Logisztika
     Spedició, Fuvar.
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódók
     Közlekedés
     Információs társ.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb

Területi adatok átszámítása
1 ha (hektár) = 10.000 nm

1 négyszögöl = 3,596651 nm

1 nm = 0,278036433 négyszögöl

1 kat. hold (kataszteri hold) = 1.600 négyszögöl

1 kat. hold = 0,575464153 ha

1 ha = 1,737727703 kat. hold
Kistérségek megyénként
Baranya megyei kistérségek
Dombóvár
Komlói
Mohácsi
Pécsi
Pécsváradi
Sásdi
Sellyei
Siklósi
Szentlőrinci
Szigetvári
Fejér megyei kistérségek
Adonyi
Bicskei
Dunaújvárosi
Enyingi
Ercsi
Gárdonyi
Móri
Sárbogárdi
Sárvíz
Székesfehérvári
Győr-Moson- Sopron megyei kistérségek
Győri Többcélú Kistérségi Társulás
Kapuvári
Pannonhalmai
Sopron-Fertődi
Téti
Hajdú-Bihar megyei kistérségek
Hajdú-Bihar megyei kistérségek
Jász-Nagykun- Szolnok megyei kistérségek
Jász-Nagykun- Szolnok megyei kistérségek
Bács-Kiskun megyei kistérségek
Bácsalmási
Bajai
Jánoshalmi
Kalocsai
Kecskeméti
Kiskőrösi
Kiskunfélegyházi
Kiskunhalasi
Kiskunmajsai
Kunszentmiklósi
Békés megyei kistérségek
Békés megyei kistérségek
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérségek
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérségek
Csongrád megyei kistérségek
Csongrádi
Hódmezővásárhelyi
Hódmezővásárhelyi 1.
Kisteleki
Makói
Mórahalomi
Mórahalom, Homokháti
Kistérség

Szegedi
Szentesi
Heves megyei kistérségek
Heves megyei kistérségek
Komárom Esztergom megyei kistérségek
Esztergomi, Dorogi, Kisbéri, Komáromi, Oroszlányi, Tatai
Tatabányai
Pest megyei kistérségek
Aszódi
Ceglédi
Gödöllői
Monori
Veresegyházi
Tolna megyei kistérségek
Bonyhádi
Paksi
Tamási
Somogy megyei kistérségek
Balatonföldvári
Barcsi
Csurgói
Fonyódi
Kaposvári
Lengyeltóti
Marcali
Nagyatádi
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistérségek
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistérségek
Vas megyei kistérségek
Celldömölki
Kőszegi
Szentgotthárdi
Szombathelyi
Vasvári
Veszprém megye
Tapolcai
Sümegi
Ajkai
Pápai
Zirci
Balatonfüredi
Balatonalmádi
Várpalotai
Veszprémi
Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása
Zala megye
Nagykanizsai

Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek kiemelt fejlesztési dokumentumai
Kedvezményezett kistérségek listája
311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról ->>>
Kistérségek térkép, felsorolás
Kistérségek térkép>>>
Kistérségek felsorolása>>>
Megyék lakossága, népessége régionkén
Régiók Dél-alföldi régió >>>
Dél-dunántúli régió >>>
Észak-alföldi régió >>>
Észak-Magyarországi régió >>>
Közép-dunántúli régió >>>
Közép-Magyarországi régió >>>
Nyugat-dunántúli régió >>>
Kistérségek
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről>>>
Kistérségek felsorolása>>>
Kistérségek térkép>>>
Kistérségi önkormányzati társulások>>>
Önkormányzati, közigazgatási információs rendszer >>>
KIÚT Térségfejlesztési Egyesület >>>
Csongrád megyei kistérségek>>>
Mór kistérség>>>
Kiskunmajsai Kistérség Területfejlesztési Kht.>>>
DARFT KHT.>>>
falvak.hu>>>

Több link>>>
Vidékfejlesztés
Vidékfejlesztés>>>
Kistérségi Társulás
Baja Többcélú Kistérségi Társulás >>>
Baranya megyei kistérségi társulások >>>
Baranya Megyei Önkormányzati Társulás >>>
Dél-Tolna Bátaszék és Térsége >>>
Dunakeszi-Fót-Göd Többcélú Kistérségi Társulás >>>
Dunaujvaros Kistérségi Társulás>>>
Élhető Göcsej Három kistérség együttműködésén alapuló kísérleti Leader jellegű program>>>
Észak-Nyugat Zalai Kistérségi Társulás >>>
Göcsej Térsége >>>
Homokháti Kistérség>>>
Kistelek Kistérségi Társulás>>>
Komárom-Esztergom megye kistérségi Társulás területfejlesztési tanácsai>>>
Marcali Kistérségi Társulás >>>
Maroshátsági Területfejlesztési Önkormányzati Társulás >>>
Mecsek-hegyháti Önkormányzatok Társulása >>>
Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás >>>
Nagykanizsa és a Környező Települések Területfejlesztési Társulása >>>
Ormánság >>>
Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás >>>
Pogány völgye >>>
Principális menti önkormányzatok társulása >>>
Siklósvidék kistérség >>>
Somogymegyei Kistérségi Társulások>>>
Szentes többcélú kistérségi társulás elérhetősége>>>
Szentgotthárdi többcélú kistérségi társulás >>>
Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás >>>
Tamási kistérség>>>
Tatabánya és Környéke >>>
Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás >>>
Vasi Hegyhát >>>
Velencei-tó és környéke, Kistérségi Társulás>>>
Völgységi Többcélú Kistérségi Társulás>>>
ZalAKAR Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport >>>
Zalakaros Környéki Települések Területfejesztési Társulása >>>
Zalavölgye Kistérségfejlesztési Társulás >>>
Zöldvölgy Kistérségi Társulás >>>
Zselica >>>
Kistérségek
Ajkai kistérség
Északkelet-Zala
Déli-Bakony
Dél-Pestmegye
Délkelet- Nyírség
Dél-Nyírség
Dél-Zselic
Eger
Göcsej
Cyőr kistérség
Gyöngyös térsége
Homokhát, Mórahalom
Ipoly-mente
Jászság
Miskolc kistérség
Nagykanizsa térsége
Nyíregyháza térsége
Ormánság
Őrség
Principális-mente
Siklós térsége
Velencei-tó térsége
Tiszamente, Hortobágy
Völgység
Zemplén
Források, Pályázatok
ÁPV Rt.>>>
EU Oldal, pályázatok>>>
EU vonal, pályázatok>>>
EU-CIPP, Civil Információ, Pályázat, Partnerkeresés>>>
Forrás Expressz>>>
Forrás Kombináció>>>
Forrástérkép>>>
Földműv. és Vidékfejl.Min.>>>
Kincstári Vagyoni Igazgatóság>>>
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium>>>
Külügyminisztérium, pályázatok>>>
Nemzeti Fejlesztési Terv>>>
OM pályázat>>>
Pályázatfigyelő>>>
Pénzforras>>>
Phare pályázat>>>
Soros Alapítvány>>>
Széchenyi Kártya>>>
Tenpusz Közalapítvány>>>
Területfejlesztési Phare Programirányító Iroda>>>

Több link>>>


Kistérségek


A statisztikai kistérségek

A statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, megyehatárokat át nem lépő rendszer. Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka -, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) stb. kapcsolatokon alapul. A kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy vagy több központi településhez vonzódnak. A rendszerben minden város egyúttal vonzásközpont (társközpont), de voltak községi jogállású vonzásközpontok is. Megnevezésük a központi település neve alapján történt.

Megyék
A statisztikai kistérségek rendszere, neve szerint is statisztikai céllal került bevezetésre. Kialakítása azt követően történt, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a kétszintű önkormányzati rendszer létrehozásával megszüntette a közigazgatási értelemben vett városkörnyéket. Ezzel a megyéken belüli térségi különbségek bemutatására alkalmas, egész országot lefedő, közigazgatási alapú területi statisztikai csoportosítás érvényét vesztette.

Az 1994. évi bevezetése után a kistérségek rendszere 1997-ben felülvizsgálatra került. 1998. január 1-jétől 150 statisztikai kistérség van az országban.(KSH)


A megyei és a regionális térszerkezet (KSH)

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján, az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elősegítésére, több megye területére kiterjedően kialakításra került a tervezési-statisztikai régiók rendszere, amelyet az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 35/1998. (III.20.) országgyűlési határozat rögzített, s a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1999. évi XCII. törvény erősített meg.

A tervezési-statisztikai régiók kialakításával, valamint a statisztikai kistérségek rendszerének 1994-es bevezetését követő 1997-es felülvizsgálatával a hazai területi osztályozási rendszer illeszkedik az Európai Unió területi statisztikai osztályozásához, a NUTS rendszerhez (a "Nomenclature des unites territoriales statistique" francia elnevezés rövidítése).

A magyar területi statisztikai osztályozási rendszer szintjei, 2001. január 1-jén:

1. szint Az egész ország 1
2. szint Tervezési-statisztikai régiók 7
3. szint Megyék, főváros 19+1
4. szint Statisztikai kistérségek 150
5. szint Települések (városok + községek) 3135

Statisztikai térszerkezet

Település szerkezet

Szegedi kistérség települései

Algyő, Bordány, Deszk, Dóc, Domaszék,
Forráskút, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva,
Szatymaz, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván,
Üllés, Zsombó

Kistérségek térképe (KSH) 
Kistérségek lakónépessége megyenként 2001-ben (KSH) 
Kistérségek felsorolása megyenként  

Magyarország főbb adatai

Fővárosa: Budapest, az Ész 47°30' és a Kh 19°15' a Gellérthegy 235 m-es magassági pontját keresztező koordinátákban meghatározva. (Ez egyben a kilométer-hálózati "0" pont.)

Hazánk területe: 93.000 km2, Európának 1%-a. Kétharmad része 200 m tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb.

Lakossága: 10,2 millió, Európa lakosságának 2%-a, 118 fo/km2. Területének több mint a fele 54% szántóföld, közel 11% egyéb művelt terület, 10% legelő, 10% nem művelt terület, 15%-a erdő.

Közepe: Pusztavacs.

Legmagasabb pontja: Kékestető 1014 m.

Legmélyebb pontja: Gyálarétnél 75,5 m.

Legnagyobb hosszúsága: Kelet-Nyugat irányban: Felsőszölnök-Tiszabecs kb. 530 km.

Legnagyobb szélessége: Észak-Dél irányban: Jósvafő-Kiszombor kb. 270 km.

Határának hossza: 2242 km és hét országgal: Szlovákiával, Ukrajnával, Romániával, Szerbia-Montenegróval, Horvátországgal, Szlovéniával és Ausztriával határos hazánk.

Magyarország szintezési hálózatának fő alappontja, azaz a szintezési ősjegy a Nadap melletti felhagyott gránitbányában (173.8385 m) van, a segédszintezési ősjegy Mórágy-nál van.

A szintezés az Adriai tenger Fiume-i Szapary mólójánál elhelyezett szintezési alapponthoz ("0" szint) van viszonyítva. A Balti tenger "0" alapszintje a Kronstadt-i mólón, az Adriai tenger szintjénél 67,5 cm-el magasabban van. Hazánk szintadatai 1945 után a Balti tenger "0" szintjéhez lettek meghatározva.
 

Kistérségi megbízottak szerepe

A kistérségi megbízottak különleges szerepet töltenek be a magyar területfejlesztési intézményrendszerben. A köznyelvben kistérségeknek nevezett 150 területi egység valójában statisztikai körzet, amelynek határait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állapítja meg. Egy-egy térségen belül több önkormányzati társulás is muködik, a helyhatóságok maguk dönthetnek arról, hány együttmuködésben vesznek részt, s a társulások muködési területe sem mindig esik egybe a statisztikai körzet területével.

A kistérségekben nem épült ki az a területfejlesztési intézményrendszer, ami a régiókban vagy a megyékben megvan. A megbízottaknak ebben a speciális helyzetben kell együttmuködést kialakítaniuk a kistérségben muködo társulásokkal, közigazgatási, gazdasági és civil szervezetekkel, amelyek tevékenysége kapcsolódhat a területfejlesztés bármely eleméhez. Emellett lényeges az is, hogy közvetítsenek a térség meglévő szervezetei között: a tapasztalatok szerint azért sincs elegendő számú kistérségi projekt, mert a terület szereploi között nincs megfelelo együttmuködés.

A megbízottak kiemelt feladata a területfejlesztési önkormányzati társulások tevékenységének segítése. Közremuködnek a hazai és nemzetközi források felkutatásában, a térségi programok elokészítésében, s figyelemmel kísérik ezek megvalósítását. Emellett azonban szintén fontos szerepet játszik munkájukban az önkormányzatok, a helyi vállalkozások, a gazdasági és civil szervezetek tájékoztatása azokról a lehetoségekrol, kormányzati döntésekről, illetve elképzelésekről, amelyek a körzet gazdasági, infrastrukturális, egészségügyi, oktatási és egyéb fejlesztéseihez kapcsolódnak. A kistérségi szereplőkkel való kapcsolattartás másik fontos eleme, hogy továbbítsák a helyi véleményeket és kezdeményezéseket, amelyek kormányzati szinten értékelheto információt jelentenek.

Jelenleg a kistérségi megbízottak elhelyezése sem egységes: sok helyen valamelyik önkormányzat vagy társulás fogadta be oket, máshol kamaráknál, érdekképviseleteknél, vállalkozásfejlesztési alapítványoknál kaptak helyet, de akadnak, akiknek otthon, esetleg bérelt irodában van a székhelyük.

A területfejlesztési hivatal hosszabb távon a kistérségi intézményrendszer fejlesztését tervezi. A szolgálatóirodák létrehozásával például a kistérségi megbízottak mellett több szakember is segítené helyi projektek tervezését. Itt számítanának többek között a minisztériumok térségi hálózatának munkatársaira és a társulások saját menedzsereire, hogy a kistérségekben folyó munka minél öszszehangoltabb és sikeresebb lehessen.
 


Még az idén döntés születhet a területi (megye, járás) alapú rendszámokról. (MTI)   
(logsped)
2012.09.03.
A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent a 2013. január elsejétől működő járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét tartalmazó lista. (KIM)   
(logsped)
2012.08.15.
2013-tól a fővárosban mind a 23 kerületben, vidéken pedig 175 helyen lesz járási hivatal , amelyek az államigazgatási feladatokat veszik át a jegyzőktől.   
(logsped)
2012.07.27.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a járási rendszer kialakításáról szóló elképzeléseit. Országosan 168 járás, Budapesten pedig hét úgynevezett körzet létrehozását tervezik.   
(logsped)
2012.01.10.
Szélessávú hálózat a baranyai és tolnai kistérségekben
Átadták öt baranyai és tolnai kistérség 530 millió forintból kiépített szélessávú hálózatot Mecseknádasdon szerdán.   
(prim)
2009.08.03.
Kistérségi fejlesztések Észak-Magyarországon
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) keretében az észak-magyarországi régió leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségeiben az elkövetkező években összességében 27 milliárd forintnyi fejlesztés kezdődhet meg.   
(IRM)
2008.10.06.

E-learning tananyag segíti a pályázókat
Az NFÜ honlapjáról elérhető az online számlakitöltő használatát segítő e-learning oktatóprogram. A program célja a pályázók segítése a pályázati elszámolások elektronikus úton történő benyújtásában.  
2008.07.11.

Informatikai pályázatok
A pályázatok egyaránt támogatják a vállalkozásfejlesztést, az innovációt és a környezetvédelmet, ezen felül fókuszált figyelembe kerülnek az ipari parkok, barna mezős beruházások - helyi és kistérségi szinten egyaránt.  
2008.07.08.

Intelligens kistérség lett a homokháti
A homokháti kistérségben a szélessávú internet-hozzáférést valósítottak meg.  
(DM)
2008.06.17.

Távmunkaházak javíthatják a vidéki foglalkoztatást
Május 22-éig pályázhatnak az önkormányzatokból, civilekből és vállalkozásokból álló vidékfejlesztő közösségek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program munkahelyteremtő támogatásaira, egyebek között a távmunkaházak létrehozására.  
(VG)
2008.05.16

Kedvezményezett kistérségek besorolása
311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet tartalmazza a kedvezményezett kistérségek besorolását  
(logsped)
2007.12.12.

Megmarad a Sarkadi kistérség
Önálló marad a Sarkadi kistérség, miután az Országgyűlés elfogadta a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény módosítását.  
(IR)
2007.09.12.

Együttműködő román és magyar kistérségek
Közös projektirodát hoznak létre a sarkadi és a romániai nagyszalontai kistérségek együttműködő önkormányzatai annak érdekében, hogy összehangolják pályázati, forrásszerző tevékenységüket - közölte az a sarkadi kistérségi társulás vezetője csütörtökön.  
(origo)
2007.06.13.

Április közepétől nyílnak a vidékfejlesztési pályázatok
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz (ÚMVP) kapcsolódó pályázatokat a gazdálkodók várhatóan már e hónap közepétől benyújthatják - mondta Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.  
(FN)
2007.04.10.

Kistérségek új határok között
Az ország több régiójában tervezik új kistérségek kialakítását a pályázati lehetőségek jobb kihasználása miatt. A törvény március 31-ig ad lehetőséget a folyamat kezdeményezésére.  
(nol)
2007. 03. 17.

Nyolc uniós pályázatot hirdetnek meg tavasszal
Az ország minden részén, vagy legalább egy-egy régióban elérhető új pályázati kiírásokra lehet számítani március-áprilisban az Új Magyarország fejlesztési terv keretében - írja a Világgazdaság.  
(vg)
2007. 02. 07.

Megjelentek az Új Magyarország Fejlesztési Terv első uniós pályázatai
Megjelentek az Új Magyarország Fejlesztési Terv első pályázatai. A támogatásokban várhatóan mintegy 3 000, elsősorban kis- és közepes méretű vállalkozás részesülhet ebben a pályázati körben.  
(NFÜ)
2007. 01. 30.

Megjelennek az első uniós pályázatok
Pályázatonként a pályázati összegtől és a sikerességtől függően eltér az elbírálás menete. Kedden írják ki az Új Magyarország Fejlesztési Terv első pályázatát  
(MR)
2007. 01. 29.

Brüsszelben van az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv
A kormány által a múlt hét közepén véglegesített Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervet (ÚMVST) Magyarország már eljuttatta Brüsszelbe, és január végén még egyszer egyeztetnek róla a magyar kormány és az unió megbízottai - tájékoztatta Ficsor Ádám, az agrártárca témában illetékes szakállamtitkára az MTI-t szerdán.  
(VG)
2007. 01. 18.

A jövő hónaptól pályázhatók az uniós pénzek
Februártól pályázhatnak az érintettek a második nemzeti fejlesztési terv első pályázataira  
(nol.hu)
2007. 01. 11.

Egységes kistérségi rendszer segíti majd az uniós pályázatokat
Egységes kistérségi rendszer segíti majd a jövőben az önkormányzatokat és a kis -és középvállalatokat a sikeres uniós pályázatok érdekében. A posztokra várhatóan december közepén írja ki a pályázatot a kormány, és 2007 -től márciusában kezdheti meg működését az új rendszer, amely végleges formáját várhatóan 2008 -ban éri majd el -jelentette be Lamperth Mónika önkormányzati- és területfejlesztési miniszter a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.  
(uno)
2006. 12. 07.

A kormány 4 milliárd forintot ad a régióknak a fejlesztési projektek előkészítésére
A kormány decemberben véglegesíti az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjait, egyben felkéri a települési önkormányzatokat és a kistérségeket, hogy január végéig aktualizálják a következő két év egyedi fejlesztési programjait - közölte a kormányszóvivő. (Magyar Rádió)
2006. 11. 28.

Kistérségi felzárkóztató központok alakulnak
A Területpolitikai Kormányzati Hivatal (TKH) kezdeményezésére hat kistérségi felzárkóztató központ alakul. A programindító támogatási szerződéseket 2006. szeptember 26-án írták alá a hajdúböszörményi, a mátészalkai, a sásdi, a sellyei, az encsi és a fehérgyarmati kistérségekben. A TKH tájékoztatása szerint a többcélú kistérségi társulások elnökei aláírásukkal véglegesítik a társulások munkaszervezetén belül létrejövő, a területi-szakmai humánkapacitás bővítését elősegítő modellprogramot, amely a leginkább rászoruló helyi közösségek problémáinak megoldását célzó projektek létrehozására, a helyi foglalkoztatás menedzselésére, a roma és nem roma közösségek együttműködésének támogatására jött létre. (HGV)
2006. 10. 12.

Kötelező összefogni a kistérségeknek
Támogatják a tervezett önkormányzati reformot az önkormányzati szövetségek vezetői. Ezt Lamperth Mónika miniszter-jelölt közölte, miután a reformhoz szükséges törvénytervezetekről tárgyalt hat önkormányzati szövetség vezetőivel.
Az önkormányzati reformmal összefüggő törvénytervezetekről egyeztetett Lamperth Mónika önkormányzati és településfejlesztési miniszter-jelölt hat országos önkormányzati érdekszövetség vezetőjével. A hetedik érdekképviselet vezetője, Gémesi György nem vett részt a találkozón.
Amint a kijelölt miniszter elmondta: a megjelent érdekszövetségek vezetőivel egyetértettek abban, hogy a kistérségi társulások története sikertörténet, és abban is, hogy törvény írja elő, az önkéntes társulások mellett bizonyos feladatok ellátására legyen kötelező társulniuk a telepelüléseknek. A megjelentek szakmailag helyes döntésnek látják, hogy az ezer lakosnál kisebb településeken megszűnjön az önálló jegyzőség.
Amint Lamperth Mónika elmondta: a jegyzői hivatalt az 500 lakos alatti településeken lenne kötelező megszűntetni, 500 és ezer lakos között a település fenntarthatja a jegyzőséget, de nem kérhet hozzá kiegészítő állami normatívát. Mivel ez nagy teher az önkormányzatoknak, ezért feltehetőleg azon a körülbelül 300 településen, ahol ezernél kevesebben élnek a törvénymódosítás után a jegyzőség meg fog szűnni. Az önkormányzati érdekszövetségek vezetői és a kijelölt miniszter is kívánatosnak tartaná, hogy az okmányirodák alapjain a településeken szolgáltató központok jöjjenek létre.
Egyetértettek az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának jelentős csökkentésében is. Az önkormányzati választásokkal kapcsolatban támogatnák, hogy a települési önkormányzatok idén megválasztandó képviselői és polgármesterei hat évre kapjanak mandátumot. A megyei önkormányzatok tagjainak megbízatása pedig három évre szóljon, és 2009-ben újabb három évre a regionális önkormányzati képviselők kapjanak mandátumot.
- Így tudna áttérni a magyar választási szisztéma a felező idős önkormányzati választásra, amelyben négyévenként lennének országgyűlési választások és önkormányzatiak, de a téli és a nyári olimpiákhoz hasonlóan felező időben - mondta Lamperth Mónika. (MR)
2006. 06. 12.

Leader program: 300 millió Csongrád megyének
Egy híján harminc Csongrád megyei kistelepülést érint a siker: összesen 300 millió forintot nyertek el az uniós Leader programban.
A Leader az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának része. Azt célozza, hogy a vidéki települések közösen alakítsák és valósítsák meg térségük hosszú távú fejlesztését. Integrált és innovatív stratégiákat igényel, az újszerű kezdeményezéseket karolja föl, a helyi vidékfejlesztési akciócsoportok által kidolgozott programokat támogatja.
A program a helyi szereplők - önkormányzatok, civil szféra, vállalkozások - közötti együttműködésre és partnerségre épít.
A megyék közül Csongrádban érinti a legtöbb kistelepülést - huszonkilencet - a Leader program. Az összesen 300 millió forintot három együttműködő kistérségi akciócsoport nyerte el, a Makó környékiek mellett a szegedi kistérség települései, valamint a Mindszent, Csongrád és Szentes környéki falvak. (DM)
2006. 03. 13.

Kistérségi szélessávú Internet infrastruktúrát épít ki a Synergon
A Synergon Informatika Rt. nyerte el a lehetőséget arra, hogy a sárbogárdi székhelyű Szélessávú Közmű Kiépítése Társulás részére, a GVOP 4.4.2 pályázat keretein belül, szélessávú Internet elérést biztosító hálózatot építsen ki. A hálózat Sárbogárd mellett Hantos, Nagylók és Mezőszilas polgárait szolgálja ki. A megvalósuló beruházás értéke meghaladja a kétszázmillió forintot.
Az érintett térségben a Synergon szakemberei 2007 tavaszáig kívánják lezárni a projektet. "A legkorszerűbb technológiák felhasználása további, az önkormányzatok terveiben már szereplő felhasználási lehetőséget is magukban hordoznak, mint pl. IP telefon, kábel TV, biztonságtechnikai rendszerek. Ezek integrálása tovább javítja majd a helyi lakosok igényeinek kiszolgálását" - mondta el Juhász János, Sárbogárd polgármestere, a Társulás elnöke.
2006. 03. 06.

Újabb MFB-hitel
Az MFB Rt. "Sikeres Magyarországért" Bérlakás Hitelprogramja 2006. február 1-től indul az önkormányzatok, az önkormányzati társulások és az önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai részére. A hitel igénybevételéhez legalább 10 százalék saját forrás szükséges, 2000 lakos alatti település önkormányzata esetén 5 százalék. A saját erőbe más támogatás is beszámítható.
A Bérlakás hitel felhasználása és összege:
- tartósan önkormányzati tulajdonban maradó, valamint szociális célú bérlakások építése, lakásonként legfeljebb 15 millió forint;
- a fiatalok és a nagycsaládosok részére bérlakások építése, lakásonként legfeljebb 18 millió forint;
- versenyképességet erősítő, foglalkoztatási célú, tartós önkormányzati tulajdonú bérlakások építése, lakásonként legfeljebb 20 millió forint;
- új és használt lakások megvásárlása, abban az esetben, ha az önkormányzat vállalja, hogy a lakást bérlakásként hasznosítja, lakásonként legfeljebb 15 millió forint;
- nyugdíjasház, idősek otthona, lakóotthon, lakásotthon építése és felújítása, férőhelyenként legfeljebb 6 millió forint;
önkormányzati tulajdonú bérlakások felújítása, lakásonként legfeljebb 5 millió forint; nem lakás célú épületállomány bérlakás célú átalakítása, lakásonként legfeljebb 10 millió forint. (PP)
2006. 02. 04.

Kistérségi együttműködés: javult a közszolgáltatások színvonala
Az önkéntes alapon szerveződő kistérségi együttműködéseknek köszönhetően számos területen javult a közszolgáltatások színvonala - jelentette ki Bujdosó Sándor, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára Mórahalmon, a kistérségi közoktatási együttműködések és a megyei pedagógiai intézetek szakembereinek rendezett kétnapos konferencia szünetében rendezett sajtótájékoztatón. A kistérségi együttműködések létrejöttét segítették a központi költségvetésből biztosított plusz források: 2005-ben 9 milliárd forint normatív támogatás és 4,6 milliárd forint fejlesztési forrás állt a települések rendelkezésére.(Uno)
2006. 02. 03.

Lamperth: "A térségi összefogás modellje igazolta az előzetes elvárásokat"
A kormány közigazgatási reformjának egyik központi eleme a többcélú kistérségi társulások létrehozása. Ennek folyamatát értékelte Lamperth Mónika belügyminiszter.
- Az ország területén működő 168 kistérségből kettőben fogalmilag nem lehet önkormányzati társulást létrehozni, de mindösszesen egy olyan kistérség van, ahol nem alakult társulás. Ez a térségi összefogás modellje visszaigazolta az előzetes elvárásokat, messze a fölött, amit elgondoltunk, elképzeltünk
- így Lamperth Mónika.
- Lesz-e elég anyagi forrás a kistérségi társulások a működtetéséhez?
- Igen. Nem csak a jogi kereteket akartuk kialakítani, hanem pénzzel is ösztönözni kívántuk az együttműködést. A 2004. évi költségvetésben 7,7 milliárd forintot szerezhettek meg pályázat útján ehhez az összefogáshoz a társulások. 2005-ben már volt egy jelentős előrelépés, hiszen egyrészt tovább akartuk emelni az ösztönző forrásokat, másrészt pedig már több társulás alakult meg, tehát nominálisan is nagyobb összegre volt szükség. Ez azt jelenti, hogy normatív alapú működésre 9 milliárd forintot biztosított a 2005-ös költségvetés, és a további ösztönzésre, illetve a modell-kísérletek folytatására a költségvetési törvényben 6,4 milliárd forint állt rendelkezésre.
- És a jövő esztendőben?
- 2006-ban a célunk, hogy az eredményeket megőrizzük és egy igazságosabb, a fejlődést szolgáló elosztást valósítsunk meg. A többcélú kistérségi társulások működésének támogatására 15,4 milliárd forint elkülönülése szerepel a költségvetési törvényben. Azonban lényeges változást remélek attól, hogy a 48 leghátrányosabb kistérséget a kormány pluszforrásokhoz kívánja juttatni a jövő évi költségvetésben. A normál térségi támogatáson felül átlagosan 150200 millió forint plusztámogatáshoz juttatnak.(MR)
2005. 11. 17

Négyszáz új kistérségi tanácsadó segíti a pályázókat
A kormány elindította a Nemzeti fejlesztési terv házhoz jön nevű projektet, amelynek keretében négyszáz fővel bővülhetnek az ország hét régiójában működő regionális ügynökségek. Az állásokra a pályázat megjelent, a jelentkezéseket november 15-éig lehet beadni.
Ezentúl "házhoz viszik" a Nemzeti fejlesztési tervet: a kormány négyszáz fős tanácsadói hálózattal erősíti meg a regionális fejlesztési ügynökségeket - jelentette be Baráth Etele európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és Kékes Ferenc, a Területfejlesztési Régiók Egyeztetési Tanácsának elnöke hétfőn.
A program elsődleges célja, hogy az abban részt vevő tanácsadók a kistérségekben első kézből nyújtsanak majd információt az aktuális és a 2007-től megnyíló európai uniós pályázati lehetőségekről az önkormányzatoknak, a civil szférának és a vállalkozásoknak - mondta a miniszter.
A szolgáltatások ingyenesek lesznek. (magyarorszag.hu)
2005. 10. 26

A dorogi kistérség elutasította a Holcim cementgyárát
A dorogi kistérségi társulás elutasította a Holcim Rt. Nyergesújfalura tervezett cementgyárának előzetes környezeti hatástanulmányát, ez a hatvanmilliárd forintos beruházás meghiúsulását eredményezheti - közölte a társulás elnöke.
A kistérségben élő 42.000 lakos tiltakozását látva a befektetőnek el kellene állnia a beruházástól. A nyilvánvaló és nagyarányú társadalmi ellenérzést a környezetvédelmi hatóságnak is figyelembe kell venni a Holcim engedélyének elbírálásánál - mondta Tittmann János. (NSZ)
2005. 10. 25

A kistérségekhez telepítene közfeladatokat a belügyminiszter
A kistérségekbe kellene telepíteni több olyan közfeladat ellátását, amelyekért jelenleg a települési önkormányzatok felelnek - mondta a belügyminiszter, amikor megnyitotta az önkormányzatiság 15 éves fennállására emlékező országos szakmai konferenciát. "A kistérségekbe kell telepíteni a legfontosabb közfeladatok ellátásának szintjét" - közölte Lamperth Mónika, aki ezek között a közoktatási, az egészségügyi és a szociális feladatokat említette meg.
Nem az a kérdés tehát, hogy szükség van-e ennyi önkormányzatra vagy sem, hanem az, hogy a közfeladatokat és hatásköröket milyen szintekre kellene telepíteni - mondta. (UNO)
2005. 10. 06

Lamperth Mónika segítséget ígért a kistérségeknek
A jövő évi költségvetésben érdemi segítséget kapnak feladataik ellátásához a leghátrányosabb helyzetű kistérségek - jelentette be Lamperth Mónika csütörtökön Balatonszemesen, a Baloldali Önkormányzatok Közösségének önkormányzati hétvégéjén.
A belügyminiszter elmondta: a 95 hátrányos helyzetü kistérség közül a 48 leghátrányosabb nem jutott érdemi többlettámogatáshoz annak ellenére, hogy az idén kétszer annyi forrás jutott a kistérségi feladatok ellátására, mint 2004 -ben. (FN)
2005. 09. 26

Ezerkétszáz régiós szakembert képeznek Közép-Magyarországon
Önkormányzati és a kistérségek fellendítésén munkálkodó szakemberek továbbképzéséről kötöttek megállapodást kedden a Közép-magyarországi Régió, a Pro Régió ügynökség, valamint a regionális fejlesztési operatív program (rop) vezetői.
A dokumentumról Szabó Imre, a Közép-magyarországi Régió elnöke elmondta: az idén és a következő évben EU-s források felhasználásával hozzávetőleg ezerkétszáz szakember képzését, továbbképzését szervezik meg a régióban. Ennek az akciónak azért van nagy jelentősége, mert az unió a 20072013 közötti időszakban jelentős pénzeket ad a különféle területi, infrastrukturális fejlesztésekre, s ezekhez az összegekhez pályázati úton lehet majd hozzájutni. Ezek elnyeréséhez a jól felkészített, szakmailag képzett, a pályázat követelményeit alaposan ismerő szakembereknek nagyobb az esélyük. (MF)
2005. 09. 19

Csonka, de törvényes társulás
Hét helyett hat taggal alakult meg a közelmúltban Martonvásáron a Szent László-völgye többcélú kistérségi társulás. A kimaradt kistérségi székhely, Ercsi polgármestere tiltakozik.
A Szent László-völgye többcélú kistérségi társulás májusi alakuló ülésén Martonvásáron jogsértő módon kizárták a leendő szervezetből a kistérség központját, Ercsit, emiatt a megyei közigazgatási hivatalhoz fordultunk jogorvoslatért - nyilatkozta tudósítónknak Bátki József, Ercsi polgármestere. Hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy a másik hat település számára tegyék kötelezővé a kistérségi központ bevonását a társulásba.
A Szent László-völgye többcélú társulást eredetileg hét Fejér megyei település, az úgynevezett ercsi statisztikai kistérséghez tartozó Ercsi, Martonvásár, Ráckeresztúr, Gyúró, Tordas, Kajászó és Baracska szerette volna létrehozni. Az előkészítő tárgyalásokon azonban kiderült, hogy a kistérség egyetlen városa, a mintegy 9000 lakosú Ercsi nem kíván részt venni a közös területfejlesztési feladatok elvégzésében, csupán az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területén képzeli el az együttműködést.
Sokak szerint a józan ész azt diktálja, hogy a társulást alkotó falvak mielőbb megegyezzenek a kívül maradt kistérségi központtal. A napokban megkezdődnek az egyeztetések a települések vezetői között. (NOL)
2005. 06. 30

Külön kerettel segíti elő a kistérségek pályázatait a BM
A kistérségek pályázatait segíti a Belügyminisztérium egy olyan külön kerettel, amelyből előteremthető az esetleg hiányzó önrész is. Ebben az évben 14 milliárd forint jut a költségvetésből a kistérségi társulások támogatására. Az eddigi pályázatokon több mint 30 hátrányos helyzetű kistérség kapott már pénzt, összesen 2,7 milliárd forintot. Egyebek mellett erről is szó volt azon a tanácskozáson, ahol Lamperth Mónika belügyminiszter találkozott a legelmaradottabb térségek polgármestereivel. (MR)
2005. 06. 14

E-közigazgatás harmincnégy önkormányzatnál
Egy uniós forrásokból támogatott, 370 millió forint összértékű projekt során Marcaliban és harminchárom kistérségbeli önkormányzatnál alakítanak ki elektronikus ügyintézés feltételeit megteremtő informatikai infrastruktúrát.
Marcaliban megkezdték annak az informatikai rendszernek a kialakítását, amelynek alapjain a város önkormányzata mellett a környező kistérség további harminchárom önkormányzata is e-közigazgatási szolgáltatásokat nyújthat majd a lakosságnak. Ezzel a kistérség valamennyi önkormányzata részére kiépül az Európai Unió elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó ajánlásai szerint a harmadik szintnek megfelelő infrastruktúra, amely a közigazgatási és adminisztratív alkalmazások alrendszereinek létrehozásával, illetve a meglévő alkalmazások integrálásával teremti meg a fejlett online ügyintézési szolgáltatások bevezetéséhez szükséges háttérirodai (back-office) környezetet. A rendszer növelni fogja az ügyintézés hatékonyságát, átláthatóbbá és irányíthatóbbá teszi a folyamatokat, az online ügyintézés megvalósításához pedig kétirányú interaktivitást biztosít az elektronikus úton kitölthető és beküldhető űrlapok alkalmazásával.
A projekt során a szakemberek a kistérség online jelenléttel jelenleg nem rendelkező önkormányzatai számára egy-egy portált fejlesztenek, a meglévő portálokat pedig megújítják. Emellett elkészítenek néhány szakalkalmazást is, amely a választott testületek és az önkormányzati szervezetek napi munkáját fogja segíteni például a közbeszerzéssel, az építési engedélyek kiadásával kapcsolatos adminisztráció, valamint az általános irat- és ügykezelés terén. (MR)
2005. 06. 01

1.3 milliárd forint térségi együttműködésre
Elindult a regionális és kistérségi szintű együttműködés ösztönzésére kidolgozott központi program a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) keretében - közölte Kolber István fejlesztési miniszter hétfőn sajtótájékoztatón. Az 1.3 milliárd forintnyi magyar és európai uniós forrásból megvalósuló program célja a területfejlesztésben érdekelt intézmények közötti együttműködés elősegítése képzések révén. A program nem kerül pályáztatásra, az EU fogalomrendszere szerinti kedvezményezettek a regionális fejlesztési ügynökségek, valamint a Balaton Integráció Kht. lesznek, a forrásokból azonban közvetve helyi önkormányzatok, nonprofit szervezetek, valamint vállalkozások is részesülhetnek. (PF)
2005. 05. 26

Indul a Leader+ program
Az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Leader+ program keretében a jövő év végéig mintegy 50 magyar kistérség, kistelepülési társulás válik képessé - az egyenként közel 100 millió forint támogatáshoz jutva - a helyben kidolgozott vidékfejlesztési program megvalósítására.
Annak érdekében, hogy az összességében mintegy 4,8 milliárd forintos forrást, amelyből 4 milliárd forintot az Európai Unió finanszíroz, megfelelő módon fel tudják használni a vidéki kistérségek az FVM segítő szakértőket képez ki. Ők helyben tudnak támogatást adni a projektek részleinek kidolgozásához. Ezt az oktató projektet május 18-án indítják el az agrártárcánál (MH)
2005. 05. 17.

Többcélú társulás Esztergomban
A 2005-ös költségvetés pályázati forrást is biztosít a többcélú kistérségi társulások számára, a most átalakult Esztergom környéki együttműködés elsősorban meglévő intézményeinek fejlesztésére kívánja igénybe venni az elérhető támogatást.
Többcélú társulássá alakítják át az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Tanácsot, mely Esztergom polgármesterét, Meggyes Tamást választotta meg elnökének.(PP)
2005. 05. 02.

Magyar-szlovák kistérségi foglalkoztatási paktum
Munkaerő-piaci együttműködést kötött a győri és a dunaszerdahelyi munkaügyi szervezet, amely javíthatja a térség foglalkoztatási helyzetét.
A határon átnyúló foglalkoztatási partnerség (paktum) célja, amelyet nyilatkozattal megerősített Kordás László, a munkaügyi tárca politikai államtitkára is, hogy a két munkaügyi szervezet között kialakult jó szakmai együttműködést kiterjesszék a munkaerőpiac többi szereplőjére, az önkormányzatokra, a munkáltatókra és a civil szervezetekre is, a későbbiekben pedig kibővítsék a teljes határ mentén.
2005. 05. 06.

Társulás nélkül nem képzelhető el a kistérségek felzárkózása
A fejlesztési stratégia kialakításához a kistérségeken belüli ellentéteket is fel kell oldani, különösen, hogy az uniós forrásokat csak a jól működő társulások tudják majd megszerezni a jövőben. A fejlesztéshez tehát tudás és egyetértés is szükséges, az önerőn kívül persze, ami az egyik legkardinálisabb kérdés. A hátrányos kistérségek felzárkózási lehetőségeiről tartott konferencián mondta Lamperth Mónika belügyminiszter.(GR)
2005. 05. 06.

Vidékfejlesztés Győr térségében
Magyar-német befektetői találkozóra került sor a közelmúltban Győrben. A német üzletemberek, valamint a brandenburgi gazdasági minisztérium képviselői tárgyalásainak középpontjában a térség infrastrukturális fejlesztésében való közreműködésük állt. Tárgyalásokat kezdtek többek között a péri repülőtér és a Berlintől mintegy harminc kilométerre fekvő Eberswalde-Finow reptere közötti közvetlen kapcsolat kialakításáról, valamint a két légikikötő jövőbeni közös fejlesztéséről. Így nagyobb az esélyük az uniós pályázatok elnyerésére.
Tárgyalásokat folytattak egy Duna-kikötő kiépítéséről is, továbbá aláírtak egy megegyezést a pannonhalmi apátság renoválásáról, ami a térség idegenforgalmi fejlődéséhez jelent majd komoly hozzájárulást. Jelentősnek ígérkező elképzelés a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó Kutató és Oktató Központ terve, amelyet Mezőörsön szándékoznak létrehozni, s ahol a német és a magyar tapasztalatokat együtt kamatoztathatnák. E központ alapvető feladata az új alternatív energiaforrások bemutatása, ennek révén a térség energiaellátásának egy része alternatív úton valósulhatna meg és megélhetést nyújtana az itt élőknek. Az ilyen módon nyert energiát előállító erőművek szakembereinek a képzése is helyben történne. (NSZ)
2005. 04. 27.

Kuncze megszüntetné a megyéket - Nagy Sándor újra járásokat akar
Nagy Sándor szerint a kistérség szó "szinte nem mond semmit" az önkormányzatok együttműködéséről, ezért ennél sokkal jobbnak tartaná a korábbi "járás" fogalmat. Az SZDSZ állítja: a jelenlegi koncepció szerint a régiók és kistérségek a fennálló rendszer újabb szereplői csupán, ami a mostaninál is drágábbá és bürokratikusabbá válik.(GO)
2005. 04. 22.

A belügyminiszter szerint sikeres a kistérségi rendszer
Lamperth Mónika erről Kaposváron beszélt szombaton. "Míg három-négy évvel ezelőtt a kistérség fogalmát is alig ismerték, ma már természetes dolog" - mondta sajtótájékoztatóján a belügyi tárca vezetője. Hozzátette: már nemcsak az önkormányzatoknál, hanem a központi közigazgatásban is kistérségi feladatellátásban gondolkodnak. Az ország 168 kistérségéből 157-ben jött létre a társulásnak valamilyen formája, ami azt mutatja, hogy az önkormányzatok kedvezően fogadták a kezdeményezést - mondta. (UN)
2005. 04. 18.

Pályázati milliók a hátrányos helyzetű kistérségeknek
Aláírták a hátrányos helyzetű kistérségek gazdasági szerkezetátalakítási programjaira kiírt pályázat támogatási szerződéseit. Az odaítélt 4,5 illetve 10 millió forint segítségével a nyertes pályázók bioerőmű létesítését és a határ menti gazdasági kapcsolatok mélyítését kívánják megvalósítani.
223 millió forinttal támogatja a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) a hátrányos helyzetű kistérségekben a foglalkoztatási gondok enyhítését segítő programok kidolgozását - hangoztatta Szegvári Péter, a MTRFH elnöke szerdán a támogatási szerződések aláírása alkalmából, Budapesten.
A hátrányos helyzetű kistérségek gazdasági szerkezetátalakítási és válság-megelőzési programjainak elkészítésére múlt évben írtak ki pályázatot. A felhívás keretében a termelő létesítmények bezárásával, illetve nagy létszámot foglalkoztató intézmények megszűntetésével, válságövezet kialakulásával összefüggésben történő kistérségi szerkezetátalakítási programok kidolgozásának és a megvalósítás egyes feltételeinek megteremtésére lehetett támogatást nyerni.
A kiírt pályázatra 35 kistérségi társulás adott be pályázatot és nyert 223 millió forint támogatást A vállalt feladatoktól függően 12 pályázó pályázatonként 10 millió, 23 pályázó pedig 4,5 millió forint támogatást kap. Az MRTH és a 10 millió forintos támogatást elnyert 12 kistérség vezetői szerdán írták alá a támogatási szerződést, Budapesten. Szegvári Péter kiemelte, hogy a magyar területpolitika fontosnak tartja a kistérségek támogatását, a meglévő hátrányok felszámolását, az esélyegyenlőség megteremtését. (MF)
2005. 04. 02.

Gombamód szaporodnak a kistérségi társulások az országban
A szorgalmazott új kistérségi társulásokba Győr-Moson-Sopron megye településeinek jó része is belépett már, hiszen az ígéret szerint ezek lesznek az új közigazgatási rendszer színterei, amelyek a forráselosztásban is komoly szerepet játszanak majd.
A Belügyminisztériumi információk szerint, hogy napokon belül kihirdetik a Pénzügyminisztériummal közösen megalkotott rendeletet, azok a kistérségek, amelyek igényeltek támogatást, és megfelelnek a feltételeknek, még ebben a hónapban megkapják a márciusi normatív támogatást. (MR)
2005. 03. 29.

6,4 milliárd az újonnan alakuló kistérségi társulásoknak
A kormány ma döntött a többcélú kistérségi társulások megalakulásának idei ösztönzéséről - jelentette a MobilPress tudósítója.
Mint ismert, tavaly óta törvény garantálja, hogy a települési önkormányzatok, milyen társulási megállapodásokat kössenek egymással, azért hogy különböző közszolgáltatásokat közösen végezzenek. Idén már két támogatási jogcím is szerepel a költségvetésben. Az egyik normatív alakú - ez a 2004 novemberéig megalakult társulásoknak jár 9 milliárd forint értékben -, a másik (amelyről ma döntött a kormány) 6,4 milliárd forintot biztosít az újonnan megalakuló vagy kibővülő kistérségi társulások számára.
Ezekhez a pályázat május 15-ig kell benyújtani az Államkincstár területileg illetékes igazgatóságaihoz. A Belügyminisztériumban pedig július 31-ig döntenek a támogatások odaítéléséről.
"A társulások ösztönzését azért határozta el a kormány, - mondta a belügyminiszter - sőt azért született törvény az Országgyűlésben, mert meggyőződésünk, hogy az önkormányzatok közös feladat ellátása óriási segítséget jelent a települések számára, annak érdekében, hogy jobb színvonalú közszolgáltatásokat nyújtsanak az állampolgároknak. A kormány így akar válaszolni azokra a kihívásokra, hogy például a településeken fogy a gyerekek létszáma, vagy egyre több idős ember marad egyedül - folytatta Lamperth Mónika. Így adja magát az a felelősség és kötelezettség, hogy ezekhez a változásokhoz, valamilyen módon alkalmazkodni kell." (MobilPress)
2005. 02. 25.

Speciális kistérségi szövetség alakult
Három település - Pannonhalma, Pér és Mezőörs - újszerű szövetséget hozott létre a kistérség egyedi, beruházásösztönző arculatának kialakítása és a fejlesztési feladatok végrehajtása érdekében. A szövetség tagjai a pannonhalmi bencés főapátság, Pér község és a mezőörsi Magyar Műhely Közhasznú Alapítvány. Kiemelten fontosnak tartják, hogy a kistérség egységes programkínálattal jelenjen meg az országos és a nemzetközi kulturális, turisztikai és gazdasági kínálatban.
Ennek érdekében vállalják Pannonhalma és környéke kulturális örökségének védelmét és népszerűsítését, valamint a pannonhalmi borkultúra országosan ismertté tételét. Alapvetőnek tekintik a péri repülőtér fejlesztésének és hatékony kihasználásának, valamint a községet tehermentesítő elkerülő út kialakításának elősegítését. Emellett jó lehetőséget jelenthet Péren a halastavak, illetve a horgászturizmus fejlesztése. Újszerű a megújuló energiaforrások - biomassza-energetika, napenergia - elterjesztése Mezőörsön s ennek bevonása a lakossági energiaellátásba és a turisztikai fejlesztésekbe.
A célul tűzött feladatokon keresztül a kistérség népszerűsítése és megismertetése belföldön, valamint külföldön jelentős változásokat hozhat az itt élők gazdasági helyzetében, életminőségében, kapcsolataiban. A szövetség a feladatok összehangolt megszervezésével januárban megkezdte munkáját. (VG)
2005. 01. 27.

Vidékfejlesztés - kulcsszerepben a kistérségek
A jövő évi költségvetés az agrárium támogatására mintegy 328 milliárd forintot tartalmaz, amely biztosítja a nemzeti forrást a különböző pályázatok finanszírozásához - húzta alá Pásztohy András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára egy szerdai budapesti szakmai tanácskozáson.
Az államtitkár a kistérségi vidékfejlesztési menedzserek munkaértekezletén beszélt arról, hogy a vidékfejlesztés kulcsterülete a kistérségi tevékenység, ugyanis e területen lehet a vidéki emberek életminőségét úgy javítani, hogy azt a helyben lakók érezzék is. Pásztohy András ugyanakkor rámutatott arra, hogy az EU következő költségvetési ciklusban - ami 20072013 közötti időszakot jelent - megváltozik majd a vidékfejlesztés szerepe, még a jelenleginél is nagyobb hangsúlyt kap e terület az uniós agrár- és vidékfejlesztési politikában. Létrejön az úgynevezett egységes agrár- és vidékfejlesztési alap, amely egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a vidékfejlesztési források felhasználását.
A falusi turizmus fejlesztése érdekében a kormányzat támogatni szeretné a vidéki szálláshelyek bővítését és a falusi vendéglátók képzését is. Turisztikai fejlesztésre 20042006 között a Nemzeti Regionális Operatív Program keretében mintegy 28 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből 8 milliárd forintot tesz ki a nemzeti forrás, 20 milliárdot pedig az uniós pénzek adnak(US)
2004. 12. 03.

Konferencia: Ipari Parkok helye, szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben
A Rába-Hídexpó Kft. és Sárvár Város Önkormányzata a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakmai támogatásával a "Régiók, kistérségek" konferenciasorozat keretében az Ipari Parkok helye, szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben címmel kétnapos országos szakmai konferenciát tart.
Időpont: 2004. október 29-30.
Hely: Sárvári Gyógy és Wellnessfürdő, Vital-Med Hotel konferenciaterme
2004. 10. 22.

Eddig öt kistérség alakult meg
Eddig öt önkormányzati kistérség alakult meg az országban, és száznál több kistérség tervezi az új intézményes együttműködési forma kialakítását - közölte a belügyminiszter hétfőn az MTI-nek adott nyilatkozatában.
2004. 05. 11.

Hétmilliárd a kistérségeknek
Az idén hétmilliárd forint jut a kistérségek közigazgatási rendszerének fejlesztésére, amennyiben a kormány elfogadja a Belügyminisztérium erről szóló rendeletjavaslatát - közölte a tárca főosztályvezetője kedden, Budapesten.
Az elmúlt időszakban kialakult a 168 kistérség, s ezeknek az egységeknek a közigazgatási rendszerét is korszerűsíteni kell ahhoz, hogy felzárkózzanak az Európai Unióban már régóta meglévő rendszerhez - mondta Balázs István a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége által rendezett szakmai tanácskozáson.
Hozzátette: a korszerűsítésen belül egyik fő cél, hogy bizonyos feladatköröket a kistérségek koncentráljanak anélkül, hogy csorbát szenvedne az önkormányzatiság. Ilyen feladat a közoktatás és a szociális ellátás megszervezése, ezért a hétmilliárd forintból négymilliárdot e célra lehet majd pályázati úton elnyerni.
A koncentrációra, kistérségi társulások életre hívására azért is szükség van - mondta a főosztályvezető -, mert az EU-n belül bizonyos támogatások, források elnyerésére így összefogva nagyobb az esély, s ezáltal az egyes térségek fejlődése lendületet kaphat (Figyelő)
2004. 03. 03.

Nyertes kistérségi pályázók Békésben
Független szakértői grémium előterjesztése alapján a múlt héten döntött a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) területfejlesztésért illetékes államtitkársága a kistérségi támogatási pályázat eredményről. Eszerint tíz sikeres Békés megyei pályázat született, amelyek összesen 123,5 millió forintt öbbletforrást jelentenek a térségnek - tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel Varga Zoltán a Békés Megyei Önkormányzat elnöke.
Szeghalom a középiskolai lánykollégium felújítására nyert mintegy 27 millió forintot, Vésztő pedig az általános iskolai vizesblokk rekonstrukciójára 7,5 milliót. Az Észak-Békés Megyei Területfejlesztési Társulás a kistérségi informatikai fejlesztési programja kidolgozására nyert el 8,8 millió forintot, míg Kisdombegyháza önkormányzata a helyi egészségház bővítsére és felújítására közel 20 millió forintot. Mezőhegyes egészségügyi műszerbeszerzésre kap a Miniszterelnöki Hivatal által meghirdetett pályázaton 3 millió forintot, a pusztaföldvári önkormányzat pedig 10,8 millió forintot óvodai tálalókonyha és a szociális blokk felújítására. (OBJEKTÍV Hírügynökség)
2004. 01. 21.

Megbukik a kistérségi társulásalakítás?
A belügyminiszter ígérete szerint tavaly decemberben a parlament elé kellett volna terjeszteni a közigazgatás-korszerűsítési csomagot, amely az alkotmány és a kétharmados önkormányzati törvény módosítását, valamint a kistérségi társulásokról szóló törvény tervezetét tartalmazza.
A kormány szerint a közigazgatási szolgáltatások színvonalának javítását célzó elképzelések legfontosabb eleme a kötelező kistérségi társulások létrehozása, amelyek egyes önkormányzati feladatokat - például az alapfokú oktatás, az egészségügyi és a szociális ellátás - a jelenleginél hatékonyabban és magasabb szinten végezhetnének.

Az ellenzék azonban világossá tette: a kistérségek pontos feladatainak tisztázása és a finanszírozás reformja nélkül nem támogatják a kötelező társulási formát, e nélkül viszont a kistérségek nem lehetnek önálló hatáskörök címzettjei, és normatív támogatásban sem részesülhetnek.
A törvénytervezetek normaszövege elkészült, és a kabinet tavaly decemberben elfogadta, s újabb négypárti egyeztetés után, várhatóan már februárban a parlament elé viszi. Önkormányzati szakértők szerint azonban a program valószínűleg elbukik. (NSZ)
2004. 01. 16.

A szegedi kistérség a legfejlettebb Csongrádban
Az ország 150 kistérsége közül a hét Csongrád megyei fejlettsége - egy kivétellel - átlag alattinak mondható. Gazdasági szempontból egyedül a szegedi kistérség fejlettebb az országos átlagnál. Az infrastrukturális mutatók alapján kialakult hazai rangsorban a kisteleki és a mórahalmi kistérség a sereghajtók közé tartozik - olvasható a Délmagyarországban. (DM)
2003. 12. 16.

Kistérségi együttműködésre 9,5 milliárd
Jövőre a kormány 9,5 milliárd forintot biztosít a központi költségvetésből a kistérségi együttműködés fejlesztési programjainak támogatására - mondta a kancelláriaminiszter.
Az összegből 7 milliárd forintot a regionális közszolgáltatások fejlesztésére kaphatnak meg az érintett települések, amelyek a támogatás feltételeit a Belügyminisztérium által várhatóan januárban meghirdetett pályázaton ismerhetik meg - közölte Kiss Péter Mátészalkán, a térség polgármestereinek szervezett fórumon.
A Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének tájékoztatása szerint 2,5 milliárd forintot a létrejövő kistérségi fejlesztési tanácsok munkájának és programjainak támogatására kívánnak fordítani.
Kiss Péter hozzátette: a következő fél évben fejlesztési régiókat szeretnének kialakítani a jelenleg statisztikai alapon működőkkel szemben.
2003. 12. 06.

Növekedik a magyarországi kistérségek száma
Hamarosan befejeződik az új kistérségek határainak kijelölése. Eddig 150 ilyen egység létezett, de a változás után ez a szám 167-re nő. Pest megyét is érinti a változás, de ennek mértéke elmarad az országos átlagtól. Az új határok kijelölésének eredményeképpen hatékonyabban működhetnek a most még csak papíron létező területi egységek. A területfejlesztési törvény módosítása utolsó fázisába érkezett, mely magába foglalja az azonos célokat tartalmazó források összevonásának lehetőségét. Ezáltal átláthatóbbá válhat a pályázati rendszer.
2003. 10. 18.