Adott bruttó bér mellett a nettó jövedelem mértéke négy tényezőtől függ. 27%-kal nagyobb lesz az adóalap, viszont csökkennek az adókulcsok, kitolódik az alsó sávhatár és kedvezőbbé válik az adójóváírás rendszere is. Összességében az adózók 99%-ának emelkedik a jövedelme jövőre.
Az adójóváírás határa is kedvezőbbé válik 2010 januártól.

A személyi jövedelemadózásban 2010-től bevezetésre kerül az ún. szuperbruttósítás.

Ennek lényege, hogy január 1-jétől az adóalap részévé válnak a munkáltató által fizetett, foglalkoztatót terhelő járulékok is.

A számítás során a 24 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot, a 1,5 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 0,5 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és az 1 százalék mértékű munkaadói járulékot kell az adóalapba számítani.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 100 ezer forintos havi munkabérrel rendelkező dolgozónak jövőre 127 ezer forint után kell majd személyi jövedelemadót fizetnie.

Ez önmagában hátrányos lenne az adózónak, azonban a szuperbruttósítás életbe lépésével párhuzamosan csökken az SZJA adómérték (az alsó sávban 18%-ról 17 %-ra, a felső sávban 36 %-ról 32 %-ra), az alsó sávhatár pedig kitolódik egészen 5 millió forintig, az adózók nagy része így egykulcsos adót fizet 2010-től.

Jövőre 5 millió forintig 17% szja-t kell tehát fizetni, ennél nagyobb éves összjövedelem esetén pedig 850 ezer forintot és az 5 millió forint feletti rész 32%-át kell leróni.




Az adójóváírás határa is kedvezőbbé válik januártól.

Jelenleg a bér 18 %-a, de legfeljebb havi 11.340 forint vehető ilyen jogcímen igénybe és maximum 1.250.000 forint összjövedelemig lehet teljesen kihasználni.

Jövőre a bér 17%-a, de legfeljebb havi 15.100 forint lesz a jóváírás összeg és maximum 3.188.000 forintos éves jövedelemig jár majd teljes mértékben.



A szuperbruttósításnak nevezett változtatás az alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében egy matematikai (technikai) jellegű művelet, amelynek során az összevont jövedelem adó alapja megemelkedik 27 %-kal. Ennek a százalékos összegnek azonban nincs köze a vállalkozó által ténylegesen fizetett járulékokhoz, csak az általános befizetési mértékhez. (PB)