Negyvenezer munkavállaló képzését támogatják

Csaknem negyvenezer munkavállaló képzése valósítható meg 12 milliárd forint ráfordítással az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között. A munkavállalók továbbképzéséhez mintegy ezer, többségében kis- és középvállalkozás kapott segítséget - tájékoztatott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

A közelmúltban felszabadult forrásokból finanszírozva azokat a pályázatokat is támogatják, amelyeket első körben keret hiányában elutasítottak. Ez 127 pályázat, amelyek eredményeként általános és szakosított képzésben vehetnek részt a munkavállalók.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a közelmúltban a duplájára emelte az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elsőként meghirdetett vállalati képzési támogatási konstrukció pénzügyi keretét.

A pályázaton 327 vállalkozás nyert összesen 1,9 milliárd forint támogatást munkavállalóinak képzésére, és ezzel versenyképességének fejlesztésére. A mikro- és kisvállalkozások felmérték, hogy elsősorban a foglalkoztatottak oktatása, az akkreditált képzési programok segítségével juthatnak piacképes tudáshoz, javíthatják versenyképességüket.

A Közép-magyarországi Régióban például 111 nyertes jutott 826 millió forintos forráshoz. Az Európai Unió átlagos fejlettségét el nem érő úgynevezett konvergencia régiókból beérkezett pályázatok mindegyike támogatásban részesült, ha megfelelt a formai követelményeknek. Így 216 pályázó 1,1 milliárd forintot fordíthat munkahelyi képzésekre.

A közelmúltban a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program irányító hatósága arról tájékoztatott, hogy összességében 2004 és 2006 között több mint 2200 projekthez hagytak jóvá 190 milliárd forint támogatást. A megkötött támogatási szerződések mintegy négyötödénél már a támogatást is kifizették 90 milliárd forint értékben. (mforum)
2007.05.30.

Pályaorientációs döntésekhez szabadon kereshető internetes adatbázis

Pályaorientációs döntésekhez, a munkaügyi kirendeltségek által támogatható képzések kiválasztásához és a beruházások előkészítéséhez egyaránt hasznos az a szabadon kereshető internetes adatbázis.

Milyen szakmákban van tartós munkaerőhiány Szabolcsban vagy Fejér megyében? Kockázatos-e ott hasonló profilú beruházásba kezdeni? A www.mmpp.hu oldalon a regisztráció után pár kattintással bárki választ kaphat ezekre a kérdésekre: az interneten közzétették a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közös munkaerő-piaci prognózisához felvett adatokat, sőt magát a kérdőívet is.

Az év végén több mint hatezer cég megkérdezésével végzett konjunkturális és munkaerő-piaci felmérés adataiból kigyűjthető, hogy országosan, az egyes régiókban, megyékben, településeken milyen szakmákban, hány munkatársat kívánnak felvenni a megkérdezett munkáltatók, de arról is képet kaphatunk, milyen minimum-, maximum- és átlagfizetés mellett keresnek embereket egy-egy munkakörre. Az adatok cégméret szerint is kereshetők, és a rendszer arra is lehetőséget ad, hogy a kigyűjtött adatokat elmentse az érdeklődő.

A következő lépés az, hogy a minisztériumok, az ITDH és az önkormányzatok szakemberei is aktívan használják az adatbázist - mondja Parragh László, az MKIK elnöke. Az adatok a leendő beruházók tájékoztatásához és a regionális fejlesztési tervek kidolgozásához is felhasználhatók, így a tervezésben részt vevő önkormányzatok megspórolhatják a hasonló adatgyűjtések piaci árát. A felsőoktatási intézmények és a felnőttképző vállalkozások szakembereinek szintén célszerű az adatbázis böngészése, különösen szak- vagy képzésindítás előtt.

- Egyelőre csak a tavaly október-novemberi felmérés nyers adatai, a vállalkozások válaszai, várakozásai szerepelnek a rendszerben, vagyis egy pillanatkép az akkori várakozásokról - mondja Tóth István János, a Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet igazgatója. Nyugat-Európában is használnak efféle adatbázisokat, de azok jórészt nem nyilvánosak. A rendszer egyelőre tesztüzemmódban fut, az év folyamán új megjelenési formát kap majd.

Székely Judit, a tárca szakállamtitkára elmondta: a lekérdezési lehetőséget folyamatosan fejlesztik, és idővel felkerülnek a honlapra a korábbi évek felméréseinek adatai is, így visszamenően követhetők lesznek a folyamatok. A munkaügyi tárca és a munkaügyi kirendeltségek munkatársai 1991 óta készítenek munkaerő-piaci előrejelzéseket: 2004-ig féléves, azóta pedig éves rendszerességgel. (nol)
2006.11.16.