Nyugdíj melletti munka 2007, 2008, 2009, 2010, 2011

2008 -ban tovább szűkülnek a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségei.

A nyugdíjas munkavállalók bérét terhelő elvonások

2007 Április 1. től

Nyugdíjjárulék 8,5 %

Egészségbiztosítási járulék 4%

Ez a változás nem csak a munkaviszonyban, hanem az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasra is vonatkozik. Így tehát 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni attól a nyugdíjastól is, akit megbízási jogviszonyban, vagy választott tisztségviselőként foglalkoztatnak, ha a havi díjazás eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Szja 2007 január 1-től

Az adóalapot a nyugdíj és a szerzett jövedelem együttesen adják

A személyi jövedelemadót (Szja) a két jövedelem összege alapján az szja-táblában megadott kulcs szerint kell kiszámítani, de az így kiszámított adót csökkenti a nyugdíj összegének adótábla szerinti adója, vagyis ezt le kell vonni a kiszámított adóösszegből.

Némi ellentételezésként fogható fel, hogy a járulékfizetéssel további "nyugdíjjogokat" lehet szerezni. Minden munkában eltöltött nyugdíjas év - az éves rendszeres emelésen felül - a járulékalapot képező kereset 0,4 százalékával növeli a nyugdíj összegét.

Az úgynevezett kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas) egyéni vállalkozók január 1-től 16 százalék egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetek.

2008 január 1.-től bevezetett változások

Aki 2008-ban megy teljes vagy csökkentett összegű előre hozott öregségi nyugdíjba, és tovább dolgozik, csak addig kapja meg az őt megillető öregkori juttatást, amíg a munkájával szerzett éves keresete nem haladja meg a 828 ezer forintot (a minimálbér tizenkétszerese).

Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a 2007. december 31. előtt nyugdíjba vonulók, illetve a 62 évnél idősebb idén nyugdíjazottak megkötések nélkül vállalhatnak munkát. (2010-től rájuk is kiterjednek a korlátozó szabályok


Az öregségi nyugdíj melletti munkavégzés nem befolyásolja a nyugdíjra való jogosultságot. Ennek oka, hogy öregségi nyugdíjra jogosult minden férfi és nő, aki a 62. életévét betöltötte és addig szerzett 10 év szolgálati időt. Szolgálati időnek nevezzük azt az időtartamot, időszakot, amikor valaki nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt. Jellemzően nyugdíjjárulékot fizet az ember munkaviszonyban, megbízási viszonyban stb.

Ez a szolgálati idő-követelmény 2008. december 31-ét követően 20 évre fog nőni. Természetesen ez csak a friss nyugdíj-megállapításokra vonatkozik. Tehát akinek akkor már megállapították nyugdíját, nem fogják tőle megvonni csak azért, mert csupán 10 év szolgálati időt szerzett. Jövedelemszint elérése - lemondás a nyugdíjról

2008 januárjától a 62 évesnél fiatalabb, munkát vállaló nyugdíjasok esetében bizonyos jövedelemszint után a nyugdíjasnak le kell mondania a nyugdíjáról. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíj mellett dolgozó nyugdíjas minden évben rendelkezik egy éves keretösszeggel, amely az év első napján érvényes minimálbér 12-szerese (idén 828 ezer forint). Mindaddig, amíg az adott évi keresete ezen belül marad, korlátozás nélkül felveheti a nyugdíját is. Ahogy azonban túllépi a keretet, a következő hónaptól az év végéig szüneteltetnie kell a nyugdíját, s ezt be kell jelentenie az adóhatóságnak.

Rokkantnyugdíjasok

A rokkantnyugdíjasokra más szabályok vonatkoznak. Az ő esetükben 2009. január 1-je előtt a "régi" szabályokat kell alkalmazni. Vagyis a 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők nyugdíját csak akkor kell megszüntetni, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. (A megrokkanás utáni keresetet akkor lehet a megrokkanás előtti keresetnél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak a jövedelemadóval csökkentett, nettó összege legalább 20 százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező valorizált (szintre hozott) átlagkeresetnél.) A teljes munkaidőben dolgozó rokkantsági nyugdíjban részesülő nyugdíjas tehát négy hónapig dolgozhat, az 5. hónap elsejétől viszont jelenteni kell a hatóságnak a munkavégzést - magas fizetés esetén.

Részmunkaidő a rokkantnyugdíjas esetében

Amennyiben a rokkantnyugdíjas aktív korához képest rokkantsági nyugdíjasként kevesebbet dolgozik, vagyis teljes munkaidő helyett részmunkaidőben, vagy pl. hat órás munkaidő helyett 4 órában dolgozik tovább, akkor ez év végéig bármennyit dolgozhat, nem nézik a keresetét, vagyis jövedelme mellett a rokkantnyugdíjra is jogosult.

A 2008. január 1-je utáni időponttól rokkantsági nyugdíjban részesülők (2009. január 1-je után pedig valamennyi rokkantsági nyugdíjas) foglalkoztatása esetén azt már nem kell vizsgálni, hogy a rokkant rendszeresen dolgozik-e, csak azt, hogy mennyit keres. Mikor szűnik meg a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság? Megszűnik a rokkantsági nyugdíjra jogosultság, ha keresőtevékenység folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó kereset havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagkereset összegének 90 százalékát, de legalább a mindenkori minimálbér összegét (2008-ban havi 69 ezer forint), - vagyis, ha nem éri el a minimálbért, nem lehet megszüntetni.

Nyugdíj melletti munkavégzés korlátozásának vége

A nyugdíj melletti munkavállalással kapcsolatos korlátozás megszűnik a 62. életév betöltésekor. Akik pedig 2007. december 31-én már saját jogú nyugdíjasok voltak, azokra a nyugdíj és a kereset együttes igénybevételére előírt fenti korlátozás csak 2010. január 1-jétől vonatkozik, ha akkor még 62 év alattiak.

Bérkalkulátor nyugdíjasoknak 2009

Bérkalkulátor nyugdíjasoknak 2010 

Ez a bérkalkulátor a nyugdíjas munkavállalók részére készült. A nyugdíjas munkavállalók nettó keresetének meghatározása különbözik az aktív korú munkavállalók nettó munkabérének meghatározásától. Ennek oka az, hogy a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül az adózásban, ami azt jelenti, hogy az adó meghatározásánál figyelembe kell venni, de a rá jutó adót nem kell megfizetni.

Igaz, így a nyugdíj összege a 18 százalékos kedvezményes adókulcs alá tartozó összeget csökkenti és hatással van az adójóváírás összegére is. A számításnak két induló adata van, a bruttó munkabér és a havi átlagos nyugdíj összege.

A családi kedvezményt az életkori sajátosság miatt nem veszi figyelembe a számítás. A havi átlagos nyugdíj összegének meghatározásakor a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíj-kiegészítést is figyelembe kell venni.
2008.01.18.