Mínusz három százalékos gazdasági "növekedés", az adó-, a szociális és a nyugdíjrendszer átalakítása, valamint az állam működésének a megújítása. A szándék szerint inkább a fogyasztás csökkenjen jelentősen, ne a munkahelyek száma. Változik az SZJA, az ÁFA, a nyugdíj, a járulékok.

Változások táblázatba foglalva



Adózás átalakítása

A személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsa 19 százalékra nő, a sávhatár 1,7 millió forintról 3 millió forintra emelkedik.

Az általános forgalmi adó 20 százalékos kulcsa 23 százalékra nő, a cigaretta, az alkohol és az üzemanyagok jövedéki adója pedig 3-7 százalékkal emelkedik.

A vállalkozások társasági adója 16 százalékról 19 százalékra emelkedik.

5 százalékkal csökkenne a béreket terhelő tb-járulék, melyet a cégek fizetnek az alkalmazottak után, és megszűnne a négy százalékos különadó. A munkáltatói járulék 5 százalékkal, 32-ről - 27-re csökken.

Szigorodnak a szociális ellátások

A hatékonyság és takarékosság jegyében az univerzális szociális juttatásokat adóterhet nem viselő járandósággá minősíti át a kormány, ezek tehát a jövőben beleszámítanak az adóalapba. Ilyen többek közt a családi pótlék, az anyasági támogatás és a gyermeknevelési támogatás. Ezekre tehát a jövőben maximum 19 százalékos adó rakódhat, legalábbis akkor, ha az igénybe vevő jövedelme felcsúszik a 38 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs alá.

Erre a módosításra 2009. szeptember 1-től kerül sor, hiszen a kormány év eleji döntésének fényében akkor amúgy is emelkedik ezen ellátások összege.

Újítás továbbá, hogy a családi pótlék "kétfelé fog íródni", vagyis két szülő esetén kevésbé valószínű, hogy az adózók a 38 százalékos sáv alá kerülnének.

A családi pótlék egyébként 12 és 18 éves kor között képzési támogatássá alakul, vagyis csak akkor részesülhetnek benne a családok, ha a szülők eleget tesznek a gyermek tankötelezettségének.

A gyed-nél szigorítás, hogy az igénybe vétel feltétele a jelenlegi 6 helyett 12 hónapos biztosítotti jogviszony lesz, ám átalakul a gáz- és távhőtámogatás, valamint a rokkantnyugdíjazás szabályrendszere is.

Egyúttal átalakul a gyermekgondozási díj rendszere is. Eddig féléves munkaviszony kellett ahhoz, hogy valaki gyedre jogosulttá váljon, ám a kormány tervei szerint ezután egy év kell majd hozzá. ezen kívül, a gyed annyi ideig jár a jogosultnak, ahány éves munkaviszonyt tud igazolni. (A gyed teljes időszaka így is maximum két év lehet.)

Szigorodik a távhő és gázártámogatás, emellett bevezetnék az egységes szociális számlát - vagyis aki állami önkormányzati ellátásban részesül, azt a Magyar Államkincstár nyilvántartja, így az újabb támogatások odaítélésénél az önkormányzati jegyző is látja, hogy milyen más ellátásban részesül a kérelmező.

A lakásvásárláshoz kapcsolódó „szocpol" támogatását önrésszel lehet igénybe venni.

Szigorodik a nyugdíjrendszer

A nyugdíjrendszert is alaposan átalakítani a kabinet: a korhatár 2016-tól fokozatosan, nyolc év alatt 62-ről 65 évre emelkedik, és módosul az indexálás módszere is.

Négy százalékos gazdasági növekedés felett maradnak a jelenlegi, svájci indexálási szabályok, 2 és 4 százalékos bővülés esetén azonban a járandóságok kiszámításánál már nagyobb súllyal esik latba az infláció mértéke. Két százalék alatti gazdasági bővülésnél pedig az indexálás csak az inflációt veszi figyelembe.

További változás, hogy 13. havi nyugdíj beépül a "normális" 12 havi járandóságba, bár nem teljesen a jelenlegi, 80 ezer forint felett ugyanis már csökkentett mértéket veszi figyelembe a kormány. Azt követően pedig az újonnan nyugdíjba vonulók már nem kapnák ezt a járandóságot.

Ha a gazdasági növekedés nagyobb lenne, mint 2 százalék, akkor az infláció mellett egyre nagyobb mértékben számítanák be a keresetek növekedését a nyugdíjakba, 4 százalékos gazdasági növekedésnél pedig az 50-50 százalékos arányt érné el az indexen belül a keresetnövekedés és infláció. (FN)
(logsped)