Logisztika
     Spedició, Fuvar.
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódók
     Közlekedés
     Információs társ.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb



Minimálbér

Kapcsolódó oldal:  




Fontos  

Minimálbér és a Garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér)összege


Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2017

2017 január 1-jétől a minimálbér 127.650 -Ft.

2017 január 1-jétől a garantált bérminimum (szakmunkás bérminimum) 161.250-Ft.

Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2016

2016 január 1-jétől a minimálbér 111.000,-Ft.

2016 január 1-jétől a garantált bérminimum (szakmunkás bérminimum) 129.000,-Ft.

Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2015

2015 január 1-jétől a minimálbér 105.000,-Ft.

2015 január 1-jétől a garantált bérminimum (szakmunkás bérminimum) 122.000,-Ft.

Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2014

2014 január 1-jétől a minimálbér 101.500,-Ft.

2014 január 1-jétől a garantált bérminimum (szakmunkás bérminimum) 118.000,-Ft.

Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2013

2013. január 1-jétől a minimálbér 98.000,-Ft.

2013. január 1-jétől a garantált bérminimum 113.000,-Ft.

Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2012

2012. január 1-jétől a minimálbér 93.000,-Ft.

2012. január 1-jétől a garantált bérminimum 108.000,-Ft.

Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2011

2011. január 1-jétől a minimálbér 78 000 Ft

2011. január 1-jétől középfoku végzettséget igénylő munkák esetében a garantált bérmnimum 94 000 Ft

Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2010

2010. január 1-jétől a minimálbér 73 500 Ft

2010. január 1-jétől középfoku végzettséget igénylő munkák esetében a garantált bérmnimum 89 500 Ft

Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2009

2009. január 1-jétől a minimálbér 71 500 Ft

2009. január 1-jétől középfoku végzettséget igénylő munkák esetében a garantált bérmnimum 87 000 Ft

Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2008

2008. január 1-jétől a minimálbér 69.000 Ft

2008. január 1-jétől középfoku végzettséget igénylő munkák esetében a garantált bérmnimum 86 300 Ft

Minimálbér összege 2007

2007. január 1-jétől a minimálbér 65.500 Ft

Minimálbér összege 2006

2006. január 1-jétől a minimálbér 62.500,-Ft









A szakszervezetek javaslatait tükrözi a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) keddi ülésén elfogadott, 2017-ben életbe lépő minimálbér és szakmunkás garantált bérminimum emelés. (MTI)
(logsped)
2016.11.23.
A kormány 15 százalékos minimálbérnövelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre. (MTI)
(logsped)
2016.11.12.
Bruttó 111 000 forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 000 forintos garantált bérminimumról írt alá egyezséget három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel Cseresnyés Péter (NGM) (MTI)
(logsped)
2015.12.22.
Az ÉVOSZ, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal, kezdeményezte a 2015. évi építőipari minimális rezsióradíj értékének meghatározását. A meghatározott érték 2490 Ft/fő/óra. (ÉVOSZ)
(logsped)
2015.04.03.

A minimálbér 105 ezer forint lesz, a garantált bérminimum összege 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke 3-4 százalék (MTI)
(logsped)
2014.12.29.
Minimális rezsióradíjat határoz meg a kormány a vagyonőri szakmában. A belügyminisztérium évente ad majd meg egy legalacsonyabb árat, és ez alatt közbeszerzésben nem vállalhatnak majd munkát a cégek. (MTI)
(logsped)
2014.07.25.
2014-ben 101 ezer 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán született megállapodás alapján. (MTI)
(logsped)
2013.12.02.
2013 július első napjától 2383 forint lesz a minimális építőipari rezsióradíj, amely szakmai konszenzussal született - közölte az Építési Vállalkozók Szakszövetsége (ÉVOSZ) kedden az MTI-vel.
(logsped)
2013.06.11.
A kormány, a szakszervezetek és a munkaadók között született megállapodás alapján a kabinet tizenegy nehéz helyzetben lévő ágazatban fél évig átvállalja a minimálbérek emelésének költségeit. (MTI)
(logsped)
2012.12.13.
A minimálbér az idei 93 000 forintról 98 000 forintra, a szakmunkás minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik 2013-ban (MTI)
(logsped)
2012.12.11.
Megállapodtak a jövő évi béremelésekről az Országos Érdekegyeztető Tanácsban: a minimálbér 78 000, a garantált bérminimum 94 000 forint lesz. Az országos béremelési ajánlás 4-6 százalék közé esik.
(MR)
2010.12.02.
Emelkedik az országosan kötelező minimálbér, illetve a szakképesítést igénylő munkakörökben fizetendő bérminimum 2010 január elsejétől.

A minimálbér a jelenlegi 71 500 forintról 2010. január 1-től 73 500 forintra,
a garantált szakmunkás bérminimum pedig 87 500 forintról 89 500 forintra emelkedik. Emellett a nettó keresetek jövőre megőrzik reálértéküket. (DM)
(logsped)

2009.12.02.
Emelkedett az országosan kötelező minimálbér, illetve a szakképesítést igénylő munkakörökben fizetendő bérminimum 2009 január elsejétől.

A minimálbér 69.000 forintról 71 500 forintra emelkedett 2009 január 1-től.

A garantált bérmnimum a jelenlegi 86.300 helyett legkevesebb 87 000 forint , a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben.
A minimálbér adómentességét adójóváírás garantálja. (DM)
(logsped)

2008.12.31.
Emelkedett az országosan kötelező minimálbér, illetve a szakképesítést igénylő munkakörökben fizetendő bérminimum 2008 január elsejétől.

A minimálbér 65.500 forintról 69.000 forintra emelkedett 2008 január 1-től.

A szakképzést igénylő munkakörökben ehhez képest 1,2-szeres, illetve 1,25-szörös szorzót kell alkalmazni attól függően, hogy a dolgozó rendelkezik e két éves gyakorlattal.

Ez annyit jelent, hogy a A szakképzettséghez kötött, de két évnél kevesebb gyakorlati idővel rendelkező munkavállalóknak az eddigi 72 ezer 100 forint helyett tehát minimum 82.800 forintot, míg két évet meghaladó gyakorlat esetén a jelenlegi 75 ezer 400 helyett legkevesebb 86.300 forintot kell kapniuk, a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben. (DM)

További információk.


(logsped)

2008.01.04.
Trükkök a bérminimum kifizetésére

A minimálbérről kötött hároméves megállapodás szerint januártól 75 400 forint lesz a szakmunkás bérminimum. Ez csak a kereskedelemben mintegy 140 ezer embert érint

Az idén július 1-jétől kötelező a szakképzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatottaknak a bérminimumot kifizetni. Ez két év gyakorlat után havi bruttó 65 700 forint, e felett 68 800 forint. Amennyiben marad a megállapodás, a tapasztalt szakmunkások 75 400 forintot kapnak. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének felmérése szerint az ágazatban dolgozók 40 százalékának a bérminimumnál kevesebb volt a fizetése.

Mátraházi István, a szakszervezet alelnöke szerint a több mint féléves "felkészülési időt" a munkáltatók az új bérminimum bevezetése hatásainak kivédésére használták fel. Emellett több vállalkozásnál az első fél évben - az év eleji béremelések időszakában - az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásának megfelelően előre hozták a kötelező bérminimumhoz szükséges bérfejlesztéseket. Mindennek következtében a kereskedelem első nyolc havi bruttó átlagkeresete összességében 8,7 százalékkal növekedett, ezen belül a fizikai munkásoké erőteljesebben, 9,2 százalékkal javult. A felmérés szerint a kötelező emelés - amely az érintettek esetében átlagosan 4806 forint havonta - hétszázalékos személyi alapbéremelést jelent. Ugyanakkor átlagkeresetük ennél kevésbé nőtt, mivel a növekmény fedezetét jórészt korábbi bérelemeik alapbéresítésével teremtette meg a munkaadó.

A vizsgált vállalkozások több mint negyede jelezte, hogy a szokásostól eltérő intézkedésekkel tudta kivédeni a bérminimum bevezetésének hatásait - mondta Mátraházi. A cégek mintegy 15 százaléka részmunkaidő bevezetésével, illetve kiterjesztésével igyekszik csökkenteni a bérköltség növekedését. Az új részmunkaidősöket általában hatórásként foglalkoztatják, de gyakori a 4-5 órássá átalakított munkaszerződés is. Létszámcsökkentést a cégek mindössze hat százaléka tervez, ám több helyen készülnek a nyitva tartás lerövidítésére. A legelterjedtebb a korábbi bérszerkezet megváltoztatása: a különböző keresetelemek megszüntetésének, alapbéresítésének eszközeivel a vállalkozások mintegy 22 százaléka él. Csökken vagy megszűnik a teljesítménybérezés, a különféle bérelemek beépülnek az alapbérbe, s megszűnnek a természetbeni és egyéb juttatások.

A tapasztalatok szerint azok a vállalkozások, ahol a kötelező bérminimum bevezetése erősen hatott, több esetben a nem érintett munkavállalókon takarították meg a ráálláshoz szükséges bért. Néhol egyáltalán nem, vagy csak igen alacsony mértékben volt e körben béremelés, esetenként a bérstop csak a vezetőket érintette. Ezeknél a cégeknél előfordul, hogy már a hálózati dolgozók majd mindegyike, függetlenül munkakörüktől, képzettségüktől, gyakorlati idejüktől, szinte azonos bérért - a bérminimumnak megfelelő összegért - dolgozik. Mátraházi szerint az előzetes várakozásokhoz képest viszonylag alacsony azoknak a munkavállalóknak az aránya, akiket a béremelés elkerülése érdekében szakképzettséget nem igénylő munkakörbe soroltak át. Ennek oka elsősorban az lehet, hogy a középvállalkozásoknál a szakképzettek aránya az átlagosnál magasabb.

Több helyről jelezték, hogy a 2007-től súlyos nehézségeket okoz majd az újabb bérminimumra történő átállás. A mintegy 6600 forintos emelést már mintegy 140 ezer munkavállaló, a fizikai állományúak 60 százaléka számára kell biztosítani. (nol)
(logsped)

2006.11.28.
Magasabb minimálbér

Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldala korábban azt jelezte, újra akarja tárgyalni a múlt év végén kötött, három évre szóló bérmegállapodás egészét, de jelenleg már csak a szakképzettek kötelező bérminimumának a jövő évre vonatkozó emelését szeretnék átütemezni, és ezzel az álláskeresési járadék is magasabb lehet jövőre.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldala korábban azt jelezte, újra akarja tárgyalni a múlt év végén kötött, három évre szóló bérmegállapodás egészét, de jelenleg már csak a szakképzettek kötelező bérminimumának a jövő évre vonatkozó emelését szeretnék átütemezni, és ezzel az álláskeresési járadék is magasabb lehet jövőre. A múlt évi megállapodás szerint a tavaly 57 ezer forintos minimálbért az idén 62 ezer 500 forintra kellett emelni, 2007-ben pedig 65 ezer 500 forint, 2008-ban 69 ezer forint lesz. (DM)
(logsped)

2006.11.04.
Szeptembertől a minimálbér duplája a tb-járulék alapja

Az október elejei fizetéseknél már a minimálbér duplája lesz a társadalombiztosítási járulék alapja minden munkaadónál és vállalkozónál. Az alkalmazottak közül szinte mindenki beletartozik ebbe a körbe, álljon munka, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyban.

A tb-járulék alapja szeptember 1-jétől 125 ezer forint (ez a mai minimálbér duplája), a jövő év első napjától pedig 131 ezer forint lesz. Az alkalmazottak közül szinte mindenki beletartozik ebbe a körbe, álljon munka, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyban.

Ha a biztosított jövedelme havi 125 ezer forintnál kisebb, akkor a munkaadó a tényleges jövedelem után fizetheti a járulékot, feltéve, hogy ezt bejelenti az adóhatóságnak. A szintén módosított, az adózás rendjét szabályozó törvény szerint a bejelentést a munkaviszony létrejöttét követő 15 napon belül kell megtenni (a megszüntetés után is 15 nap a kijelentési határidő). A szeptemberi változás sok olyan munkavállalót érint, akik már munkaviszonyban állnak, de a jövedelmük kisebb havi 125 ezer forintnál. A törvény értelmezése szerint a rájuk vonatkozó bejelentést szeptember 15-ig kell megtenniük a munkaadóknak.

A jogalkotók gondoltak azokra a munkaadókra is, akik elmulasztják megtenni a bejelentést, bár a munkavállalójuk jövedelme kisebb 125 ezer forintnál. Ilyenkor a munkavállalót terhelő járulék többletet - a tényleges jövedelem és a 125 ezer forint közti különbségre jutó járulékot - is a munkaadónak kell megfizetnie.

A vállalkozók járulékalapja hasonlóan változik, mint az alkalmazottaké, és ugyanúgy lehet "felmentést" kérni alóla, de a törvény itt megjegyzi, hogy legalább a minimálbér után mindenképpen fizetni kell a tb-járulékot.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosításainak többsége már a törvény kihirdetésekor - július 17-én - hatályba lépett. A törvénymódosítás kihirdetését követő 15. napon - augusztus 1-jén - lépett hatályba a helyesbített adóra vonatkozó részletfizetési kedvezmény. Az az adózó, aki ez év július 9-e előtt bevallott adóját az év utolsó napjáig helyesbíti, az a különbözet után nem fizet önellenőrzési pótlékot. Az adókülönbözetre pedig - annak összegétől függően - 12-60 havi részletfizetés jár. (Híradó)
(logsped)

2006.08.07
Jövőre újra adózik a minimálbér

övőre megszűnik a havi 65 500 forintra emelkedő minimálbér adómentessége, a mostani 0 százalékos adóteher 0,7, rá egy évre pedig 1,5 százalékra módosul - írja a Világgazdaság. A koalíció ezzel egyébként saját, 2002-ben hozott döntését írja felül.

A minimálbért most az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás tesz lényegében adómentessé, előbbi jövedelemhatártól függő maximális mértéke havi 9 ezer, utóbbié 2340 forint. Ezek a legkisebb bér után fizetendő 18 százalékos szja-t gyakorlatilag lenullázzák, így a munkaviszonyban levő, minimálbéren bejelentett magánszemély bére után nem kell szja-t utalnia az államkasszába.

A PM már korábban jelezte, hogy jövőre az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás rendszere "befagy" az OÉT-ben született megállapodásnak megfelelően emelkedő minimálbér mellett. A nemrég kihirdetett adótörvény-módosítások az szja-tábla terén már csak a felső kulcs belépésének határát tolták ki, ám az adójóváírást nem igazították a növekvő legkisebb kötelező keresethez, azaz a 2007-től 65 500 forintos havi minimálbér teljes adómentessége megszűnik: a 11 790 forintos szja-ból 11 340 forintnyi részt ellensúlyoz a kétfajta jóváírás. Rá egy évre pedig még nagyobb hányad után keletkezik szja-bevétele a büdzsének, hiszen a szociális partnerek 2008-ra 69 000 forintos minimálbérben egyeztek meg, vagyis a már 12 420 forintos szja-ból változatlanul 11 340 forintot kompenzál majd a jóváírás. Az intézkedés következtében tehát a minimálbér mostani nullaszázalékos adóterhe jövőre 0,7, 2008-ban pedig 1,5 százalékra módosul. (Hiradó)
(logsped)

2006.08.07.
Július elsejétől emelkedik a szakmunkás minimálbér

A 62 ezer 500 forintos minimálbérről július elsejétől két éves gyakorlat alatt 65 700 forintra, e felett pedig 68 800 forintra emelkedik a szakmunkás bérminimum. Ez a megállapodás az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén született tavaly novemberben. A béremelés az alacsony átlagkeresetű ágazatokban akár munkavállalók felét is érintheti - mondta el a Független Hírügynökségnek Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

A megemelt minimálbér csak szakmunkás munkakörben adható és a 63 ezer forint feletti része adóköteles - közölte a VOSZ főtitkára. A béremelés elsősorban a könnyűipart, a textilipart, az agráriumot és a kerekedelmet érinti - tette hozzá.

Dávid Ferenc szerint a cégeket rendkívül rosszul érinti a jogszabályban előírt béremelés, mert amikor a megállapodást aláírták, még arról volt szó, hogy novembertől megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás és jövő év január elsejétől 3 százalékkal csökken a TB-járulék. A tervek azonban változtak, a magas élőmunka-terhek maradnak, és a bérek pedig emelkednek a törvényben előírt mértékben.

A cégek nem tudnak annyival több bevételt realizálni, mint amilyen ütemben emelkedik a bérköltség, ez pedig leépítésekhez és a feketegazdaság terjedéséhez vezet - mondta a VOSZ főtitkára. Dávid Ferenc szerint felül kell vizsgálni az OÉT-ban megötött 3 éves bérmegállapodást, mert az nem a mai helyzet ismeretében kötötték. (Hiradó)
(logsped)

2006.06.27.