Távmunkaházak javíthatják a vidéki foglalkoztatást
Május 22-éig pályázhatnak az önkormányzatokból, civilekből és vállalkozásokból álló vidékfejlesztő közösségek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program munkahelyteremtő támogatásaira, egyebek között a távmunkaházak létrehozására.
A távmunkaházat a legtöbb esetben egy "harmadik fél" - gyakran a települési önkormányzat, vagy egy vállalkozó – alakítja ki és tartja fenn a munkaadók egyedi elvárásai alapján. Az egyes munkahelyeket pedig rendszerint bérli a munkaadó a fenntartótól.
A távmunka típusain belül a hagyományos foglalkoztatáshoz a távmunkaház áll legközelebb, így bizonyos tevékenységek és feladatok költséghatékony átcsoportosítása során ennek megvalósítása lehet a legelső lépés a vállalatoknál, mert így a távmunkaház egyfajta "szatellit irodaként” működhet. A távmunkaházakban korlátozott számú munkáltató munkavállalói dolgoznak, akik az őket foglalkoztató vállalkozással internet, telefon, vagy éppen videokonferencia segítségével tartják fenn a kapcsolatot.
Mivel a házakba csak a szerződéses munkavállalók léphetnek be, a megfelelő, és előírásszerű munkahelyi körülmények kialakításának minden feltétele adott - többek között ez is az oka annak, hogy Európában és az USA-ban már több száz távmunkaház üzemel sikerrel évek óta – véli Forgács Tamás, a Deloitte Zrt szakértője.
A tanácsadó cég tapasztalatai szerint a távmunka révén a vállalatok azonnali, 20-40 százalékos költségcsökkenést realizálhatnak. Az Örkény városában megvalósult mintaprojektként is emlegetett távmunkaházban dolgozók esetében évente megközelítőleg 1 millió forint költségcsökkenés realizálható. Ez mintegy 31 százalékos megtakarítást jelent a hagyományos irodai foglalkoztatáshoz képest. Ennél többet is lehet nyerni abban az esetben, ha a vállalatoknak sikerül minél több főt alkalmazni a távmunkaházban, a szükséges átalakítás költségeit pedig alacsonyan tudják tartani.
Az örkényi távmunkaház adatai egyértelműen kimutatták azt is, hogy a távmunkaház intézménye a fenntartó térség számára is előnyös: a munkabéren és ingatlanbérleti költségeken keresztül a térségbe beáramló tőke összegének mértéke 50 fő után évente 110 millió forint, így öt év után már 550 millió forint lesz. Az uniós támogatások sikeres felhasználásával kialakított távmunkaházak újra megteremthetik a foglalkoztatás alapjait a nagyvárosoktól távoli településeken is. Ráadásul nincs szükség hozzá költséges infrastrukturális beruházásokra, mint például utak építésére.
(VG)
2008.05.16.
Hírlevél kérés