2008. január 1-jétől már mindenkinek, a multiknak is tényleg fizetniük kell az iparűzési adót.
2007. december 31-jével megszűnnek a helyben adott mentességek és kedvezmények.
A települések akár többmilliárdos bevételt is kaphatnának - ám vélhetően ennyit nem fognak. Az érintett cégek egy része egyezkedne, vagy egyszerűen adóelkerülő technikát keres.

Van, ahol egyezkednének az önkormányzatok és az eddig jelentősebb helyi adókedvezményeket élvező, többnyire multinacionális cégek. A helyi iparűzési adó (hipa) alóli mentességet vagy kedvezményeket ugyanis csak ez év végéig lehetett megtartani - így állapodott meg Magyarország az unióval a csatlakozás előtt. A megszűnő kedvezmény sok cégnek azt jelenti: noha a betelepülésekor több évre kapott biztosítékot az önkormányzattól a kisebb adóra, 2008-tól mégis fizetnie kell. Adott esetben nem is keveset.

Az iparűzési adó (hipa) az anyagköltséggel, a közvetített szolgáltatások értékével és az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett bevétel két százaléka. Vagyis érdemi tehernövekedést hozhat a mostani változás. Persze ez attól függ, kapott-e és milyen egyedi kedvezményt a cég.

Normál esetben mentesség, kedvezmény a 2,5 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozóknak járt, és azoknak, amelyek több ember foglalkoztatását vállalták. De a vidéki önkormányzatok egy része adott jelentősebb, beruházáshoz kötött, egyedi kedvezményt, mentességet azért, hogy a helyi foglalkoztatási viszonyokat jelentősen javító, és idővel komolyabb adóbevétellel kecsegtető társaság hozzájuk települjön. (Budapesten ilyen nem volt). Úgy tudjuk, a kedvezmény megszűnése egyes társaságoknak több milliárd forintjukba is kerülhet, illetve kerülhetne.

Mert nem biztos, hogy kerülni is fog. A kedvezmények, mentességek megszűnése 2004 májusa óta tudott dolog, a cégek és önkormányzatok készülhettek rá. Többféleképpen.

Egyes vállalatok helyzete viszonylag egyszerű, mivel az uniós csatlakozás óta meghatározott, hogy a cégek összességében mennyi adókedvezményt élvezhetnek. A társasági adóban sokan most nem tudják igénybe venni teljes kedvezményüket, ha az iparűzési adóban is ki akarják használni a lehetőséget - mondja Oszkó Péter, a Deloitte tanácsadó cég elnöke. Utóbbi esetben egyszerű a helyzet: a kedvezmény marad, csak nem az iparűzési, hanem a nyereségadó csökken általa. Rossz helyzetbe azok kerülnek, akik eleve nem tudják kihasználni a keretüket. Ők a törvény értelmében jövőre kénytelenek lesznek többet fizetni, vagy más megoldáshoz folyamodnak.

Például elköltözhetnek. Oszkó szerint ez nagyon is valós alternatíva az egyelőre Magyarországon működő, külföldi tulajdonú társaságok egy részénél. Igaz, ha valamely cég így is dönt, nem egyedül a hipa-kedvezmények, mentességek kifutása miatt tenné ezt. Oszkó szerint a cégek igen rosszul viselték a 2006 szeptemberében bevezetett, szolidaritásinak nevezett különadót, amelyben szintén elveszítették a társasági adóban egyébként élvezett kedvezményeiket. (Ez pedig szép summa: országos átlagban az adó negyedét "elfogyasztják" ezek a kedvezmények, de a feldolgozóiparban az eredeti teher felét sem kellett megfizetni a 2006-os bevallások alapján.)

S ha mégis maradnak, leülhetnek egyezkedni az önkormányzattal, vagyis elkezdődhet az adóalku - vélekedik Szmetana György, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) adószakértője. Mint mondja, ez Nyugaton bevett technika. Célja az lehet, köztes megoldásként a cég fizessen többet, de ne a teljes összeget, azt csak akkor, amikor egyébként is lejárt volna a 3-5-10 évre kapott mentessége, kedvezménye. Hogy ez miként oldható meg jogszerűen - hogy ne emelhessen szót ellene az EU, mondván, ez bújtatott állami támogatás -, azon egyelőre még dolgoznak a TÖOSZ szakértői.

S ha ez sem célravezető, van másik - nem teljesen legális - megoldás. Lapunk több, különböző forrásból is úgy értesült: különféle adóelkerülő technikákkal is lehet segíteni a helyzeten. Csökkenthetik a helyi iparűzési adó alapját, vagyis papíron jelentősen emelhetik azokat a költségeket, amelyek abból levonhatók. Ezt a "legbiztonságosabban" - aránylag csekély adóellenőrzési kockázattal - a két kapcsolt vállalkozás (például az anyacég és itteni leánycége) közt megvalósuló ügyletek árazásában lehet megtenni, ha elég bonyolult ügyletről van szó. Ezek árazásának a piaci viszonyokhoz kell illeszkedniük, s hogy ez így van, azt a cégeknek dokumentálniuk kell. Az APEH és a helyi adóigazgatás revizorai ezekből a papírokból indulhatnak ki. Az efféle revíziók érzékeny pontja pedig épp az, hogy az adózási szakembereknek sokszor nincs meg az az ipari szaktudásuk, tapasztalatuk, amelynek alapján minden szükséges esetben helytálló érveléssel rá tudnak mutatni, ha túl magas az ár, a költség.

Így az önkormányzat és a költségvetés is rosszul járhat: az anyagköltség feltornászása a nyereségadót is mérsékli. A cég pórul járhat, ha rajtakapják - bár az igazán bonyolult esetekkel az adóhatóság egyelőre nemigen tud mit kezdeni. (nol)
(logsped)

DA magyar iparűzési adó nem ellentétes az uniós jogszabályokkal - így döntött az Európai Bíróság. A testület ezt azzal indokolta, hogy az iparűzési adó nem forgalmi típusú, tehát érvényben maradhat. Így a helyi adókról szóló törvény felhatalmazza a magyar önkormányzatokat, hogy illetékességi területükön fenntarthassák ezt az adónemet.

E végkifejletet valószínűsítette, hogy ezúttal nem készült főtanácsnoki vélemény. A bírósági gyakorlat szerint általában ez az álláspont az irányadó az ítéletet hozó bírák számára. Az előzetes véleményt azért mellőzték most, mert a bíróság precedensnek tekintette egy korábbi döntését. Épp egy évvel ezelőtt a luxemburgi bírák legálisnak ítélték az olaszországi úgynevezett regionális adót, amely kísértetiesen emlékezet a mi iparűzési adónkra. Akkor ez bombameglepetés volt, mert a főtanácsnoki véleményben az állt, hogy ez az olasz adófajta valójában egy második forgalmi adó. Holott a közösségi szabályozás ebből az adótípusból csakis egyet engedélyez. Ám a bírák véleménye épp ellenkező volt: az olasz regionális adó nem arányos a termékek és szolgáltatások árával, és nem a végső fogyasztó fizeti, vagyis nem minősíthető ÁFA típusú adónak.

A magyar ügyben meghozott ítélet indoklása is röviden ugyanez. Tehát az iparűzési adó nem forgalmi típusú, ezért nem ellentétes a közösségi szabályokkal, vagyis érvényben maradhat. (Keleti Miklós, Brüsszel) Veres János: Hosszabb távon is megmaradhat ez az adónem

A pénzügyminiszter szerint az Európai Bíróság döntése után az iparűzési adó hosszabb távon is a magyar adórendszer része maradhat. Veres János erről egy budapesti konferencia szünetében beszélt, azután, hogy a luxemburgi testület az európai jogszabályoknak megfelelőnek minősítette a magyar iparűzési adót. Veres János hozzátette: ennek az adófajtának köszönhetően az önkormányzatok idén mintegy 400 milliárd forintos bevételre számíthatnak.

Közben a Legfelsőbb Bíróság elnöke arról számolt be, hogy nyolcvan perben összesen ezer milliárd forintnyi összeget érint a brüsszeli döntés, miszerint az uniós joggal összhangban van a magyarországi helyi iparűzési adó. Lomnici Zoltán elmondta: a pert indító cégek befizették az iparűzési adót, de szerették volna visszakapni. Hozzátette: a pereket lefolytatják, a döntés azonban nyilvánvaló. (MR)
(logsped)