A minimálbér a jelenlegi 71 500 forintról 2010. január 1-től 73 500 forintra,
a garantált szakmunkás bérminimum pedig 87 500 forintról 89 500 forintra emelkedik. Emellett a nettó keresetek jövőre megőrzik reálértéküket. (DM)
(logsped)

A minimálbér 69.000 forintról 71 500 forintra emelkedett 2009 január 1-től.

A garantált bérmnimum a jelenlegi 86.300 helyett legkevesebb 87 000 forint , a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben.
A minimálbér adómentességét adójóváírás garantálja. (DM)
(logsped)

A minimálbér 65.500 forintról 69.000 forintra emelkedett 2008 január 1-től.

A szakképzést igénylő munkakörökben ehhez képest 1,2-szeres, illetve 1,25-szörös szorzót kell alkalmazni attól függően, hogy a dolgozó rendelkezik e két éves gyakorlattal.

Ez annyit jelent, hogy a A szakképzettséghez kötött, de két évnél kevesebb gyakorlati idővel rendelkező munkavállalóknak az eddigi 72 ezer 100 forint helyett tehát minimum 82.800 forintot, míg két évet meghaladó gyakorlat esetén a jelenlegi 75 ezer 400 helyett legkevesebb 86.300 forintot kell kapniuk, a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben. (DM)

További információk.


(logsped)

A minimálbérről kötött hároméves megállapodás szerint januártól 75 400 forint lesz a szakmunkás bérminimum. Ez csak a kereskedelemben mintegy 140 ezer embert érint

Az idén július 1-jétől kötelező a szakképzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatottaknak a bérminimumot kifizetni. Ez két év gyakorlat után havi bruttó 65 700 forint, e felett 68 800 forint. Amennyiben marad a megállapodás, a tapasztalt szakmunkások 75 400 forintot kapnak. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének felmérése szerint az ágazatban dolgozók 40 százalékának a bérminimumnál kevesebb volt a fizetése.

Mátraházi István, a szakszervezet alelnöke szerint a több mint féléves "felkészülési időt" a munkáltatók az új bérminimum bevezetése hatásainak kivédésére használták fel. Emellett több vállalkozásnál az első fél évben - az év eleji béremelések időszakában - az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásának megfelelően előre hozták a kötelező bérminimumhoz szükséges bérfejlesztéseket. Mindennek következtében a kereskedelem első nyolc havi bruttó átlagkeresete összességében 8,7 százalékkal növekedett, ezen belül a fizikai munkásoké erőteljesebben, 9,2 százalékkal javult. A felmérés szerint a kötelező emelés - amely az érintettek esetében átlagosan 4806 forint havonta - hétszázalékos személyi alapbéremelést jelent. Ugyanakkor átlagkeresetük ennél kevésbé nőtt, mivel a növekmény fedezetét jórészt korábbi bérelemeik alapbéresítésével teremtette meg a munkaadó.

A vizsgált vállalkozások több mint negyede jelezte, hogy a szokásostól eltérő intézkedésekkel tudta kivédeni a bérminimum bevezetésének hatásait - mondta Mátraházi. A cégek mintegy 15 százaléka részmunkaidő bevezetésével, illetve kiterjesztésével igyekszik csökkenteni a bérköltség növekedését. Az új részmunkaidősöket általában hatórásként foglalkoztatják, de gyakori a 4-5 órássá átalakított munkaszerződés is. Létszámcsökkentést a cégek mindössze hat százaléka tervez, ám több helyen készülnek a nyitva tartás lerövidítésére. A legelterjedtebb a korábbi bérszerkezet megváltoztatása: a különböző keresetelemek megszüntetésének, alapbéresítésének eszközeivel a vállalkozások mintegy 22 százaléka él. Csökken vagy megszűnik a teljesítménybérezés, a különféle bérelemek beépülnek az alapbérbe, s megszűnnek a természetbeni és egyéb juttatások.

A tapasztalatok szerint azok a vállalkozások, ahol a kötelező bérminimum bevezetése erősen hatott, több esetben a nem érintett munkavállalókon takarították meg a ráálláshoz szükséges bért. Néhol egyáltalán nem, vagy csak igen alacsony mértékben volt e körben béremelés, esetenként a bérstop csak a vezetőket érintette. Ezeknél a cégeknél előfordul, hogy már a hálózati dolgozók majd mindegyike, függetlenül munkakörüktől, képzettségüktől, gyakorlati idejüktől, szinte azonos bérért - a bérminimumnak megfelelő összegért - dolgozik. Mátraházi szerint az előzetes várakozásokhoz képest viszonylag alacsony azoknak a munkavállalóknak az aránya, akiket a béremelés elkerülése érdekében szakképzettséget nem igénylő munkakörbe soroltak át. Ennek oka elsősorban az lehet, hogy a középvállalkozásoknál a szakképzettek aránya az átlagosnál magasabb.

Több helyről jelezték, hogy a 2007-től súlyos nehézségeket okoz majd az újabb bérminimumra történő átállás. A mintegy 6600 forintos emelést már mintegy 140 ezer munkavállaló, a fizikai állományúak 60 százaléka számára kell biztosítani. (nol)
(logsped)

Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldala korábban azt jelezte, újra akarja tárgyalni a múlt év végén kötött, három évre szóló bérmegállapodás egészét, de jelenleg már csak a szakképzettek kötelező bérminimumának a jövő évre vonatkozó emelését szeretnék átütemezni, és ezzel az álláskeresési járadék is magasabb lehet jövőre.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldala korábban azt jelezte, újra akarja tárgyalni a múlt év végén kötött, három évre szóló bérmegállapodás egészét, de jelenleg már csak a szakképzettek kötelező bérminimumának a jövő évre vonatkozó emelését szeretnék átütemezni, és ezzel az álláskeresési járadék is magasabb lehet jövőre. A múlt évi megállapodás szerint a tavaly 57 ezer forintos minimálbért az idén 62 ezer 500 forintra kellett emelni, 2007-ben pedig 65 ezer 500 forint, 2008-ban 69 ezer forint lesz. (DM)
(logsped)

Az október elejei fizetéseknél már a minimálbér duplája lesz a társadalombiztosítási járulék alapja minden munkaadónál és vállalkozónál. Az alkalmazottak közül szinte mindenki beletartozik ebbe a körbe, álljon munka, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyban.

A tb-járulék alapja szeptember 1-jétől 125 ezer forint (ez a mai minimálbér duplája), a jövő év első napjától pedig 131 ezer forint lesz. Az alkalmazottak közül szinte mindenki beletartozik ebbe a körbe, álljon munka, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyban.

Ha a biztosított jövedelme havi 125 ezer forintnál kisebb, akkor a munkaadó a tényleges jövedelem után fizetheti a járulékot, feltéve, hogy ezt bejelenti az adóhatóságnak. A szintén módosított, az adózás rendjét szabályozó törvény szerint a bejelentést a munkaviszony létrejöttét követő 15 napon belül kell megtenni (a megszüntetés után is 15 nap a kijelentési határidő). A szeptemberi változás sok olyan munkavállalót érint, akik már munkaviszonyban állnak, de a jövedelmük kisebb havi 125 ezer forintnál. A törvény értelmezése szerint a rájuk vonatkozó bejelentést szeptember 15-ig kell megtenniük a munkaadóknak.

A jogalkotók gondoltak azokra a munkaadókra is, akik elmulasztják megtenni a bejelentést, bár a munkavállalójuk jövedelme kisebb 125 ezer forintnál. Ilyenkor a munkavállalót terhelő járulék többletet - a tényleges jövedelem és a 125 ezer forint közti különbségre jutó járulékot - is a munkaadónak kell megfizetnie.

A vállalkozók járulékalapja hasonlóan változik, mint az alkalmazottaké, és ugyanúgy lehet "felmentést" kérni alóla, de a törvény itt megjegyzi, hogy legalább a minimálbér után mindenképpen fizetni kell a tb-járulékot.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosításainak többsége már a törvény kihirdetésekor - július 17-én - hatályba lépett. A törvénymódosítás kihirdetését követő 15. napon - augusztus 1-jén - lépett hatályba a helyesbített adóra vonatkozó részletfizetési kedvezmény. Az az adózó, aki ez év július 9-e előtt bevallott adóját az év utolsó napjáig helyesbíti, az a különbözet után nem fizet önellenőrzési pótlékot. Az adókülönbözetre pedig - annak összegétől függően - 12-60 havi részletfizetés jár. (Híradó)
(logsped)

övőre megszűnik a havi 65 500 forintra emelkedő minimálbér adómentessége, a mostani 0 százalékos adóteher 0,7, rá egy évre pedig 1,5 százalékra módosul - írja a Világgazdaság. A koalíció ezzel egyébként saját, 2002-ben hozott döntését írja felül.

A minimálbért most az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás tesz lényegében adómentessé, előbbi jövedelemhatártól függő maximális mértéke havi 9 ezer, utóbbié 2340 forint. Ezek a legkisebb bér után fizetendő 18 százalékos szja-t gyakorlatilag lenullázzák, így a munkaviszonyban levő, minimálbéren bejelentett magánszemély bére után nem kell szja-t utalnia az államkasszába.

A PM már korábban jelezte, hogy jövőre az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás rendszere "befagy" az OÉT-ben született megállapodásnak megfelelően emelkedő minimálbér mellett. A nemrég kihirdetett adótörvény-módosítások az szja-tábla terén már csak a felső kulcs belépésének határát tolták ki, ám az adójóváírást nem igazították a növekvő legkisebb kötelező keresethez, azaz a 2007-től 65 500 forintos havi minimálbér teljes adómentessége megszűnik: a 11 790 forintos szja-ból 11 340 forintnyi részt ellensúlyoz a kétfajta jóváírás. Rá egy évre pedig még nagyobb hányad után keletkezik szja-bevétele a büdzsének, hiszen a szociális partnerek 2008-ra 69 000 forintos minimálbérben egyeztek meg, vagyis a már 12 420 forintos szja-ból változatlanul 11 340 forintot kompenzál majd a jóváírás. Az intézkedés következtében tehát a minimálbér mostani nullaszázalékos adóterhe jövőre 0,7, 2008-ban pedig 1,5 százalékra módosul. (Hiradó)
(logsped)

A 62 ezer 500 forintos minimálbérről július elsejétől két éves gyakorlat alatt 65 700 forintra, e felett pedig 68 800 forintra emelkedik a szakmunkás bérminimum. Ez a megállapodás az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén született tavaly novemberben. A béremelés az alacsony átlagkeresetű ágazatokban akár munkavállalók felét is érintheti - mondta el a Független Hírügynökségnek Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

A megemelt minimálbér csak szakmunkás munkakörben adható és a 63 ezer forint feletti része adóköteles - közölte a VOSZ főtitkára. A béremelés elsősorban a könnyűipart, a textilipart, az agráriumot és a kerekedelmet érinti - tette hozzá.

Dávid Ferenc szerint a cégeket rendkívül rosszul érinti a jogszabályban előírt béremelés, mert amikor a megállapodást aláírták, még arról volt szó, hogy novembertől megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás és jövő év január elsejétől 3 százalékkal csökken a TB-járulék. A tervek azonban változtak, a magas élőmunka-terhek maradnak, és a bérek pedig emelkednek a törvényben előírt mértékben.

A cégek nem tudnak annyival több bevételt realizálni, mint amilyen ütemben emelkedik a bérköltség, ez pedig leépítésekhez és a feketegazdaság terjedéséhez vezet - mondta a VOSZ főtitkára. Dávid Ferenc szerint felül kell vizsgálni az OÉT-ban megötött 3 éves bérmegállapodást, mert az nem a mai helyzet ismeretében kötötték. (Hiradó)
(logsped)