Akik új igényt nyújtanak be 2016-ban rehabilitációs ellátásra.

A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, - akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a 2012 évi minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a 2012 évi minimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft) - aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória), a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a 2012 évi minimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft) és legfeljebb a 2012 évi minimálbér 50 százaléka (46.600,- Ft).

Korábbi ellátottak

Az előbbi összegek csak azokra vonatkoznak, akik új igényt nyújtanak be 2016-ban rehabilitációs ellátásra. A 2012-es jogszabályi változásokat követően a korábbi ellátottak egészségi állapotát felülvizsgálták, így magasabb összegű rehabilitációs ellátást kaphattak.

B1 kategória esetén felülvizsgált rehabilitációs ellátás összege 31.665 forint, mely a közfoglalkoztatási bér 40 százaléka, míg C1 kategória esetén a felülvizsgált rehabilitációs ellátás összege 63.325 forint, mely a közfoglalkoztatási bér 80 százaléka.

Szolgálati időnek akkor minősül egy időszak az ember életéből, ha az időszak alatt nyugdíjjárulékot fizetett. Mivel a rehabilitációs ellátás összegéből a nyugdíjjárulék levonásra kerül, így a rehabilitációs ellátás folyósításának teljes időtartama beleszámít a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe.

Időtartam legfeljebb 3 év

A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, - akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (29.400,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka (39.200,- Ft) - aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória), a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka (39.200,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka (49.000,- Ft).

Az ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet végezhet, vagy közfoglalkoztatásban is részt vehet, feltéve, hogy a munkaszerződésében meghatározott heti munkaideje nem haladja meg a heti 20 órát.

Ha a foglalkoztatás időtartama meghaladja a 20 órát, a rehabilitációs ellátás folyósítását a munkavégzés időtartama alatt szüneteltetik.

Újdonság: három évre kérheti a rokkantnyugdíja 120 százalékát, akinek károsodott az egészsége, de újra munkába állna. A rehabilitációs járadék ideje szolgálati időnek számít.

A nyugdíjbiztosító közös néven - egészségkárosodáson alapuló ellátás - emlegeti januártól a rokkantsági ellátásokat: az eddigi rokkantsági nyugdíjat és az új rehabilitációs járadékot. A rehabilitációs járadékra az jogosult, aki 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, kereső tevékenységet nem folytat, vagy legalább harmadával visszaesik a keresete a károsodás miatt.

A rehabilitációs járadékot a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon kell kérvényezni, de interneten is kérhető. Csatolni kell hozzá: az egészségi állapotra, gyógykezelésre, rehabilitációra vonatkozó háziorvosi, szakorvosi véleményt vagy zárójelentést, valamint az üzemorvos tájékoztatóját a munkavégzés körülményeiről. A rehabilitálhatóságot az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) állapítja meg. Ha minden feltétel teljesül, a járadék legkorábban az igénybejelentés napjától állapítható meg.

A rehabilitációs járadék összegét a III. csoport szerint járó rokkantsági nyugdíjjal megegyező módon állapítják meg, de annál jóval magasabb az összege: magánnyugdíj-pénztári tagságtól függetlenül a rokkantsági nyugdíj 120 százaléka. A rehabilitációhoz szükséges időtartamra állapítható meg, ám van felső határa: három év, és nem hosszabbítható meg. Ha a munkavállalás nem sikeres, akkor a járadékos - egészségi állapotától függően - rokkantsági nyugdíjra, munkanélküli vagy szociális ellátásra válik jogosulttá. A siker érdekében a járadékos köteles együttműködni a munkaügyi központtal. A járadékból személyi jövedelemadót nem kell fizetni, de nyugdíjjárulékot igen, viszont a rehabilitáció ideje szolgálati időnek minősül. (DM)