Az illetéktörvény 19. § (1) bekezdése alapján a vagyonszerzés esetén az illeték általános mértéke a korábbi 10 százalék helyett 2010. január 1-jétől a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után ingatlanonként egymilliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Ez viszont csak a főszabály, melyet a kivételek alakítanak.
(Index)
2009 január 23-án életbe lépő illetéktörvény módosítás jelentős változásokat vezet be az ingatlanforgalmazó és ingatlanok pénzügyi lízingjét végző vállalkozások esetében
(PF)
Érdekes változás az illetéktörvényben, hogy kölcsön nyújtásából származó 10 ezer forintot nem meghaladó követelés elengedése mentes lesz az illetékfizetés alól. Ez megfordítva azonban azt jelenti, hogy a 10 ezernél nagyobb összegű követelés elengedése ajándékozási illeték kötelezettségét vonja maga után.
Ugyancsak januártól lép életbe az, hogy az üzemben tartói jog (például gépjárműveké) ezentúl a vagyoni értékű jogok közé kerül. A bejegyzéskor illetéket kell leróni, amelyet az illetékhivatal fog megállapítani.
Egyelőre kérdéses, hogy mi lesz az illeték megállapításának alapja, vagyis a vagyoni értékű jog értéke.
Az APEH-hez kerülnek januártól az illetékhivatalok(2006 12 29)
A megyei és a fővárosi illetékhivatalok 2007. január 1-jei hatállyal az APEH regionális igazgatóságaiba integrálódnak. Az év végéig az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közlése szerint nem változik az ügyfeleket érintő ügyrend az illetékhivataloknál. Januártól az illetékekkel kapcsolatos ügyeket egy kivétellel (Győr-Moson-Sopron megye) a korábbi helyszíneken lehet intézni.
A Magyar Államkincstár húsz, az APEH kezelésében lévő illetékbeszedési számlát nyitott meg, a jövőben ezekre kell utalni valamennyi illetékkel kapcsolatos befizetést a mulasztási bírság és a késedelmi pótlék kivételével (a számlaszámok megtalálhatóak az APEH honlapján).
Juhász István, az APEH elnökhelyettese nemrég egy konferencián azt mondta, az adóhatóság arra törekszik, hogy az ügyfelek ne érzékeljék az átalakulást, ezért igyekeznek az ügyfélszolgálati tevékenységet minél gyorsabban integrálni. Az APEH 2008-ra szeretne egységes illetékeljárást kialakítani.
Az illetékügyben eljáró APEH szervezeti egységek neve és elérhetősége:
APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Illetékkiszabási Főosztály I.
Ügyintézés helye: 1146 Budapest, Hungária krt. 179-187.
Levelezési cím: 1590 Budapest, Pf.: 33
Tel: 1/467-7600
Fax: 1/383-9308
APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Illetékkiszabási Főosztály II.
Ügyintézés helye: 1148 Budapest, Fogarasi út 3.
Levelezési cím: 1592 Budapest, Pf.: 505
Tel: 1/470-2200
Fax: 1/383-6902
APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Illeték Főosztálya
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Ügyintézés helye: 3525 Miskolc, Fazekas út 2.
Levelezési cím: 3502 Miskolc, Pf.: 605
Tel: 46/533-287, 46/533-288
Fax: 46/533-277
Heves megyében
Ügyintézés helye: 3300 Eger, Dobó tér 6/A.
Levelezési cím: 3301 Eger, Pf.: 192
Tel: 36/521-487
Fax: 36/521-492
Nógrád megyében
Ügyintézés helye: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36.
Levelezési cím: 3101 Salgótarján, Pf.: 75
Tel: 32/620-160
Fax: 32/620-160
APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Illeték Főosztálya
Hajdú-Bihar megyében
Ügyintézés helye: 4000 Debrecen, Piac u. 42-48.
Levelezési cím: 4024 Debrecen, Pf.: 78
Tel: 52/450-950
Fax: 52/450-837
Jász-Nagykun-Szolnok megyében
Ügyintézés helye: 5000 Szolnok, Kossuth út 11.
Levelezési cím: 5000 Szolnok, Pf.: 59
Tel: 56/516-240
Fax: 56/516-242
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Ügyintézés helye: 4400 Nyíregyháza, Egyház u. 13.
Levelezési cím: 4400 Nyíregyháza, Pf.: 74
Tel: 42/599-602
Fax: 42/314-624
APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Illeték Főosztálya
Bács-Kiskun megyében
Ügyintézés helye: 6000 Kecskemét, Katona J. tér 8.
Levelezési cím: 6000 Kecskemét, Pf.: 81
Tel: 76/501-820
Fax: 76/501-834
Békés megyében
Ügyintézés helye: 5600 Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 2.
Levelezési cím: 5600 Békéscsaba, Pf.: 79
Tel: 66/525-900
Fax: 66/444-875
Csongrád megyében
Ügyintézés helye: 6722 Szeged, Rákóczi tér 1.
Levelezési cím: 6701 Szeged, Pf.: 1053
Tel: 62/566-000
Fax: 62/420-078
APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Illeték Főosztálya
Győr-Moson-Sopron megyében
Ügyintézés helye: 9000 Győr, Verseny u. 39.
Levelezési cím: 9023 Győr, Pf.: 108
Tel: 96/511-511
Fax: 96/511-519
Vas megyében
Ügyintézés helye: 9700 Szombathely, Szily J. u. 42.
Levelezési cím: 9701 Szombathely, Pf.: 17
Tel: 94/506-440
Fax: 94/318-799
Zala megyében
Ügyintézés helye: 8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 5.
Levelezési cím: 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 150
Tel: 92/550-595
Fax: 92/550-590 APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Illeték Főosztálya
Fejér megyében
Ügyintézés helye: 8000 Székesfehérvár, Kégl Gy. u. 4.
Levelezési cím: 8001 Székesfehérvár, Pf.: 78
Tel: 22/512-700
Fax: 22/507-437
Komárom-Esztergom megyében
Ügyintézés helye: 2800 Tatabánya, Fő tér 4.
Levelezési cím: 2801 Tatabánya, Pf.: 11
Tel: 34/316-711
Fax: 34/316-872
Veszprém megyében
Ügyintézés helye: 8200 Veszprém, Victor H. u. 3.
Levelezési cím: 8201 Veszprém, Pf.: 118
Tel: 88/577-600
Fax: 88/577-601
APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Illeték Főosztálya
Baranya megyében
Ügyintézés helye: 7600 Pécs, Rákóczi u. 17.
Levelezési cím:7602 Pécs, Pf.: 62
Tel: 72/520-160
Fax: 72/520-199
Somogy megyében
Ügyintézés helye: 7400 Kaposvár, Fő u. 101.
Levelezési cím:7401 Kaposvár, Pf.: 79
Tel: 82/528-230
Fax: 82/528-245
Tolna megyében
Ügyintézés helye: 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 48-52.
Levelezési cím:7101 Szekszárd, Pf.: 56
Tel: 74/528-400
Fax: 74/528-419
(MR, APEH)
Elfogadta a parlament az 2007-s illeték módosítást(2006 12 19)
Nagy visszhangja volt, de elfogadta a parlament azt a módosítást, ami a kapcsolt vállalkozások ingyenes eszközátruházásának ajándékozási illetékét szabályozza. A hatályos illetéktörvény értelmében is kellett volna ilyenkor illetéket fizetni, azonban erre eddig senki nem figyelt, a vállalkozások nem is fizettek.
Amennyiben az ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletben részt vevő gazdasági társaságok egyike a másik 100 százalékos tulajdonában áll, vagy a gazdasági társaságok egyazon személy 100 százalékos tulajdonában állnak, úgy kell meghatározni majd az illetéket, mint a közeli hozzátartozók közötti ajándékozásnál. Így - az ajándékozott vagyon nagyságától függően - legfeljebb 21 százalékos illetéket kell fizetni.
Külön törvényben változott az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő díj
Magasabb lesz az elsőfokú ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő díj, azonban továbbra sem kell fizetni többek között a fiatalok otthonteremtési támogatását igénybevevőknek az első lakás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséért, illetve törléséért.
A díjak a következőképpen módosulnak
Az elsőfokú ingatlan-nyilvántartási eljárásért 5 ezer helyett 6 ezer forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A jelzálog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása ingatlanonként 12.000 forint lesz. (Jelenleg az ingatlan értékének 5 százalékát, de maximum 12 ezer forintot kell fizetni.) A vagyoni értékű jog - tehát nem jelzálog - törlésének díja, változással érintett ingatlanonként 2.000 forint marad. A társasház-alapítás bejegyzése társasházi tulajdoni különlaponként 6.000 forintba kerül, de összesen legfeljebb 100.000 forint lehet.
Továbbra is díjmentes lesz a lakáscélú közvetlen állami támogatás igénybevétele esetén a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt, a fiatalok otthonteremtési támogatását és a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt megelőlegező kölcsönt biztosító (vagyis a szocpolhoz kötődő) jelzálog bejegyzése. Ezzel összefüggően díjmentes marad továbbá a Magyar Állam - mint a jelzálog jogosultja - javára a jelzálog megszűnéséig fennálló elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és törlése.
(MR)
2006 Szeptembertől változó illetékek
Gépkocsik-átírási illeték (2006 08 31)
Az egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló új törvény a gépkocsik-átírási illetékét szeptember 1-jével emeli meg.
Aki ez előtt az időpont előtt vásárol autót, és e vagyonszerzést szeptember 15-ig bejelenti, akkor még az alacsonyabb tarifával kell fizetnie az illetéket.
Személyautónál most még 1890 köbcentiig 15, afelett 20 forint a köbcentinkénti illeték, amely 18, illetve 24 forintra emelkedik.)
(MR)
Áprilistól illetékbélyeg helyett csekk
Az okmányirodáknál kezdeményezett illetékköteles eljárások illetékét 2005. április elsejétől kizárólag készpénzátutalási megbízáson (sárga csekk) lehet megfizetni. Az illetékbélyeg-hamisítások visszaszorítása érdekében tett kormányzati intézkedések egyik elemeként kerül sor az illetékfizetés módjának megváltoztatására - közölte ma a Pénzügyminisztérium.
A Magyar Államkincstár Eljárási illetékbeszedési számla megnevezésű készpénzátutalási megbízás (sárga csekk) valamennyi postahivatalban hozzáférhető, és ott az illeték nyomban leróható. Az eljárási illeték megfizetését a feladóvevény igazolja, ezt az eljárás megindításakor az okmányiroda ügyintézőjének kell bemutatni.
A 2005. április elsejét követően tévesen a beadványra ragasztott illetékbélyeg értékét a lakóhely szerinti illetékhivatal visszatéríti.
A változás kizárólag az okmányirodai eljárási illetékre vonatkozik, így a gépjármű átírási illetékét, valamint a más hatóságnál kezdeményezett eljárás illetékét április elsejét követően is illetékbélyeggel kell megfizetni.
A bankszámla nyitására kötelezett adózók csak pénzforgalmi bankszámlájukról történő átutalás útján teljesíthetik illeték-kötelezettségüket. Ebben az esetben az átutalási megbízás közlemény rovatában az adóazonosító számot fel kell tüntetni. A megszemélyesített készpénz-átutalási megbízás bármelyik ügyfélszolgálaton illetve kirendeltségen beszerezhető.
Január elsejétől számos adószabály változik meg. Jellemzően nő, egyes esetekben csökken az illeték mértéke jövőre. Ésszerű változtatás, hogy tízezer forint felett nem kell illetékbélyeget venni, csak kifizetni az összeget.
Egyes illetékek, mint minden év elején, jövőre is nőnek. A peres eljárások illetékei szinte egyöntetűen megemelkednek jövőre. Két kivétel van - itt a díj elengedése gesztus az államtól. Jövőre éppen ezért illetékmentes lesz az egyenlő bánásmód megsértése okán indított eljárás, és az is, ha a rendőrhatóság kényszerintézkedései ellen emel kifogást az érintett.
A való életben gyakrabban előforduló eljárásoknál természetesen nem ilyen gáláns az állam: a válás például tízezer helyett már 12 ezer forintba kerül majd január elsejétől. Ekkora összegű illetéket azonban jövőre már nem kell bélyeg formában rányalogatni a dokumentumra: a törvény 2005-től megengedi ugyanis, hogy a tízezer forint feletti összeget készpénzben vagy átutalással egyenlítse ki a delikvens.
A legtöbbet avval lehet nyerni jövőre, ha valaki takarékbetétkönyvet vagy üzletrészt örököl. Ezeket ugyanis illetékmentessé nyilvánította a törvény, ráadásul összeghatár nélkül - az eredeti ötlet szerint a mentesség csak a pár milliós, kis cégekre vonatkozott volna. A takarékbetétkönyv igazi sláger lehet jövőre, hiszen az öröklés mellett az ajándékozása is illetékmentes.
Nem lesznek ennyire szerencsések azok, akik új lakást vásárolnak vagy céget alapítanak. A zártkörű részvénytársaságok és kft.-k alapítása nyolcvanezer forint helyett százezer lesz - ennek állami eljárási díját egyébként tavaly is emelték -, a vállalkozói engedély kiadása januártól kétszer annyiba, tízezer forintba fog kerülni, csakúgy, mint az üzletek működési engedélye.
A jövő év elejétől az útlevél, az autóátírás és a forgalmi engedély illetéke is emelkedik. Az öt évre szóló útlevél négy- helyett hatezer, a tíz évre szóló hat- helyett tízezer forint lesz, Az autó átírása 1890 köbcenti felett 15 helyett húsz forintba kerül köbcentinként, a forgalmi engedély pedig tízezer forintját emészti fel az autózni vágyóknak.
Az ingatlannal kapcsolatos illetékváltozás
Amíg tavaly 30 millió forintig nem kellett illetéket leróni -- az arra jogosult -- lakásépítő cégtől vásárolt új lakás után, idén januártól ez az illetékmentesség csak a 15 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó lakóingatlan-szerzésre vonatkozik.
2005. január 1-jétől nem változott az ingatlanhoz kapcsolódó illeték mértéke öröklés és ajándékozás esetén, s a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke, valamint a lakástulajdon visszterhes vagyonátruházási illeték alapja is változatlan marad.
Amíg azonban tavaly 30 millió forintig nem kellett illetéket leróni -- az arra jogosult -- lakásépítő cégtől vásárolt új lakás után, idén januártól ez az illetékmentesség csak a 15 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó lakóingatlan-szerzésre vonatkozik. (17 millió forint értékű lakás esetében például kétmillió forint lesz az illeték alapja.)
Szűkült a telekvásárláskor igénybe vehető illetékmentességi kör is: január 1-jétől már csak az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet megszerzése esetén lehet igénybe venni az ún. 4 éves feltételes illetékmentességet.
Vagyis kikerült a szükséglakás, illetve még annak sem megfelelő épülettel rendelkező telek, valamint a tetőtér beépítésének illetékmentessége.
Idén az örökhagyó és az örökös, valamint az ajándékozó és a megajándékozott között meglévő rokonsági fok szerinti differenciálás továbbra is megmarad, s az elmúlt év elejétől -- az örökölt és az ajándékba kapott ingatlanvagyon értékétől függően, sávosan és progresszíven -- megemelkedett illetékek mértéke sem változik. Ez azt jelenti, hogy ingatlanöröklés vagy ajándékba kapott ingatlan után a legalacsonyabb illetéket továbbra is a gyermeknek, házastársnak vagy szülőnek kell fizetnie, míg a testvérnek, unokának, nagyszülőnek, és a még távolibb rokoni kapcsolatban lévőknek ennél jóval magasabb az illetéktarifája.
Az öröklési illeték mértéke az örökös személyének függvényében
Ha az öröklési illeték alapjának ismeretében az alábbiakban meghatározott illetékkulcsokat (öröklési illetékmértékeket) alkalmazzuk, úgy azok segítségével kiszámítható az egy-egy örökös által fizetendő öröklési illeték pontos összege . Mint látható, az illeték mértékében (és így összegében is) jelentős különbségek vannak attól függően, hogy az örökös milyen rokonsági fokban van az örökhagyóval, továbbá az illeték mértéke lényegesen kedvezőbb abban az esetben, ha lakástulajdon örökléséről van szó.
Azt, hogy az örökös az illeték mértéke szempontjából melyik csoportba tartozik, az örökhagyó halálának időpontjában fennálló állapot szerint kell megállapítani.
Az illeték mértéke az I. csoportban
Az I. csoportba tartozik az örökhagyó
gyermeke,
házastársa,
szülője,
a háztartásban eltartott szülő nélküli unoka.
Itt jegyezzük meg, hogy az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik.
Az illeték általános mértéke:
18 millió forintig 11 %,
18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 15 %,
35 millió forint feletti rész után 21 %.
Lakástulajdon-szerzés esetén az illeték mértéke:
18 millió forintig 2,5 %,
18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 6 %,
35 millió forint feletti rész után 11 %.
Az illeték mértéke a II. csoportban
A II. csoportba tartozik:
az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája,
nagyszülője, testvére.
Az általános illeték mértéke a II. csoportra vonatkozóan:
18 millió forintig 15 %,
18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21 %,
35 millió forint feletti rész után 30 %.
Lakástulajdon-szerzés esetén az illeték mértéke a II. csopotra vonatkozóan:
18 millió forintig 6 %,
18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8 %,
35 millió forint feletti rész után 15 %.
Az illeték mértéke a III. csoportban
A III. csoportba tartozik minden egyéb örökös, melyesetben az általános illeték mértéke:
18 millió forintig 21 %,
18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30 %,
35 millió forint feletti rész után 40 %.
Lakástulajdon-szerzés esetén az illeték mértéke a III. csoportba tartozó örökösökre vonatkozóan:
18 millió forintig 8 %,
18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 12 %,
35 millió forint feletti rész után 21 % .
Az ingatlan forgalmi értékénél megmaradt a 18 millió forintos alap-, illetve a tavaly már progresszíven "belépett", 35 millió forintos mértékhatár. A figyelembe veendő tiszta értéket -- például öröklés esetén -- most sem az öröklő által hátrahagyott teljes vagyon, hanem a hagyatéki eljárás során keletkezett költségek, díjak (pl. közjegyzői díj), és esetleges tartozások levonása után megmaradt ún. tiszta érték képezi. Tehát a lerovandó illetéket, a vagyont juttató és szerző közötti rokoni kapcsolat szerint, valamint a megszerzett vagyon jellege és értéke alapján differenciáltan megállapított mértékű illetékkulcsok alkalmazásával kell megállapítani.
Örökléskor tehát a 35 millió forintot meghaladó értékrész után az első csoportba tartozó vagyonszerző (gyermek, házastárs, szülő) terhére 21%, a második csoportba tartozó vagyonszerző esetében 30%, illetve a harmadik csoportba (az első két csoporton kívüli, azaz az örökhagyóval igen távoli vagy semmilyen rokonsági kapcsolatban nem álló) vagyonszerző esetében 40% általános mértékű illetéket, míg a lakásszerzésért 11, 15, illetve 21% illetéket kell fizetni. Az ajándékozási illetéknél az általános mérték felső kulcsai az öröklési illetékkel azonosak, a lakásszerzésnél pedig a 35 millió forint feletti rész után 12, 16, illetve 30% maradt a legmagasabb kulcs.
Tartási, életjáradéki szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén az illeték alapjául szintén a megszerzett vagyon forgalmi értékét kell alapul venni.
Visszterhes vagyonátruházási illeték
Változatlan maradt idén a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke is, ami a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a 10%-a.
Lakástulajdon visszterhes megszerzése esetén is megmaradtak a tavalyi illetékkulcsok:
mértékük lakásonként
- 4 millió forint forgalmi értékig 2%, - az afölötti rész után pedig 6%.
Ennek megfelelően például egy 8 millió forintos lakás illetéke a következőképpen számítható ki: 4 millió forintig 2 százalék, azaz 80 ezer forint, majd a második 4 millió forint után 6 százalék, azaz 240 ezer forint, ami együtt 320 ezret tesz ki.
A házaspárok esetén legtöbbször fele-fele arányban történik a tulajdonszerzés, ezért ilyenkor a kedvezményes kulcsot a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegre kell alkalmazni. Aki vissza nem térítendő állami támogatásban, lakásépítési kedvezményben (szocpolban) részesül, annak ezt le kell vonnia a vételárból.
Leszűkítve ugyan, de megmaradt az a kedvezmény is, hogy mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték fizetése alól a lakóépület építésére alkalmas telektulajdonnak, tulajdoni hányadnak, valamint az ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, amennyiben a vagyont szerző a telken - az adásvételi szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül -- lakóházat épít. Ezt a használatbavételi engedéllyel kell igazolni. 2005. január 1-jétől azonban már csak az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet megszerzése esetén lehet igénybe venni a 4 éves feltételes illetékmentességet, vagyis kikerült a szükséglakás, illetve még annak sem megfelelő épülettel rendelkező telek, valamint a tetőtér beépítésének illetékmentessége.
Változatlanul fennmaradt a négy éve a 35. életévét be nem töltött fiataloknak (egyedülállóknak is), az első lakástulajdon vagy tulajdoni hányad megszerzésekor adott 50%-os illetékkedvezmény, ennek összege azonban nem lehet több 40 ezer forintnál, az egész lakás vételára pedig nem haladhatja meg a 8 millió forintot. (Ennek igénybevételével egy 8 millió forintos lakás illetéke 320 ezer forint helyett 280 ezer forintra csökkenthető.)
Új szabályként jött be, hogy az állami, helyi önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen műemlék, vagy műemléki jellegű ingatlan (ingatlanegyüttes) haszonélvezeti jogának, az ingatlan helyreállítása, fejlesztése, és az ezt követő állagmegóvása ellenében történő megszerzése estén visszterhes vagyonátruházási illetéket nem kell fizetni.
Ami jelentős, némely szakemberek szerint az egész lakáspiacra kiható, negatív hatású idei szigorítás, az az új lakást vásárlókat érinti. Amíg ugyanis az elmúlt néhány évben a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozók által, értékesítés céljára újonnan épített, építtetett 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakásnak, ilyen lakás tulajdoni hányadának első megvásárlása illetékmentes volt, mostantól ez az értékhatár 15 millióra csökkent. Tehát az, aki idén vásárol 30 millió forintos új lakóingatlant, a korábbi teljes illetékmentesség helyett 900 ezer forint illeték megfizetésére lesz kötelezett. Az illetékszámításhoz ugyanis ki kell kalkulálni a teljes, 30 milliós vételár illetékét, ami 1 millió 640 ezer forint, majd ebből kell levonni az illetékmentes 15 millióra eső összeget: a 740 ezer forintot.
A 15 millió forint értékig igényelhető kedvezmény azonban csak akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerző nem veszi igénybe az ún. lakáscserét pótló vétel kedvezményét. Ez esetben ugyanis egy másik kedvezmény érvényesül, s ekkor a vásárolt új építésű és az eladott használt lakás forgalmi értékének különbözete képezi az illeték alapját (mely egyébként jóval kedvezőbb illetékpozíciót jelent). A 30 millió forint forgalmi értéket meghaladó új lakás esetén - egyezően a hatályos szabályokkal - továbbra sem jár kedvezmény. A továbbiakban pedig a vagyonszerzőnek csak akkor kell a vállalkozói feltételek (értékesítési céllal újonnan épített lakás, első értékesítés) teljesüléséről szóló igazolását benyújtani az illetékhivatalhoz, ha e körülmények az adás-vételi szerződésből nem derülnek ki.
Logisztika
Illetékváltozás 2008
