Logisztika
     Spedició, Fuvarozás
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódó területek
     Közlekedés
     Információs társadal.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb

Nyugdíj

Kapcsolódó oldal:  



Fontos  
Nyugdíjemelés 2014  

- A nyugdíjemelés 2014-január 1-jétől 2,4%
- A rokkantsági és a rehabilitációs ellátások, valamint a baleseti járadékok összege is - nyugdíjakkal azonos mértékben - 2,4% emelkedik 2014 január 1-jével.

Valorizációs szorzószámok 2014. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén   




Nyugdij törvény 2014  












Öregségi nyugdíjminimum 2014 január 1-től  

- az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 forint,
- az árvaellátás legkisebb összege havi 24.250 forint.

Nyugdíjjárulék-plafon eltörlése 2013 január 1-től  

- Csak azokat érinti, akik 2013-ban és azt követően havi bruttó félmillió forint felett keresnek.

Nyugdijkifizetési naptárt. A nyugdíjak havi banki jóváírásának időpontjai (2014)  

Ha a nyugdíjas magyarországi pénzintézetnél vezetett számlára kérte az ellátást.

Nyugdijkifizetési naptárt



Öregségi nyugdíjminimum 2013 január 1-től  
az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 forint,
az árvaellátás legkisebb összege havi 24.250 forint.

Öregségi nyugdíjkorhatár férfiaknál 2014  
Az Országgyűlés még 2009-ben döntött arról, hogy az öregségi nyugdíj korhatárt a 62. életévről – az 1952-ben születettekkel kezdődően az 1957-es korosztállyal kiteljesedve – fokozatosan a 65. életévre emeli.

- 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
- 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Öregségi nyugdíjkorhatár nőknél 2013  
A hatályos jogszabály szerint a nők esetében érvényben marad 2013-ban is az előrehozott öregségi nyugdíj lehetősége azok számára, akik legalább 40 év szolgálati időt fel tudnak mutatni. Alapvető jogosultsági feltétel még, hogy az igénylő a nyugdíj megállapításának napján biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem állhat. Az ez évi változások tehát a nyugdíjkorhatár 2013. terén a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményét nem érintik, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell majd folyósítani.

Korhatár előtti ellátások 2013  
Csak az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek részesülhetnek nyugellátásban. A nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíján kívül, korhatár előtti nyugdíj megállapítására nincs mód, és a 2011. december 31-ig megállapított korhatár előtti nyugdíjak átalakultak korhatár előtti ellátássá.


Rehabilitációs ellátás megállapítása 2013 január 1-től  
- Időtartam legfeljebb 3 év
A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, - akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (29.400,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka (39.200,- Ft) - aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória), a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka (39.200,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka (49.000,- Ft). - nyugdíjjárulék terheli

Rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés 2013 január 1-től  
Az ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet végezhet, vagy közfoglalkoztatásban is részt vehet, feltéve, hogy a munkaszerződésében meghatározott heti munkaideje nem haladja meg a heti 20 órát. Ha a foglalkoztatás időtartama meghaladja a 20 órát, a rehabilitációs ellátás folyósítását a munkavégzés időtartama alatt szüneteltetik.



Milyen adatokat tartalmaz az egyéni számla?  
Az egyéni számla tartalmát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/A. §-a határozza meg. Ennek értelmében az egyéni számla
- az ügyfél természetes személyazonosító adatait (biztosított neve, születési neve, születési helye, születési ideje, anyja neve),
- társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ szám), valamint
- a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatokat (biztosítási időszak kezdete-vége, bevallott nyugdíjjárulék) tartalmazza.

Lekérdezés
Kormányzati Portál Ügyfélkapun keresztül.

Öregségi nyugdíjminimum, nyugdíjkorhatár 2011  
Öregségi nyugdíjminimum 2011 január 1:  28 ezer 500 forint
Öregségi nyugdíjkorhatár 2011:   62 év

A szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, valamint a balettművészeti életjáradék nem nyugellátás 2012-ben

A szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, valamint a balettművészeti életjáradék nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől a felsorolt ellátásokban részesülő foglalkoztatottak nem minősülnek nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők, illetőleg a társas vállalkozás tagjai pedig nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak.



Hamarosan munkába áll a 250. -ik alkalmazott is, akinek a "Nők 40 Plussz" program segítségével sikerült elhelyezkednie. (MTI)
   
(logsped)
2014.01.10
2013-ben több mint százezer nő vette igénybe azt a kedvezményt, amely életkortól független nyugdíjba vonulást tesz lehetővé 40 év munka után. (MTI)
   
(logsped)
2014.01.10
A mindennapi megélhetést teheti könyebbé Magyarországon a jövő évi költségvetés – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn.
A nyugdíjemelés 2014-január 1-jétől 2,4%
(MTI)    
(logsped)
2013.09.30.
2013 szeptembertől csaknem százezer, a kommunista diktatúra ideje alatt meghurcolt ember juttatása emelkedik. (Hír TV)    
(logsped)
2013.08.16.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), a saját honlapján közzétette az egyéni nyugdíjszámlák megteremtését célzó projekt leírását, amelyet az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében, 1,3 milliárd forint uniós támogatásból finanszírozna. (MTI)    
(logsped)
2013.06.11.
Nyugdíj melletti munkavégzés esetén a meghatározott összegű nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
Az éves keretösszeg a 2013-évi minimálbér összegének 18 szorosa 1.764.000 forint.   
(logsped)
2013.06.08.
Elindulnak az egyéni számlák az állami nyugdíjrendszerben. A parlamentben hétfőn elfogadott törvény szerint a számlákra az ez év eleje után befizetett nyugdíjjárulék összege kerül és még idén jóváírják a korábbi magánnyugdíj-pénztári befizetéseket is. (MTI)   
(logsped)
2013.04.10.
A kormány döntése szerint, ha a közszférában dolgozók elérték a nyugdíjkorhatárt és megfelelő szolgálati idővel rendelkeznek, akkor munkaviszonyukat meg kell szüntetni. (m1 Híradó)   
(logsped)
2013.01.13.
Nyugdíj melletti munkavégzés esetén a meghatározott összegű nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
Az éves keretösszeg a 2012-e minimálbér összegének 18 szorosa 1.674.000 forint.   
(logsped)
2012.01.08.
Annak érdekében, hogy a korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakításáról megalapozott, részletes vizsgálaton alapuló döntés szülessen, a kormány két évvel, 2014 végéig meghosszabbítja a jelenlegi korkedvezményes rendszert - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. (MTI)   
(logsped)
2012.12.22.
Annak érdekében, hogy a korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakításáról megalapozott, részletes vizsgálaton alapuló döntés szülessen, a kormány két évvel, 2014 végéig meghosszabbítja a jelenlegi korkedvezményes rendszert - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. (MTI)   
(logsped)
2012.12.22.
Egyedi engedéllyel a nyugdíjkorhatár elérése után is maradhatnak a közszférában azok a munkavállalók, akiknek a szakmájában, mint például az orvosoknál, utánpótlásgondok vannak - közölte a miniszterelnök. (MTI)   
(logsped)
2012.12.21.
A 2013 januári 5,2 százalékos nyugdíjemelés alapja a novemberben visszamenőleg 1,6 százalékkal megnövelt, decemberben folyósított összeg lesz - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden az MTI-vel.   
(logsped)
2012.12.18.
Azok is megkapják visszamenőlegesen az 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelést, akik novemberben már nem jogosultak nyugellátásra - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csütörtökön az MTI-vel.  
(logsped)
2012.10.18.
2012 november elsejétől - január elsejéig visszamenőleges hatállyal - 1,6 százalékkal emelik a nyugdíj, illetve egyes szociális ellátások összegét - olvasható a Magyar Közlönyben (MTI).   
(logsped)
2012.10.11.
Nem adóztatják az MNB-t, de nő a kincstár illetéke, karcsúbb lesz a közszféra, késik a pedagógusbér-emelés, jön a segélyplafon.
2013. január 1-jétől a közszférában megszűnik az a lehetőség, hogy a munkavállaló egyszerre kapjon munkabért és nyugdíjat. (Kivétel az egészségügyben és a felsőoktatásban dolgozók). (MTI)   
(logsped)
2012.10.05.
A parlament hétfőn elfogadta Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter indítványát, amely szerint nem csökken a felére az özvegyi nyugdíja azoknak, akik rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülnek, korábban pedig szociális járadékot kaptak. (MTI)   
(logsped)
2012.10.02.
Magyar Telekom - igénylés esetén - nem számít fel tranzakciós díjat a postán teljesített sárgacsekkes befizetések után a T-Home nyugdíjas, vezetékes előfizetőinek. A szolgáltató a banki átutalás, az elektronikus befizetés és a csoportos beszedési megbízás esetén továbbra sem számol fel plusz költséget.(MTI)   
(logsped)
2012.07.31.
Az Országgyűlés által hétfőn elfogadott jogszabály, amely szerint meg kell vonni a nyugdíjpótlékot azoktól, akiknek az 1990 előtti tevékenysége összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel. A jogosultságokat október végéig vizsgálják felül. (MTI)   
(logsped)
2012.07.03.
A kormány döntése alapján a jelenlegi szabályokhoz képest nem változik a nyugdíjszámítás módja 2013-tól. (MTI)   
(logsped)
2012.06.03.
A 2011-es nyugdíjas utazási szelvények 2012. április 30-ig érvényesek, addig lehet kedvezményes vasúti jegyet vásárolni velük, de a megvásárolt jegyeket az április 30. után megkezdett utazásra is fel lehet használni; a 2012-es nyugdíjas utazási utalványok érvénytelenek, ezekkel nem váltható kedvezményes menetjegy, mivel a hivatal tévesen postázta ki - tudatta a MÁV-START Zrt.   
(NFM)
2012.04.11.
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előterjesztése alapján megjelent az utazási kedvezményeket szabályozó kormányrendeletnek a nyugdíjrendszer idén hatályba lépett változásai nyomán szükségessé vált módosítása.   
(NFM)
2012.03.21.
Szerdán megváltoztak a nyugdíjasok utazási kedvezményeinek feltételei, mivel a kormány rendeletben módosította a szabályozást - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel.   
(logsped)
2012.03.21.
2012 március 19-én a parlament úgy döntött, hogy adómentesen vehetik fel reálhozamukat azok a magánpénztártagok, akik március 31-ig visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe - MTI információ.   
(logsped)
2012.03.21.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a megváltozott jogszabályi feltételek alapján január elején megindította az utazási kedvezmények rendszerének felülvizsgálatát a korábbi rokkantnyugdíjasok esetében is - közölte a szaktárca.   
(logsped)
2012.21.01.
Nyugdíj melletti munkavégzés esetén a meghatározott összegű nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Az éves keretösszeg a 2012-e minimálbér összegének 18 szorosa 1.674.000 forint.   
(logsped)
2012.01.08.
2012 március végéig kezdeményezhetik az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésüket a magán-nyugdíjpénztári tagok az alkotmányügyi bizottság - a kormány által is támogatott - javaslata szerint, MTI információ.   
(logsped)
2011.12.22.
Elfogadta a parlament hétfőn azt a bizottsági módosító indítványt, amely megszünteti a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetést azok esetében, akik eddig fenntartották magánpénztári tagságukat, MTI információ.   
(logsped)
2011.12.19.
Ezt a vállalását a legutóbbi, novemberi egy összegű, 6 százalékos emelésen túl a 2012. január 1-jétől folyósított 0,5+4,2 százalékos nyugdíjnöveléssel teljesíti a kormány, MTI információ.   
(logsped)
2011.12.03.
Megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak, 2012 január 1-jétől nem állapítható meg ilyen ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam, MTI információ.
2011. évi CLXVII. törvény A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról   
(logsped)
2011.11.29.
2012-től változnak a nyugdíjemelés szabályai: az ellátást januárban ezentúl csak az inflációval kell növelni, ha pedig a pénzromlás legalább 1 százalékkal nagyobb a tervezetnél, úgy novemberben - januárra visszamenőleg - a különbséggel emelni kell a nyugdíjakat.   
(logsped)
2011.10.07.
Átalakítják a rokkantsági nyugdíjrendszert, mert a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan. Megszűnik a rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék, ezek helyett egységes táppénzszerű ellátást vezetnek be, MTI információ.
III-as egészségkárosodási csoportos rokkantsági nyugdíjban részesülnek - 110 ezren vannak - felülvizsgálatra kell jelentkezniük.   
(logsped)
2011.11.11.
Nemzeti erőforrás miniszter benyújtotta pénteken a parlamentnek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, MTI információ.   
(logsped)
2011.10.16.
Egyszeri, 6 százalékos kiegészítést kapnak 2011 novemberi ellátásuk folyósításával egy időben a nyugellátásban és baleseti járadékban részesülők - derül ki a kormány Magyar Közlönyben megjelent rendeletéből.   
(logsped)
2011.10.07.
2011-től az adóterhet nem viselő járandóságok adómentessé váltak. 2011-ről készítendő adóbevallásban (2012-ben)az ilyen jogcímen szerzett jövedelmeket akkor sem kell feltüntetni, ha a magánszemélynek keletkezett bevallási kötelezettség alá eső jövedelme.   
(DM)
2011.08.04.
Csak azon rokkantnyugdíjasok jogosultságát ellenőrizné a kormány, akik legalább öt évvel állnak a nyugdíjkorhatár előtt, az ennél idősebb emberek foglalkoztatási rehabilitációja ugyanis értelmetlen - tudta meg a Magyar Nemzet.   
(MN)
2011.06.28.
Az Országgyűlés módosította az alkotmányt, amely lehetővé teszi a korkedvezményes nyugdíjak és a korhatár alatti rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát és adott esetben megvonását. A változtatással elsősorban az 57 évesnél fiatalabb rendvédelmi nyugdíjasokat és a 62 évesnél fiatalabb, munkaképes rokkantnyugdíjasokat akarják visszaküldeni dolgozni, a nők, a bányászok, a vegyészek, a művészek korkedvezményes nyugdíját viszont nem vonják el.   
(Hírdó)
2011.06.06.

legkésőbb 2011 augusztus 31-éig megkapják a tagdíj-kiegészítést és a reálhozamot azok a volt magánpénztári tagok, akik visszaléptek az állami társadalombiztosítási rendszerbe.   
(MR)
2011.06.04.

Megjelentek a keresetek beszámításához alkalmazandó valorizációs szorzószámok, melyek 2011. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén alkalmazhatók.   
(HGV)
2011.04.18.
Hamarosan felülvizsgálják a III. kategóriába tartozó rokkantnyugdíjasokat, és ez a folyamat a 2011 év végéig befejeződik - mondta a kormányszóvivő.   
(MR)
2011.04.15.
A kormány 2011 évre meghosszabbította a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj jelenlegi rendszerét.   
(MR)
2010.12.22.
Magyarország visszatér a kétpilléres nyugdíjrendszerre. 2011 májusra készülhetnek el az egyéni számlavezetés szabályai az állami nyugdíjrendszerben.
1281/2010. (XII. 15.) Korm. határozat Magyar Közlöny   
(MR)
2010.12.18.
2011 Január 1-jétől 3,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak - jelentette be a kormányszóvivő. Akik nem idén mentek nyugdíjba, hanem még előtte, 0,6 százalékos plusz emelésben is részesülnek majd.   
(MR)
2010.11.25.
A magánnyugdíj-pénztári tagoknak január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben. 2010. évi C. törvény A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról 23768
2010. évi CI. törvény A magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról 23770 Magyar Közlöny 167
  
(híradó)
2010.11.24.
A kormányszóvivő csütörtökön jelentette be, hogy a kabinet döntése alapján kedvezményesen nyugdíjba vonulhat minden olyan nő, aki 40 év munkaviszonnyal rendelkezik. A rendelkezés 2011-től érvényes.
Magyar Közlöny 200 szám. 2010. évi CLXX. törvény Egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról 31209   
(dunatv)
2010.11.11.
Hétfőn a parlament megszavazta, hogya biztosítottak és a nyugdíjas vállalkozók által fizetendő nyugdíjjárulék 9,5 százalékról 10 százalékra emelkedjen.   
(magyarorszag.hu)
2010.11.09.
2010 október 25-én az Országgyűlés elfogadta a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló szabadságáról beterjesztett törvényjavaslatot.   
(MR)
2010.10.25.
A 2010 novemberi nyugdíjakkal egyidejűleg, visszamenőlegesen, egy összegben kapják meg a nyugdíjasok az idei nyugdíj-kiegészítést (nyugdíjemelés).    
(Híradó)
Frissítés: 2010.10.07.
2011 januártól 40 év szolgálati idő után életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek a nők és megkapják a teljes jogú öregségi nyugdíjat. Magyar Közlöny 200 szám.    
(MNO)
2010.08.03.
Továbbra is a hónap 12. napján fizetik ki a nyugdíjakat, a kormány ugyanis nem lépteti hatályba az előző kabinet rendeletét, amellyel a kifizetést 15-ére tolta volna el    
(kormányszóvivő)
2010.06.18.
Jár a munkanélküli segély az uniós tagországból is, miután megváltoztak az erre vonatkozó európai uniós szabályok.    
(MR)
2010.05.25.
Az öregségi teljes nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj és az árvaellátás legkisebb összege sem emelkedik. 2010. január 1-jétől
Az öregségi nyugdíjminimum összege 2010. január 1-jétől is 28.500 Ft.   
(penzcentrum)
2010.01.20.
Az egyes ellátások melletti keresőtevékenység korlátozására vonatkozó szabályok, nyugdíjasoknak, rehabilitációs járadékban részesülőknek, átmeneti járadék és rendszeres szociális járadékban részesülőknek, GYED, GYES, GYET -re vonatkozó legfontosabb információk, a 2010. január 1-jén hatályos előírásokat figyelembevéve.   
(kalkulator)
2009.12.11.
2010-ben emelkedik a nyugdíjkorhatár, megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás és többes jogviszonyban mindegyik után meg kell fizetni a 27 százalékos tb-járulékot.Részleteket Futó Gábor tb-szakértő és Molnár László nyugdíjszakértő előadásából, amelyet az Adózóna és a Saldo közös konferenciáján hallhattak a résztvevők.   
(Adózóna)
2009.12.11.
2010-ben megszűnik a keresetkorlát azok esetében, akik 2008. január elseje előtt úgy vonultak nyugdíjba, hogy nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az ezzel kapcsolatos törvénymódosítást.   
(HVG)
2009.11.17.
Mintegy egymillió nyugdíjas részesül nyugdíjkompenzációban 2010-ben - közölte Korózs Lajos, a szociális tárca államtitkára.   
(FN)
2009.11.11.
A tervezettnél egy évvel tovább fenntartaná a kormány az eredetileg 2009. december 31-ével megszűnő korengedményes nyugdíj intézményét az átmeneti foglalkoztatási nehézségek miatt.   
(nol)
2009.10.31.
Megváltozik az éves rendszeres nyugdíjemelés metódusa: kizárólag az inflációhoz, illetve a nyugdíjas-inflációhoz igazodik majd. A 2010-es költségvetés tervezetében egyébként 4,1 %-os infláció szerepel, így januárban a nyugdíjasok ellátásuk 4,1 %-os emelésével számolhatnak.
Nagy valószínűséggel nem lesz novemberben nyugdíjemelés   
(penzcentrum)
Frissítés: 2009.11.18.
500 millió forinttal bővül a méltányossági nyugdíjkeret, módosulnak a jövedelemhatárok   
(logsped)
2009.08.03.
Nyugdíj melletti munkavégzés: További változások
A Magyar Közlöny 88. számában jelent a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény keretében "A társadalombiztosítási nyugellátással szóló 1997. évi LXXXI. törvény módósítása" is elfogadásra kerül.
Változik a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés lehetősége.   
(HR)
2009.07.10.

Visszaléphetnek az 52 év feletti magán-nyugdíjpénztári tagok az állami nyugdíjrendszerbe
Visszaléphetnek az 52 év feletti magán-nyugdíjpénztári tagok az állami nyugdíjrendszerbe a kormány javaslata szerint.   
(MR)
2009.05.22.

Ingatlanadó (vagyonadó) tervezet 2010-től
Sávos, 0,2 és 1 százalék közötti ingatlanadó lenne.   
(DM)
2009.05.14.

A Bajnai-csomagot a parlament hétfőn megszavazta
A parlament hétfőn megszavazta a Bajnai-kormány javaslatcsomagját   
(Stop)
2009.05.07.

Elfogadták a Bajnai-féle nyugdíjmódosító-csomagot
A parlament döntése szerint július 1-jétől megszűnik a 13. havi nyugdíj, ennek második, novemberben esedékes részletét idén már nem folyósítják.   
(kormanyszovivo.hu)
2009.05.05.

Vasárnap a Bajnai-kormány második ülését követően a miniszterelnök ismertette a válságkezelő programját, a Bajnai-csomagot

A Bajnai-csomag részei
- Nem fizetik ki idén a 13. havi nyugdíj második részét, 2010-től teljesen eltörlik.
- A közszféra 13. havi juttatását eltörlik.
- A közszférában két évre rögzítik a nominális bruttó kifizetéseket.
- 2012-től több lépésben 62-ről 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt.
- A 2010-es nyugdíjkorrekciót elhalasztják.
- 10 százalékponttal csökkentik a táppénzt.
- A családi pótlék összegét két évre rögzítik mai értéken.
- Két évre csökkentik a gyes és a gyed időtartamát.
- 23-ról 20 évre csökkentik a gyes és a gyed korhatárát
- Július 1-től felfüggesztik a lakástámogatási rendszert.
- 5 százalékponttal csökkentik a minimálbér kétszereséig a munkaadói terheket.
- Az szja 18 százalékos adókulcsához tartozó sávhatárt kitolják 1,9 millióig. - 25 százalékra nő az áfa.
- 18 százalékos áfa lesz a tejtermékeken, a pékárun és a távhőn.
- A jövedéki adó 2009-ben átlagosan 5-6 százalékkal emelkedik.
- 2011-től megszűntetik a gáz- és távhőár-támogatást, addig is csökkentik.
- 2010 decemberéig megmarad a magánszemélyek különadója.
- 2010-től megszűnik a tételes eho.
- Az adóalap mértéke összbruttósítás lesz 2010-ben.
- Az szja-kulcsok csökkennek 2010-benn: 17 és 33 százalékra, az alsó sávhatár pedig 4-5 millió forint lesz.
- 2010-ben bevezetik az általános értékalapú ingatlanadót.
  
(Hírszerző)
2009.04.19.

Nyudíjmegállapítás 2009
A Magyar Közlöny 38. számában közzétették a valorizációs szorzószámokat.   
(adózóna)
2009.04.07.

A korengedményes nyugdíjazás módosítása 2009: 37 év szolgálati idő a minimum
A napokban kihirdetésre került az egyes nyugdíj- és idősügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 60/2009. (III. 27.) kormányrendelet.   
(hrportal)
2009.03.31.

Emelkedik a nyugdíjkorhatár, 13. havi nyugdíj beépítése
A korábban bejelentettnél hosszabb idő - tíz év - alatt emelkedne 62-ről 65 évre a nyugdíjkorhatár, de 2016-tól indulna el a fokozatos emelés. A 13. havi juttatástól pedig már elesnek a 2009-ben nyugdíjba vonulók.   
(hrportal)
2009.03.13.

Gyurcsány adócsomag 2009

Mínusz három százalékos gazdasági "növekedés", az adó-, a szociális és a nyugdíjrendszer átalakítása, valamint az állam működésének a megújítása.   
(FN)
2009.02.17.

  A nyugdíjak megállapításának módja 2009 január 1-től változik
2009 január 1-től már csupán három jövedelemsávot vesznek figyelembe a nyugdíjfolyósító szakemberei az induló nyugdíjak megállapítása során - adja hírül a Napi Gazdaság.  
(NG)
2009.01.05.

 A nyugdíjemelés 2009- ben még kisebb 3,1 százalékos lesz
Az új makrogazdasági pálya következtében a korábban tervezett 3,9 százalékkal szemben 3,1 százalékos nyugdíjemelést hajtanak végre 2009 januárjában, ami 24 milliárd forintos megtakarítást jelent a nyugdíjalapnak. (NapiGazgaság)
2008.12.24.

 Csúszik a nyugdíjkorrekciós program
A nyugdíjkorrekciós program csúszik, nem januártól, csak szeptember 1-től emelkedik egységesen két százalékkal az 1988-1990 között, és újabb négy százalékkal az 1992-1995. között megállapított sajátjogú nyugdíjak összege. Négy százalékkal növekszik az 1997-1998-ban megállapított ellátás összege is.

Az érintettek nem visszamenőleges hatállyal részesülhetnek a nyugdíjkorrekciós program keretében tervezett nyugdíjemelésben. (népszava)
2008.12.24.

  62 éves kor előtt nyugdíjba vonulóknak 2009 január 1-től szüneteltetni fogják a nyugellátását, ha munkát vállalnak, és a fizetésük az adott évben meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét.
Az öregségi nyugdíjkorhatár, tehát 62 éves kor előtt nyugdíjba vonulóknak 2009 január 1-től szüneteltetni fogják a nyugellátását, ha munkát vállalnak, és a fizetésük az adott évben meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét.  
(sonline)
2008.12.24.

 Megmarad, de szigorodik a korengedményes nyugdíj 2009 -ben
A korábbi szándék ellenére 2009 -ben nem szűnik meg a korengedményes nyugdíj, de igénybevételének szabályai szigorodnak.  
(SZMM)
2008.12.24.

 13. havi nyugdíj 2009
2009 -ben a 13. havi nyugdíj legfeljebb 80 ezer forint lehet és 4,5 százalékkal nő a családi pótlék  
(Híradó)
2008.11.27.

 1,1 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésről döntött a kormány
Az emelés 2008 novemberétől, 10 hónapra visszamenőleg érvényes és a 13. havi nyugdíj második felének kifizetésével együtt kapják meg a nyugdíjasok.  
(Híradó)
2008.09.25.

 Emelkedhetnek a nyugdíjak az inflációs előrejelzés miat
Akár már májusban, de legkésőbb júniusban 1,1 százalékkal emelkedhetnek a nyugdíjak  
(KlubRádió)
2008.03.21

 2008. évi fontosabb ellátási összegek pdf
(nyugdíj mininum, nyugdíjkorrekció, rokkantsági járadék, szociális járadék, pótlékok, támogatások, gyermekgondozási segély, családi pótlék stb. )  

 Rokkantnyugdíj: új lehetőség a rehabilitációs járadék
Újdonság: három évre kérheti a rokkantnyugdíja 120 százalékát, akinek károsodott az egészsége, de újra munkába állna.  
(DM)
2008.01.15

 Nyugdíj melletti munka 2007-ben és 2008-ban
2008 -ban tovább szűkülnek a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségei.  

2008.01.18

 Új nyugdíjszámítási rendszer 2008-ban (2007.12.12.)  
 Előrehozott nyugdíj változása
2009-2012 között átmenetileg 59 évre csökkenő korhatárra vonatkozó szabályt változtatták meg úgy, hogy a jelenleg is 60 éves és a 2012 után is 60 éves korhatár ne csökkenjen e négy évben 59-re, hanem folyamatosan 60 év maradjon. (Fissítés: 2008.04.21.)  
 2008 januárjában 5 százalékkal emelkednek a nyugdíjak (2007.10.02.)  
 Novemberben a kiegészítő nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj második felének kifizetése (2007.09.27.)  
 A nyugdíjtörvény ellen tiltakoznak a szakszervezetek (2007.09.26.)  
 Jövőre csökken a megállapítandó nyugdíj összege (2007.08.29.)  
 Kárpótolnák a magánnyugdíj pénztár veszteseit (2007.07.16.)  
 Eldőlt: 2010-től emelkedik a magyar nyugdíjkorhatár! (2007.06.28.)  
 Új pillér a nyugdíjrendszerben: foglalkoztatói nyugdíj (2007.06.12.)  
 A kormány több pénzt ad a volt politikai foglyoknak (2007.06.07.)  
 Rehabilitációs járadékot vezet be a kormány 2008-tól a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításának keretében (2007.04.04.)  
 Megvágják a rokkantsági nyugdíjat is (2007.04.04.)  
 Csak jövő januártól szigorodik a rokkantnyugdíjazás rendszere - mi várható? (2007.03.14.)  
 A nyugdíjasok előjogait meghagyja Kóka (2007.01.16.)  
 Négyszázalékos nyugdíjemelés januárban (2007.01.02.)  
 Nyugdíjszámítás 2007-ben: Jobban járnak a többet keresők (2007.01.02.)  
 Változó nyugdíjszámítás 2007 (2006.12.23.)  
 Vizitdíj: 300, illetve 200 forinttal növekszik az öregségi nyugdíjminimum (2006.12.23. )  
 Nyugdíjtörvény: a családosok szolgálati idejébe nem számít bele a gyerek (2006.12.13.)  
 Változnak a nyugdíj-szabályok - 7-8%-kal kevesebbet kapnak, akik 2008-ban illetve később mennek nyugdíjba (2006.11.21.)  
 Rehabilitációs járadék a rokkantnyugdíjazás helyett (2006.11.28. )  
 2007-s nyugdíjemelésről döntött a kormány (2006.11.16.)  
 Emelkedik a nyugdíjasok és az evások tb-járuléka (2006.11.14.) 
 Háromféle összeg érkezik a novemberi nyugdíjjal (2006.10.26.)  
 Jönnek az új nyugdíjszabályok (2006.10.26.)  
 Újraszabják a korkedvezményt (2006.11.07.)  
 Változások a pénztárfrontokon jövőre (2006.11.09.)  
 A nyugdíj melletti munka is adóköteles 2006, 2007-ben (2006.10.18.)  

Új nyugdíjszámítási rendszer 2008-ban

Új nyugdíjszámítási rendszer lép életbe jövőre - közölte Forgó Györgyné, a munkaügyi minisztérium szakállamtitkára. Az új szabályozás szerint az 1988 és 2006 közötti kereseteket a 2007-es év fizetéseinek szintjére emelik.

A nyugdíjak megállapításakor a személyi jövedelemadó előleget és a különböző járulékokat is levonják. Az államtitkár szerint a 2007 decemberében és 2008 januárjában nyugdíjba menők között a nyugdíj különbsége várhatóan mindössze fél százalék lesz, mert a fizetések 2007-es szintre való emelése ellensúlyozza a járulékelvonást.

2008. január 1-jétől aki előrehozott nyugdíjba megy, annak meg kell szüntetnie munkaviszonyát, mondta Forgó Györgyné.
Hozzátette, hogy aki munkát vállal nyugdíjasként, annak a keresete nem haladhatja meg a minimálbér összegét, egyéb esetben a nyugdíjat fel kell függeszteni.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy nyugdíj-megállapítási szabályok változása nincs hatással a már megállapított nyugdíjakra, azok emelésére és a 13. havi nyugdíjra.

További információk:

A nyugdíj-megállapítási szabályok 2008. évi változásáról  
(MR)

Vissza a lap tetejére >>>
2007.12.12

Előrehozott nyugdíj változása

2009-2012 között átmenetileg 59 évre csökkenő korhatárra vonatkozó szabályt változtatták meg úgy, hogy a jelenleg is 60 éves és a 2012 után is 60 éves korhatár ne csökkenjen e négy évben 59-re, hanem folyamatosan 60 év maradjon.



A férfiak a jelenleg hatályos szabályok szerint, és 2013-tól is előrehozott nyugdíjra leghamarabb 60 évesen jogosultak. A 2009-2012 közötti időszakra azonban - a nyugdíjreform idején a női és férfi korhatár egységesítése érdekében, kellően át nem gondoltan - 59 évben került meghatározásra az alsó korhatár.

A 2006. évi módosítás keretében a kormány már egyszer javaslatot tett arra, hogy 2009-től ne csökkenjen 59 évre a férfiak alsó korhatára, de ezt akkor az Országgyűlés nem fogadta el.

Most azonban, újabb előterjesztés után a javaslat megkapta a szükséges többséget, így a férfiak előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatára nem csökken 59 évre, hanem minden korosztály számára 60 év marad (lesz).( 2007. évi CLVI. törvény)

A legutóbbi, nyugdíjjal kapcsolatos Alkotmánybírósági határozat az özvegyi nyugdíj feléledésével kapcsolatban állapított meg alkotmányellenes helyzetet és kötelezte a jogalkotót új szabály meghozatalára, amely azóta meg is történt.

További információk:

2007. évi CLVI. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról  

(Szociális és Munkaügyi Minisztérium )

Vissza a lap tetejére >>>
Fissítés:2008.04.21

2008 januárjában 5 százalékkal emelkednek a nyugdíjak

Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter napirend előtt az Országgyűlésben bejelentette , hogy 2008 januárjában 4,9 %-l emelkednek a nyugdíjak. (A parlamenti november 27. -i szavazáson, az előzetes bejelentéssel szemben 5 százalékot fogadott el.)

Ez azt jelenti - folytatta - , hogy közel 2,8 millió nyugdíjas havonta átlagosan 3600 forint emelést kap. Megjegyezte: ez az emelés a nyugdíjak vásárlóértékének szerény növekedését biztosítja. A miniszter elmondta: a nyugdíjminimum 28460 forint lesz. Jövőre folytatódik a nyugdíjkorrekciós program, és kifizetik a 13. havi nyugdíjat - fűzte hozzá. (PB)

Vissza a lap tetejére >>>
2007.10.02

Novemberben a kiegészítő nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj második felének kifizetése

Novemberben fizetik ki a kiegészítő nyugdíjemelést - tájékoztatta a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a kormány szerdai döntéséről az MTI-t . A tárca közleménye szerint a nettó átlagkereset és a nyugdíjas fogyasztói árindex várható mértékét figyelembe véve a törvényi előírások szerint a 2,4 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés minden nyugellátásra januárig visszamenőleg jár.



Az emelt nyugdíjat veszik figyelembe a 13. havi nyugdíj kifizetésénél is, amelynek második felét és az első részlet korrekcióját ugyancsak novemberben kapják meg a nyugdíjasok a visszamenőleg járó emelés 10 havi összegével együtt. A novemberi kifizetés egyszerre, egy utalványon történik.

A minisztériumi közlés szerint a 2,4 százalékos kiegészítő nyugdíjemelést a januárban 4 százalékkal növelt nyugdíjra számítják, vagyis éves szinten 6,5 százalékos nyugdíjnövelés valósul meg. Ez egy nyugdíjasnak átlagosan havi 1.700 forintos nyugdíjemelést eredményez.

A 2,4 százalékos emelés az úgynevezett nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokat is érinti. Ezek döntően a megváltozott munkaképességhez, a fogyatékossághoz és a politikai okból elítéltek rehabilitációjához kapcsolódó ellátások - írta közleményében a minisztérium. (hirado.hu)

Vissza a lap tetejére >>>
2007.09.27

A nyugdíjtörvény ellen tiltakoznak a szakszervezetek

Az országos, reprezentatív szakszervezetek képviselői közösen tiltakoznak az ellen, hogy a kormány érdemi egyeztetés nélkül nyújtotta be az Országgyűlés elé törvényjavaslatát a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról.



A törvénymódosítás célja a fegyveres és rendvédelmi szféra hivatásos állományú tagjainak tömeges szolgálati nyugdíjba vonulási hullámának megállítása. A módosítás szerint törvényi garanciákat nyújtanának a legalább 20 éves szolgálati viszonnyal rendelkezőknek, így ők nem kerülnének hátrányosabb helyzetbe a tervezett nyugdíjváltozások következtében.

A Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fórumának munkavállalói oldala az egyeztetések elmaradása miatt az Országgyűlés érintett bizottságaihoz fordul, jelezve, hogy a módosítást törvénysértő módon nyújtották be. (MR)

Vissza a lap tetejére >>>
2007.09.26

Jövőre csökken a megállapítandó nyugdíj összege

Csökken a 2008-tól megállapítandó nyugdíjak összege a korábbiakhoz képest - közölte kedden az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szakigazgatási főosztályvezetője.



Hidasi László elmondta: a változás egyik legfontosabb oka, hogy a nyugdíj összegének megállapításakor az eddigiekhez képest más kereseti, jövedelmi adatokat kell figyelembe venni. A kereseteket, jövedelmeket csökkenteni kell a személyi jövedelemadón túl a nyugdíjjárulékkal, az egészségbiztosítási járulékkal, a magánnyugdíj-pénztári tagok esetében a tagdíjjal, a munkavállalói járulékkal, a vállalkozói járulékkal, így a megállapítás alapja alacsonyabb lesz. A csökkenés mértéke változó lehet a különböző tényezők hatására, egyeseknél öt, másoknál akár tizenöt százalékos is lehet az eltérés.

A nyugdíjat az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig elért keresetek, jövedelmek átlagából kell kiszámítani úgy, hogy a régebbi, alacsonyabb jövedelmeket aktualizálják, azaz valorizálják. Ez eddig a nyugdíjazást megelőző három év előtti jövedelmekre vonatkozott, míg az új szabályozás szerint ez teljes körű lesz, azaz a nyugdíj megállapítását megelőző évig fog megtörténni (VG)

Vissza a lap tetejére >>>
2007.08.29

Kárpótolnák a magánnyugdíj pénztár veszteseit

A szaktárca számításai szerint nagyjából 150 ezren vannak, akik lényegesen alacsonyabb nyugdíjjal kénytelenek számolni azért, mert megalakulásukkor, 1998-ban a magánnyugdíj-pénztárakat választották, s nem maradtak a tisztán állami rendszerben, a Pénzügyminisztérium (PM) ezért kárpótolná őket - írja a Népszabadság.

A tárcának viszont ilyen álláspontja nincs - tájékoztatta a hirado.hu-t a minisztérium sajtóosztálya.




Különösen sok az érintett a rendvédelmi szervek, illetve a honvédség dolgozói között, akik a szolgálati idő alapján viszonylag fiatalon mehetnek nyugdíjba - írja a cikk. A lap információi szerint a PM mindenesetre szeretné kárpótolni azokat, akik veszítenek a magánpénztári tagsággal: vagy az állami rendszerbe történő visszalépés lehetőségét kívánják szélesíteni, vagy nyugdíj-kiegészítéssel oldanák meg a problémát.

A hatályos jogszabály szerint azok, akik a nyugdíjjogosultság megszerzésekor még nem töltöttek el tíz évet pénztári tagként, és 2012. december 31. előtt mennek nyugdíjba - illetve a várható pénztári járadékuk nem érné el az állami nyugdíj 25 százalékát -, eddig is visszaléphettek az állam által finanszírozott rendszerbe - jegyzi meg az írás. (Népszabadság, hirado.hu)

Vissza a lap tetejére >>>
2007.07.16

Eldőlt: 2010-től emelkedik a magyar nyugdíjkorhatár!

Megegyezés született a koalíciós pártok között a nyugdíjkorhatár emeléséről: eszerint óvatosan, 2010-től évente egy hónapot emelnének ezen - írja a Népszabadság. A lap az SZDSZ által a most vasárnapi újabb koalíciós egyeztetésre összeállított 10 pontos reformlistát összegezve megjegyzi: az MSZP és az SZDSZ egyetért abban, hogy szűkíteni kell a korengedményes nyugdíjazás lehetőségeit. A 13. havi nyugdíj SZDSZ által szorgalmazott "beolvasztásával" a szocialisták továbbra sem értenek egyet. Az MSZP azt sem támogatja, hogy a 13. havi nyugdíj integrálásával létrejövő egységes nyugdíjtömeg elosztása jobban kövesse a rászorultság elvét.

Abban viszont egyet értenek a koalíciós pártok, hogy évi 8 millió forint jövedelem felett nem adnának családi pótlékot, és az így felszabaduló összeget a rászorulóknak osztanák szét.

A Magyar Nemzeti Bank két szakértője által tavaly készített nyugdíjmodell egyik javaslata szerint a várható élettartam emelkedésével párhuzamosan kellene emelni a jelenlegi 62 éves nyugdíjkorhatárt. Ez a modell szerint 3 évente fél évet, azaz éppen dupla sebességet jelentene, mint a koalíciós pártok által fent jelzett ütem. Az MNB modellje szerint így 2020-ra 64-65 év, 2050-re 68-69 év lenne a törvényes nyugdíjkorhatár a nők, illetve a férfiak számára.

A szakértők a tanulmányban megjegyzik, hogy ez a lépéssorozat önmagában a nyugdíjrendszer hatalmas nettó implicit kötelezettségvállalásának csökkentésére (értsd: a kassza hiányára) csak hosszú távon jelentene megoldást. Gyorsabb és jelentősebb hatás pl. a "csökkentett nyugdíjjal" (a helyettesítési ráta csökkentése, svájciról árindexálásra áttérés, 13. havi nyugdíj "elvétele"), illetve tb-járulék emeléssel- és szélesítéssel lehetne elérhető. (Népszabadság)

Vissza a lap tetejére >>>
2007.06.29

Új pillér a nyugdíjrendszerben: foglalkoztatói nyugdíj

A pénzügyminiszter a napokban nyújtotta be a parlamentnek a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslatot, az új nyugdíjforma a meglévő rendszer újabb pillérének tekinthető. Az európai parlament és tanács még 2003-ban irányelvben szabályozta a foglalkoztatói nyugdíjat.

Az ilyen nyugdíj úgy keletkezik, hogy a munkaadó létrehoz egy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatót, vagy pedig csatlakozik egy ilyenhez, és az alkalmazottai után havi befizetéseket teljesít. Magyarország 2005 szeptemberig vállalta az irányelv átültetését, ez egy hónap késéssel sikerült is, de a nyúlfarknyi törvény mindössze a határon átnyúló ilyen szolgáltatást szabályozta, vagyis más uniós országban létrehozott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató tevékenykedhetett Magyarországon. Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy az egész irányelvet ültesse át jogrendszerébe. Erre kerül most sor. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt bank, biztosító, befektetési társaság, valamint egy - vagy együttesen több - munkaadó alapíthat. Az intézmény jogi formája: zártkörű részvénytársaság. Tulajdonosa ilyen nyugdíjszolgáltatónak csak az lehet, aki maga is alapításra jogosult. Bármely munkaadó csatlakozhat már működő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez, amennyiben vállalja, hogy a munkavállalói részére hozzájárulást fizet. A hozzájárulás-fizetési kötelezettséget a munkaszerződésbe kell foglalni, de a munkaadó nem sértheti meg az egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós szabályokat.

A befizetésekből - a nyugdíjba vonuláskor - többféle szolgáltatás nyújtható. Így kifizethető egy összegben az addig összegyűlt pénz, de kérhető élethosszig vagy határozott ideig tartó járadék, illetve ezek kombinációja is. A munkaadó által befizetett összeg nem vész el az alkalmazott halálával, ugyanis ez utóbbi kedvezményezettet nevezhet meg, ennek hiányában pedig az örökös kapja a felgyűlt befizetéseket. Amennyiben nincs örökös, úgy a meghalt alkalmazott munkaadója munkavállalóinak a számlái között osztja el a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a pénzt. Legkorábban a jövő év első napjától köthetnek foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra szerződést a magyar cégek. (VG)

Vissza a lap tetejére >>>
2007.06.11

A kormány több pénzt ad a volt politikai foglyoknak

A kormány szerdai döntése értelmében, a januári nyugdíjemelésnek megfelelő mértékben, négy százalékkal emelkedik a politikai foglyok kártalanításaként folyósított életjáradék. A döntés körülbelül 26 ezer embert érint, ők januárig visszamenőleg kapják meg az emelést - mondta el Gál J. Zoltán a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón.

Az életjáradékot egyénileg határozzák meg, így a kormány csak az alapösszeget tudja változtatni, amely a négy százalékos emelés után 2007-ben havi 64232 forint lesz. A pénzügyminisztérium fejezetében négy milliárd forintot különítettek el erre a célra. (HTV)

Vissza a lap tetejére >>>
2007.06.07

Rehabilitációs járadékot vezet be a kormány 2008-tól a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításának keretében

Rehabilitációs járadékot vezet be a kormány 2008-tól a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításának keretében - jelentette be a szociális és munkaügyi miniszter a kabinet szerdai ülését követő sajtótájékoztatón.

Idén április 1-jétől a rokkantsági nyugdíjasoknak is kell fizetniük 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, ha nyugdíj mellett munkát vállalnak, és őket is megilleti az évi járulékfizetés alapján a 0,4 százalékos nyugdíjnövelés. A járulékfizetéssel további "nyugdíjjogokat" lehet szerezni: minden munkában eltöltött nyugdíjas év - az éves rendszeres emelésen felül - a járulékalapot képező kereset 0,4 százalékával növeli a nyugdíj összegét.

Kiss Péter elmondta: a rokkantsági ellátásból jelenleg hiányoznak a megváltozott munkaképességűek számára nyújtott rehabilitációs szolgáltatások, ezért a változtatás célja esélyt nyújtani munkaerő-piaci elhelyezkedésükhöz. Emellett a foglalkoztatás növelését és az igazságtalanságok kiküszöbölését célozza az átalakítás.

Ismertetése szerint a komplex rehabilitációs eljárás bevezetésével személyre szabott rehabilitációs útvonalat ajánlanak a megváltozott munkaképességűek számára; az anyagi segítségen túl ez tartalmazza az egészségügyi rehabilitációt, a fejlesztési, képzési rehabilitációt, a begyakorló foglalkoztatást, a védett szervezeti foglalkoztatást, és a nyílt munkaerőpiacra bértámogatáson keresztüli kihelyezést.

A rehabilitáció időszakában, legfeljebb három évig az érintettek rehabilitációs járadékot kapnak, amelynek mértéke megegyezik a rokkantsági nyugdíj összegével, ez jelenleg átlagosan 53-55 ezer forint jelenleg - közölte a tárcavezető.

Kiss Péter hangsúlyozta, hogy a 2008-tól induló rendszer először az új rokkantnyugdíjasokat érinti, és a tervek szerint 2009-től terjed ki a mai rokkantsági ellátottakra. Akiknél megállapítják a végleges rokkantságot, nem kell belépniük a rehabilitációs rendszerbe, ők továbbra is a rokkantellátás keretein belül maradnak, azonban maguk dönthetnek arról, részt vesznek-e a rehabilitációban. Egyéb esetekben az 52 év alatti rokkantnyugdíjasok közül azok lépnek be a rehabilitációs rendszerbe, akiket a minősítő bizottság visszavezethetőnek tart a munkaerőpiacra.

A szociális és munkaügyi tárca arra számít, hogy a rendszer teljes kiépülését követő egy évben mintegy 25 ezren veszik igénybe a rehabilitációs járadékot, amely évente 5-6 ezerrel növeli majd a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak számát. Az új rendszer többletköltségét, mintegy 60 milliárd forintot uniós forrásból fedezik.

A tárcavezető elmondta: jelenleg mintegy 800 ezer rokkantsági nyugdíjas van, közülük 460 ezren nyugdíjkorhatár alattiak, több mint 200 ezren pedig rendszeresen részesülnek szociális járadékban. Tavaly az állam mintegy 750 milliárd forintot fordított a rokkantsági nyugdíjra. A jelenlegi minősítési rendszert Kiss Péter elavultnak nevezte, mert csupán az egészségkárosodás mértékét veszi figyelembe. Ezzel szemben az új rendszerben a fejleszthető munkaképességet is vizsgálják, és ez alapján lehet segítséget adni az újra munkába kerüléshez. Ennek érdekében egységes, az uniós normáknak megfelelő minősítést vezetnek be és az Országos Orvosszakértői Intézetet átalakítják Országos Rehabilitációs és Szakértői Intézetté.

A megváltozott munkaképességűek 10 százaléka dolgozik bejelentve. Becslések szerint 30-50 százalék közötti a bejelentés nélkül foglalkoztatottak száma, amely 150-200 ezer főt jelenthet - közölte Kiss Péter, hozzátéve, hogy Magyarországon az új rokkantsági nyugdíjasok száma várhatóan megmarad a jelenlegi évi 30-40 ezer közötti szinten.

Mint elhangzott, az átalakítást széleskörű társadalmi egyeztetés előzte meg, a koncepció kidolgozásában részt vett az Országos Érdekegyeztető Tanács, a Szociálpolitikai Tanács, a Fogyatékosügyi Tanács, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, amelyek támogatják az átalakítást. Az érintettek civil szervezetei fogják megvalósítani a komplex rehabilitációs szolgáltatások jelentős körét.

A kiosztott tájékoztató anyag szerint augusztus 31-ig megszületik az önálló rehabilitáció, a rokkantsági ellátáshoz kapcsolódó biztosítási ág létrehozásának koncepciója, szeptember 30-ig a munkaképesség megváltozásával összefüggő szociális ellátások rendszerének új rendszerhez igazítása történik meg, 2008. március 10-ig pedig összehangolják a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási-támogatási rendszerét. (PB)

Vissza a lap tetejére >>>
2007.04.26

Megvágják a rokkantsági nyugdíjat is

A rokkantnyugdíjakra is ugyanazok a már bevezetett, illetve tervezett változások - nyugdíjjárulék fizetése, új számítási rendszer - érvényesek, mint az öregségi nyugdíjakra. Egy rehabilitációs, új eljárásról még folynak az egyeztetések - értesült a Figyelő a Szocális és Munkaügyi Minisztériumtól (SZMM).

Idén április 1-jétől a rokkantsági nyugdíjasoknak is kell fizetniük 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, ha nyugdíj mellett munkát vállalnak, és őket is megilleti az évi járulékfizetés alapján a 0,4 százalékos nyugdíjnövelés. A járulékfizetéssel további "nyugdíjjogokat" lehet szerezni: minden munkában eltöltött nyugdíjas év - az éves rendszeres emelésen felül - a járulékalapot képező kereset 0,4 százalékával növeli a nyugdíj összegét.

Elvonások itt is

A rokkantsági nyugdíj megállapításánál 2008. január 1-jétől ugyanazok a változások - teljes nettósítás, teljes valorizáció a nyugdíjalap kiszámításánál - érvényesek, amelyek az öregségi nyugdíjakra vonatkoznak. A rokkantsági nyugdíjaknál várható további változásokról, amelyek a rehabilitációs új ellátás bevezetésével függenek össze, még folynak a szakértői egyeztetések - közölte a tárca.

Tudnának dolgozni

Becslések szerint a rokkantsági nyugdíjasok több mint háromnegyede képes volna arra, hogy valamilyen, az egészségi állapotának megfelelő munkát végezzen: számukra teremt lehetőséget a rehabilitációs ellátás, amely segíti átképzésüket, továbbképzésüket, munkahelykeresésüket.

Egy tervezet szerint a rehabilitációs járadék összege magasabb lesz, mint a rokkantsági nyugdíj. A legföljebb három évig folyósítható járadékra az lesz jogosult, akinek egészsége 50-79 százalékban károsodott. Ha a rehabilitáció nem volt sikeres, az egészségkárosodott rokkantsági nyugdíjra vagy szociális járadékra válhat jogosulttá, illetve munkanélküli- vagy szociális ellátásban részesülhet.

Vissza a lap tetejére >>>
2007.04.05

Csak jövő januártól szigorodik a rokkantnyugdíjazás rendszere - mi várható?

A korábbi elképzelésekkel szemben nem júliustól, hanem csak 2008. január elsejétől szigorodik majd a rokkantsági nyugdíjazás rendszere, mely a rendszerbe újonnan belépőket érinti. Áprilisban kerül majd a parlament elé a rehabilitációs járadék bevezetéséről szóló törvénytervezet, melynek lényege, hogy három évig folyósítanák és ha ezután a rehabilitáció nem hozott eredményt, és az érintett személy munkaképességének csökkenése eléri a 67 százalékot, rokkantnyugdíjassá válhat. Ha ezt a szintet nem éri el az egészségkárosodás, akkor szociális vagy munkanélküli-ellátást kaphat, ami érdemi kiadáscsökkentést hozhat az állam számára - írja a Világgazdaság.

A rokkantnyugdíjrendszer szigorítása azért következik be, mert a jelenlegi rendszer egyáltalán nem ösztönzi munkára a megváltozott munkaképességű, az egészségkárosodott, illetve fogyatékos embereket. Közülük sokan valóban munkaképtelenek, ám becslések szerint a rokkantosítottak több mint háromnegyede képes lenne munkába állni. A korhatár alatti rokkantak száma megközelíti a félmilliót, többségük férfi. A korhatár alatti rokkantsági nyugellátásban részesülők 83 százaléka III. csoportos rokkant, vagyis bizonyos szinten munkaképes.

Kérdés azonban, az álláspiac hogyan fogadja a visszatérőket. Illetékesek azt hangsúlyozzák, hogy a 2007-2013-as uniós források segítik az ilyen típusú munkahelyteremtéseket. Az állam továbbra is támogatja a rokkantak alkalmazását, akár a nyílt munkaerőpiacon vállalnak állást, akár védett foglalkoztatás keretén belül.

Amint már ismert volt eddig is, a rokkantsági nyugdíj rendszerében a komplex rehabilitációs rendszer kialakítása a cél, amely a rokkantosításkor már nem munkaképesség-csökkenés mértékére, hanem az épen maradt képességekre fókuszál. Az is ismert, hogy átalakul az Országos Orvosszakértői Intézet (OOSZI), az új rendszerben körültekintőbb és több tagból álló bizottság minősíti az érintetteket.

Az újfajta járulékban részesülőknek majd képzéseken kell részt venniük - ebben a munkaügyi központok is közreműködnek. Náluk ugyanis rehabilitációs munkacsoport és rehabilitációs információs centrum segíti a munkát.

Vissza a lap tetejére >>>
2007.03.14

A nyugdíjasok előjogait meghagyja Kóka

Május elseje után is teljes egészében megmaradnak az időseket jelenleg megillető kedvezmények a távolsági vonat- és buszközlekedésben, s egyelőre a regisztrációs díjat sem vezetik be. A jövő nyugdíjasainál azonban már szűkebbre fognák a kedvezmények körét, ami évente tízmilliárdos nagyságrendű terhet jelent az állam számára.

A fogyatékkal élők szövetségei után a nyugdíjasok képviseleti szerveivel is sikerült dűlőre jutnia a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak (GKM) a helyközi szállítás kedvezményrendszerét érintő átalakításokról, jelentette be hétfőn Budapesten Felsmann Balázs, a tárca infrastruktúráért felelős szakállamtitkára.

Még nem lesz regisztrációs jegy

A megállapodás értelmében a GKM május elsejétől még nem vezeti be a regisztrációs díjat. Felsmann azonban kiemelte: a regisztrációt a "nem nagyon távoli jövőben" mindenképpen bevezetik. Minderre a teljes körű utasregisztráció részeként kerülne sor, amit - a decemberi elképzelések szerint - az elektronikus jegyrendszer 2008-ra tervezett bevezetésének idejére építenének ki.

A 65 éven felettiek jelenleg ingyen, jegy nélkül utaznak, így számukat csupán becsülni lehet. (Igaz, a Volán-járatoknál elvileg lehetőség van nullás jegyet váltani.) A nyugdíjasszervezetek ugyan jogosnak tartják a GKM regisztrációra vonatkozó törekvéseit, ám egyúttal azt kérték, hogy annak költségeit ne rájuk hárítsák. (Az ezzel járó kiadásokkal kapcsolatban Felsmann annyit közölt, hogy a regisztrációs jegy kiállítása egyenként 10-20 forintba kerül.)

Marad az ingyenes utazás

Egyelőre nem változik a 62 és a 65 év közöttieket megillető kedvezmények rendszere sem, s az is biztos, hogy a 65 év felettiek május elseje után is ingyenesen utazhatnak majd. Csoportos kedvezményeket azonban továbbra sem vehetnek majd igénybe az idősek, a GKM ugyanis elutasította a nyugdíjasszervezetek erre vonatkozó javaslatát.

Míg a májusi változásokkal kapcsolatos tárgyalások a minisztérium és a nyugdíjasok képviselői között befejeződtek, addig február végén, március elején újabb egyeztetések kezdődnek majd arról, hogyan változtassák meg a távolabbi jövőben a "rendszer jelenlegi alapkereteit", hívta fel a figyelmet Felsmann. Utalt arra, hogy ezek a jelenkor időseinek eddig megszerzett jogosultságait valószínűleg nem fogják érinteni, a jövő egyre nagyobb számú nyugdíjasrétege számára viszont komoly változásokat hozhatnak. A GKM a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal közösen alakítja majd ki álláspontját ebben a kérdésben.

A java még csak most jön

Bár az első két egyeztetést nagyrészt sikerrel zárta le a GKM, az igazi csaták még csak ezután következnek. Várhatóan nagy ellenállásba ütközik majd a köztisztviselőket és - főleg - a diákokat sújtó kedvezménymegvonások terve, amiről a minisztérium kedden egyeztet az érdekképviseleti szervekkel. (Mfor.hu tudósítás. )

Vissza a lap tetejére >>>
2007.01.16

Négyszázalékos nyugdíjemelés januárban

Januárban négy százalékkal emelkednek a 2007. január előtt megállapított nyugdíjak és nyugdíjszerű szociális ellátások - mondta Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója pénteken Budapesten.

Folytatódik a nyugdíjak korrekciós emelése. Az özvegyi nyugdíjban részesülőknél január 1-jén 55 százalékról 60 százalékra emelkedett az a rész, amelyet elhunyt házastársuk nyugdíja után kapnak az ezen ellátásban részesülők - közölte a főigazgató sajtótájékoztatón.

A korrekció másik lépése, hogy idén januárban a szolgálati idő hosszától függően és nemek szerint differenciáltan emelkedik az 1988 előtt megállapított saját jogú nyugdíjak összege.

Azoknál a nőknél, aki 1988 előtt mentek nyugdíjba, öt százalékkal emelkedik az ellátás összege, és a legalább 28 év elismert szolgálati idő alapján megállapított saját jogú nyugellátást - a 27 évet meghaladó szolgálati idő után - többletévenként további 0,5 százalékkal, legfeljebb 10 százalékkal kell emelni.

Az 1988 előtt nyugdíjba vonult férfiaknál az ellátás három százalékkal emelkedett január 1-jén. Ezen felül az itt elismert legalább 30 év szolgálati idő alapján járó ellátás - a 29 évet meghaladó idő után - többletévenként szintén 0,5 százalékkal - legfeljebb 10 százalékkal - nő az ellátás összege (PB)

Vissza a lap tetejére >>>
2007.01.08

Változó nyugdíjszámítás 2007

A nyugdíjszámítás degresszívitása enyhébb lesz 2007-ben és kikerül a rendszerből az utolsó sáv, amelynél már csak az átlagkereset 30 százaléka számított be a nyugdíjba - az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben jelent meg. A nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet minden évben meghatározza, hogy az átlagkeresetet miképpen kell figyelembe venni a nyugdíj kiszámításánál. Az alapelv az, hogy magasabb az átlagkeresetnél kisebb hányadot számítanak be. Akinek a nyugdíját 2006-ban állapították meg, annak 174 ezer forintos havi átlagkeresetig számított be a teljes összeg a nyugdíjba. (Összehasonlításként: 1999-ben 35 ezer forint volt a határ.)

A 174-198 ezer forint közötti átlagkereseti sávban a nyugdíjba már csak 90 százalék számít be, majd 25 ezer forintos újabb lépcsőkben csökken a beszámítás 10-10 százalékkal egészen 298 ezer forintig, ahol már csak 50 százalék a beszámítási kulcs. A következő sáv a 298-349 ezer forint közé eső átlagkereset (40 százalék), míg az e feletti kereset esetén már csak 30 százalék a beszámítás.

Az új szabály szerint, akinek a nyugdíját 2007-ben állapítják meg, 202 ezer forintig számít be a keresete teljes egészében a nyugdíjba (a limit 28 ezer forinttal magasabb, mint volt egy évvel korábban). A 90 százalékos lépcső innen tart 230 ezer forintig. A következő lépcsők 29-30 ezer forint "szélesek", a degresszió viszont továbbra is 10 százalék minden újabb sávban.

A felső sáv széle 347 ezer forint (2 ezerrel kevesebb a 2006. évinél), ehhez jár a 40 százalékos beszámítás. E felett viszont nincs újabb lépcső, vagyis kikerült a számításból a 30 százalékos kulcs. (VG)

Vissza a lap tetejére >>>
2007.01.02

Változó nyugdíjszámítás 2007

A kormány pénteki ülésén döntött a nyugdíjszámítás módjának törvényben előírt módosításáról, ami a gyakorlatban a nettó keresetnövekedésnél 4 százalékkal nagyobb nyugdíjemelkedést jelent azoknak, akik jövőre vonulnak nyugalomba.

A kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény előírásának megfelelően módosította a törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletet.

Eszerint a nyugdíjszámításhoz figyelembe vett keresetek inflációs szorzói (valorizációs szorzószámai) 10 százalékkal emelkednek, a beszámítható átlagkereset (degresszív) számításának sávhatárai pedig 16 százalékkal. Ezek együttesen a nettó keresetnövekedést mintegy 4 százalékkal meghaladóan növelik a 2007. évben az újonnan megállapított nyugdíjakat. Ez a növekedés megegyezik a korábban nyugdíjazottak 2007 januári nyugdíjemelésének mértékével. (DM)

Vissza a lap tetejére >>>
2006.12.23

Vizitdíj: 300, illetve 200 forinttal növekszik az öregségi nyugdíjminimum

Február 15-től havi 300, illetve 200 forinttal növekszik az öregségi nyugdíjminimum a vizitdíj kompenzációjaként - számolt be a kormány döntéséről a kabinet szóvivője.

Danks Emese a kormányülés után elmondta, hogy a vizitdíj bevezetésének időpontjától az ellentételezés a szociális ellátások automatikus emelésén keresztül valósul meg.

A kormány döntése értelmében havi 300 forinttal növekszik minden, a nyugdíjminimumot meg nem haladó nyugdíjszerű és szociális ellátás is. A február 15-től fizetendő 300 forintos vizitdíjat beépítik az említett ellátásokba. Függetlenül attól, hogy az érintetteknek hányszor kell igénybe venni az adott egészségügyi szolgáltatást, minden hónapban a 300 forinttal emelt összegű ellátást kapják, ha a jogosult részére folyósított ellátás nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum összegét (27.130 forint).

Amennyiben az ellátás ezt az összeget meghaladja, de nem több 54.260 forintnál 200 forinttal növekszik az ellátás összege.

Az ellátások 300, illetve 200 forinttal történő emeléséről a nyugdíjfolyósító igazgatóság hivatalból intézkedik, és a februárra járó ellátást már az emelt összeggel kell folyósítani. Február hónapra a teljes havi emelési összeg fele jár. (Magyar Rádió)

Vissza a lap tetejére >>>
2006.12.23

Nyugdíjtörvény: a családosok szolgálati idejébe nem számít bele a gyerek

Elsősorban a nyugdíjas éveikhez közeledő nőket érinti hátrányosan a nyugdíjtörvény újabb elemének megváltoztatása: 2009. január 1-jétől már nem számítható be a szolgálati időbe a gyermekek száma.

A szigorítás szinte minden családot érint, ahol gyermekeket nevelnek, az igény pedig valószínűleg nem jelentéktelen számú, hiszen a nyugdíjba vonulók 96 százaléka korhatár előtt hagyja abba az aktív munkát. Forgó Györgyné, a szociális és munkaügyi tárca szakállamtitkára szerint a gyermekbeszámítás megszüntetéséről már az 1997-ben elfogadott törvény is rendelkezett. A gyermekenkénti egyévnyi kedvezményt azok vehették igénybe, akiknek az előre hozott öregségi nyugdíjazásához nem volt meg a csökkentés nélküli nyugdíjat lehetővé tévő 38 éves szolgálati viszony. (vg.hu)

Vissza a lap tetejére >>>
2006.12.13

Változnak a nyugdíj-szabályok - 7-8%-kal kevesebbet kapnak, akik 2008-ban illetve később mennek nyugdíjba

A korai nyugdíjazás feltételeinek módosítását, korhatár alatti kereső tevékenység esetén a nyugdíjfolyósítási szabályok változtatását és a nyugdíjszámítási szabályok módosítását tartalmazza a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló új törvény, amelyet hétfőn fogadott el a parlament.

A jogszabály szerint a 62 éves nyugdíjkorhatár nem változik, de az előrehozott nyugdíj korhatára a nők esetében - a jelenlegi 57 év helyett - csak 2009. január 1-je és 2011 december 31-ig marad 59 év, 37 év szolgálati idő esetén; 2012-től várhatóan 60 év lesz, ugyanúgy, mint a férfiaké jelenleg.

Előrehozott nyugdíj

A javaslat eredeti szövege változott, a hétfői zárószavazáson SZDSZ támogatásal elfogadta az Országgyűlés a Fidesz-KDNP módosító indítványát, amely gyakorlatilag megegyeztett az SZDSZ-es Béki Gabriella indítványával, és amelyet korábban a kormányoldal leszavazott.
Eszerint az előrehozott nyugdíjak számításakor a szolgálati idő marad az irányadó és nem az életkor. Ez azt jelenti, hogy aki eléri a szükséges korhatárt (nőknél 59, férfiaknál 60 év) már 37 éves szolgálati idő után kérheti majd 2009. január elsejétől az előrehozott nyugdíjat. 37 és 39 év közötti szolgálati idő esetén azonban a nyugdíj kevesebb lesz a hiányzó szolgálati idő arányában. Aki viszont legalább 40 év szolgálati idővel megy előrehozott nyugdíjba, az teljes értékű nyugdíjat kap, életkortól függetlenül.

A módosítás szerint a 2008. január 1-jétől megállapított nyugdíjak folyósítását szüneteltetni kell, ha az érintett nyugdíjas nincs még 62 éves és jövedelme van, amely eléri a minimálbért. Ebben az esetben a jövedelmet önként be kell majd jelenteni a Nyugdíjfolyósítási Igazgatóságon. Aki ezt elmulasztja, bírságra számíthat, és vissza kell fizetnie a jogalap nélkül felvett nyugdíjat. A 2008 előtt megállapított nyugdíjakra 2010-től érvényes ez a szabályozás.

A nyugdíj mellett dolgozóknak 2007 -ben, a korhatár feletti vagy alatti nyugdíjazástól függetlenül, keresetük után a jelenlegi 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot meg kell fizetniük (ezt a tb-járulékról szóló törvény írja elő), de a jelen törvény szerint ennek fejében többletnyugdíjat is szereznek: nyugdíjukat minden 365 nap után járulékalapot képező jövedelmük 0,4 százalékával meg kell emelni.

Ezeket a módosításokat az előterjesztő - a nyugdíjkassza hiánya és a demográfiai változások mellett - azzal indokolta, hogy jelenleg a 62 éves korhatár ellenére, a tényleges nyugdíjazási életkor 58,6 év; Magyarországon a jogosultak mindössze hat százaléka megy nyugdíjba a tényleges korhatáron, mivel a hatályos szabályok a mielőbbi nyugdíjba vonulást ösztönzik.

Változnak a nyugdíjszámítási szabályok is:

jelenleg a nyugdíjakat az 1988-tól a nyugdíjazásig elért, az adóval csökkentett, részlegesen valorizált kereset átlagából kell megállapítani; a nyugdíjazás előtti utolsó három év kereset teljes értéken szerepel, a megelőző éveket pedig a nyugdíjazás előtti második év szintjére kell felszorozni. Ez azt eredményezte, hogy a különböző években megállapított nyugdíjak színvonala között jelentős az ingadozás, az induló nyugdíjak színvonala 2005-ben a nettó átlagkereset 78 százaléka volt, szemben az átlagosan regisztrált 64 százalékkal.

Az aránytalanságok csökkentése céljából 2008 január elsejétől minden év keresetét, amelyet a nyugdíj-megállapításhoz figyelembe vesznek, a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjére kell valorizálni, ugyanakkor a nettó nyugdíj megállapításához az adókkal és járulékokkal is csökkentett tényleges nettó kereseteket kell figyelembe venni.
Ez a jelenlegihez képest 7-8 százalékos nyugdíjszínvonal-csökkenést jelent. (ma.hu)

Vissza a lap tetejére >>>
2006.11.21

Rehabilitációs járadék a rokkantnyugdíjazás helyett

A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslatot jövő év március utolsó napjáig kell a szociális és munkaügyi-, az igazságügyi és rendészeti-, valamint a pénzügyminiszternek a kormány elé terjeszteni - áll a kormány határozatában, amely a Határozatok Tárában jelent meg. Az új ösztönző célja, hogy átmeneti munkaképtelenség esetén a munkavállaló visszakerüljön a munka világába.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátó alrendszereinek átalakításáról szóló határozat a rokkantsági nyugdíj mellé előírja a rehabilitációs járadék bevezetését. A járadék átmeneti munkaképtelenség esetén jár, célja, hogy a munkavállaló visszakerüljön a munka világába és ne legyen rokkantsági nyugdíjas. A következő felülvizsgálat alkalmával minden rokkantnyugdíjasnál el kell dönteni, hogy nyugdíjat, vagy pedig járadékot kap-e tovább. A már rokkantsági nyugdíjban lévő személy is dönthet úgy, hogy rehabilitációs járadékot kér a továbbiakban.

A rehabilitációs járadékról szóló törvényt 2007. március 31-ig kell a szociális és munkaügyi-, az igazságügyi és rendészeti-, valamint a pénzügyminiszternek a kormány elé terjeszteni - áll a határozatban. A járadék majdani bevezetésével együtt egy komplex rehabilitációs rendszer épül ki az országban. Az Országos Orvosszakértői Intézet a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alá kerül, és ez a szervezet lesz a bázisa annak a komplex szakértői hálózatnak, amely - egyebek mellett - elbírálja a munkaképesség csökkenését, és országosan koordinálja a rehabilitációs hálózatot. (MF)

Vissza a lap tetejére >>>
2006.11.28

2007-s nyugdíjemelésről döntött a kormány

A kormány mai ülésén döntött a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások 2007. januári emeléséről.

A törvényi előírásoknak megfelelően kiszámolt 2007 évi nyugdíjemelés mértéke 4 százalék lesz. Ez átlagosan mintegy havi 2 600 forinttal több nyugdíjat biztosít, a legkisebb öregségi nyugdíj összege pedig 26 830 forintra nő.

A szokásos éves emelésen felül azonban többletemelést kapnak azok, akik a legrosszabb helyzetben vannak. A kormány ugyanis ígéretéhez híven folytatja az 5 éves igazságossági nyugdíjprogramot, ami 2007-ben két nagy társadalmi csoportot érint.

Az özvegyi nyugdíjra jogosultak a szokásos éves emelésen felül további mintegy 10 százalékos emelésre számíthatnak.

A másik csoportba azok tartoznak, akik saját jogon kapnak nyugdíjat és 1988. előtt vonultak nyugalomba. Ebben a körben az emelés mértéke attól függ, hogy ki hány évet dolgozott, és hogy nőről, vagy férfiról van-e szó. A számítás ezért bonyolult, de ez akár 11,5 százalékos emelést is jelenthet a legrosszabb helyzetben lévőknek. (UNO)

Vissza a lap tetejére >>>
2006.11.16

Emelkedik a nyugdíjasok és az evások tb-járuléka
A minimálbér 9 százalékát kell fizetnie a háztartásbelieknek

Aki nyugdíjasként munkát vállal, vagy kiegészítő tevékenységet folytató, vagy éppen evás vállalkozó jövőre több tb-járulékot fog fizetni.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni- és társas vállalkozók is több járulékot fognak fizetni jövő januártól.
A jelenlegi szabályok szerint még csak a vállalkozás fizet utánuk egészségügyi szolgáltatási járulékot (ez idén 10, jövőre 16 százalék).
Viszont 2007-től magának a vállalkozónak is kell fizetnie 8,5 százalék nyugdíjjárulékot. A jelenlegi 10 százalékkal szemben tehát a kiegészítő vállalkozók 24,5 százalékot fizetnek a jövő év első napjától.

Nem maradnak érintetlenek az evások sem. Ők is az előbbi kulcsok alapján fizetnek járulékot januártól (nemcsak egészségügyi szolgáltatási járulékot, hanem nyugdíjjárulékot is kell fizetniük nekik is) viszont változatlan marad az a szabály, hogy náluk a járulékalap az eva adóalapjának 10 százaléka.

Azt, amit a háztartásbeliek egészségügyi ellátásáért fizetendő járuléknak hívnak, azért bonyolultabban fogalmazza a meg a Tbj. módosítása.

Aki - egyebek mellett - nem uniós mozgó munkavállaló és nem kap gyes-t, vagy gyed-et, sem baleseti járadékot, nem jár neki a hozzátartozói nyugellátás, nem kiskorú, nem tanuló, nem fogva tartott és nem kötött magára egészségbiztosítást, annak a minimálbér 9 százalékát kell megfizetnie egészségügyi szolgáltatási járulék címén. A törvény megengedi, hogy az arra kötelezett helyett hozzátartozója, vagy más fizesse a járulékot. Az indoklás szerint az ellátásra köteles - leginkább a hozzátartozó - köteles mindazzal ellátni a rászorulót, ami a megélhetéséhez szükséges. Márpedig az egészségügyi szolgáltatás része a megélhetésnek, ezért a hozzátartozónak meg kell fizetnie a minimálbér (most 63.500 forint) után a 9 százalékot.

A tb-jogosultságokról és azok fedezetéről szóló törvény, a parlamentnek beterjesztett módosítása szerint a biztosítottak - a törvény így nevezi azokat, akik dolgoznak és így különböző társadalombiztosítási járulékot fizetnek - jelenleg 8,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek, ha kizárólag az állami tb-rendszerbe tartoznak. Amennyiben magán-nyugdíjpénztárnak is tagjai, akkor az állami biztosító 0,5 százalékot kap, a többi a magán biztosítóé. Ez a szabály változatlan marad, de kiegészül a jövő év április 1-től több új szabállyal (ezeket a tb-jogosultságokról és azok fedezetéről szóló törvény - Tbj. - módosítása tartalmazza a jövő évi költségvetés megalapozására benyújtott csomag részeként).

Az a saját jogú nyugdíjas (függetlenül attól, hogy a törvényben meghatározott életkorban, vagy előbb ment nyugdíjba), aki nyugdíja mellett dolgozik, továbbá az a vállalkozó, aki kiegészítő tevékenységet folytat, 9 százalék egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet 2007. április 1-től.

A saját jogú nyugdíjas - ha nyugdíja mellett dolgozott - eddig csak természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetett (ez most 4 százalék, és annyi marad januártól is). Viszont 2007. januártól nyugdíjjárulékot - 8,5 százalék - is kell fizetnie. Ha nyugdíja folyósítását szünetelteti, akkor még pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is kell fizetnie (ez most 2 százalék, jövő januártól 3 százalék lesz). (DM)

Vissza a lap tetejére >>>
2006.11.14

Háromféle összeg érkezik a novemberi nyugdíjjal

Emelt nyugdíjat kapnak novemberben az ellátottak, kifizetik tíz hónapra a visszamenőleges emelést is, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj fennmaradó részét.

A novemberi nyugdíjemelés csak azokra vonatkozik, akiknek 2006. január 1-je előtt állapították meg az ellátását. Nekik 1,2 százalékkal megnövelt nyugdíjat fizet ki, és visszamenőleg folyósítja a tíz hónapra esedékes emelés összegét a nyugdíjbiztosító. Az emelés megilleti az öregségi, a rokkantsági, az özvegyi, a szülői nyugdíjban részesülőket, valamint azokat, akik árvaellátást kapnak és a mezőgazdasági járadékosokat. Ha valaki többféle jogcímen kap ellátást, mindegyikre külön-külön vonatkozik az emelés.

Az egyezményes nyugdíjaknak, amelyek egy külföldi és egy magyar részből állnak, csak a magyar fele emelkedik. A nyugdíjszerű szociális ellátások (átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék) ugyancsak emelkednek -és ezeket visszamenőleg is kifizetik. A vakok személyi járadékát egységesen 13 ezer 130 forintra növelik. A régebben megállapított rokkantsági járadék fix összeggel, havi 340 forinttal emelkedik. Az újonnan megállapított járadék összege 28 ezer 970 forint lesz. A rendszeres szociális járadékokat havi 280 forinttal emelik. Azoknak pedig, akik idén december 31-éig betöltik a 62. évüket, ez az emelés 320 forint lesz. Az újonnan megállapított rendszeres szociális járadék összege 23 ezer 340 forint lesz.

Novemberben mindenki a megszokott módon és időben kapja meg a nyugdíját. A szelvényen három tételt tüntetnek fel: a megemelt novemberi nyugdíjat, a tíz havi visszamenőleges emelés összegét (de legalább 2500 forintot) és a tizenharmadik havi nyugdíj novemberre eső részét.

A tizenharmadik havi nyugdíj a jogszabály szerint mindig a novemberi ellátás összegével egyezik meg, tehát a mostani emelt összeggel. Márciusban ebből kaptak előleget a nyugdíjasok, ami még az emelés előtti összeg fele volt. Most tehát ennek a különbözete lesz a harmadik folyósított tétel.

Elhalálozás esetén megszűnik ugyan a nyugdíj kifizetése, de a visszamenőleges emelés az ilyen nyugdíjakra is vonatkozik. A folyósítás azonban nem automatikus, a kifizetését a hozzátartozóknak kell kérvényezni. (DM)

Vissza a lap tetejére >>>
2006.10.26

Jönnek az új nyugdíjszabályok

A kormány most elkészült törvénytervezete szerint január 1-jétől az előre hozott és a normál öregségi nyugdíj melletti munkát is megadóztatnák, igaz, csak a járulékokkal csökkentett összeg után kell fizetni - írja a Népszabadság.

Az előre hozott nyugdíjat választók közül csak azok vállalhatnának munkát, akiknek nagyon alacsony lesz a járandóságuk, de ők is maximálisan csak a mindenkori minimálbér összegét kereshetik meg.

2009-től a nők 57 helyett 59, a férfiak pedig 60 éves kortól mehetnek el előre hozott nyugdíjba, 2012-től pedig egységesen 60 év lenne a korlát, amennyiben megvan a megfelelő szolgálati idő, mely jelenleg 38 év.

A törvénytervezettel a kormánynak az a célja, hogy minél tovább dolgozzanak a munkavállalók, az idős emberek 94%-a ugyanis ma a korhatár előtt nyugdíjba megy és amellett továbbra is dolgozik. (Pénzcentrum)

Vissza a lap tetejére >>>
2006.10.26

Újraszabják a korkedvezményt

A jövőben a munkáltatók fizetik az egészséget károsító foglalkoztatás "árát". Közpénzből - az érdekegyeztetés mai napirendjén szereplő kormány-előterjesztés szerint - 2011-ig fedezik, csökkenő mértékben a korkedvezményes nyugdíjazás járulékait.

Jelenleg mintegy 150 ezren dolgoznak olyan munkakörben, amely szerepel az egészségre ártalmas munkakörök 800-as -listáján, és évente majd háromezren mennek ezen a címen a korhatár betöltése előtt nyugdíjba. A férfiaknak tíz, a nőknek nyolc egészségre ártalmas év ledolgozása után jár két év korkedvezmény, és minden további öt év egyesztendőnyi többletjogosultságot jelent. Így 35 év munkaviszony korkedvezményre jogosító munkahelyen hét évvel korábbi nyugdíjba menetelt tesz lehetővé.

A korkedvezményes nyugdíjazás szabályainak és finanszírozásának, a munkakörök jegyzésének megváltoztatása lassan "örökzöld" témája az érdekegyeztetésnek. Ez az a kérdés, amelyben egyforma az érdeke a munkaadóknak és a munkavállalóknak - maradjon a közfinanszírozás -, szemben a kormánnyal. A parttalannak tűnő vitát a törvényhozók azzal remélték korlátozni, hogy évekkel ezelőtt belefoglalták a tb-törvénybe: a jelenlegi szabályozás 2007-től hatályát veszti.

Becslések szerint a korkedvezményes nyugdíj miatti többletkiadás - a vasutasok és a fegyveres testületek dolgozói, illetve nyugdíjasai nélkül - tavaly 15 milliárd forinttal terhelte az államkasszát, míg a kieső járulék 10 milliárddal csökkentette a bevételeket. Pontos adatok aligha ismertek, a "nagykalapból" - a nyugdíjalapból - fedezték ezeket a járadékokat is. A terv szerint a közfinanszírozás helyett megjelenne a "célzott" munkáltatói teherviselés.

A változás nem érintené azokat, akik már korkedvezményes munkakörben dolgoznak. Jövő évtől azonban a további jogszerző idő feltétele, hogy ezzel szemben járulék álljon. Egyes szakértői számítások szerint átlagosan 15 százaléknyi többlet-nyugdíjjárulék nyújtana fedezetet a jelenlegi mértékű korkedvezményre. A mértékről feltehetően kemény vita lesz, hiszen a feladat, biztosításmatematikai módszerekkel, annak igazolása, hogy egészségre ártalmas munkahelyen ledolgozott évtizedek mennyivel rövidítik vagy nem rövidítik meg - átlagosan - a nyugdíjban töltött évek számát, és ez feltehetően szakmánként is eltérő.

Az első évben - jövőre - a többletjárulékot még közpénzből fedeznék. 2008-tól kezdődően évi 25 százalékkal mérséklődne az állami juttatás. A korkedvezményes nyugdíj finanszírozását a központi támogatás csökkenésével párhuzamosan vennék át a munkáltatók. A javaslat négyévnyi átmenettel számol, ez idő alatt a korkedvezményes munkakörök jegyzéke nem bővíthető. 2011-ig pedig ki kell kidolgozni a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékébe való bekerülés feltételrendszerét, valamint a jegyzékből való kikerülés módját. Az engedélyezési eljárás a foglalkozás-egyészségügyi hatóság feladata lenne.

Az átmenti időszak alatt is kérhetné a munkáltató, hogy ne kelljen többletjárulékot fizetnie. Ehhez azonban igazolnia kell, hogy megszüntették az egészséget károsító eljárásokat vagy veszélyes munkakörülményeket. A foglalkozás-egészségügyi szervezeten belül létrehozott bizottság dolgozná ki a károsító hatások elbírálási szempontjait, a minősítés rendjét. Már a közeljövőben elképzelhető tehát, hogy azonos munkakörben de más munkáltatóknál dolgozók eltérő feltételekkel szereznek korkedvezményre jogosultságot. Az új munkaköri jegyzéket 2010 végéig kell kialakítaniuk a szociális partnereknek, amelyről azután külön törvény rendelkezne. Az elképzelések szerint ugyanakkor helyi vagy ágazati kollektív szerződések alapján a munkáltatók külön szerződést is köthetnének a nyugdíjbiztosítóval a korkedvezmény megvásárlására.

A tervezet elfogadása esetén, az első években még nem várható jelentős megtakarítás az államháztartásban. Jövőre még csak egyik zsebből a másikba - a költségvetésből a nyugdíjbiztosító kasszájába - vándorolna 17 milliárd forint, amit fokozatosan váltana ki a munkáltatók által fizetett többletjárulék. (Népszab)

Vissza a lap tetejére >>>
2006.11.07

Változások a pénztárfrontokon jövőre

A jövő évtől jelentősen módosulnak a pénztárakra vonatkozó szabályok, a legfontosabb változás a magánnyugdíjpénztári bevallások és befizetések központosítása - mondta el Rézmovits Ádám, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese szerdán Egerben, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által rendezett Pénztárkonferencián.

A magánnyugdíj-, illetve önkéntes pénztárakat közvetlenül érintő változás, hogy 2006. szeptember 1-jétől a biztosítottak döntő többségének az egyéni nyugdíjjárulékot (tagdíjat) is az úgynevezett minimum-járulékalap után kell megfizetniük, ennek összege az idén 125 ezer, jövőre 131 ezer forint.

A foglalkoztatóknak január 1-től nem a pénztárakhoz, hanem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) kell küldeniük a bevallásokat és befizetéseket. A főosztályvezető-helyettes ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a pénztáraknak nem kell aggódniuk amiatt, hogy ez befektetési veszteséget okozhat, mert az adóhatóságnak egy napon belül továbbítania kell a befizetett tagdíjat a pénztárakhoz. A bevallási adatokat a bevallást követő hónap utolsó napjáig küldi meg az APEH a pénztáraknak

Az egyéni nyugdíjjárulék alapjának felső határa 2007. január 1-től a költségvetési törvényjavaslat alapján napi 18.490 forintra emelkedik (évi 6.325.450 forintról évi 6.748.850 forintra).

A tagdíjbehajtás továbbra is az adóhatóság feladata marad, ezt a munkát azonban jelentősen megkönnyíti majd, hogy rendelkezésére állnak a befizetési és a bevallási adatok - derült ki.

Rézmovits Ádám szerint az új szabályozásnak köszönhetően csökken a foglalkoztatók és a magánnyugdíjpénztárak adminisztrációja, s lehetőség lesz a pénztári költségek csökkentésére.

Jelentős változás lesz a költségkorlátozás bevezetése is: a tagdíjból 2007-ben együttesen legfeljebb 6 százalék vonható le a működési és likviditási tartalék javára, 2008-tól pedig legfeljebb 4,5 százalék. A főosztályvezető-helyettes szerint a tagdíjarányos levonás korlátja 2007-ben legfeljebb 5 pénztárat (400 ezer tagot) érinthet.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a tagdíj évi 10 ezer forintig terjedő részének legfeljebb 10 százaléka, az afeletti részének pedig 6 százaléka vonható le működési és likviditási célokra, ami 10-12 pénztárat (kb. 180 ezer tagot) érint.

A jövő évtől korlátozzák a vagyonarányos költségeket is: a vagyonkezelési díj, illetve a pénztár által elszámolt vagyonkezelési költség nem haladhatja meg a tárgyévi átlagvagyon 0,9 százalékát (2007-től), illetve 0,8 százalékát (2008-tól). A vagyonkezelési díj korlátozásának Rézmovits Ádám szerint 4-5 magánnyugdíjpénztárnál (kb. 900 ezer tag), illetve 10-12 önkéntes pénztárnál (kb. félmillió tag) lehet hatása.

Újdonság továbbá, hogy 2009-től kötelezően háromféle - különböző összetételű és különböző kockázatú - befektetést (klasszikus, kiegyensúlyozott, illetve növekedési portfolió) kell felkínálniuk a pénztáraknak (ez egyébként a pénztár döntése szerint már 2007-től bevezethető). A legmagasabb kockázatú növekedési portfolió a nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben már nem választható. Ha pedig a pénztártag nem dönt, a pénztár az életkora alapján besorolja valamelyikbe.

Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál változik egyes szolgáltatások adókötelezettsége, így az életmódjavító szolgáltatások igénybevétele 2007. június 1-től adókötelessé válik. Az egészségpénztári körben adókötelesek lesznek a természetgyógyászati szolgáltatások, az üdülés, a sporteszköz-vásárlás, sporttevékenység, a (gyógyszernek nem minősülő) gyógyhatású termékek, gyógyteák, fog- és szájápolók ártámogatása valamint az életmódjavító kúrák.

Változik az egészség- és önsegélyező pénztárak szolgáltatási köre is 2007. június 1-től: a szociális kockázat (gyermek születése, egészségügyi helyzet, munkanélküliség, halálozás, tűz- és elemi károk) bekövetkezte esetén nyújtott kiegészítő ellátások, a gyógyszer- és gyógyászati segédeszközök ártámogatása tartozik ide, továbbá a vizitdíj fizetéséhez való hozzájárulás, ha az Országgyűlés elfogadja.

Az egészség- és önsegélyező pénztári körben a jövő évtől a közösségi szolgáltatások fedezetére tartalékokat kell képezni, ennek célja, hogy a jelenleginél szélesebb körben legyenek közösségi szolgáltatások, ugyanakkor meghatározott körben (például táppénz és munkanélküli segély kiegészítése, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatás) egyéni számlás szolgáltatások továbbra is nyújthatóak.

A magánnyugdíjpénztárak esetében 2007. január 1-jétől megszűnik a hozamelvárás intézménye. Az önkéntes pénztárakból pedig kizárható az a tag, aki már nem tesz eleget az alapszabályban meghatározott követelményeknek, és az írásbeli felszólítás ellenére sem kezdeményezi más pénztárba való átlépését (ez a munkáltatói pénztáraknál fordulhat elő, ha a tag már nem dolgozik az adott cégnél). (PB)

A nyugdíj melletti munka is adóköteles 2006, 2007-ben
  (2006.október 10.)


Négy százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni attól a nyugdíjastól, akit megbízási jogviszonyban vagy választott tisztségviselőként foglalkoztatnak, ha a havi díjazás eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

A munkavállaló nyugdíjasok 2007 áprilistól 8,5 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot is fizetnek, amiért egyben magasabb ellátás is jár majd nekik. A korkedvezményes nyugdíjra jogosultak munkáltatói 13 százalékos pluszjárulékkal nézhetnek szembe, azonban ennek nagy részét a következő években még állja a költségvetés.

2006 Szeptember elsejétől A keresettel is rendelkező nyugdíjasoknak ezentúl a nyugdíj is beszámít az szja-alapba, bár az arra jutó rész levonható lesz az adóból.

2006 Szeptember elsejétől a nyugdíj mellett tovább foglalkoztatott nyugdíjasnak 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.

Az úgynevezett kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas) egyéni vállalkozó pedig az eddigi 5 százalék baleseti járulék helyett 10 százalék egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
Ez a járulék 2007. évtől 16 százalékra emelkedik.


Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas a saját természetbeni egészségügyi ellátásához hozzájárul ezzel az összeggel, más oldalról viszont azt, hogy a központi költségvetés ezen túl csak a foglalkoztatottnak, illetve kiegészítő tevékenységet végzőnek nem minősülő nyugdíjas után fizet az Egészségbiztosítási Alap részére.

Lényegében annyival csökkennek a központi költségvetés terhei, amennyivel a foglalkoztatott, illetve vállalkozó nyugdíjasok járulék terhei nőnek.

Ez a változás nem csak a munkaviszonyban, hanem az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasra is vonatkozik. Így tehát 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni attól a nyugdíjastól is, akit megbízási jogviszonyban, vagy választott tisztségviselőként foglalkoztatnak, ha a havi díjazás eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.



Vissza a lap tetejére >>>

2006.11.09