A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a 2013-ra vonatkozó adómódosító csomagot, amelyben egyebek mellett a szuperbruttó kivezetése, az illetékkulcs-rendszer átalakítása, a befektetések ösztönzése és az adómorál erősítése, illetve az adóbeszedés hatékonyságának növelése áll. (MTI)

Javasolt adóváltozások javarészt az emberek és a vállalkozások életét megkönnyítő, az adminisztrációs kötöttségeken lazító és ésszerűsítő lépéseket tartalmaz, de egy-két apróbb tehernövelést is tartalmaz.

Az adócsomag - vázlatosan - a következő főbb területeket érint.

Arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó változások

Egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó 2013-tól, miután kivezetik a szuperbruttósítást és ezzel megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. A tárca hangsúlyozza, hogy a szuperbruttósítás kivezetése jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását, ezzel pedig ténylegesen megvalósul az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer, amely a kormány álláspontja szerint arányos, teljesítményösztönző és családbarát.

Az áfa és jövedéki adó szabályok változása.

Aki Szlovákiában bérel hosszú távra autót, de a lakóhelye Magyarországon van, annak a bérleti díj után az áfát a magyar adókulcs szerint kell megfizetnie - ezzel a példával illusztrálja az áfa-fizetés helyének a módosítását a javaslat.

Az elektronikus számla formátumát a jövő évtől az adózó határozza meg - a tartalmát továbbra is a törvény írja elő. Így a számla lehet akár egy e-mail, pdf formátumú melléklete is. A hitelességet, és a megőrzést azonban minden formátumban biztosítani kell.

Szintén új az áfa-törvényben az a javaslat, hogy az üzletrész átruházása után nem kell forgalmi adót fizetni. A vevőre az áfa-fizetés - időlegesen - nagy terhet ró, viszont az adóhatóságtól visszakapja. Ezért egyszerűbb, ha meg sem kell fizetnie azt.

A jövedéki adónál fokozatosan elektronikus útra teszi a javaslat a visszaigénylést.

A mezőgazdasági felhasználású gázolaj adóját 2014-től már csak így lehet visszaigényelni. Ennek mértéke jelenleg az árban megfizetett jövedéki adó 82 százaléka. Amennyiben maga a termelő állít elő tiszta növényi olajat, úgy a gázolaj jövedéki adója 18 százalékának megfizetése után, a saját munkagépeiben felhasználhatja.

A fuvarozók jelenleg a gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető részt negyedévente, illetve évente kapják vissza. A jövőben a visszaigénylés havi lesz, ezzel javul a fuvarozók likviditása.

A szeszfőzdék közül a bérfőzdék - ezek a tipikus vidéki szeszfőzdék - jövedéki biztosítéka 500 ezerről 200 ezer forintra csökken.

A borászatok jogot kapnak arra, hogy évi 10 ezer liter palackos erjesztésű pezsgőt állítsanak elő, és azt kereskedelmi forgalomban értékesítsék.

A sérült, vagy levált zárjegyet a vámhatóság 30 napon belül újra cseréli, amennyiben a kereskedő azt kéri.

Az egyéb bor után sem kell jövedéki adót fizetni, ez a kedvezmény jelenleg csak a szőlőborra vonatkozik.

A harmadik országba - az EU-n kívülre - tartó repülőgépeken árusítható jövedéki adómentes alkohol és dohányárú. Ezek tárolására utasellátó adóraktár létesítését javasolja a módosítás.

A jogalkalmazás során felmerült problémák orvoslása

A kormány kiemelt feladatának tartja a versenyképes, hatékony gazdaság megteremtésének elősegítését, a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését, valamint az Egyszerűsítési Program megvalósítását.

Illetékkulcs-rendszer átalakítása

A termőföldek adásvétele felpörgött az utóbbi néhány évben, a kormány most a jogszabályokkal is igyekszik utánamenni a pezsgő piacnak. A termőföld adás-vételénél az általános illeték 1 milliárd forintos értékhatárig 4, a felett 2 százalék. Ám most is van mentesség, ha őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként a földet műveli, és legalább öt évig nem adja el a magánszemély, akkor nem kell megfizetnie az illetéket. Jövőre rajtuk kívül már a családi gazdálkodóknak sem kell illetéket fizetniük.

Az egyenes ági rokonok között az öröklés és ajándékozás most is illetékmentes - ez nem változik. Más esetben az illeték a rokonsági foktól, az ajándékba kapott vagy örökölt vagyontárgy értékétől, és attól is függ, hogy lakásról vagy más vagyontárgyról van-e szó. A kirótt teher lakás esetén 5-30 százalék között, más vagyontárgynál 11-40 százalék között mozog.

A házastárs eddig, ha örökölt, 20 millió forintig nem kellett fizetnie öröklési illetéket, afölött 6-21 százalék volt az illeték. A tervezet szerint jövő januártól az örökös házastársa is értékhatártól függetlenül illetékmentességben részesülne.

A kormány gesztust tesz az első lakáshoz jutó fiataloknak is. Aki most lakást vesz, annak 2 százalékos illetéket kell fizetnie 4 millió forintos értékig és a 4 millió forint feletti rész után pedig 4 százalékot. A 35 évnél fiatalabbak, akik először lesznek lakástulajdonosok, az így számított illetékösszegből kedvezményt kapnak akkor, ha 8 millió forintnál olcsóbb lakást vesznek. Ilyenkor az illeték felét, de maximum 40 ezer forintot elenged nekik az állam. A jövőben 15 millió forint lesz a kedvezményre jogosító lakásértékhatár, és az illeték felét elengedi az állam, nem csak 40 ezer forintot.

Jövőre az öröklési és ajándékozási illeték általános mértéke egységesen 18 százalék lesz, lakástulajdon esetén ennek a fele. A váltással azok járnak igazán jól, akik nagy értékű lakást vagy más vagyontárgyat örökölnek vagy kapnak valakitől, akivel nincsenek is közeli rokoni kapcsolatban.

Vállalkozói környezet

A kormány javaslata szerint 2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha a munkahelyi étkezőhely külsős személyek számára is nyitva áll. Ezáltal az étkezőhellyel rendelkező munkáltató további 12 500 forinttal támogathatja munkavállalói étkezését kedvezményesen, havonta.

Adómentes lenne a kockázati biztosítás - vagyis az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs - munkáltató által fizetett díja, de a megtakarítási típusú biztosításoknál a biztosítás munkáltató által fizetett díja a díjfizetés időpontjában adókötelessé válik.

A javaslat kezdeményezi azt is, hogy a munkáltató által a magánszemély javára megtakarítási jelleggel kötött életbiztosítások díja ne a magánszemély jövedelmeként adózzon, hanem azután a munkáltató teljesítse az adókötelezettséget.

2013-tól a javaslat szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében, a pénztártagsággal nem rendelkezőkkel azonos módon.

Emelkedne az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, vagyis a nem biztosítottak - például a nagykorú eltartottak - által fizetendő járulék az infláció mértékével, havi 6390 forintról 6660 forintra nő - áll a javaslatban.

Változna a társasági adó is annak érdekében, hogy a könnyebb legyen a vállalkozások adózása. Bővítenék például a bejelentett immateriális jószágok - például szabadalom, üzleti titok, védjegy - fogalmát, és ezek értékesítésének nyeresége adómentességet élvezne. A javaslat szerint ha a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek kell elérnie a 10 százalékot.

Az adózónak emellett be kellene jelentenie az adópolitikáért felelős miniszternek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét megalapozó beruházás befejezésének időpontját, de ez nem jelentene plusz adminisztrációs terhet az érintetteknek.

A javaslat szerint a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetek támogatói, a támogatott előadó-művészeti szervezet jegybevételének 80 százalékáig társasági adókedvezményt vehetnének igénybe, és tartalmazza a javaslat azt is, hogy a korábban kötött tartós adományozási szerződés is csökkentené az adóalapot.

A kormány a javaslattal megteremtené a jogszabályi hátterét egy, a Magyar Államkincstár által üzemeltetett, országos, helyi adózatási információkat tartalmazó adatbázisnak. A 2013. január 1-jétől működő havonta frissülő adatbázis valamennyi önkormányzat vonatkozásában tartalmazná a településen működtetett helyi adónemekre vonatkozó, az adóalanyok számára fontos adózási információkat, és naprakészen tartalmazná az egyes adóhatóságok elérhetőségi információit is.

A javaslat szerint a kincstári adatbázis adatokkal történő feltöltése az önkormányzati adóhatóságok kötelezettsége.

Az adózók tájékoztatása hatékonyságának javítását célozza az a javaslat is, amely előírja az önkormányzatok számára, hogy a kincstár felé történő adatszolgáltatással egyidejűleg saját honlapjukon közzé kell tenniük valamennyi egységes szerkezetbe foglalt helyi adórendeletet, bevallási nyomtatványt és elérhetőségi információt.

Az adózói adminisztrációs terhek csökkentése

az egy számlára történő adó- és járulékbefizetés. Az adózónak elég lenne az egységes befizetési számlára utalnia azt az összeget, amelyet az összes közteher kiad, majd a közleménynél kell megadnia, hogy melyik adóra mennyi megy, az adóhivatal pedig házon belül így szétdobja az összeget az egyes adónemek számlái között.

Az adócsomag uniós jogharmonizációt célzó elemei között megteremtődik az elektronikus számla kibocsátásának lehetősége. Az EU-n belüli ügyletek esetén a számlát legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napjáig ki kell bocsátani. Az EU-n belüli ügyleteknél az előleg nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget, arról nem kell külön összesítő nyilatkozatot benyújtani, számlát kibocsátani.

Az adómorál erősítése,

A csomagban törvényi felhatalmazást kapnak a helyi önkormányzatok, hogy pellengérre állíthassák az adócsalókat. Az adócsomag kimondaná, hogy magánszemélyeknél 50, más adózónál 100 ezer forint feletti, 90 napon túl fennálló adótartozásnál a helyben szokásos módon az adóhátralékot felhalmozók főbb adatait a többi lakos tudomására lehet hozni.

A kormány által javasolt változtatások egy része a vállalkozói környezet javítása érdekében, más része a lakossági adminisztrációs terhek csökkentése érdekében, további része az adómorál javítása érdekében vált szükségessé.

A kormány kiemelt feladatának tartja a versenyképes, hatékony gazdaság megteremtésének elősegítését, a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését, valamint az Egyszerűsítési Program megvalósítását. (logsped)