tömegközlekedés és az élelmiszerek árában lesz érzékelhető.

    Gázár

    A gázár az áfaváltozásoktól függetlenül is emelkedik augusztus elsejével, átlagosan 27 százalékkal. Emellett változik a gázfogyasztáshoz kötődő támogatási rendszer: a 3000 köbméternél többet fogyasztók esetében megszűnik a támogatás, 1500 és 3000 köbméter között elhanyagolható az emelés mértéke, ez alatt pedig köbméterenként 10 forinttal nő az állami hozzájárulás.

    Járulék

    Szintén a lakosságot érinti a munkáltatói járulék 2,5 százalékpontos emelése, amit január elsejével további egy százalékpontos növelés követ. A járulékteher jelentősebb emelkedésével nézhetnek szembe a ma a minimálbér után járulékot fizető vállalkozók, számukra ugyanis szeptember elsejétől havi 125, januártól havi 131 ezer forintos minimális járulékalapot ír elő az új szabályozás. Ez a havi mintegy 30 ezer forintos járulékkiadás megduplázódását jelenti. Kivéve, ha a vállalkozó, illetve munkáltató bejelenti az APEH-nek, hogy ennél kisebb a jövedelme. Ezzel a lépéssel persze az adóellenőrök figyelmét keltheti fel.

    Szeptembertől az eddig négyről hat százalékra emelkedik az egyéni egészségbiztosítási járulék, amit januárban további egy százalékponttal hét százalékra növelnek. Növekedni fog az alkalmazottak által fizetendő munkavállalói járulék is, a mostani 1-ről 1,5 százalékra.

    A nyugdíjas vállalkozók baleseti járulék helyett egészségügyi hozzájárulást fizetnek; míg előbbi mértéke 5 százalék volt, utóbbié idén 15, 2007-ben 16 százalék lesz.

    A keresettel is rendelkező nyugdíjasoknak ezentúl a nyugdíj is beszámít az szja-alapba, bár az arra jutó rész levonható lesz az adóból.

    Evakulcs

    A járulékalap emelése mellett érzékenyen érinti az evás vállalkozókat, hogy 15-ről 25 százalékra nő az evakulcs.

    Kamat- és tőzsdei árfolyam-nyereségadó

    A megtakarítások várható hozamát csökkentheti a szeptembertől bevezetendő 20 százalékos kamat- és tőzsdei árfolyam-nyereségadó (mentességet a hoszszú távú élet- és nyugdíjbiztosítások hozama élvez).

    Szja

    Az szja-tábla jövőre a tavaly elfogadott adóprogramnak megfelelően változik, vagyis a 18, illetve 36 százalékkal adózó jövedelmek közti sávhatár évi 1,55-ről 1,7 millió forintra nő.

    Természetbeni juttatások

    A természetbeni juttatások most 44 százalékos adója viszont már az idén szeptembertől 54 százalékra ugrik, s adóköteles lesz a céges telefonok magáncélú használata is.

    Adómentes juttatások

    Az önkéntes pénztári befizetés minimálbér 50 százalékáig lesz adómentesen adható, és az üdülési csekkek felhasználhatósága nem szűkül a tervezett mértékben.

    Szja-kedvezmények szűkítése

    Jelentősen megnyirbálja az adócsomag az szja-kedvezményeket: januártól megszűnik a lakáscélú hitel adókedvezménye, a Sulinet-, a felnőttképzési és a szellemi alkotás után járó kedvezmény, valamint a megmaradó könnyítéseket évi 3,4 millió forintos jövedelem felett csak részben, 3,9 milliós jövedelem felett pedig egyáltalán nem lehet majd igénybe venni.

    Gépjárműadó

    Érzékenyen érinti az autótulajdonosok pénztárcáját a gépjárműadó új rendszere. A súly- helyett ugyanis teljesítményalapú adóztatás lesz, ami a nagy teljesítményű autók és motorok esetében két- vagy akár négyszeres adóterhet is jelenthet.
    Az adó alapja attól függ, hogy mennyi idős az autó. Például egy 70 kilowattos középkategóriás, 1300 kilogramm önsúlyú autó után jelenleg az adó 15 600 forint. Az új szabályok szerint az első három évben évi 21 000, a 4-7. évben 18 200, a 8-11. évben 14 000, a 12-15. évben 11 200, míg a 16. évtől 8400 forint lesz az adó.

    Új adónemek

    Szolidaritási különadó

    Új adónemként A nyereséges vállalkozásokat 4 százalékos szolidaritási különadó fizetésére kötelezik szeptembertől, a kedvezményekkel nem csökkentett adózás előtti nyereség után.

    az egyéni vállalkozók a vállalkozói bevételek vállalkozói költségekkel csökkentett része, illetve átalányadózás esetén az átalányadó-alap után fizetnek négy százalékot.
    Az új adóval lényegében 20 százalékosra nő a társasági adó.

    A magánszemélyek közül az évi 6 millió forint fölötti jövedelemmel rendelkezőknek a 36 százalékos helyett 40 százalékos adót kell fizetni.

    Jövedelemadó

    Az évente több mint 6,05 milliós jövedelemmel rendelkező magánszemélyeknek január elsejétől kell majd a 6,05 millió forint feletti jövedelem után fizetniük.

    Házipénztár

    Januártól 20 százalékos elvonás mérsékli majd a cégek házipénztárában lévő összeget, ha az nagyobb az engedélyezettnél, azaz a nettó árbevétel 0,8 százalékánál, de legalább 300 ezer forintnál. (AB 2006 11 13. megsemmisítette)

    Elvárt minimumadó

    A veszteséges vállalkozók (az újonnan indulók és a tartós forgalomcsökkenést elszenvedők kivételével) az elvárt minimumadó a nettó árbevétel 2% -a.
    (MTV)
    Vissza a lap tetejére >>>



    Az "adócsomag": Változások életbelépése   (2006.július. 11.)



    A vállalkozásokat érinti

    Szeptember 1-jétől

    - 4 százalékos "szolidaritási adó" (különadó) bevezetése az adózás előtti eredmény után
    - az adóköteles természetbeni juttatások szja-terhe 44-ről 54 százalékra emelkedik
    - minimum járulékalap bevezetése: a minimálbér duplája után kell fizetni a tb-, a munkavállalói egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékot. Mentességet lehet kérni az APEH-től, de a bejelentés valóságtartalmát az adóhatóság vizsgálja
    - a cégtelefonáfa levonható hányada 50-ről 70 százalékra nő, ám a cégtelefon magáncélú használata adóköteles természetbeni juttatás lesz

    Október 1-jétől

    - az eva kulcsa 15-ről 25 százalékra változik

    2007. január 1-jétől

    - életbe lép a házipénztáradó (AB 2006 11 13. megsemmisítette)
    - minimum társasági adó
    - tovább él a "bankadó"
    - módosulnak a fejlesztési adókedvezmény feltételei
    - az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás adómentes határa lejjebb tolódik

    A Magánszemélyeket érinti

    Szeptember 1-jétől

    - 4 helyett 6 százalék lesz a munkavállalói egészségbiztosítási járulék, és 1 helyett 1,5 százalék a munkavállalói járulék
    - 20 százalékos kamat- és tőzsdei árfolyamnyereség-adó

    2007. január 1-jétől

    - magánszemélyek szolidaritási adója: a járulékplafon feletti rész 4 százaléka
    - megszűnik a Sulinet-, a szellemi tevékenység, a lakáshitel-törlesztés és a felnőttképzési díj utáni szja-kedvezmény, további korlátozás a megmaradóknál
    - 6-ról 7 százalékra módosul a munkavállalói egészségbiztosítási járulék
    - évi 10 ezer vagyonosodási vizsgálat
    - súlyalapú gépjárműadó
    A súlyalapú gépjárműadót a jövő év első napjától a kocsi teljesítménye után kell fizetni. Például egy 70 kilowattos középkategóriás, 1300 kilogramm önsúlyú autó után jelenleg az adó 15 600 forint. Az új szabályok szerint az első három évben évi 21 ezer, a 4-7. évben 18 200, a 8-11. évben 14 ezer, a 12-15. évben 11 200, míg a 16. évtől 8400 forint lesz az adó.

    "Vegyes" változások

    Szeptember 1-jétől

    - a 15 százalékos áfakulcs megszűnik, az alá tartozó termékek a 20 százalékos kulcs alá kerülnek
    - a mostani 4 helyett 14 százalékos ehót kell fizetni egyes jövedelmek után bizonyos összeghatárig
    - a cigaretta jövedéki adója 5,7%-kal, a bor kivételével a szeszes italoknál 7%-kal emelkedik; 2007. áprilisban és szeptemberben újabb tehernövelés

    Törvénybe foglalt lépések visszavonása

    - novembertől mégsem szűnik meg a tételes, havi 1950 forintos eho
    - 2007-ben nem lesz három százalékpontos tb-járulék-csökkentés
    - 2007 végével mégsem szűnik meg a helyi iparűzési adó
    (VG)
    Vissza a lap tetejére >>>



    Szeptember 15-ig lehet kijelentkezni az eva hatálya alól   (2006.július. 25.)



    Az általános használatban lévő változásbejelentő nyomtatványokon szeptember 15-ig kérhetik a jelenlegi egyszerűsített vállalkozói adót fizetők, hogy a továbbiakban már ne az eva szabályai szerint fizessék adóikat. A változtatás után négy évig újabb módosításra nem lesz lehetőség.

    Kiléphetnek az eva hatálya alól a jelenleg egyszerűsített vállalkozói adót fizetők, amennyiben erről szeptember 15-ig nyilatkozatot tesznek. A bejelentést az általánosan használt (06102. sz., 06102/E sz., 06202. sz., 06202/T sz. 06202/C sz.) változásbejelentő nyomtatványokon lehet beküldeni az APEH részére, a változás hatálybalépésének időpontjaként 2006. szeptember 30-át kell megjelölniük. A nyomtatványok kereskedelmi forgalomban kaphatóak, kitöltési útmutatójuk azonban nem vonatkozik az eva hatálya alóli kijelentkezésre, ezért erről pontos információ az APEH sajtóközleményében vagy az adóhatóság honlapján olvasható.

    Amennyiben a változás életbe lép, a nyilatkozatot tevők az eva alanyiságuk megszűnésének adóévét követő négy adóévre evaalanyiságot ismételten nem választhatnak. Azon evaalanyokat, akik nem nyilatkoznak a változtatásról, az adóhatóság továbbra is evaalanyként tartja nyilván. A témával kapcsolatban bővebb tájékoztatás az adóhatóság internetes honlapján található.
    (Magyarország.hu)
    Vissza a lap tetejére >>>



    Jövőre újra adózik a minimálbér
    A mostani 0 százalékos adóteher 0,7, rá egy évre pedig 1,5 százalékra módosul   (2006.augusztus 7.)



    Jövőre megszűnik a havi 65 500 forintra emelkedő minimálbér adómentessége, a mostani 0 százalékos adóteher 0,7, rá egy évre pedig 1,5 százalékra módosul - írja a Világgazdaság. A koalíció ezzel egyébként saját, 2002-ben hozott döntését írja felül.

    A minimálbért most az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás tesz lényegében adómentessé, előbbi jövedelemhatártól függő maximális mértéke havi 9 ezer, utóbbié 2340 forint. Ezek a legkisebb bér után fizetendő 18 százalékos szja-t gyakorlatilag lenullázzák, így a munkaviszonyban levő, minimálbéren bejelentett magánszemély bére után nem kell szja-t utalnia az államkasszába.

    A PM már korábban jelezte, hogy jövőre az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás rendszere "befagy" az OÉT-ben született megállapodásnak megfelelően emelkedő minimálbér mellett. A nemrég kihirdetett adótörvény-módosítások az szja-tábla terén már csak a felső kulcs belépésének határát tolták ki, ám az adójóváírást nem igazították a növekvő legkisebb kötelező keresethez, azaz a 2007-től 65 500 forintos havi minimálbér teljes adómentessége megszűnik: a 11 790 forintos szja-ból 11 340 forintnyi részt ellensúlyoz a kétfajta jóváírás. Rá egy évre pedig még nagyobb hányad után keletkezik szja-bevétele a büdzsének, hiszen a szociális partnerek 2008-ra 69 000 forintos minimálbérben egyeztek meg, vagyis a már 12 420 forintos szja-ból változatlanul 11 340 forintot kompenzál majd a jóváírás. Az intézkedés következtében tehát a minimálbér mostani nullaszázalékos adóterhe jövőre 0,7, 2008-ban pedig 1,5 százalékra módosul.
    (Híradó)
    Vissza a lap tetejére >>>




    Legális kiskapu kamatadó ellen   (2006.augusztus 8.)



    A bankok - úgy tűnik - már tudják, hogyan óvhatjuk meg befektetésünket még egy ideig a szeptember elsejétől életbe lépő kamatadótól. A kulcs a hosszú távú megtakarítás.

    Akciódömpinget indítottak a hazai pénzintézetek a szeptember elsején életbe lépő kamatadó kivédésére. Az új adótörvény értelmében alig egy hónap múlva már 20 százalékos adót kell fizetni a pénzügyi megtakarítások után. Annak, aki ezt mégis szeretné elkerülni, a bankok számtalan ötletet adnak, több tucat új befektetési konstrukció közül válogathat, aki még augusztusban befektet. A törvény értelmében ugyanis nem lesz adóköteles a szeptember elseje előtt vásárolt, kamat jellegű jövedelmet biztosító befektetés. Aki tehát még augusztusban leköti a pénzét, megfelelő konstrukció esetén akár tíz évig is adómentesen kamatoztathatja azt. Az egyetlen feltétel, hogy az ügyfél a futamidő végéig tényleg ne nyúljon hozzá a befektetéséhez. Ha ezt mégis megteszi, a legális kiskapu bezárul előtte, hozama adókötelessé válik.

    A bankok tehát elsősorban a hosszú távú megtakarításokra próbálják ösztönözni ügyfeleiket, hiszen ezekkel lehet a legtovább megúszni, hogy a hozam után kamatadót kelljen fizetni. Az új konstrukciókkal a bankok igyekeznek távlati gondolkodásra késztetni ügyfeleiket. Mint mondják, a hozamokat egyébként is a futamidő befolyásolja a legmarkánsabban. A legnépszerűbbek az adóváltozások előtt vásárolt, nyílt végű befektetési jegyek lehetnek, hiszen ezek határozatlan idejű befektetések, hozamuk így akár évtizedekig is adómentes lehet. A hozamot a nyílt alapok egyben, visszaváltáskor fizetik meg az ügyfeleiknek. (Nyílt befektetési alapot szinte az összes hitelintézet kínál.)

    A hagyományos lekötött betéti konstrukciók száma is megugrott, több pénzintézet kínál 12 hónapos lejáratú akciós kamatokat, de akár három, öt, tíz évre szóló lekötéseket is.

    Egytől tíz évig terjedő időszakra szólnak az OTP ajánlatai. Az akció legalább 100 ezer forintos betétekre szól, folyamatos lekötési megbízás mellett. A kiemelt kamat egymillió forint alatti lekötés esetén 5,75 százalék, 2,5 millió forintig 6, ötmillióig 6,25 százalék. E felett 7 százalék jár a betétekre.

    Szintén jegyezhetnek az ügyfelek a 2, 3, 5 és 10 éves futamidejű jelzáloglevelekből. Ezekre az értékpapírokra lejáratkor egy összegben jár a kamat. Ez az új termék azoknak ideális megoldás, akik közép- vagy hosszú távra keresnek mérsékelt kockázatú, fix kamatozású - és persze adómentes - megtakarítási lehetőséget. A kétéves futamidejű jelzáloglevél kamata 14, a háromévesé 22,5, az ötévesé 40, a tízévesé 100 százalék - a teljes futamidőre.

    Az Erste augusztus elsejétől kínál három új befektetési alapot. A Konzervatív, Kiegyensúlyozott, és Dinamikus Alapra keresztelt új konstrukciók összetétele az ügyfelek kockázatvállalási hajlandóságától függően oszlik meg a pénzpiaci, ingat-lan-, kötvény- és részvényalapok között. A minimum befektetési időtáv fél, 1, illetve 2 év - a várható hozam természetesen a piaci folyamatok függvénye.

    Emellett az Erste egy új hitellehetőséggel is befektetésre sarkallja ügyfeleit. A Befektetési hitel kizárólag értékpapír vásárlásához használható fel. A hitellimit egymillió forint, hitelbírálat nincs, a fedezetet az ügyfél tulajdonában lévő befektetési jegyek jelentik. A hitelt legfeljebb hat hónapra lehet felvenni, kamata az aktuális jegybanki alapkamat plusz két százalék.

    A HVB Hozamhajrá névvel indított új tőkegarantált befektetési alapot, amely két hétig, augusztus 14-től 25-ig jegyezhető, már 10 ezer forinttól, 3,5 éves futamidőre.

    Az MKB-nál 24, 25 és 36 hónapos lekötött betétekkel kerülhetjük el a kamatadót, vagy egy szintén új, Pagoda névre hallgató, tőkegarantált származtatott alappal. A 25 hónapos fix kamatozású betéteket kockázatkerülő ügyfeleknek ajánlja a bank. Ők 100 ezer forinttól már 7,5 százalékos kamathoz juthatnak. A Pagoda futamideje 3 év, jegyzési időszaka augusztus 3-tól 24-ig tart, mely alatt 5,25 százalékos kamattal jegyezhető a befektetési jegy. A minimális befektethető összeg ennél a konstrukciónál 100 ezer forint.

    A Raiffeisen évi 7 százalékos kamatot biztosít a 12 hónapos, 100 ezer forintnál nagyobb öszszegű lekötésekre; 6 hónapos, 100 ezer forintnál nagyobb öszszegű lekötésekre 6,5 százalékot ad. A 12 hónapos lekötések hozama évi 8,1 százalékra is növelhető, ha az ügyfél a pénzintézet egyéb szolgáltatásait is igénybe veszi.

    A Budapest Bank 7,25 százalékot ad az új Augusztus Betétszámlájukon elhelyezett megtakarítások teljes összegére. A bank a betétszámlán elhelyezett összeg minimumát nem határozta meg.

    A CIB két új, magas kamatozású kötvénnyel jelent meg a piacon. A CIB Classic 2008B elnevezésű papír futamideje két év, kamata két évre 15 százalék. A CIB 2009A jelű kötvény hároméves lejáratú, amely alatt 24 százalékos kamatot ad a teljes futamidőre.

    A bankok kínálata szinte korlátlan, kérdés, hogy ezt a rengeteg új konstrukciót el tudják-e adni megtakarításokkal rendelkező ügyfeleiknek. A pénzintézetek többsége igyekszik személyes tanácsadással is segíteni az eligazodást az új adótörvény útvesztőiben. A széles kínálat és a megfelelő tájékoztatás tehát adott, arról viszont megoszlik a szakemberek véleménye, hogy a közeljövőben növekszik-e, vagy csökken a magyar háztartások megtakarítási kedve.
    (Mépszb.o)
    Vissza a lap tetejére >>>





    Csendben gyűjtik az adószámot a bankok   (2006.augusztus 18.)



    Bár a pénzügyi tárca szerint nem kellene, több bank megkezdte ügyfelei adószámának begyűjtését. Ők úgy tudják: lehet, hogy januártól erre szükség lesz a kamat adóztatásához. Ekkor adószám hiányában a törvény a lakossági folyószámlák zárolását is elrendelheti.

    Több bank megkezdte az utóbbi napokban lakossági ügyfelei adószámának begyűjtését, "informális jelzésekből" ugyanis arra számítanak, hogy az azonosító jelre rövidesen szükség lesz a szeptember elsejétől életbe lépő kamatadó elszámolásához.

    A pénzügyi tárca korábban közleményben jelezte: nem várja el a hitelintézetektől, hogy az általuk levont kamatadót ügyfelekre lebontva tartsák nyilván. Elég, ha a közterhet egy összegben fizetik be a központi költségvetésbe. Az eredeti törvénytervezet még úgy szólt, hogy a bankok kötelesek begyűjteni több millió betétesük adószámát a kamatadó bevezetéséig, ennek hiányában ugyanis az adathiányos számlákat zárolniuk kell. Vagyis pénzét a számla tulajdonosa mindaddig nem veheti fel, amíg a törvényben előírt adatot meg nem adja a banknak.

    A gyors átállás, a szeptemberi bevezetés ennek az elvárásnak a teljesítését lehetetlenné tette. A szigorú szabályok azonban több illetékes banki vezető értesülése szerint akár már a jövő év elejétől életbe léphetnek. Ha a szükséges adatok nem állnak időre a hitelintézet rendelkezésére, megtörténhet, hogy több százezer ügyfél számláját kényszerülnek befagyasztani átmenetileg, míg a "legkisebb rossz" a fizetett kamatok zárolása lehet.

    Az adószámok begyűjtése jelenleg ugyanakkor több szempontból is kritikus kérdéseket vet fel.

    Azok, akik egy banknál csak egyszerű folyószámlát vezetnek, ezt az adatot jelenleg nem kötelesek megadni, de több banknál attól is tartanak, hogy ha konkurenseiknél előbb elkezdik vegzálni ügyfeleiket, azok egyszerűen átállnak a konkurenciához. Másrészt viszont, ha a törvény módosítása után kezdik begyűjteni az adóazonosító jeleket, aligha szerzik be azokat a - vélhetően - pár hónapos határidő alatt. Ha a jövő év elején életbe lépne a törvény várható módosítása, az adatok teljes körű regisztrálására így sincs sok esély. A pénzmosás ellen hozott korábbi előírás, az anonim számlák nevesítése teljes körűen például a mai napig nem történt meg. Most viszont nem pár ezer, hanem több millió ügyfél elérése lenne a feladat. Az OTP Banknál például majd négymillió számlatulajdonostól kellene bekérni az adószámot, ami nemhogy hónapokat, éveket is igénybe vehet.

    A kamatadó szeptemberi bevezetéséig is több kérdés vár még tisztázásra. Készen lesznek-e például a hitelintézetek a szükséges - bankonként pár tízmillió forintot felemésztő - informatikai fejlesztésekkel. Az átállást egyebek mellett az is megnehezíti, hogy a sok banknál negyedéves kamatelszámolásra beállított rendszereknek most egy negyedév közben, szeptember elsejével kell átállniuk az új adó levonására. A legfőbb gond persze a bankok szerint, hogy a pénzügyi tárca a fejlesztéshez szükséges információkat az utolsó utáni pillanatban adta meg.

    A bankszektornak ugyanakkor nemcsak hátránya, némi előnye is származik abból, hogy a kormány minimális időt adott az intézményeknek és a lakosságnak a kamatadóra történő felkészülésre. Lengyelországban, ahol az átállásra volt idő bőven, a megtakarítások igen jelentős része vándorolt át lekötött betétekből befektetési alapokba, amelyek vagyona ebben az időszakban megduplázódott. Az alapokban ugyanis a kamatadó bevezetése előtt elhelyezett megtakarítások hozama szinte korlátlan ideig adómentes. Egy nagyobb mértékű átrendeződés a hazai bankoknak aligha érdekük, a betétek ugyanis a hitelezés forrásaként használhatóak, szemben az alapokban lekötött pénzekkel. A lakosságnak itthon ugyanakkor alig maradt ideje felkészülni az új helyzetre, így a befektetések közötti átcsoportosítás - bár már megkezdődött - szeptember elsejéig vélhetően nem lesz olyan jelentős, hogy sértse a szektor üzleti érdekeit.
    (Mépszb.o)
    Vissza a lap tetejére >>>





    Hogyan lehet mentesülni a minimum járulék fizetése alól?   (2006.augusztus 18.)



    Csak akkor lehet mentesülni a havi 125 ezer forint utáni minimum járulék fizetése alól szeptember 1-e után, ha a munkáltató (vállalkozó illetve vállalkozás) bejelenti az adóhatóságnak, hogy az érintett tényleges jövedelme kisebb 125 ezer forintnál - mondta Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára. "Mindenkitől elváratik, hogy havi 125 ezer forintos jövedelem után fizessen járulékot, ha a valódi jövedelme eléri ezt a szintet" - fogalmazott Katona.

    Az államtitkár hozzáfűzte: "nem fogadjuk el, hogy azok, akiknek havi jövedelme meghaladja a 125 ezer forintot, azok más ágon vegyék ki a jövedelmet, és alacsonyabb jövedelem után fizessenek járulékot. A szeptember 1-től érvényes jogszabály egyaránt vonatkozik a foglalkoztatókra, a főállású egyéni vállalkozókra, az evázó egyéni vállalkozókra és a társas vállalkozókra.

    A jogszabály szerint, ha a tényleges jövedelem kisebb a minimálbér kétszeresénél, havi 125 ezer forintnál, és ezt a foglalkoztató bejelenti az adóhatóságnak, akkor a járulékfizetés a tényleges jövedelem után történik, de legalább a 62.500 forintos minimálbér után. Amennyiben az érintettek nem tesznek bejelentést, akkor a járulék különbözetet meg kell fizetni, a terhet a foglalkozató, az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozás viseli. Ugyanez érvényes az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, az átalányadózást választó egyéni vállalkozóra és az evázó vállalkozó járulékfizetési kötelezettségére.

    A társas vállalkozásoknál nemcsak a foglalkoztatottakra, hanem a főállású tagokra is vonatkozik a minimum járulékalap. "Akinek a havi jövedelme kisebb 125 ezer forintnál, azt az adóhatóság tudomásul veszi, s annál a kockázatközösség elve érvényesül" - jegyezte meg Katona Tamás. Az államtitkár elmondta azt is, hogy amennyiben az adóhatóság úgy véli, hogy ellenőrizni szükséges a bejelentett minimum járulékalapot el nem érő havi jövedelmeket, akkor elindítja az ellenőrzést.
    (VG)
    Vissza a lap tetejére >>>





    Áfaemelés, járulékok, különadó
    Súlyos csomaggal köszönt be a szeptember
      (2006.augusztus 29.)



    Fekete nap lesz szeptember elseje: akkor lép életbe számos, az Új egyensúly programhoz kapcsolódó megszorítás. Ezek az intézkedések összességében százmilliárdos összeget húznak ki a cégek és a magánszemélyek zsebéből.

    Szeptembertől éreztetik hatásukat a Gyurcsány-csomag megszorító intézkedései.

    A középső áfakulcs 15-ről 20 százalékra emelkedik, ami érzékenyen érinti a családok költségvetését, hiszen érezhetően növekednek a kiadásaik. Az áfaemelés ugyanis egyebek mellett a gáz- és a távhőszolgáltatás, a vezetékes víz, a tömegközlekedés, valamint az élelmiszerek árában is érzékelhető lesz.

    Változik a gázfogyasztáshoz kötődő támogatási rendszer is; ez az évi 3000 köbméternél többet fogyasztók esetében megszűnik, az 1500 és 3000 köbméter közötti fogyasztás esetén az áremelkedés hatása elhanyagolható, 1500 köbméter alatt pedig köbméterenként tíz forinttal még nő is az állami hozzájárulás.

    Nő a cigaretta és a szeszes italok jövedéki adója: a dohányé 5,7 százalékkal, az alkoholé - a bor kivételével - egységesen hét százalékkal.

    Havi 125 ezer forint minimális járulékalap a jelenleg minimálbér után járulékot fizető vállalkozók számára. Az összeg januártól 131 ezer forintra nő. Ez a havi, mintegy harmincezer forintos járulékkiadás megduplázódását jelenti. A rendelkezés egyaránt vonatkozik a foglalkoztatókra, a főállású egyéni vállalkozókra, az evázó egyéni és a társas vállalkozókra. A jogszabály sokakat érint, hiszen a minimálbért bevallók száma csaknem egymillió; s közülük hatszázezren munkavállalók, négyszázezren vállalkozók.

    A munkavállalói járulék 2,5 százalékponttal emelkedik. Az alkalmazásban állókat sújtó megszorítás szerint a járulék január 1-jével további egy százalékponttal nő.

    Négy- helyett hatszázalékos egészségügyi járulék. A foglalkoztatottak terhe itt is tovább nő 2007-ben, amikor már hét százalékot kell fizetni.

    A cégeknél gyakori természetbeni juttatások terhei ugyancsak nőnek: a most 44 százalékos adó 54 százalékra ugrik.

    Adóköteles lesz a céges telefonok magáncélú használata is.

    Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés csak a minimálbér 50 százalékáig lesz adómentes.

    Húszszázalékos kamat- és tőzsdei árfolyamnyereség-adót vezet be a kormány - az eredeti tervekkel ellentétben - nem csak az egymillió forintot meghaladó megtakarításokra. A szeptember 1-je előtt elhelyezett betétek még kamatadó-mentességet élveznek. További változás, hogy aki több nyugdíj-előtakarékossági számlával is rendelkezik, annak meg kell jelölnie, hogy azok közül melyiknek az adómentességét kéri, mert a kedvezmény csupán egy számlára érvényesíthető.

    Négyszázalékos különadó a hatékonyan működő vállalkozásokra. A nonprofit társaságok kivételével az adózás előtti nyereség négy százalékát kell befizetni (jövő januártól a 6,3 milliót meghaladó éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyekre is vonatkozik).

    Az evában fizetett átalányadó 15-ről 25 százalékra nő. Vagyis a befizetendő közteher ettől kezdve már meghaladja az áfát.

    Nő a járművek átírási költsége is. Így ráfizetnek azok is, akik szeptember 1-je után vásárolnak gépkocsit. Jelenleg az 1890 köbcentiméternél kisebb autóknál köbcentinként 15 forintot kell leróni az átíráskor, ez 18, míg a nagyobb lökettérfogatú autók esetében most 20 forintos tarifa 24 forintra emelkedik. Az ötszáz köbcentisnél nagyobb motorkerékpároknál szintén 24 forint lesz az átírás költsége. A többlet a legkisebb autóknál is háromezer forint körül lesz, de ez a viszonylag jelentéktelennek tűnő változás a járművet vásárlóknak összességében többmilliárdos többletkiadást jelent.

    További változások szeptember elsejétől:
    hatályba lép a lobbitörvény, s ennek értelmében érdekkijárást ezentúl csak regisztrált, igazolvánnyal és diplomával rendelkező szakemberek végezhetnek. A megfelelő dokumentumokkal ellátott lobbistáknak negyedévente jelentést is kell írniuk arról, hogy milyen ügyekben, kiknek a megbízásából, milyen céllal, mely eszközök igénybevételével s kiket igyekeztek befolyásolni.

    Heti 20 óráról 22-re nő a pedagógusok kötelező óraszáma - az óvodapedagógusok esetében a 32 óra változatlan marad -, s érvénybe lép a nagy vihart kavart bolognai képzési rendszer. Az jó hír a felsőoktatásban részt vevőknek, hogy 9,5 százalékra csökken a diákhitel kamata.

    Az egészségügyben dolgozóknak is hoz meglepetést az ősz: a háziorvosoknak havonta részletes adatokat kell küldeniük az egészségbiztosítónak. A jelentésben fel kell tüntetniük a kezelt betegek számát, a diagnózist és a terápiát, valamint a rendelt gyógyszereket.

    Teljes dohányzási tilalom lép életbe szeptembertől az óvodákban és a kórházak betegeket fogadó részein. Az iskolákban és a munkahelyen a munkáltatók - az érdekképviseletekkel közösen - dönthetnek arról, teljes körűen megtiltják-e a dohányzást.

    Matematikai képlet a tanári munkarendről

    Az új tanévben a pedagógusok számára heti két óra, tanítási órán kívüli munkát rendelhet el különdíjazás nélkül a munkáltató. A rendelkezés miatt két pedagógus-szakszervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult.

    A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt kifogásolta, hogy lesznek olyan tanárok, akik két órával többet dolgoznak majd ugyanannyi pénzért, ezért sérül az "egyenlő munkáért egyenlő bért" alkotmányos alapelve. A Pedagógusok Szakszervezete viszont azt tette szóvá, hogy a hatálybaléptetés körülményei miatt nem áll rendelkezésre elég felkészülési idő (a törvénymódosítást ugyanis a nyár elején fogadták el). Az új szabályozáshoz nem készült el a végrehajtási rendelet sem, és a szakszervezet tapasztalatai szerint emiatt az iskolákban nagy a tanácstalanság azt illetően, hogyan szabályozzák a pedagógusok munkarendjét. A törvény szerint pontosan rögzíteni kell, hány órát dolgozik egy-egy pedagógus a tanítási órákon felül: tehát mennyi időt tölt például dolgozatjavítással vagy korrepetálással.

    hajtási rendeletében jelennek majd meg, hiszen azt érinti a változás. Ez szeptember közepére készül el, de a tárca szerint az új munkarendet enélkül is ki lehet alakítani, hiszen a közoktatási törvény egyértelműen rögzíti az új szabályozást. Az OKM honlapjára mindazonáltal föltettek egy útmutatót, amely matematikai képletekkel is szolgál az új szabályozás végrehajtáshoz.
    (nol.hu)
    Vissza a lap tetejére >>>





    Részmunkaidővel elkerülhető a dupla járulék
    Adótanácsadók mindezt csak a kiscégeknek javasolják   (2006.szeptember 11.)



    Ha a nyolc órában, minimálbéren foglalkoztatott alkalmazottat papíron csak négy órára jelentik be, elkerülhető a magasabb járulékfizetési és a bejelentési kötelezettség - mondják a szakértők.

    Részmunkaidő esetén ugyanis a minimális járulékalap, azaz a 125 ezer forintnak csak az arányos részét kell befizetni. Ez négyórás munkánál 62,500 forint, ami az első féléves minimálbérrel egyenlő. Zara László, az Adótanácsadók Országos Szövetségének elnöke ezt a módszert csak a kiscégeknek javasolja - írja a Napi Gazdaság.

    Itthon szeptembertől vezették be a minimális járulékalapot. Lényege, hogy a minimálbér legalább kétszerese, azaz jelenleg 125 ezer forint után kell tb-járulékot fizetni szeptember 1-jétől.
    (MH)
    Vissza a lap tetejére >>>









    A különadónál nem számít az elhatárolt veszteség
      (2006.október 10.)



    A 2006. szeptember 1-jén hatályba lépett, az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény sem a korrekciós tételek körében, sem egyéb vonatkozásban nem rendelkezik veszteség elhatárolásáról, elhatárolt veszteség leírásáról - hívja fel tájékoztatójában a figyelmet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal.

    Így a különadó-alap meghatározásának kiindulási pontját képező adózás előtti eredményt - amely egyébként a társasági adókötelezettség levezetéséhez is irányadó - nem lehet csökkenteni a korábbi évek elhatárolt veszteségével, illetve veszteségelhatárolás nem alkalmazható.

    Amennyiben a különadó törvény szerint meghatározott adóalap negatív, fizetési kötelezettség nem keletkezik - áll a tájékoztatóban.

    A parlament által nyáron elfogadott törvény szerint a társas vállalkozásoknak, az előtársaságok kivételével, 4 százalékos - szolidaritási adónak is nevezett - különadót kell fizetniük az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménynek a törvényben felsorolt tételekkel növelt, illetve csökkentett pozitív összege után szeptembertől

    A 4 százalékos különadót az szja szerint adózó egyéni vállalkozóknak is fizetniük kell, az adó alapja a bevételek és a költségek különbözete, az átalányadózóknál pedig az átalányadó alapja. Az evás egyéni vállalkozók ilyen adót nem fizetnek.

    Ugyanez a törvény a magasabb jövedelmű magánszemélyeknek is előírja a szolidaritási adó fizetését, de csak a jövő év első napjától. A jövedelemhatár esetükben a nyugdíj-járulékalap felső határa, amit rendszerint az adott évre szóló költségvetési törvény határoz meg. Az idei limit 6.325.450 forint.
    (PB)
    Vissza a lap tetejére >>>





    A vállalkozó nyugdíjasok sem úszták meg
      (2006.október 10.)



    Lényegében annyival csökkennek a központi költségvetés terhei, amennyivel a foglalkoztatott, illetve vállalkozó nyugdíjasok járulékterhei nőnek. Négy százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni attól a nyugdíjastól, akit megbízási jogviszonyban vagy választott tisztségviselőként foglalkoztatnak, ha a havi díjazás eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Az adóhatóság közleményében a céges telefonadóval is foglalkozik.

    Szeptember elsejétől a nyugdíj mellett tovább foglalkoztatott nyugdíjasnak 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. Az úgynevezett kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas) egyéni vállalkozó pedig az eddigi 5 százalék baleseti járulék helyett 10 százalék egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Ez a járulék 2007. évtől 16 százalékra emelkedik.

    Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas a saját természetbeni egészségügyi ellátásához hozzájárul ezzel az összeggel, más oldalról viszont azt, hogy a központi költségvetés ezen túl csak a foglalkoztatottnak, illetve kiegészítő tevékenységet végzőnek nem minősülő nyugdíjas után fizet az Egészségbiztosítási Alap részére.

    Lényegében annyival csökkennek a központi költségvetés terhei, amennyivel a foglalkoztatott, illetve vállalkozó nyugdíjasok járulék terhei nőnek.

    Ez a változás nem csak a munkaviszonyban, hanem az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasra is vonatkozik. Így tehát 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni attól a nyugdíjastól is, akit megbízási jogviszonyban, vagy választott tisztségviselőként foglalkoztatnak, ha a havi díjazás eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

    Céges telefonok magáncélú használata utáni adókötelezettség

    A magáncélú használat értéke a kifizetőt terhelő forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásokból (előfizetési díj) a forgalomarányos kiadásoknak a magáncélú használatra arányosan jutó értékével határozható meg.

    A tételes elkülönítést például a magánszemély által vezetett hívásnapló és a tételes telefonszámla alapján lehet elvégezni, de elfogadható a korszerű telefonközpontokban már alkalmazható magáncélú telefonhívás lehetőség választására lehetőséget adó dolgozónkénti azonosító kód használata is. Nincs adóköteles természetbeni juttatás, ha a magánszemély vagy magánszemélyek a telefonköltség legalább 20 százalékát megfizetik.
    (Origo)
    Vissza a lap tetejére >>>





    Kormánydöntés a szolidaritási adó módosításáról - mi a pontos vetítési alap?
      (2006.november 08.)



    A kormány mai döntése értelmében a 4%-os szolidaritási különadó alapjából leírhatják a vállalatok a kutatás-fejlesztési kiadásaikat (K+F) - jelentette be ma Danks Emese kormányszóvivő, amely kissé félreérthető magyarázatot is tartalmazott. Cikkünk korábbi verziójában ezért úgy fogalmaztunk, hogy lényegében a vállalatok a 16+4%-os nyereségadó-terhet a K+F-kiadások nélküli adóalap után fizetik 2007-től. A Pénzügyminisztériumtól kapott pontosítás alapján a 4%-os szolidaritási adó vetítési alapja az adózatlan nyereség mínusz a kapott támogatások, korrigálva a kapott és fizetett osztalékok egyenlegével, és ebből vonhatók le a K+F-kiadások. Megjegyzendő, hogy ezen utóbbi kiadások eddig is levonhatók voltak a társasági nyereség-adó alapjából (amelyet bizonyos tételek még módosítottak).

    A kormány a jövő évre a 2007-es költségvetési törvényjavaslatban jelzett 150 milliárd bevételi prognózist fogalmazott meg a szolidaritási adóból. Így a tavalyi K+F kiadásokat figyelembe véve (kb. 100 mrd Ft) a fenti könnyítés miatt mintegy 5 milliárd forintos bevétel-elmaradás következhet.

    A kormányszóvivő jelzése szerint a kabinet nem, de Kóka János gazdasági miniszter tárgyalhatott külön az Audival a szolidaritási adó és a K+F-kiadások ügyében. Az eddigi információk arról szóltak, hogy pénteken hazánkban látogat az Audi AG elnöke, hogy az adó- és beruházási kérdésekről Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel egyeztessen. A kormány mai döntésével az Audi elvárása lényegében teljesül.
    (PF)
    Vissza a lap tetejére >>>





    Az adószabályok egyszerűsítéséről döntött a kormány
      (2006.november 13.)



    Több adószabály módosításáról, egyszerűsítéséről döntött a kormány: az adózási rendszer ésszerűsítése mellett adókedvezmények bevezetését is kezdeményezi a kabinet az elektronikus adóbevallás megkönnyítése érdekében.

    A Kormányszóvivői Iroda közleménye szerint több kedvezményt vehetnek igénybe a vállalkozások. Mint írják, adókedvezményt kapnak a 4 millió forint éves árbevételt meg nem haladó egyéni vállalkozók és vállalkozások.

    "Ha ezek a vállalkozók és vállalkozások számviteli és könyvviteli szolgáltatást vesznek igénybe, a szolgáltatás díjának 15 százalékát írhatják le az adójukból. Amennyiben nem vesznek igénybe könyvelői szolgáltatást, akkor a 20062007-ben beszerzett számítástechnikai gépekre elszámolt értékcsökkenés és az igénybe vett internetszolgáltatás együttes összegének 10 százalékát írhatják le a társasági adóból, illetve a vállalkozói személyi jövedelemadóból" - olvasható a közleményben.

    A kommüniké kitér arra, hogy azoknak a vállalkozóknak, akiknek nincs alkalmazottjuk, a jövőben nem kell minden hónapban nullás bevallást adniuk, csak akkor kötelezettek a havi bevallás benyújtására, ha kifizetést teljesítenek.

    Szintén adókedvezményt vehetnek igénybe a 25 millió forint éves árbevételt el nem érő könyvelők és könyvelőcégek a 20062007-ben beszerzett számítástechnikai gépekre elszámolt értékcsökkenés és az igénybe vett internetszolgáltatás értéke alapján.
    Az evát igénybe vevőkre vonatkozó döntés szerint kedvezményben részesülnek azok az ily módon adózók, akiknek bevétele nem haladja meg a 4 millió forintot, ha a vállalkozás könyvelő szolgáltatását veszi igénybe; ekkor a fizetett díj 60 százaléka csökkenti az eva alapját.

    "Ha önmaga készíti el a bevallásait, a 20062007-ben beszerzett számítástechnikai berendezései értékének 20 százalékával, továbbá az általa igénybe vett internetszolgáltatás díjának 40 százalékával csökkentheti az eva alapot. Ez utóbbi vonatkozik a 25 millió forint bevételt el nem érő evás könyvelőkre is" - írja a kommüniké a további, ugyancsak az evás adózókra vonatkozó kedvezményekről.

    A kormány döntése értelmében módosulnak az adójogszabályok ingatlanbérbeadás esetén. A jelenlegi szabályozás szerint, ha valaki ingatlant ad bérbe, a különadózás helyett választhatja, hogy a jövedelme az összevont adóalap részeként adózzon, azonban e választása csak négy egymást követő adóévre szólhatott.

    Ez most úgy módosul, hogy - 2007. január 1-jétől - akár minden évben dönthet a bérbeadó arról, hogy az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után különadózóként vagy az összevont adóalap részeként adózik.

    "Változás, hogy a szövetkezeti tagi kölcsön és célrészjegy után fizetett kamat is 20 százalékkal adózik. Ez a szabály visszamenőlegesen is alkalmazható, ha az a magánszemély számára előnyösebb" - írja a Kormányszóvivői Iroda.
    Kormánydöntés született arról is, hogy az elvárt adóra és a különadóban is alkalmazhatók a kedvező európai uniós szabályok az egyesülésekre, szétválásokra, kedvezményezett eszközátruházásokra és részesedéscserékre.

    Az ekhót választókat érintő döntés, hogy az ekhót munkaviszonyban választó adózónak is legalább havonta a minimálbérnek megfelelő összeg után kell járulékot fizetnie.

    "További változást jelent, hogy az áfatörvény egyszerűsíti a számlatartalmat: a továbbiakban nem kell feltüntetni a fizetés módját és a határidejét" - olvasható a közleményben.
    (NOL)
    Vissza a lap tetejére >>>





    Nem lesz házipénztár-adó!
      (2006.november 14.)



    Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a házipénztár-adóról szóló törvényt, így a jogszabály nem lép hatályba. A testület állásfoglalása szerint a házipénztári készpénzállomány nem tekinthető az arányos közteherviselés alapját képező jövedelemnek, illetve vagyonnak.

    A parlament július 10-én fogadta el a házipénztáradóról szóló törvényt, 2007. január 1-i hatályba lépéssel.

    A törvényalkotó azonban kizárólag olyan eszközöket vehet igénybe, amelyek nem sértik az arányos közteherviselés alkotmányi rendelkezését. Az adó - hangsúlyozták az alkotmánybírák - kizárólag addig tekinthető ilyen alkotmányos eszköznek, amíg az arányos közteherviselést szolgálja. Az ezt a keretet átlépő, a felhasznált és ténylegesen meg nem szerzett jövedelmet, illetve vagyont adóztató adó viszont alkotmányellenes.
    (MR)
    Vissza a lap tetejére >>>





    Átmeneti hónap a házipénztár-felszámolásra
      (2006.november 17.)



    Nem kíván kedvezményt adni a házipénztárban "ragadt" céges pénzek tisztázására a pénzügyi tárca, miután alkotmányellenesnek minősült a házipénztáradó. Egy hónapjuk azonban mégis lesz a vállalkozóknak arra, hogy éljenek az extrakivét lehetőségével.

    Sok dolguk lesz a kényszervállalkozások könyvelőinek januárban: egy hónapjuk lesz arra, hogy egy meglehetősen bonyolult műveletsorozat keretében elintézzék a cégek házipénztárában nyilvántartott, ám jobbára már ott meg nem lévő pénzek tisztára mosását.

    Népszabadság úgy tudja: a pénzügyi tárca el kívánja törölni azt a szabályt, amely kedvezményes - 10 százalékos - adóteher mellett lehetőséget biztosítana a csak papíron létező cég-pénzek hivatalos leírására. Információnkat alátámasztja Veres János pénzügyminiszter keddi bejelentése. A költségvetési bizottság ülésén a miniszter azt mondta: miután a házipénztáradót elvetette az Alkotmánybíróság, "át kell gondolni", mi történjék az ehhez kapcsolódó szabályokkal.

    A házipénztár-amnesztia (amely egyébként vonatkozik a tagoknak adott kölcsönökre is) a nyári adómódosítási csomagban szerepelt, és szeptember elseje óta hatályos - bár igazán csak januártól kezd "működni". Eltörlésére az új adómódosítás lehetőséget ad - ám a kormány által az Országgyűlés elé terjesztett javaslatban erről egyelőre nem szól paragrafus. Úgy tudjuk azonban: már készül az indítvány, amely felszámolná a lehetőséget. Csakhogy ez nem megy egyszerűen. A kedvezmények megvonásáról szóló változásokat ugyanis hatálybaléptetésük előtt 45 nappal kell kihirdetni. Miután az új adószabályokat december közepén jelentethetik meg a Magyar Közlönyben, január végéig még fennmaradhat a kedvezőbb szabályozás.

    Mindez furcsa helyzetet teremt: a házipénztár-amnesztiáról szóló szabályok szerint a cégeknek el kell készíteniük a 2006-os mérleget, meg kell állapítaniuk a nyereséget és az osztalékot - mégpedig olyan formában, hogy az megfeleljen az amnesztiához kapcsolt különleges szabályoknak. (Ezért furcsa, hogy a szabály már szeptemberben hatályba lépett - ha csak januártól lett volna érvényes, akkor talán könnyebb lett volna felszámolni is, és nem maradna egy hónapos kiskapu.) Mérlegzárásra, osztalékot megállapító taggyűlésre ugyan általában tavasszal szokás sort keríteni, ám semmi sem akadályozza a januári zárást. Ha ez megtörténik, akkor a cégek még januárban beadhatják a papírokat, kérhetik a kedvezőbb elszámolást, és tisztázhatják pénzügyeiket. A szűk keresztmetszetet egyedül a könyvelők jelenthetik: nem biztos, hogy bírják majd a rohamot.

    Papíron megvan, zsebben nincs

    A házipénztár lényegében a vállalkozások készpénzben (és bankbetétben) meglévő összege, ami normális esetben nem túlzottan magas: a cégek vagyona általában a termeléshez, működéshez szükséges gépekben, ingatlanokban, esetleg értékpapírokban van. Azoknál a kényszervállalkozásoknál azonban, amelyek működésének célja részben az adók és járulékok kikerülése, ez nem így van. Itt a készpénz mennyisége óriási - legalábbis papíron. A valóságban azonban ez az összeg vélhetően nincs meg: azt a cég tulajdonosai már rég elköltötték.

    Az ilyen vállalkozásoknál a könyvelés általában utólag történik: a kérdés mindig az, hogy a könyvelőhöz bevitt számlákból mennyi lesz a leírható költség. A bevétel általában elmegy a kényszervállalkozó megélhetésének fedezésére, és csak az a kérdés, ebből mennyi minősíthető a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek. Ha elég a számla, nincs adófizetés, ha nem: akkor jön a nyereségadó. Ám ennek kifizetése után is marad a nettó nyereség. Ezt a tulajdonos "felveheti" osztalékként - miután a pénzt már előre elköltötte, persze csak papíron. Ám ez alapesetben 20, a legtöbb ilyen vállalkozásnál azonban 35 százalékos adó megfizetésével járna. Csakhogy ezt senki sem rója le szívesen, így a tulajdonosok általában úgy szoktak dönteni: "benthagyják" a nyereséget a cégben (az eredménytartalékba helyezik), s mivel a pénz nincs meg, hogy senki ne keresse, ezt a házipénztárban tartják nyilván. Ezért aztán a magyar vállalkozások többsége feltűnően nagy készpénzállománnyal működik: a 2004-es adóhivatali adatok szerint a kettős könyvvitelt vezető 221 ezer vállalkozásnak összesen majdnem négyezermilliárd forint készpénze volt (igaz, ebben a bankbetét is szerepelt). (NOL)
    Vissza a lap tetejére >>>





    Eva: 20-áig lehet bejelentkezni
      (2006.december 04.)



    Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá december 20-áig lehet bejelentkezni 2007-re az adóhatóságnál, és ugyancsak addig lehet bejelenteni azt is, ha valaki jövőre már nem az eva szabályai szerint kíván adózni.

    Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá december 20-áig lehet bejelentkezni 2007-re az adóhatóságnál, és ugyancsak addig lehet bejelenteni azt is, ha valaki jövőre már nem az eva szabályai szerint kíván adózni. Az evából kilépésre idén október 1-jei hatállyal is lehetőség volt, az eva kulcsának 15-ről 25 százalékra emelése miatt. A lehetőséggel azonban csupán a mintegy 104 ezres evázó kevesebb mint 2 százaléka élt. Az evázók számára a kulcs emelése mellett van még egy kellemetlen módosítás: az eva-előleget december 20-áig - az első három negyedévre megfizetett adóelőlegeket figyelembe véve - ki kell egészíteni a várható éves adó száz százalékára az október 1-jétől érvényes szabályozás szerint.
    (DM)
    Vissza a lap tetejére >>>





    Vigyázat! Megbírságolják az adófeltölést elmulasztó evásokat
      (2006.december 04.)



    Mulasztási bírságra számíthat az az evás adózó, aki elfelejtkezik december 20-ig megfizetni a teljes évi várható adójának legalább 90 százalékát.

    Pénzügyminisztérium szerdán az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a mulasztási bírság az időben meg nem fizetett adó 20 százaléka. Vagyis a mulasztási bírságot az APEH az adóév során már befizetett adóelőleg és az éves adó 90 százalékának különbözete után számolja fel.

    Az idén első ízben az egyszerűsített vállalkozói adózást folytató társaságoknak, egyéni vállalkozóknak is december 20-áig meg kell fizetniük legalább a teljes évi adójuk 90 százalékát.

    Az adófeltöltési kötelezettség intézménye jól ismert a társaságok, vállalkozások körében. Évek óta működik a rendszer, hogy az előző évben 50 millió forint árbevételt meghaladó társaságoknak december 20-áig meg kell becsülniük az azévi teljes társasági nyereségadó fizetési kötelezettségüket, és figyelembe véve az évközi előlegeket, legalább a teljes összeg 90 százalékát át kell utalniuk az adóhivatalnak.
    Vissza a lap tetejére >>>

    (hiradó.hu)




    Cégtelefon magáncélú használata miatti adófizetés
      (2006.december 04.)



    A cégtelefon magáncélú használata miatt adófizetésre kötelezett minden telefonszolgáltatást előfizető vagy közvetített szolgáltatásként vásárló kifizető (adózás rendjéről szóló törvény - a továbbiakban Art. - 178. § 18. pont), ha a számlával (továbbszámlázással) érintett hívószámokról olyan magánbeszélgetések (is) kezdeményezhetők, amelyek költsége a kifizetőt terheli.

    intézményre, cégre (egyszemélyes társaságra, eva-alanyokra is) kiterjed. Az egyéni vállalkozó (akkor is, ha eva-alany) kifizetői minőségében kötelezett a cégtelefon magáncélú használata miatti adó fizetésére, azaz akkor, ha a tevékenységében - akár más (cég, intézmény stb.) nevében - közreműködő magánszemély számára telefonhasználatot biztosít.

    Az "önfoglalkoztató" egyéni vállalkozót ilyen adókötelezettség nem terheli, mivel önmagával szemben nem kifizető, és esetében a törvény a telefonszolgáltatás magáncélú használatát vagy annak lehetőségét nem határozza meg adóztatható körülményként (Szja törvény 16.§ (4) bekezdés).

    Részletesen pdf:

    Vissza a lap tetejére >>>

    (PM)




    2007. január 1-jétől megszűnik az ún. "súlyadó", helyébe az autó életkora és a motor teljesítménye alapján megállapításra kerülő adóteher lép.
      (2006.december 14.)



    Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény szerint 2007. január 1-jétől megszűnik az ún. "súlyadó", helyébe az autó életkora és a motor teljesítménye alapján megállapításra kerülő adóteher lép. 2007-től adókötelesek lesznek a motorkerékpárok is. (Korábban a 250 cm3 alatti rendszámtáblával ellátott motorkerékpár adómentes volt.)

    Fontos tudni, hogy személygépkocsik és motorkerékpárok esetében megszűnik a 20, 30, illetve 50 százalékos katalizátor utáni környezetvédelmi kedvezmény.

    Az adó alapja személygépkocsi és motorkerékpár esetén annak teljesítménye, mégpedig kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a motor teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor azt 1,36-tal kell osztani. Az adó mértékét a teljesítmény és a gépjármű gyártási évétől eltelt idő határozza meg.

    Az adó mértéke:

    - az adóalap után a gépjármű gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 300 Ft/ kilowatt
    - gyártási évet követő 4-7 naptári évben 260 Ft/kilowatt
    - gyártási évet követő 8-11 naptári évben 200 Ft/kilowatt
    - gyártási évet követő 12-15 naptári évben 160Ft/kilowatt
    - gyártási évet követő 16 naptári évben és az azt követő naptári években 120 Ft/ kilowatt

    Kivételt jelentenek ugyanakkor a tehergépjárművek, mivel esetükben megmarad a régi rendszer. Az autóbuszok, nyergesvontatók, lakópótkocsik esetében marad az önsúly szerinti adóztatás. A tehergépjárműveknél szintén nem változik az adóalap, amely az önsúly plusz a raksúly 50 százaléka. Az adómérték az esetükben változatlan, azaz 1200 Ft az önsúly minden megkezdett 100 kilogrammja után. (PB)

    Vissza a lap tetejére >>>





    Megszavazták a 2007-s adó- és illetékváltozásokat
      (2006.december 18.)



    Hétfőn este fogadta el a parlament a nyári adócsomagot kiegészítő adómódosításokat, döntött a regisztrációs adó részleges visszatérítéséről és az illetéktörvény módosításáról is.

    Regisztrációs adókedvezmény

    Jövőre minden vállalkozó és vállalkozás elektronikusan köteles benyújtani bevallásait az adóhatósághoz, az ezzel kapcsolatos pluszterheket (könyvelési költség, számítógép beszerzés költsége) enyhíti a regisztrációs kedvezmény. Ezt a kedvezményt mind az egyéni vállalkozók, mind a társas vállalkozók, mind pedig az evázók igénybe vehetik, ennek megfelelően módosul január 1-től az személyi jövedelemadóról, a társasági adóról és az egyszerűsített vállalkozói adóról szól törvény.

    A vállalkozói személyi jövedelemadózás szerint adózó egyéni vállalkozók közül a kedvezmény jogosultjai azok a vállalkozók, akiknek a vállalkozásból származó adóévi bevételük nem haladja meg a 4 millió forintot, továbbá az állandó képviselettel megbízott egyéni vállalkozók (azaz könyvelők), akiknek az egyéni vállalkozásból származó adóévi bevételük nem haladja meg a 25 millió forintot. A regisztrációra kötelezett egyéni vállalkozó a 2007-ben igénybe vett, költségként elszámolt könyvelési díj 15 százalékával csökkentheti vállalkozói személyi jövedelemadóját. A kedvezményt az átalányadózók is igénybe vehetik. Amennyiben pedig nincs könyvelője, a 2006-os és 2007-es adóévben beszerzett számítástechnikai eszközre elszámolt értékcsökkenési leírás és igénybe vett internet-szolgáltatás 2007-ben elszámolt költségének 10 százalékával csökkentheti a vállalkozói személyi jövedelemadót. Ez utóbbi kedvezmény megilleti az állandó képviselőként eljáró könyvelőt is.

    Az egyéni vállalkozókkal egyező mértékben, a havi elektronikus bevallással kapcsolatos többletkiadások ellentételezéseként társasági adókedvezményben részesülhetnek azok a mikrovállalkozások, amelyeknek az éves árbevétele nem haladja meg a 4 millió forintot és azok a könyvelők, amelyeknél az árbevétel nem több 25 millió forintnál.

    Az evások (akár egyéni, akár társas vállalkozók) szintén jogosultak kedvezményre. Amennyiben az evaalanynak könyvelője van, akkor a számviteli és könyvviteli szolgáltatás igénybevételéért fizetett díj 60 százalékával csökkentheti az eva alapját. Ha pedig nincs könyvelője, akkor a 20062007-ben beszerzett számítástechnikai berendezései értékének 20 százalékával, továbbá az általa igénybe vett internetszolgáltatás díjának 40 százalékával csökkenthető az evaalap (amennyiben bevételi nyilvántartást vezet, akkor áfával együtt számított érték alapján).

    Adómentes juttatások

    A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletében felsorolt munkáltatói adómentes juttatások közül jövőre emelkedik az étkezési hozzájárulás és az iskolakezdési támogatás összege. A hideg étkezési utalványok összege 4500 forintról 5000 forintra, a meleg étkeztetés támogatása pedig 9000 forintról 10 000 forintra nő havonta. Az ételautomaták használatához is adható támogatás, havonta maximum 10 000 forint, elektronikus kártya formájában. Az évi egyszeri iskolakezdési támogatás pedig 19 000 forintról 20 000 forintra nő gyermekenként.

    Járulék

    Az őstermelők közül azoknak, akiknek éves jövedelme hétmillió forint alatt maradt, bevételük 20 százaléka alapján 8,5 százalékos nyugdíjbiztosítási és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot (vagyis összességében 2,5 százalékos tb-járulékot) kell fizetniük jövőre.
    Az ennél magasabb jövedelműeknek a minimálbér alapján kell adózniuk. Az eltartottak (akik nagykorúak és nincs biztosítási jogviszonyuk, a nappali tagozatos egyetemisták, főiskolások és a regisztrált munkanélküliek nem tartoznak ide) járulékterheit szintén a minimálbér határozza majd meg - jövő áprilistól ennek 9 százalékát kell majd az eltartónak befizetni.
    A munkavállaló nyugdíjasok pedig áprilistól 8,5 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot is fizetnek, amiért egyben magasabb ellátás is jár majd nekik. A korkedvezményes nyugdíjra jogosultak munkáltatói 13 százalékos pluszjárulékkal nézhetnek szembe, azonban ennek nagy részét a következő években még állja a költségvetés.

    Adózás rendje

    A hatályos szabályok szerint a foglalkoztató a biztosítottait az egészségbiztosítási igazgatóságnál köteles bejelenteni. A munkaviszony létesítésével kapcsolatos adatokat pedig az EMMA felé is továbbítani kell. Az egycsatornás adatszolgáltatási rendszer bevezetésével jövőre kizárólag az adóhatósághoz kell csak bejelentést tennie a foglalkoztatónak (munkáltatónak, kifizetőnek). Az elektronikus úton benyújtandó adó- és járulékbevallást az alkalmi munkakönyvesek adataira is kiterjesztik.

    Jövőre nem kell majd nullás havi bevallást tenni. Nem lesz kötelező adatszolgáltatást teljesíteni azokról a hónapokról, amelyekben tényleges adó- és járulékalapot képező kifizetésre, juttatásra nem kerül sor.

    A januártól 131 ezer forintra emelkedő minimum járulékalap alól akkor lehet mentesülni, ha az elektronikus havi bevallásban a tényleges jövedelmet tüntetik fel járulékalapként. Ha a dolgozó 131 ezer forintnál kevesebbet keres, de a foglalkoztató a tényleges jövedelmet nem jelenti be, az így keletkező járulékkülönbözetet különadó címén és nem járulékként kell majd a biztosított helyett megfizetnie. Ezért a keresőképtelen munkavállaló a munkabérénél nem kaphat magasabb összegű táppénzt.

    Ekho, különadó, illeték

    A munkaviszonyban ekhózók után a munkaviszonyukban minden hónapban meg kell fizetni legalább a minimálbér után az általános szabályok szerinti járulékokat. A főszabály alól kivétel a nyugdíjas, valamint az a munkavállaló, akinek valamilyen más jogviszonyában már megfizették az éves minimálbérnek megfelelő összeg után a járulékokat. Nem vonatkozik a szabály arra munkavállalóra sem, akinek többes jogviszonya van, és egy másik jogviszonyában eléri a jövedelme a minimálbért, amely után havonta rendszeresen megfizetik a közterheket.

    Extra kiadást jelent jövőre az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózók foglalkoztatóinak (illetve megállapodás szerint az így adózónak) az, hogy egyértelműsítették: a minimálbér után minden hónapban a normál adózás szerint kell leróni a közterheket, és az ekhós, 35 százalékos összevont adó csak az ezt meghaladó összegre fizethető. (Eddig ez nem volt egyértelmű: az egyik értelmezés szerint a minimálbér után annak kellett megfizetnie a normál terhet, aki a teljes, 25 milliós jövedelmi keretet kihasználta az ekhós adózásra.) A változás elméletileg a foglalkoztatók kiadásait növeli, attól függően, eddig mekkora összeg után rótták le a normál közterheket. Az extra teher akár havi kilencezer forint is lehet.

    Különadó

    A különadó alapja csökkenthető lesz a kutatási és kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, amely azonban nem tartalmazhatja a más belföldi illetőségű társas vállalkozástól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől közvetlenül vagy közvetve igénybevett kutatás-fejlesztési szolgáltatást, továbbá a kutatási és kísérleti fejlesztéshez igényelt, kapott támogatást. Csökkenthető lesz a különadó-alap a bejelentett részesedés értékesítésekor elszámolt árfolyamnyereséggel is, feltéve, hogy azt a vállalkozás az értékesítést megelőzően legalább két évig birtokában tartotta.

    Ugyanakkor növeli a különadó alapját a bejelentett részesedésre elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség és a részesedés kivezetésekor - kivéve az átalakulást - a bevételt meghaladóan elszámolt ráfordítás.

    Házipénztárkezelés

    Házipénztáradó ugyan nem lesz, a pénztárban lévő összegek felhasználását szigorítják. A házipénztárból 30 napot meghaladóan nem lehet előleget kifizetni és a pénztárkezelési szabályzatokat is ellenőrizni fogják. Amelyik vállalkozásnak nincs szabályzata, 500 ezer forintos bírságra számíthat.

    Jövedéki adó

    Lényeges változás, hogy a jövedéki adóelőleg fizetési határideje előbbre jön, az eddigi 28-a helyett, februártól minden hónap 25-éig kell megfizetni az adóelőleget.

    Amennyiben a jövedéki ellenőrök zárjegy nélküli vagy adózatlan jövedéki terméket találnak az üzletben, csak akkor alkalmazhatják a boltbezárás szankcióját, ha kereskedelmi mennyiségben találtak ilyen terméket. A hatályos szabályozásértelmében már egyetlen ilyen termék megtalálása azt eredményezi, hogy 30 napra bezárathatják az ellenőrök az üzletet.

    Illeték

    Nagy visszhangja volt, de elfogadta a parlament azt a módosítást, ami a kapcsolt vállalkozások ingyenes eszközátruházásának ajándékozási illetékét szabályozza. A hatályos illetéktörvény értelmében is kellett volna ilyenkor illetéket fizetni, azonban erre eddig senki nem figyelt, a vállalkozások nem is fizettek. Amennyiben az ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletben részt vevő gazdasági társaságok egyike a másik 100 százalékos tulajdonában áll, vagy a gazdasági társaságok egyazon személy 100 százalékos tulajdonában állnak, úgy kell meghatározni majd az illetéket, mint a közeli hozzátartozók közötti ajándékozásnál. Így - az ajándékozott vagyon nagyságától függően - legfeljebb 21 százalékos illetéket kell fizetni. Külön törvényben módosult az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő díj is, január 1-től 5000 forintról 6000 forintra emelkedik. A jelzálog bejegyzése, illetve módosítása 12 000 forint lesz. A társasházakat kedvezőtlenül érinti az a változás, amely szerint a társasház-alapítás bejegyzése társasházi tulajdoni különlaponként 6000 forintba kerül majd (összesen legfeljebb 100 000 forint lehet). (origo)

    Vissza a lap tetejére >>>







    SZJA-változások 2007-ben
      (2006.december 18.)



    A korábbi módosításokra is figyelemmel, az adótábla 18%-os mértékű határa a korábbi 1.550.000,- Ft-ról 1.700.000,- Ft-ra nő. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény alapján ugyanakkor az összevontan adózó, járulékfizetés felső határát meghaladó jövedelem 4%-os különadóval terhelt, adóelőleg fizetési kötelezettség mellett.

    A jogszabályváltozás nem érinti az adójóváírás intézményét, az változatlan feltételek mellett vehető igénybe, azaz az alap és kiegészítő adójóváírás továbbra is összesen legfeljebb havi 63.000,- Ft bérjövedelemig mentesíthető az adó alól.

    Nagymértékben változnak, illetve megszűnnek egyes adókedvezmények, nevezetesen megszűnik a

    - szellemi tevékenység adókedvezménye,

    - felnőttképzés és sulinet kedvezmény, azzal, hogy a halasztási lehetőségre az idei évben jogosultságot szerző adóalany továbbra is érvényesítheti ezt a fajta kedvezményt,

    - lakáscélú hiteltörlesztésre igénybevehető kedvezmény, de aki 2006-ban ilyen irányú szerződést köt, a kedvezményt a 2006-ra vonatkozó szabályok alapján érvényesítheti (felvétel éve és az azt követő négy év), ha a hiteltörlesztést a magánszemély 2007. január 1. előtt megkezdte.

    - a felsőoktatási tandíj adókedvezményét 2007-ben már nemcsak az első alapképzésben részt vevő érvényesítheti, ugyanakkor egyazon adóévben ugyanazon hallgató után csak a törvényben felsorolt magánszemélyek (hozzátartozók) egyike veheti igénybe, vagyis a megoszthatóság megszűnik,

    - a 100.000,- Ft-os kedvezménykorlátba ezentúl beleszámít a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék, és a kiegészítő magánnyugdíj-pénztári tagdíj adókedvezménye is,

    - a 100.000,- Ft-os adókedvezmények 100%-os érvényesíthetőségi határát, általában 3.400.000,- Ft-ra mérsékli a törvény, ez alól kivételt képez a mezőgazdasági őstermelő által érvényesíthető tevékenységi kedvezmény, mivel ez a 100.000,- Ft-os körön belül 6.000.000,- Ft-ig számolható el 100%-os mértékben.

    Nem változik az a szabály, hogy a jövedelemkorlát túllépése esetén a többletjövedelem 20%-ával kell csökkenteni az elszámolható kedvezményt, s az 3.900.000,- Ft-os jövedelemnél elfogy. Fontos változás, hogy a nyugdíj adómentessége megszűnik, és adóterhet nem viselő járandóságok kategóriájába fog tartozni.

    Az adómentesen adható természetbeni juttatásokat érintő változások:

    - megszűnik a bankszámla-vezetési költségekhez adott 2.000,- Ft összegű juttatás adómentessége, - 2007-től üdülési csekket csak munkáltató, illetve szakszervezet juttathat - tehát kifizető nem - továbbá szűkül az üdülési csekkel igénybevehető szolgáltatások köre, mivel csak belföldi üdülésre és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokhoz lehet felhasználni,
    - kis értékű ajándékot a jövőben csak a munkáltató illetve szakszervezet adhat, a korábbi szabályozásnak megfelelő gyakorisággal (évi három alkalommal, a minimálbér 10%-át meg nem haladóan).

    A magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként, önkéntes nyugdíjpénztárba történő befizetés esetén együttesen legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 50%-át meg nem haladó összeg, és/vagy önkéntes egészségpénztárba való befizetés esetén együttesen a minimálbér 20%-át meg nem haladóan fizetett összeg nem számít a magánszemély bevételének.

    Az egyéni vállalkozót 2007. január 1. napját követően ún. minimumadó fizetés terheli, melynek alapja a bevételt csökkentő tételekkel módosított vállalkozói bevétel, mely tovább korrigálható az eladásra beszerzett áruk értékével.

    Az így realizált adóalap legalább 2%-ig terjedően áll fenn fizetési kötelezettsége a vállalkozónak. Az adóalap meghatározásakor nem kell figyelembe venni a külföldi telephely nyereségét, amennyiben ez az adott országban adóterhet visel.

    A minimumadót nem kell megfizetnie:

    - a kezdő egyéni vállalkozónak, amennyiben a kezdést megelőző 36 hónapban nem volt vállalkozó,

    - bevétele nem éri el az előző évi bevétel 75%-át,

    - bizonyítottan elemi kár érte az adóévben, vagy az azt megelőző adóévben.
    (TF)

    Vissza a lap tetejére >>>





    Megszűnő, maradó, változó adókedvezmények (adójóváírás 2007) és adómentes juttatások 2007-ben
      (2006.december 18.)



    A jövő évben is szűkülnek, illetve megszűnnek egyes, az adótörvényekben rögzített kedvezmények. Ez elsősorban a személyijövedelemadó-törvényben szereplő adókedvezményekre igaz, amelyekkel kapcsolatban továbbra is kedvezményi és jövedelemkorlátokkal kell számolni. Az adókedvezmények mellett az adómentes juttatások körében 2007-től bekövetkező változások is szerepelnek.



    Adókedvezmények érvényesítése

    Az adókedvezmények többségének érvényesítése során az egyes kedvezményekre jellemző saját korláton kívül egyrészt közös, 100 ezer forintos értékbeli korlátot, másrészt különböző mértékű jövedelemkorlátokat kell figyelembe venni.

    Jövedelemkorlát

    A jövedelemkorlát azt jelenti, hogy ha a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves összes bevallás alá eső jövedelme meghaladja ezt a bizonyos korlátot, akkor - megfelelő kivezetés figyelembevételével - nem érvényesíthető az adott adókedvezmény.

    Közös értékbeli korlát

    A közös értékbeli korlát pedig úgy érvényesül, hogy az idetartozó levonható adókedvezmények összege együttvéve sem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Ha az ilyen kedvezményhez még jövedelemkorlát is kapcsolódik, akkor a vonatkozó jövedelemkorláton felüli rész 20 százalékával még ezt a közös kedvezménykorlátot is csökkenteni kell. Természetesen az összes adókedvezmény az összevont adóalap adóját továbbra sem haladhatja meg.

    Adókedvezmény csak igazolás mellett

    A korlátok mellett még azt is fontos tudni, hogy adókedvezmény csak megfelelő igazolás birtokában érvényesíthető. Ezen igazolásokat a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb az adóévet követő január 31-éig ki kell adni a magánszemély számára. Az igazolásból ki kell tűnnie, hogy kinek, milyen adókedvezmény igénybevételéhez adták ki, továbbá fel kell tüntetni a kedvezmény alapjául szolgáló összeget is. Ez alól kivétel a személyi és családi kedvezmény annyiban, hogy a kedvezmény összegét a mindenkor hatályos személyijövedelemadó-törvény határozza meg.

    Adókedvezmények korlátai 2007-ben

    2007-ben a legtöbb adókedvezmény a 100 ezer forintos korlátba beletartozik, és 3,4 millió forintos jövedelemkorlát kapcsolódik hozzájuk. Ha az éves összes jövedelem meghaladja ezt az összeget, akkor a meghaladó rész 20 százalékával csökkenteni kell az igénybe vehető kedvezmények összegét, így 3,9 millió forinton felüli éves jövedelem esetén a korlátozás alá vont adókedvezmények nem érvényesíthetők.

    Kedvezmények 3,4 millió forint éves jövedelem mellett

    100 ezer forintos keretbe tartozó, 3,4 millió forint jövedelemkorlát mellett érvényesíthető kedvezmények:
    - az egyes társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetések kedvezménye,
    - a tandíj kedvezménye,
    - a közcélú adományok kedvezménye,
    - az élet- és nyugdíjbiztosítások kedvezménye.

    Kedvezmények 6 millió forint éves jövedelem mellett

    100 ezer forintos keretbe tartozó, 6 millió forint jövedelemkorlát mellett érvényesíthető kedvezmény:

    - őstermelői kedvezmény.
    Egyéb kedvezmény

    Egyéb jövedelemkorlát alá tartozó kedvezmény:

    - családi kedvezmény.
    Kedvezmények korlát nélkül

    Korlát nélkül érvényesíthető kedvezmények:

    - fogyatékkal élők személyi kedvezménye,
    - alkalmi foglalkoztatás kedvezménye.
    Az adókedvezmények érvényesítése

    Az adókedvezményeket a magánszemély, így az egyéni vállalkozó is többségében csak az adóév végén, az adóbevallásban érvényesítheti, illetve igényelheti vissza. Néhány kivétel azonban van, idetartozik:

    - fogyatékkal élők személyi kedvezménye,
    - családi kedvezmény.
    - a magánnyugdíjpénztárba magánszemély által a saját tagdíj kiegészítése címén történt igazolt díjbefizetés utáni kedvezmény.

    2007-ben nem változó adókedvezmények

    Családi adókedvezmény három vagy több gyermek után

    A családi kedvezmény már 2006-tól az egy és két gyermeket nevelő családok esetében teljes egészében családi pótlékká alakult át, adókedvezményként történő érvényesítésére csak a három, vagy több eltartottról gondoskodó magánszemélyeknek van lehetősége. A kedvezmény mértéke a kedvezményezett eltartottak létszáma után gyermekenként és jogosultsági hónaponként 4 ezer forint/fő, feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a három főt eléri.

    A családi kedvezmény a 100 ezer forintos kedvezménymértéken felül jár, viszont jövedelemkorláthoz kötötten vehető igénybe. A három eltartottat nevelő magánszemély a kedvezményezett eltartottanként figyelembe vehető havi 4 ezer forintos kedvezményt évi 6 millió forint jövedelemig érvényesítheti teljes összegben. Minden további eltartottra tekintettel a jövedelemkorlát eltartottanként 500 ezer forinttal nő 8 millió forint összeghatárig.

    Ha a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves jövedelme az eltartottak létszáma alapján rá vonatkozó jövedelemkorlátot meghaladja, akkor a családi kedvezménynek azt a részét veheti igénybe, amely meghaladja a jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 20 százalékát.

    Ha a magánszemély a jövedelemkorlát miatt a családi kedvezményt nem érvényesítheti, az általa nem érvényesített összeget házastársa, élettársa továbbra is érvényesítheti.

    Fogyatékkal élők kedvezménye

    A fogyatékossággal élők havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel csökkenthetik az összevont adóalapjuk után fizetendő adójukat. A személyi kedvezmény továbbra is mindenféle korlátozás nélkül érvényesíthető.

    Súlyosan fogyatékos személynek egyrészt a súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőt, másrészt a rokkantsági járadékban részesülőt kell tekinteni. A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról a többször módosított 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet intézkedik.

    A fogyatékosság igazolása

    Abban az esetben, ha igénybe kívánja venni ezt a kedvezményt a magánszemély, akkor a háziorvosát kell felkeresnie, aki ellátja a súlyos fogyatékosságról szóló igazolással, illetve ha az igazolás kiadására nem jogosult, tájékoztatja arról, ki adja ki részére azt. Fontos tudnivaló, hogy ez a kedvezmény nem az igazolás kiállításától, hanem a fogyatékos állapot kezdőnapjának hónapjától megilleti a magánszemélyt. A végleges fogyatékosságot csak egyszer kell igazolni.

    Alkalmi foglalkoztatás

    Ha a magánszemély a munkavállalót alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatja, akkor az ehhez szükséges közteherjegy értékének 75 százalékával csökkentheti az összevont adóalap adóját. A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a közteherjegy vásárlásáról a magánszemély a nevére szóló számviteli bizonylattal rendelkezzen. A kedvezmény érvényesítését ugyanakkor kizárja az, ha a foglalkoztatás a magánszemély önálló tevékenységéből származó bevétel megszerzése érdekében történik, ugyanis ilyenkor a közteherjegy értéke költségként érvényesíthető.

    Őstermelői kedvezmény

    Valamennyi mezőgazdasági őstermelőt - az őstermelői tevékenységéből származó jövedelme utáni adójának mértékéig - az összevont adóalap adóját csökkentő 100 ezer forintos kedvezmény illeti meg.

    Nem vehető igénybe azonban ez az adókedvezmény, ha a mezőgazdasági kistermelő a tételes költségelszámolás vagy a 10 százalékos költséghányad helyett az átalányadózást választotta.

    A tételes költségelszámolást választó őstermelő az őstermelői jövedelmének adója mellett - a 100 ezer forintos értékhatáron belül - a könyvelőjének fizetett, számlával igazolt díjat is figyelembe veheti, de csak olyan arányban, amilyen arányt az őstermelői jövedelem az adóalapon belül képvisel.

    Az őstermelői adókedvezményt az összevont adóalapnak az őstermelői jövedelem nélküli és azzal növelt összege utáni adó különbözetéből kell meghatározni, így a kedvezmény mindig a legmagasabb adókulcsú jövedelemsáv adójából vehető igénybe. Kedvező a könyvelői díjkedvezmény mindazoknál a termelőknél, ahol a mezőgazdasági őstermelés jövedelme az összevont adóalapon belül jelentős hányadot képvisel.

    A kedvezmény továbbra is beletartozik a 100 ezer forintos kedvezménykorlátba, jövedelemkorlátként a 6 millió forint vonatkozik rá.

    2007-ben módosuló adókedvezmények

    Társadalombiztosítási, magán-nyugdíjpénztári befizetések

    Adókedvezményként a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély valamely más magánszemély javára megfizetett összegnek a 25 százaléka vehető igénybe. Szolgálati időt megállapodás alapján a felsőfokú oktatásban nappali tagozaton (ideértve a doktoranduszképzést is) eltöltött időre és az öregségi nyugellátáshoz előírt hiányzó időre - de legfeljebb öt naptári évre - lehet vásárolni. A szolgálati idők megvásárlását támogatási megállapodás alapján más is vállalhatja a magánszemély helyett, ilyenkor az átvállalt összeg nem számít a magánszemély bevételének, az adókedvezményt pedig az átvállaló veheti igénye.

    Ha az átvállaló nem magánszemély, hanem pl. társas vállalkozás, vagy egyéni vállalkozóként átvállaló magánszemély, akkor az átvállalt összeg költségként érvényesíthető.

    Szolgálati időt vásárolhat az is, aki a gyermekét otthon gondozza, ha nem jogosult gyesre, de a gyessel egyező ideig fizetés nélküli szabadságot vesz ki. Ekkor erre az időre szóló megállapodást kell kötni, a fizetési kötelezettséget más nem vállalhatja át.

    25 százalék az adókedvezmény az után az összeg után is, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára fizet meg.

    Emellett az összevont adó alapját csökkenti a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő adóévi befizetésnek a 30 százaléka is.

    A törvény lehetővé teszi azt is, hogy a tagdíj-kiegészítést a magánszemély helyett a munkáltatója vállalja át. Ez azzal a kötelezettséggel jár, hogy a kiegészítés különbségtétel nélkül, minden magánnyugdíjpénztár-tag munkavállalójára azonos mértékben és feltételekkel vonatkozzon a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint. A munkáltató ezt a kiegészítést költségként elszámolhatja, a magánszemélynél pedig nem számít bevételnek ez az összeg. Természetesen ezen a címen adócsökkentés ilyenkor nem érvényesíthető.

    2007-től a társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetések kedvezményei is beletartoznak mind a 3,4 millió forintos jövedelem-, mind a 100 ezer forintos kedvezményi korlátba.

    Tandíj kedvezménye

    A tandíj adókedvezménye 2007-től több ponton változik. E szerint az összevont adóalap adója csökkenthető a felsőoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján a magánszemély által az adóévben megfizetett képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) igazolt összegének 30 százalékával, de legfeljebb évi 60 ezer forinttal. Feltétel, hogy a befizetésről a hallgató és a befizető magánszemély nevére kiállított igazolás álljon rendelkezésre. Az új szabályozás már nem az első alapképzéshez, hanem a hallgatói jogviszony meglétéhez köti a kedvezmény érvényesítését, amelynek nyilvánvaló oka a felsőoktatási képzés megváltozása.

    Hallgatói jogviszony létesítése

    Az új felsőoktatási törvény szerint az létesít hallgatói jogviszonyt, aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, a beiratkozott hallgatóról a felsőoktatási intézmény törzslapot állít ki.

    A kedvezmény igénybevételének korlátja

    A korábbi szabályokhoz képest kikerült a szövegből a havi 6 ezer forintos tanulmányi hónapra való hivatkozás, így a kedvezmény évi 60 ezer forintig vehető figyelembe, függetlenül a tanulmányi hónapok számától.

    A kedvezmény jogosultja

    Az adócsökkentési lehetőség ugyanazon adóévben, ugyanazon hallgató esetében egy igazolás alapján a hallgatót vagy a hallgató szülője, nagyszülője, házastársa, testvére egyikét illeti meg, mégpedig azt, akit a hallgató kérésére az igazoláson befizetőként feltüntettek.

    A jövedelemkorlát 3,4 millió forint

    Fontos változás, hogy a korábbi 6 millió forintos jövedelemkorlát helyett 2007-től 3,4 millió forintot kell figyelembe venni.

    Biztosítások kedvezménye

    Biztosítási adókedvezmény jogcímen az összevont adóalap adója csökkenthető a belföldi székhelyű biztosítóval kötött élet- és nyugdíjbiztosítás adóévben megfizetett díjának 20 százalékával.

    További kedvezmény vehető igénybe a díjnövekmény után, azaz az adóévben megfizetett díjból az előző adóévben megfizetett díjat meghaladó rész után további 10 százalékkal csökkenthető az összevont adóalap. A magánszemély által igénybe vehető biztosítási adókedvezményre jogosító befizetést a magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján érvényesítheti.

    A 2007-től hatályos szabályok alapvetően megegyeznek a korábbi szabályozással, annyiban térnek el, hogy a 6 millió forintos jövedelemhatár ebben az esetben is 3,4 milliósra csökken.

    Közcélú adomány kedvezménye

    Az összevont adóalap adóját 2007-ben is csökkenti a közcélú adomány kedvezménye. Közcélú adomány a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott tevékenységeket folytató közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet, közhasznú tevékenységének céljára, a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház számára, az ott meghatározott tevékenység támogatására, valamint a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg.

    Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár támogatását is közérdekű kötelezettségvállalásnak kell tekinteni, valamint ennek kezelendő a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatás is.

    A közcélú adomány kedvezménye a befizetett összeg 30 százaléka, legfeljebb azonban kiemelkedően közhasznú szervezetek esetében összesen 100 ezer forint; a közhasznú szervezetek, az egyházak, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalások esetében pedig összesen 50 ezer forint.

    A 100 ezer forintos korlát erre a kedvezményre is vonatkozik, ugyanakkor 6 millió forint összes jövedelem helyett 3,4 millió forint jövedelemkorlátot kell figyelembe venni.

    Nem közcélú adományok

    Nem minősül közcélú adománynak, és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg, amellyel összefüggő jogügyletre vonatkozó dokumentum valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy annak befizetése csak látszólagos. Az sem minősül közcélú adománynak, ha a befizetés csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat, vagy az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny megszerzése mellett az adományozó magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója további vagyoni előnyben részesül.

    Ilyen esetekben az igazolás kiállítása valótlan adatszolgáltatásnak minősül.

    Ugyanakkor az adományozót nem zárja ki a törvény a kedvezményből, ha például gyermeke olyan alapítványi iskolában tanul, amely a tőle származó adományról igazolást adott ki számára.

    Megszűnő adókedvezmények 2007-től

    Számítógép-beszerzés és a felnőttképzés

    2007-től megszűnik a számítógép-beszerzés és a felnőttképzés díjára vonatkozó adókedvezmény. Átmeneti szabály szerint, ha a magánszemély a felnőttképzés kedvezményének halaszott igénybevételére jogosult, akkor a halasztott kedvezményt az akkori szabályok szerint még igénybe veheti.

    Lakáshitel-törlesztés

    Szintén átmeneti szabállyal szűnik meg a lakáshitel-törlesztésre vonatkozó kedvezmény. Amennyiben a lakáshitel-törlesztést a magánszemély 2007. január 1-je előtt megkezdte, akkor a kedvezmény a 2006-ban hatályos feltételekkel - közte a kedvezmény érvényesíthetőségének időbeli korlátjaival - még igénybe vehető.

    Szellemi tevékenység adókedvezménye

    A szellemi tevékenység adókedvezménye viszont teljesen megszűnik, tehát utoljára a 2006. évi jövedelemadó-bevallásban érvényesíthető.

    További megszűnő kedvezmények

    A - közszférában kötelező - bankszámlanyitási kötelezettség miatt felmerülő többletköltség megtérítése a jövő évtől nem marad adómentes. Az évi legfeljebb 2 ezer forintig terjedő költségtérítés bérjövedelemnek számít, és - miután adókötelessé válik - nem tartozik bele a béren felüli juttatások körébe.

    Egyéb jövedelemként adókötelessé válik a praxisjog átruházásáért kapott jövedelem, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és/vagy önsegélyező pénztár törvényben meghatározott kiegészítő szolgáltatásain felüli szolgáltatások révén megszerzett jövedelem. (Ez utóbbi juttatás 2007. július 1-jétől válik adókötelessé.)

    Adóköteles természetbeni juttatásnak számít a jövőben a szolgálati érdekből történő áthelyezéskor nyújtott, lakóhely változása miatti költözködéshez adott szolgáltatás és pénzbeli juttatás, valamint a légiforgalmi irányítókat, valamint a repülőgépeken szolgálatot teljesítő hajózó személyzetet megillető kötelező rekreáció.

    2007-től megszűnik a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott külföldi pénzértékre szóló, értékpapírból származó kamat, osztalék, árfolyamnyereség adómentessége, az adókötelezettséget a bevétel megszerzésének jogcíme szerint kell megállapítani.

    Megszűnik a nyugdíj és a nyugdíjast megillető baleseti járadék adómentessége is, az ilyen jövedelem a továbbiakban adóterhet nem viselő járandóságnak számít. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj összegét az éves összevont adóalap megállapításánál figyelembe kell venni, így a jövedelem magasabb adósávba csúszhat, ugyanakkor a nyugdíjra eső adóval csökkenteni kell a számított adót.

    Adómentes juttatások 2007-ben

    Új adómentességek

    A kamatjövedelmek adókötelessé válásával függ össze, hogy néhány, eddig 0 százalékkal adózó kamatjövedelem az adómentes jövedelmek körébe kerül. Az új adómentességi szabály azonban érdemi változást nem jelent.

    A törvény 2007-től adómentes juttatásnak minősíti a jogszabály alapján hitelintézetnél nyitott gyámhatósági betét kamatát, valamint a lakás-takarékbetétre fizetett kamatot.

    Adómentes az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által teljesített nyugdíjszolgáltatás, feltéve hogy az igénybe vevő tag jogviszonya a teljesítés évét megelőző harmadik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, vagy a járadék folyósításának első három évében a járadék éves összege az előző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben nem csökkent.

    Adómentes a pénztár által a kedvezményezett részére kifizetett összeg mellett az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár olyan nyugdíjszolgáltatása, amelyre a magánszemély rokkanttá nyilvánítása miatt vált jogosulttá.

    Nem visel adót a nyugdíj-előtakarékossági számláról teljesített, külön törvény szerint nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés, átutalás, illetve átvezetés, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, vagy a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékot.

    Adómentes természetbeni juttatás a donordíjon kívül a donorok részére természetben és utalvány formájában biztosított étkeztetés, valamint a hallgatónak a felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben nyújtott támogatása.

    Megváltozó adómentességek

    2007-től mind a csekély értékű ajándék, mind pedig az üdülési csekk juttatásának adómentességi feltételei megváltoznak. A továbbiakban csak a munkáltató, illetve a szakszervezet által adott csekély értékű ajándék lesz adómentes akkor, ha abban meghatározott kör részesül. Szakszervezet esetében a kedvezményezett személyi körbe tartozik a tag, a nyugdíjas tag, a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozó, valamint az elhunyt tag, nyugdíjas tag közeli hozzátartozója.

    Munkáltató esetében megajándékozott lehet a munkavállaló, a munkavállalóval közös háztartásban élő közeli hozzátartozó, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, a szakképző iskolai tanuló, a kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, és a nyugdíjban részesülő magánszemély, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója, amennyiben a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató.

    Az üdülési csekk adómentességének is az a feltétele, hogy a juttatásban az előbb említett magánszemélyek részesüljenek, valamint az, hogy a juttató a munkáltató, illetve a szakszervezet legyen. Adómentesen rajtuk kívül a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adhat üdülési csekket a szociálisan rászoruló magánszemély részére. Egyebekben a csekély értékű ajándék és a belföldi üdülési csekk adómentességi feltétele, mértéke nem változik.

    Forrás: A Munkaadó Lapja, XIII. évfolyam 12. szám

    Vissza a lap tetejére >>>







    Változatlan bevallási határidők (2006-ra vonatkozó adóbevallás)
      (2007.január 18.)



    Elkezdődött az adózási szezon, amit mi sem jelez jobban, mint hogy kedden az APEH megtartotta szokásos évindító sajtótájékoztatóját a 2006. évről szól személyi jövedelemadó (szja)-bevallásról és elszámolásról. Az Országgyűlés december utolsó napjaiban döntött arról, hogy idén is többféle módon lehet a bevallási kötelezettségnek eleget tenni. Az adózó maga is kitöltheti az adóbevallását, de erre a munkavállalók megkérhetik munkáltatójukat is, és arra is lehetőség van, hogy a munkáltató továbbítja munkavállalója adóhatósági adómegállapítási szándékát.



    Az APEH a napokban megkezdte az szja-dóívek postázását, amit február 15-ig befejeznek.

    A bevallás benyújtására előírt határidők a tavalyi évhez lépest nem változnak - mondta Polgár Péter, az APEH elnökhelyettese.

    A munkáltatóhoz benyújtott nyilatkozatokat - mind a munkáltatói adómegállapításra, mind arra, hogy a munkáltató kérje az adózó nevében az adóhatósági megállapítást - ugyancsak február 15-ig kell a munkahellyel közölni.

    A törvény azonban idén már nem kötelezi a munkáltatót arra, hogy a magánszemély nyilatkozata alapján az adómegállapítást elkészítse. Ha erre mégis vállalkozik, akkor a dolgozónak március 20-ig kell az adómegállapításhoz szükséges igazolásokat átadnia. Ugyanez a határideje annak, ha valaki közvetlenül az adóhatóságtól kéri a megállapítást.

    Az egyéni vállalkozóknak és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek is február 15 az adóbevallás határideje.

    Mindazok, akik egyik kategóriába sem tartoznak, vagyis az önadózók május 21-ig nyújthatják be adóbevallásukat. (Május 20. idén vasárnapra esik, ezért a határidő hétfőre tolódik.) Az adóbevallás csomagját továbbra is díjmentesen lehet postára adni. Az a magánszemély, aki késedelmesen - de még az adóhatóság felszólítását megelőzően - pótolja bevallását, 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírságra számíthat.

    Bonyolultabb idén az adóívek kitöltése

    Idén bonyolultabb lett az adóívek kitöltése, ugyanis már nem csak a hagyományos értelemben vett szja-ról kell számot adni, hanem az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról, vagy például az egyéni vállalkozók négy százalékos, úgynevezett szolidarítási különadójáról is.

    Az egyéni vállalkozót és magánszemély adózókat tájékoztató útmutató most már 104 oldalasra bővült, így szinte mindenkinek vaskos borítékot kell majd megtölltenie, az szja-t is tartalmazó bevallás egymaga 69 pontból áll.
    Az APEH által kiküldött ívek egy része az adózok számára felesleges, például azoknak, akik ezt a feladatot a munkáltatójukra bízzák, vagy az internetről töltik le az okmányt. Az adóhatóság ezt a tényt felismerve kéri a magánszemélyeket, hogy felesleges íveiket jutassák vissza az APEH-hez. (NSZ)




    2006 -os SZJA-bevallás: szabályok és határidők

      (2007.február 9. )



    Közeleg a 2006-os évvel összefüggő személyi jövedelemadó-bevallás benyújtásának határideje. Az elkészítés módjával és a határidőkkel kapcsolatban a Pénzügyminisztérium közleményben foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.

    Munkáltatói közreműködés

    A munkáltató adómegállapítási kötelezettségének megszűnésére tekintettel, a magánszemélyek személyi jövedelemadó megállapítási kötelezettsége teljesítésének megkönnyítése érdekében, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény (Pmt.) a kötelezően végzendő munkáltatói adómegállapítás visszaállítása helyett egy áthidaló megoldást vezet be: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2007. január 1-jétől közreműködési kötelezettséget ír elő a munkáltató számára a magánszemély adójának megállapítása során, de a közreműködés formáját a munkáltató választhatja meg.

    Munkáltatói adómegállapítás

    A munkavállaló magánszemély, amennyiben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai szerint nincs kizárva a munkáltatói adómegállapítás választási lehetőségéből, a tárgyévet követő február 15-éig nyilatkozatot tehet a munkáltatójához, amelynek alapján adójának megállapítását kéri. Ha a munkáltató vállalja az adómegállapítást, a magánszemély által március 20-áig átadott igazolások alapján, május 20-áig (2007-ben május 21-én jár le a határidő) elkészíti a magánszemély adómegállapítását, amit június 10-éig (2007-ben június 11-én jár le a határidő) elektronikus úton továbbít az állami adóhatósághoz.

    ADAM - munkáltatói feladatok

    Az Art. által biztosított választási lehetőség alapján előfordulhat, hogy a munkáltató nem vállalja az adómegállapítást. Ebben az esetben, ha a magánszemély nincs kizárva az adóhatósági adómegállapítás lehetőségéből (és kéri), a munkáltató adómegállapítás helyett köteles közreműködni az adóhatósági adómegállapításhoz szükséges nyilatkozat megtétele és annak továbbítása során. E lehetőséggel a magánszemély akkor is élhet, ha a munkáltató a döntéséről február 15-ét követően tájékoztatja a magánszemélyt.

    Ha a munkáltató az adóhatósági adómegállapítás során működik közre, a magánszemély közvetlenül hozzá teszi meg az adóhatósági adómegállapításhoz szükséges, a törvényben meghatározott nyilatkozatot. A munkáltató ezt a nyilatkozatot alaki szempontból felülvizsgálja, és az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon március 12-éig továbbítja az adóhatósághoz. (Az alaki szempontú vizsgálat pusztán a munkáltató által is nyilvántartott, jellemzően a magánszemély személyes adatainak egyezőségét, helyességének a vizsgálatát jelenti).

    Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a magánszemély nyilatkozata nyilvánvalóan a munkáltató érdekkörében felmerült okból hibás, hiányos vagy késedelmes, a munkáltató az általános tételű bírsággal sújtható. Ha a magánszemély nem igényli a személyi jövedelemadó megállapítása során a munkáltatója közreműködését, akkor - választása alapján - a tárgyévet követő év február 15-éig közvetlenül az adóhatóságnál jelenti be, hogy adóhatósági adómegállapítást választ, és ezzel egyidejűleg mellékeli a törvényben előírt nyilatkozatát.

    Önadózók tennivalói

    Ha a magánszemély február 15-éig nem jelzi a munkáltatójánál, hogy kéri a munkáltatói adómegállapítást, illetőleg a munkáltató nem vállalja azt és a magánszemély nem kéri a munkáltató közreműködését az adóhatósági adómegállapításban, továbbá az adóhatósághoz sem jelenti be az adóhatósági adómegállapítás választását, a tárgyévet követő május 20-áig (2007-ben május 21-én jár le a határidő) önállóan köteles személyi jövedelemadó bevallását benyújtani az adóhatósághoz. (NSZ)
    Vissza a lap tetejére >>>





    Elbukott az "elvárt adó" az Alkotmánybíróságon

      (2007.február 28. )



    Megsemmisítették a nyereséget adóztató törvényi szabályozást
    Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette az elvárt jövedelmet (nyereséget) adóztató törvényi szabályozást, valamint az elvárt adó adóelőlegének a megfizetéséről.


    Sereg András elmondta: az Ab keddi teljes ülésén a határozat kihirdetése napjával megsemmisítette a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egyes bekezdéseit, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény egyik bekezdését.

    Az Alkotmánybíróság szerint az elvárt adó nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget.

    Az Ab utólagos normakontroll keretében vizsgálta meg a társasági adóalap alapján elvárt jövedelmet adóztató törvényi szabályozást, valamint az elvárt adó adóelőlegének a megfizetéséről szóló rendelkezést - tudatta a sajtófőnök.

    A testület többségi határozata szerint az elvárt adó a társasági adóalanyok nyereségét adóztató jövedelmi típusú adó, amelynek szabályozása során a törvényalkotót köti az Alkotmány közteherviseléssel kapcsolatos előírásából és az Ab korábbi határozataiban már megfogalmazott követelményekből levezetett alkotmányos mérce. Ennek a testület szerint az elvárt jövedelmet adóztató adó nem felel meg.

    A testület szerint az elvárt jövedelmet adóztató adó olyan megdönthetetlen törvényi vélelem, amellyel szemben a törvényalkotó nem tette lehetővé az ellenbizonyítást.

    A közlemény leszögezi: az Ab nem arról az elvi alkotmányossági kérdésről foglalt állást, hogy önmagában a kifejtett vállalkozási tevékenységből, mint potenciális gazdasági forrásból eredő bevétel adóztatása alkotmányos-e vagy sem. A testület a törvényalkotó által választott konkrét szabályozási módról állapította meg az alkotmányellenességet, figyelemmel arra is, hogy a már működő jövedelmi típusú adó szabályozásán belül került sor a kifogásolt adóalap meghatározásra. (hirado.hu)
    Vissza a lap tetejére >>>







    Visszamenőleges hatállyal visszavonta a kormány az elvárt adót

      (2007.március 8. )



    Január elsejei visszamenőleges hatállyal visszavonja a kormány az elvárt adóra vonatkozó törvényt - jelentette be Veres János. 30 milliárd forintot zároltak, a kabinet új adónemről dönt.

    kabinet szerdai döntése értelmében március 28-ig dönt a kormány új adónemről, ami az elvárt adó hatálya alá is eső vállalkozókat és vállalkozásokat érintené és amely 2007. második felétől léphetne életbe. Az első félévben a bevételkiesés pótlására a kormány 30 milliárd forintot zárolt a költségvetés központi tartalékából.

    A zárolt 30 milliárd forint lesz a fedezete az elvárt adóból remélt, és így kieső első félévi bevételnek - mondta Veres János. A pénzügyminiszter hozzátette: a kormány megerősítette, hogy eredeti szándékának megfelelően a közteherviselésben részt nem vevő vállalkozások és vállalkozók számára olyan fizetési kötelezettség megállapítását javasolja, amely 2007 második félévétől hatályosan biztosítja, hogy arányos és igazságos közteherviselés valósuljon meg.

    Az Alkotmánybíróság a múlt héten semmisítette meg az elvárt adóra vonatkozó törvényt.
    Vissza a lap tetejére >>>







    Eltörölték az elvárt adót az egyéni vállalkozóknál is

      (2007.március 14. )



    Az Országgyűlés hétfőn 2007. január 1-ig visszamenőleg hatályon kívül helyezte az elvárt adóra vonatkozó, az Alkotmánybíróság által február 27-iki hatállyal megsemmisített törvényi szabályozást.

    Veres János pénzügyminiszter a napirend előadója közölte: az Alkotmánybíróság (Ab) döntése után a kormány úgy határozott, az a méltányos, ha az év első két hónapjára sem kell megfizetni az elvárt adót. A döntésben fontos szempont volt, hogy e kötelezettség ne legyen negatív hatással a gazdaság egészére, a vállalkozásokra - tette hozzá.

    A miniszter hangsúlyozta: a vállalkozások mellett az egyéni vállalkozók elvárt adóját is megsemmisíti a kormány annak ellenére, hogy erről nem döntött az Alkotmánybíróság.

    A kormánynak továbbra is elhatározott szándéka, hogy szélesítse a társasági adó hatálya alá tartozó cégek körét; nem fogadható el, hogy az adóalanyok mindössze egyharmad része fizeti (fn.hu)
    Vissza a lap tetejére >>>



    Egyeztetés az elvárt adóról

      (2007.március 22. )


    A Pénzügyminisztériumban kedden két szakmai konzultációt tartottak az Alkotmánybíróság által megsemmisített elvárt adó kiváltására vonatkozó kormányzati elképzelésekről.

    Pichler Ferenc, az Pénzügyminisztérium szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy a kamarák, illetve az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ad-hoc bizottságainak képviselői vettek részt a szakmai egyeztetésen.

    A kormány múlt hét szerdán állásfoglalt arról, hogy lesz elvárt adó. A régi és az új elvárt adó között az lesz a különbség, hogy a régi nem kínált választási lehetőséget az adófizetőnek, az új lehetővé teszi, ha a vállalkozó úgy érzi, nem tudja megfizetni az elvárt adót, akkor nem fizeti meg, de bizonyítania kell az adóhatóság felé, hogy tényleg nem tudja teljesíteni az adófizetési kötelezettségét, mert annyira veszteséges.

    Továbbra is az árbevétel 2 százaléka lenne az adóalap, és a mértéke 10, illetve 16 százalék lenne attól függően, hogy kire mi vonatkozik. Pichler Ferenc elmondta, hogy a gazdasági versenyképességi kerekasztal képviselőivel is konzultál majd a Pénzügyminisztérium, a tervek szerint a kormány elé március 28-án kerül az előterjesztés, és 2007. második félévében működne az elvárt adó. (fn.hu)
    Vissza a lap tetejére >>>



    Nem ellentétes a magyar iparűzési adó az EU-joggal

      (2007.április 16. )


    Az Európai Bizottság szerint az iparűzési adó nem forgalmi jellegű, vagyis kivetése nem sérti azt az uniós szabályt, amely szerint egy tagállamban csak egyfajta forgalmi adót lehet kivetni

    Nem ellentétes a magyar iparűzési adó az európai uniós jogrenddel az Európai Bizottság álláspontja szerint - Kovács László adó- és vámügyi felelős pénteki bejelentése szerint a brüsszeli testület ezt a véleményt juttatta el az Európai Bírósághoz.

    A luxemburgi székhelyű uniós bíróság azt követően fordult állásfoglalásért Brüsszelhez, hogy Magyarországról néhány cég megkeresése alapján két bíróság (a Zala megyei és a fővárosi) jogértelmezést kért tőle a témáról.

    A bizottság álláspontja az, hogy a magyar iparűzési adó nem forgalmi adó jellegű, vagyis kivetése nem sérti azt az uniós szabályt, amely szerint egy tagállamban csak egyfajta forgalmi adót lehet kivetni, ami Magyarország esetében az áfa - erősítette meg Kovács László az MTI értesülését. (hirado.hu)
    Vissza a lap tetejére >>>



    Veres: elkészült az ingatlanadó-javaslat!

      (2007.április 16. )


    A PM már kidolgozta, most a politikai egyeztetés zajllik. A pénzügyminisztériumban elkészült az ingatlanadóról szóló javaslat, most a politikai egyeztetés zajllik. Erről Veres János beszélt az Este műsorában.

    pénzügyminiszter a Nemzetközi Valutaalap jelentésére reagálva azt mondta, hogy a koalíciós pártok részéről nincs olyan javaslat, amely az adó bevezetését elhalasztaná. A konvergenciaprogram szerint az ingatlanadót 2008-tól vezetnék be.

    László Csaba: egységes kulccsal kell bevezetni az ingatlanadót

    A lehető legszélesebb adóalappal és a lehető legalacsonyabb, egységes adókulccsal kellene életbe léptetni az ingatlanadót - véli László Csaba. A KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter a Napi Gazdaságnak adott interjújában elmondta, a bevezetés évében még nem szabad túlságosan megterhelni a lakosságot, idővel viszont növelni lehet a mértékeket. Elvi alapon az egységes adókulcs lenne a megfelelő, különbséget a lakó- és üzleti célú ingatlanok között kellene tenni, s előbbieket kisebb adóval kellene terhelni - fogalmazott a szakember. (hirado.hu)
    Vissza a lap tetejére >>>


    Elfogadták az adótörvények módosítását
    Elvárt adó újbóli bevezetése

      (2007.május 25.)


    Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyben a Ház döntött az elvárt adó újbóli bevezetéséről, figyelembe véve az Alkotmánybíróság kifogásait.

    Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a társasági adóról és osztalékadóról, a személyi jövedelemadóról és az adózás rendjéről szóló törvényt adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot; ebben a Ház határozott az elvárt adó új formájáról.

    A törvénymódosítás célja, hogy a kormány tovább szűkítse a közteherviselést elkerülő lehetőségeket. Ezt oly módon kívánja elérni, hogy - a most elfogadott törvény alapján - az adóhivatal felhatalmazást kap arra, hogy új ellenőrzési módszereket alkalmazva vizsgálja azokat, akik nem vállalják, hogy legalább a jövedelem-minimum után megfizetik az adót.

    A most elfogadott törvény szerint az adózó, ha adózás előtti eredmény nem éri le a jövedelemminimumot, választhat, hogy ezt tekinti adóalapnak, vagy kitölti a bevallás-kiegészítő nyomtatványt. A jövedelemminimum a törvényben felsorolt tételekkel csökkentett bevétel 2 százaléka.

    Az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatványt feldolgozza, és kockázatelemző program alapján választja ki azokat, akiknél feltételezhető, hogy a vállalkozás eredménye a bevételek eltitkolásának és a szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. A törvény arra is jogot biztosít az APEH-nek, hogy megvizsgálja, az egyéni vállalkozó, a vállalkozás tulajdonosa, vagy a vállalkozásban közreműködő emberek életvitele arányos-e a vállalkozásból szerzett jövedelemmel.

    Az ellenőrzésre történő kiválasztásról az adóhatóság a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül dönt, és erről az adózót értesíti. Az ellenőrzés megkezdéséig - amelyet a kiválasztástól számított egy éven belül köteles megkezdeni az adóhatóság - az adózó önellenőrzést végezhet.

    A törvény adóbevalláshoz kapcsolódó nyilatkozattétellel összefüggő rendelkezései július 1-jével lépnek hatályba, többi rendelkezése a kihirdetését követő 8. napon. (nol)
    Vissza a lap tetejére >>>




    Januártól jön az ingatlandó

      (2007.június 03.)


    Januártól jön az ingatlandó

    A vasárnap aláírt koalíciós megállapodás alapján 2008. január 1-től a jelenlegi 5, ingatlanokhoz kötődő helyi adó helyett egyetlen, az egész országra érvényes ingatlanadót vezetnek be, de az önkormányzatok dönthetik el a mértékét, és azt, hogy kivetik-e.

    Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára hétfői tájékoztatóján elmondta: az eddigi idegenforgalmi, kommunális, építmény-, telek- és luxusadó helyett egyféle, értékalapú ingatlanadó lesz, az ebből származó bevétel az önkormányzatoknál marad. A kormány szeretné, hogy a kimondottan nagy értékű, 50 millió feletti ingatlanok után nagyobb legyen az adó, de erről is az önkormányzatok dönthetnek majd. (hiado.hu)
    Vissza a lap tetejére >>>



    Jövőre lesz ingatlanadó, de még nem kell fizetni

    Januártól hatályba léphet az értékalapú ingatlanadóról szóló törvény, de csak 2009-től alkalmaznák. A 2008-ra is megtartandó luxusadó értékhatárának ötvenmillióra csökken.
    Jövőre lesz ingatlanadó, de még nem kell fizetni

      (2007.június 09.)



    Januártól hatályba léphet az értékalapú ingatlanadóról szóló törvény, de csak 2009-től alkalmaznák. A 2008-ra is megtartandó luxusadó értékhatárának ötvenmillióra csökken.

    Valójában ez a módosítás lenne 2008-ra a legnagyobb adócsapás. Bár a bevétel az önkormányzatokat gazdagítja, az adó kivetéséről nem a település dönt, s az érintett ingatlantulajdonosoknak kötelező lesz megfizetniük. Márpedig az ötvenmilliós értékhatárba nagyságrendekkel nagyobb ingatlankör eshet, mint a százmilliósba. Az ingatlanpiacon ez már távolról sem a luxuskategória, így ennek az adónak a megfizetése már a módos középosztályba tartozó ingatlantulajdonosoknak is kötelezővé válna.

    Arról nem született döntés, hogy a kormány milyen adójogszabály-tervezeteket nyújt be ősszel a parlamentnek - fogalmazott Veres János az egységes értékalapú ingatlanadó sorsát firtató kérdésünkre a kormányszóvivői tájékoztatón. A pénzügyminiszter egyetlen újdonságot sem árult el a javaslattal kapcsolatban, pusztán azt mondta, hogy a koalíciós megállapodásnak megfelelően készülnek a tervek. Hangsúlyozta, hogy számos kérdést vizsgálnak még. Így a többi között beszélt olyan ötletről is, amely szerint az új ingatlanadó nem váltaná ki a most létezőket, hanem - az önkormányzatok választási szabadságát meghagyva - csak lehetőséget teremtene arra, hogy így is adóztassanak, ha akarnak. Ebben az esetben megmaradhatnának a most alkalmazott ingatlanalapú adók is (a magánszemélyek kommunális adója, a telek-, az építményadó és az ingatlanalapú idegenforgalmi adó), csak az adóztatási választék bővülne. Más kérdés, hogy a koalíciós szerződés nem ezzel számol - a jelek szerint a PM sem.

    miniszter szavaiból egyelőre annyi látszik bizonyosnak, hogy az értékbecslés alapja a luxusadónál is alkalmazott övezetes módszer lesz: a helyi testületek feladata körzetenként meghatározni a használatos négyzetméterárat (amit korrigálni lehet az amortizációval), és ennek alapján lehetne kiszámolni az adó alapját. Azt továbbra sem tudni, hogy aztán mennyi is lesz a teher - mekkora lesz a kulcs. Veres ezzel kapcsolatban csupán uniós példákat idézett, hogy ott általában nulla és két százalék közötti mértéket alkalmaznak. Korábbi hírek szerint leginkább félszázalékos elvonással kalkulált a pénzügyi tárca - bár az is elképzelhető, hogy csupán egy sávot határoznak meg, amelyen belül az önkormányzat dönthet a konkrét mértékről.

    Bár a miniszter erről nem beszélt, azért azt lehet tudni: a pénzügyi tárca arra készül, hogy ősszel beterjeszti az ingatlanadó-javaslatot a kormánynak, hogy a jogszabály 2008. január elsején hatályba lépjen. Erre a konvergencia-programban tett ígéret is kötelezné a kormányt, igaz, annyiban azért kibújnának a korábbi ígéret alól, hogy alkalmazni csak 2009-től kezdenék az adót. Ez azért is logikus, mert így az önkormányzatoknak volna idejük felkészülni a bevezetésre és - ahol volt ilyen - a négy most létező adó kiváltására. Az viszont kérdés lehet, mikortól lesz kötelező kiváltani az új, értékalapú ingatlanadóval a régieket: elképzelhető, hogy további átmeneti időszakot határoznak meg, amíg még a régi típusú elvonást is alkalmazhatják az önkormányzatok. (Ez lehet 2010 is, de későbbi időpont is.) Az egyébként is elnyújtott bevezetés így még tovább húzódhat.

    Az is valószínűnek látszik azonban, hogy az értékalapú ingatlanadó bevezetésével nem szűnik meg a luxusadó. Erre két okból lehet szükség: egyrészt azért, mert az új ingatlanadó alapját a luxusadónál előírt körzetesítés szerint határoznák meg. Ilyen körzetesítést azonban csak általánosan, kötelezően előírt adó esetében lehet a helyi testületekre kötelezettségként róni, választható adó esetén aligha. Ahhoz, hogy alkotmányosan be lehessen vezetni az értékalapú ingatlanadót, szükség lehet egy országosan előírt hasonló típusú elvonásra - ilyen a luxusadó. Másrészt utóbbi megtartása is jó, hogy az önkormányzatokat ösztönözzék a vagyoni típusú adó alkalmazására: ha már egyébként is meghatározták a körzeteket, jóval egyszerűbb bevezetni az ingatlanadót. A luxusadó így az ingatlanadó kiegészítése lehet, és ebben az esetben az is könnyebben elképzelhető, hogy alkalmazásának értékhatárát már jövőre százról ötvenmillió forintra vinnék le. (Ezt a szándékot Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető jelentette be csütörtökön.) 2008-ra éppen ez a módosítás lehet a legnagyobb csapás az ingatlantulajdonosokra, hiszen a luxusadó kivetése nem az önkormányzattól függ, azt minden érintettnek kötelező megfizetnie, bár az ebből származó bevétel a települések kasszáját gyarapítja. Az ötvenmilliós sávba már nagyságrenddel többen beletartoznának, mint a százmilliósba. Egy ilyen értékű ingatlan ugyanis nem számít luxuskategóriának, így a módosabb középosztályba tartozók is felkészülhetnek az adófizetésre értékes ingatlanjaik után. (nol)
    Vissza a lap tetejére >>>





    Telek áfa: jövőre az eladónak kell fizetni

      (2007.június 09.)



    A Pénzügyminisztérium tervei átrendezhetik az ingatlanpiaci árakat. Drágulhatnak a telkek, kevesebbet kaphatnak a tulajdonosok; jövőre az építési telkek, illetve a két évnél nem régebbi házak, lakások, üdülők eladása minden esetben áfaköteles lesz - írta a pénteki Népszabadság.

    Az áfát az eladónak kell befizetnie - emiatt vélhetően emeli az árat, aki teheti - írja a lap, hozzátéve, kérdés, miként osztoznak a terhen a vevők és az eladók.

    A Népszabadság értesülése szerint az új áfatörvény tervezete szerint áfaköteles lesz a telekeladás valamennyi magánszemélynek is: jövőre a 15 millió forintnál drágábban eladott telkek után - a félkész vagy két évnél nem régebben épült üdülő, ház, lakás - értékesítésekor 20% áfa-t kell fizetni.

    A telektulajdonosoknak ahhoz, hogy az általuk elvárt pénzhez jussanak, 20 százalékkal drágábban - a teljes áfával növelt értéken - kell értékesíteniük a telket - jegyzi meg a lap.

    Az új áfatörvény a legfontosabb ponton nem változtat: marad a 20 százalékos általános kulcs és az ötszázalékos kedvezményes is, a most is érvényes szűk körben (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, könyvek, napilapok). (nol)
    Vissza a lap tetejére >>>



    Új adózás lakáseladáskor 2008

      (2007.november 15.)



    A parlament hétfői döntése nyomán januártól számos ponton változnak az adószabályok. Az Index cikkében a magánszemélyeket érintő korrekciókat ismerteti, azaz a lakáseladást a személyi jövedelemadóban és a lakásértékesítést az áfatörvényben. Ki fizet, ki nem fizet a lakás értékesítésekor?

    Most még az a szabály, hogy akkor nem kell 25 százalékos szja-t fizetnie a lakást értékesítőnek az ebből származó jövedelem után, ha legalább 15 éve tulajdonosa az ingatlannak. (Az mindegy, hogy ő építette, vagy felépítetten vásárolta, esetleg örökléssel vagy ajándékozással jutott hozzá.) Fontos tudni, hogy nem a lakás eladásakor kapott összeget kell leadózni, mivel az bevételnek minősül a törvény szerint. Abból le kell vonni a szerzéskori értékét, az illetéket és az igazolt felújítási költségeket. Az így adódó summa minősül jövedelemnek.

    A januártól életbe lépő jogszabály szerint elegendő lesz öt évig tartani a lakást a teljes adómentességhez. Ha tehát a szerzéstől számított hatodik esztendőben eladja az illető, akkor már egy fillér személyi jövedelemadót sem kell lerónia.

    De mi a helyzet akkor, ha meg akarunk szabadulni a lakásunktól mondjuk 4 évvel a szerzés után, és nem tudjuk kivárni a hatodik esztendőt? Konkrét példán: tegyük fel, hogy 2008-ban eladjuk 15 millióért, de 2004-ben szereztük 10 millióért, és az illetékek meg a felújítás összege félmillió forint volt. Ekkor nem a 15-(10+0,5)=4,5 millió forint után kell megfizetnünk a 25 százalékos adót. (Azért 25 százalékos az adó, mert az ingatlanátruházásból származó jövedelem egyes külön adózó jövedelemnek minősül, és ott nem 18 és 36 százalékos szja-kulcs van érvényben, hanem 25 százalékos.) Az adóalapot - a mai helyzethez hasonlatosan - fokozatosan csökkenteni kell az évek számától függően. Esetünkben a 4,5 milliónak a 30 százaléka lesz az adó alapja, így 4,5*0,3=1,35 milliónak az egynegyedét kell becsengetnünk az adóhatóságnak.

    Egyik kezével ad, a másikkal azonban visszavesz a kormány. A rossz az lesz, hogy közel sem lesz biztos, hogy ha a lakás eladásából származó jövedelmünket lakáscélra fordítjuk, azaz mondjuk másik lakást veszünk magunknak vagy közeli hozzátartozónkak, újat építünk, vagy növeljük az alapterületet, akkor visszakapjuk a megfizetett adót. Ma az a szabály ugyanis, hogy ha a lakáseladásból származó jövedelmet az eladás után 60 hónapon belül (vagy az előtt 12 hónapon belül) lakáscélra fordítjuk, a lerótt adót az APEH-nek automatikusan vissza kell adnia nekünk.

    Januártól az lesz, hogy az adóhatóság mérlegeli, milyen a vagyoni, jövedelmi, szociális helyzetünk, és megnézi azt is, mire költjük a lakáseladásból származó pénzt. Adott esetben azt mondhatja, rendben, az adó egésze vagy egy része visszajár. De ne legyenek illúzióink, az APEH nem arról híres, hogy ha nem kötelezik adó visszafizetésére, hanem a mérlegelésére, döntésére bízzák a dolgot, akkor megszán minket, és visszaadja a pénzt. Magyarán: nagy az esély arra, hogy a befizetendő és be is fizetett szja-t már nem látjuk viszont.

    Egyetlen kivétel van ez alól: ha idősek otthonában, fogyatékosok lakóotthonában vásárolunk helyet magunknak vagy hozzátartozónknak, akkor nem kell befizetnünk az adót, vagy ha befizettük, automatikusan visszakapjuk. (Ma is él ez a szabály.)

    Joggal merülhet fel a kérdés, mi a helyzet azokkal, akik már eladták a lakásukat, és öt éven belül, de 2008. január 1-je után akarnak másikba költözni. Nos, az átmeneti szabálynak köszönhetően ők kivételezett helyzetben lesznek. Tehát ha még idén év vége előtt a lakáseladásból jövedelmet szereznek vagy szereztek, és ezt lakáscélra használják fel a jövedelemszerzéstől számított 60 hónapon belül, még visszakapják a megfizetett adót. Tehát ha valaki tavaly eladta a lakását és abból 6 millió forint jövedelme keletkezett, és persze befizette a másfél millió forintos adót, az a személy még vissza fogja kapni a teljes 1,5 milliós adót, ha legkésőbb 2011-ben lakáscélra fordítja az egész 6 millió forintot.

    Lakáseladás az áfatörvényben

    Januártól vezetik be az előírást, hogy ha magánszemélyként sorozat jelleggel értékesítünk telket vagy használatba nem vett lakást, valamint legfeljebb kétéves lakást, akkor áfát kell fizetnünk. A sorozat jelleg a kulcsmomentum.

    Ha tehát két éven belül legalább négy ingatlanon ad túl az illető, az első három után még nem, de a negyediktől kezdve az ingatlanokat már áfával növelten kell értékesítenie. Figyelni kell még egy hároméves periódust is. Vagyis ha két éven belül a negyedik telket, lakást adjuk el, és a negyedik után mondjuk két évvel megint értékesítünk egyet, akkor az 5. után is áfát kell felszámítani. De ha két éven belül csak hármat adunk el, a harmadik értékesítése után pedig eltelik a bűvös három esztendő, nyugodtan meghirdethetünk egy újabb ingatlant, mert minden lenullázódik, és újraindul a számolás, vagyis nem kell áfával növelten eladni. (index)
    Vissza a lap tetejére >>>





    Új adózás lakáseladáskor 2008

      (2007.november 21.)



    A parlament által hétfőn elfogadott, 2008-tól hatályos adótörvény módosítások az adózók számára kedvező és hátrányos változásokat egyaránt hoznak. A változtatás következtében az szja-kulcsok nem változnak, módosul azonban az adójóváírás rendszere. A kiegészítő adójóváírás megszűnik.

    SZJA változások

    Az adójóváírás továbbra is az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, havi felső értéke azonban 9 ezerről 11,340 forintra emelkedik, és évi 1,250,000 és 2,762,000 forint között fut ki.
    Módosulnak egyes kedvezmények: megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, a lakások átruházásából származó jövedelem ugyanakkor rövidebb ideig, öt évig lesz adóköteles.
    Az eredeti javaslatban nem szerepelt, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) javaslatára azonban a parlament elfogadta, hogy az étkezési hozzájárulás adómentes értékhatára a hideg élelmiszer esetében 6 ezer, a meleg étel esetében 12 ezer forintra emelkedjen, az iskolakezdési támogatás adómentes értékhatára pedig a mindenkori minimálbér 30 százaléka legyen.

    Önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak

    Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulás adómentes értékhatára a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékára emelkedik és az előbbiekbe visszamenőlegesen is be lehet fizetni három hónapig.

    Társadalombiztosítás

    A társadalombiztosítás terén is lesznek változások.
    A járulékterhek nem változnak, a járulékbevétel megoszlása viszont módosul az alapok között.
    A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék marad, ezen belül a nyugdíjbiztosítási járulék 21-ről 24 százalékra nő, az egészségbiztosítási járulék pedig 8-ról 5 százalékra csökken. Az egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 5-ről 4 százalékra, a pénzbeli egészségbiztosítási járuléké 3-ról 1 százalékra mérséklődik. A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 1 százalékponttal emelkedik, a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosítottak esetében 9,5, a magánnyugdíjpénztári tagok esetében 1,5 százalékra.
    A magánnyugdíjpénztári tagok által fizetendő tagdíj mértéke 8 százalék marad. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 7-ről 6 százalékra csökken. A természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3-ról 2 százalékra csökken.

    Társasági adó

    A társasági adó körében a fejlesztési tartalékképzés korlátja az adózás előtti eredmény 25 százalékáról 50 százalékára emelkedik, ami főleg a kis- és közepes cégek számára örvendetes, az 500 millió forintos korlát ugyanis nem változik. Az egyéni és társas vállalkozások számára kedvező változás, hogy az adóalap első 5 millió forintja helyett az első 50 millió forintig adózhatnak kedvezményes 10 százalékos kulccsal. Ennek azonban számos - egyebek között a foglalkoztatással összefüggő - feltétele van.

    A vállalkozók - az adózás rendjéről szóló törvény módosításának köszönhetően - ezután csak akkor veszítik el kedvezményre való jogosultságukat, ha nettó adótartozásuk van. A társasági adóval kapcsolatos módosítások közül a képviselők "kilőtték" a banki céltartalék megadóztatására vonatkozó kormányjavaslatot, amitől tízmilliárd forintos nagyságrendű bevételt vártak. A kormány azonban Veres János pénzügyminiszter szerint a jövőre készülő új adócsomag részeként újra előveszi a témát.

    Kisadók

    Nem fogadták el a képviselők a kisadók összevonását kezdeményező kormányjavaslatot sem. A kormány a bürokráciát szerette volna csökkenteni a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulás, valamint az innovációs járulék új adónembe, az erőforrás-fejlesztési hozzájárulásba (efeho) történő összevonásával, ám az OÉT és az érintettek hevesen ellenezték ezt.

    Építmény- és telekadó

    Hétfőn eldőlt az is, hogy 2009-től a helyi építmény- és telekadózásban a számított értékalapú adóztatás váltja fel a jelenlegi alapterület vagy korrigált forgalmi érték alapú adózást.
    Megmarad a luxusadó is, amelyet 2008-tól már nemcsak a magánszemélyeknek, hanem valamennyi ingatlantulajdonosnak fizetnie kell. A luxusadó mértéke nem változik: 0,5 százalék az ingatlan értékének 100 millió forintot meghaladó része után.

    Változások az Art.-ban

    Az adózás rendjéről szóló törvény sok ponton módosult, számos egyszerűsítésre és könnyítésre került sor. Például az adóigazolás iránti és a fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmet elektronikusan is be lehet terjeszteni, ugyanakkor a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében szigorodnak az ellenőrzési szabályok és a szankciók.

    Az adóhatóság kockázatelemzéssel legalább az induló vállalkozások 20 százalékát ki fogja választani ellenőrzésre az adóelkerülésre létrejött vállalkozások kiszűrése érdekében. Az APEH be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén becsléssel állapíthatja meg az elmaradt adót, járulékot. A mulasztási bírság maximális mértéke a magánszemély adózóknál 100 ezerről 200 ezer, más adózók esetén 200 ezerről 500 ezer forintra emelkedik.

    A számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség megsértése, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén egységesen 1 millió forintig terjedő bírság szabható ki.
    A törvénysértő alkalmazottra is minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírságot lehet kiróni. maximális mértéke lakóingatlan esetén 0,5, egyéb építmény és telek esetén 1,5 százalék lesz. (infom)
    Vissza a lap tetejére >>>


    Bérkalkulátor 2008>>>

    Bérkalkulátor 2007 >>>
    Jövedelem-kalkulátor 2006

    (Magyarország.hu, PM, Vg. DM)

    Vissza a lap tetejére >>>