Logisztika
     Spedició, Fuvar.
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódók
     Közlekedés
     Információs társ.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb



Környezetvédelem

Közel 300 elektromosautó-töltő pontot kíván nyitni jövő májusig Magyarországon az e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft – ismerteti a csütörtöki Világgazdaság.
(logsped)
2017.10.26.

Mégsem nő 2018-tól a reklámszatyrok és a reklámhordozó papírok termékdíja - döntött kedden a parlament a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosításakor. (MTI)
(logsped)
2017.10.24.

Mind népszerűbbek Magyarországon a tisztán elektromos, illetve plugin-hibrid hajtású modellek. (MTI)
(logsped)
2017.05.29.

Elektromos autók "tankolására" szolgáló ABB villámtöltőt adott át a Budapest Airport és a Főtaxi.
(logsped)
2017.02.10.

A kormány elkötelezett az e-mobilitás fejlesztése iránt, a tervek szerint 2020-ra Magyarországon mintegy 30 ezer elektromos jármű fog közlekedni. (MTI)
(logsped)
2016.12.24.

Mától lehet pályázni az elektromos autó vásárlás támogatására. (e-mobi)
(logsped)
2016.10.27.

A kormány támogatja az elektromos hajtású autók vásárlását, az idén erre 2 milliárd forintot biztosít - mondta a nemzetgazdasági miniszter szerdán Budapesten egy szakmai fórumon. (MTI)
(logsped)
2016.09.21.

Magyar fejlesztésű és gyártású elektromosautó-töltőt avattak Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter részvételével. (MTI)
(logsped)
2016.08.23.

1000 új e-töltőpont épülhet Magyarországon. Vagyis szinte minden nagyobb városban lesz olyan töltőállomás, ahol az elektromos autókat feltölthetik a sofőrök. (M1)
(logsped)
2016.08.17.

Júniustól kötelező lesz azoknak a fúrt kutaknak a hivatalos bejelentése és laboratóriumi vizsgálata, amelyek vizét meg is isszák. A június 15-én életbe lépő kormányrendelet alapján számos paramétert kell vizsgálni. (Laboratorium.hu)
(logsped)
2016.06.07

Elkészült Magyarország egyik legnagyobb, 10 megawatt kapacitású naperőműve Pécsett, jelentette be az MVM Hungarowind Kft. (pécsiújság)
(logsped)
2016.02.28.

Az elektromos gépjármű üzembentartója vagy tulajdonosa 2016 januártól éjszakai árammal is töltheti kocsiját. (MTI)
(logsped)
2015.12.31.

Újabb elektromos autó töltőállomással bővült a hazai hálózat, miután átadták a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2. Terminál parkolójában létesített egységet.
(logsped)
2015.12.16.

A Newergies Kft. kivitelezésében 500 kilowatt teljesítményű naperőmű épül Sajóbábonyban . (MTI)
(logsped)
2015.12.14.
Uniós támogatással, nettó 376 millió forintból 499,5 kilowattpeak névleges csúcsteljesítményű napelemes kiserőmű épült Mórahalmon. (DM)
(logsped)
2015.10.28.
Évi 500 ezer kilowatt beépített teljesítményű naperőművet épít mintegy 190 millió forintból a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászágón a Fotoszféra Kft. beruházásában a Newergies Kft. (TF)
(logsped)
2015.10.08.
Közép-Európa egyik legnagyobb, 7 megawatt teljesítményű naperőműve épül meg Pécsett. (MTI)
(logsped)
2015.09.24.
Lerakták Magyarország legnagyobb napelemes erőművének alapkövét a Mátrában. (MTI)
(logsped)
2015.06.07.

A hulladéktároló eszközöket és környezetvédelmi anyagokat forgalmazó, cseh tulajdonú MEVA-HU Kft. csütörtökön átadta a tatabányai ipari parkban felépült új telephelyét.
(logsped)
2015.03.26.

Törvénymódosítást kezdeményez a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes azért, hogy a megújuló energiát hasznosító elektromos és elektronikai berendezések után ne kelljen termékdíjat fizetni. (MTI)
(logsped)
2015.01.12.

Az Euro 6-os motorokkal felszerelt DAF-kamionok által megtett minden 1000 kilométer után ültetett egy tölgyfát a DAF Magyarország a "Vezess a holnapért" program keretében.
(logsped)
2012.12.02.

2015 év elején kezdi meg működését a Hulladékgazdálkodási Navigáció Országos Rendszere (HUNOR), az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) számára komplex informatikai háttértámogatást biztosító rendszer. (MTI)
(logsped)
2014.12.02.
A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) tagjaihoz csatlakozna Magyarország, erről jelent meg kormányhatározat a Magyar Közlönyben. (MTI)
(logsped)
2014.05.05.
A Mobilitási Hét időtartama alatt a MÁV és a GySEV ingyen szállítja a kerékpárokat.

Az Európai Mobilitási Hét - a fenntartható városi mobilitás jegyében a budapesti agglomeráció elővárosi közlekedésében mind a 11 fővárosba befutó vasútvonal részt vesz. (logsped)

(logsped)
2008.06.30.
A MÁV Csoport Környezetvédelmi Stratégiája

A MÁV Zrt. menedzsmentje által elfogadott Környezetvédelmi Stratégia 20082012 között - öt éves időtartamban - határozza meg a MÁV Csoportba tartozó társaságok legfontosabb környezetvédelmi feladatait(logsped)

(logsped)
2008.06.30.
Belefulladunk az e-szemétbe

Sok tízezer tonna elektromos berendezés vagy ebből származó hulladék landol nálunk évente a kommunálisszemét-telepeken, az erdőszéleken. Az uniós szabályozás alapján ugyanis a gyártóknak egyelőre csak a kibocsátott mennyiség töredékét kell visszagyűjteniük.

Hűtőszekrény akciós áron! A műszaki áruházakban mindennaposak az efféle hirdetések. A műszaki cikkek piacának robbanásszerű növekedésével azonban ugrásszerűen az elektronikus szemét mennyisége is megindult felfelé: a tavalyi hivatalos és nem hivatalos becslések 120 és 180 ezer tonna közötti szemétképződésről szóltak. Ennél valamivel kevesebb kerül ki a háztartásokból, nem ritka ugyanis, hogy valaki a sufniban tárolja lerobbant készülékeit. Az viszont már biztosnak látszik, hogy az utcára kerülő mennyiségnek csak a töredékét, 2006-ban nagyjából 20 ezer tonnát gyűjtöttek be, és ebből 15 ezer tonnát hasznosítottak újra a gyártók. Magyarán: minimum közel 100 ezer tonnányi műszaki szemét landol egy év alatt a legális és illegális szeméttelepeken, azt viszont az általunk megkeresett illetékesek sem tudták megmondani, miként kerül oda.

Persze már azt is nehéz viszonylag precízen körülhatárolni, hogy mekkora is lehet a szóban forgó szeméthegy. Hivatalos adatok csak az országba behozott termékek mennyiségéről vannak - tavaly ez 180 ezer tonna volt. A jogszabály is ez alapján rója ki az országban működő 700 gyártóra a visszagyűjtési kötelezettséget. Ez tavaly az országba behozott termékek 18, az idén 28, jövőre pedig 36 százalékára vonatkozik. A tavaly szint a lehetőségekhez mérten is alacsonynak bizonyult - legalábbis a Hulladék Munkaszövetségnél (Humusz) úgy tudják: a gyártók már februárra teljesítik a kvótát. Ám ennél az uniós szabályozás sem szigorúbb: gyakorlatilag a kibocsátott árumennyiség hatodát, 16-17 százalékát kellett tavaly visszagyűjteni. Az EU ugyanis azt írja elő, hogy lakosonként évi négy kilogramm elektronikai hulladékot gyűjtsenek be, vagyis az egy évben termelődő, évi 4-8 százalékkal növekvő, 6-8 millió tonnás szeméthegyből 1,8 millió tonnát.

- Nemcsak visszagyűjteni kell a hulladékot, hanem gondoskodni annak megfelelő tárolásáról és feldolgozásáról - mutat rá a szabályozás lényegi elemére Kelemen József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) hulladékgazdálkodási főosztályának vezető főtanácsosa. De szakmabeliek is kiemelik: az ipart nem lehet egyik napról a másikra a teljes visszagyűjtésre és újrahasznosításra rászorítani. S egyébként is annak ellenére, hogy hazánk 2008-ig halasztást kapott az EU-tól ez ügyben, már az idén túl is teljesítjük az uniós elvárásokat - hangoztatta nemrégiben Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. Hozzátette: a visszagyűjtés, tárolás és újrafeldolgozás kérdését rendeletben szabályozzuk, amit rajtunk kívül csak három uniós tagország tett meg eddig. Szakmabeliek szerint e rendelet megfelel az EU irányelvének.

Persze kérdéses, hogy ki mit ért megfelelés alatt. "EU-kompatibilis" volt a Pettkó András (MDF) és Ékes József (MDF) által szintén 2004-ben benyújtott törvényjavaslat is - sőt, pikírt megjegyzések szerint egyenesen a brüsszeli direktíva nyersfordítása. Vagyis szigorúbb volt, mint a végül elfogadott javaslat. Például "hatásos, megfelelő és elrettentő" mértékű elektronikaihulladék-gazdálkodási bírságot helyezett kilátásba a visszagyűjtési, újrahasznosítási kvótát nem teljesítő cég számára. Most a hulladékvétségért pár százezres tétel kiszabható ki, ami aligha nevezhető elrettentőnek. De a Pettkó-Ékes-féle javaslat szerint a gyártóknak kötelezően tonnánként 100-190 ezer forintos biztosítékot is kellett volna tartaniuk az általuk forgalmazott gépekből termelődő hulladék begyűjtéséhez és újrahasznosításához - a hatályos szabály szerint ezt csak akkor kell, ha nem koordináló szervezetet kérnek fel a visszagyűjtésre. A visszagyűjtést és feldolgozást ugyanis úgynevezett koordináló szervezetek végzik, így a gyártók olcsóbban úszhatják meg a feltételek teljesítését, mintha külön-külön intéznék azt. Tóth Zoltán, a legnagyobb hazai koordináló, az Elektro-coord Kht. ügyvezető igazgatója szerint a piac 80 százalékát kitevő ügyfélkörük évente 2,12,3 milliárd forinttal járul hozzá az e-hulladék ártalmatlanításához. (Ez az éves piaci bevétel 0,7-0,8 százaléka.) A cég tavaly több mint négyezer kereskedelmi partnerétől 19,5 ezer tonnát gyűjtött be, amiből 15 ezer tonnát hasznosítottak újra.

A végül a szemétdombon landoló több tízezer tonnányi e-hulladék kapcsán Lukács Bence környezetmérnök arra figyelmeztet: a hazai kommunálisszemét-lerakók technikailag nem állnak a helyzet magaslatán, így szivárgás-ellenőrző rendszerük sincs. Márpedig ha a felhalmozódó tízezer tonnányi e-hulladékból kioldódnak a mérgező anyagok a talajvízbe, nem az lesz a legfőbb gondunk, hogy az elavult régi helyett milyen árengedménynyel vásárolhatunk egy csinosabb új készüléket.

Az elektronikai berendezések eladása a kilencvenes években ívelt magasra, az első pár évben két számjegyű növekedést produkálva. A GfK Hungária 2004-es felmérései is kimutatták, hogy a háztartási elektronikai piacon döntően a legolcsóbb dömpingáras termékek vitték a prímet. De gyorsan "forognak" a jó nevű márkák is: a szervizesek szerint ugyanis ezek élettartama gyakorlatilag megfeleződött az utóbbi tíz évben. Műszaki cikkre mintegy 305 milliárd forintot költöttünk tavaly, ami az éves kiskereskedelmi forgalom 5 százaléka. (nol.hu) 2007.03.27.
(logsped)

2007.03.27.
A szelektív hulladékgyűjtés az európai állampolgárok mindennapjainak a része

2005-ben már megközelítőleg 20 millió tonna csomagolóanyag került újrahasznosításra a gyártói felelősségvállalás elvén működő, PRO-EUROPE tag koordináló szervezeteken keresztül.

A PRO EUROPE, az Európai Csomagolás Hasznosítást Koordináló Szervezet üdvözli, hogy az Európai Bizottság elfogadta a 94/62. számú EU direktíva teljesítéséről közreadott jelentést, amely a csomagolás és a csomagolási hulladékok, illetve ezek környezeti-, és a belső piacra gyakorolt hatásáról szól. A jelentés megállapítja, hogy szelektív hulladékgyűjtés ma már az európai állampolgárok mindennapjainak szerves része, ugyanakkor rávilágít arra, hogy bizonyos nemzeti intézkedések a piaci verseny torzulásához vezetnek. A PRO EUROPE szerint, amelynek magyar tagszervezete az ÖKO-Pannon Kht., a jelentés kiváló lehetőséget nyújt az irányelv hatékonyan és kevésbé jól működő rendelkezéseinek felmérésére is.

A 94/62. számú EU direktíva valamint az ezt követő 2004-es illetve 2005-ös átdolgozott változatok jelentős hatással voltak az európai polgárok környezettudatos viselkedésének kialakítására. A direktíva egyik legkiemelkedőbb környezetre gyakorolt hatása az, hogy a szelektív hulladékgyűjtés mindennapi tevékenységgé vált több millió európai háztartásban.

2005-ben már megközelítőleg 20 millió tonna csomagolóanyag került újrahasznosításra a gyártói felelősségvállalás elvén működő, PRO-EUROPE tag koordináló szervezeteken keresztül. (Az ÖKO-Pannon Kht. 2002 óta az Európai Csomagolás Hasznosítást Koordináló Szervezet tagja.) Ezen felül, 2002-ben - amely a legkorábbi évszám a Bizottság jelentésében - 75 különböző, az EU 15 tagállamában előírt hasznosítási elvárásnak sikerült megfelelni. A PRO EUROPE szervezetek összesen 12 tagországban járultak hozzá a direktíva célkitűzéseinek teljesítéséhez.

"A több mint tíz éves csomagolási és csomagolási hulladék gazdálkodási tevékenység során szerzett tapasztalattal a háttérben, időszerű felmérni a direktíva környezetre és a belső piacra gyakorolt pozitív és negatív hatásait annak érdekében, hogy a jövőben is folytatható legyen annak sikeres végrehajtása, valamint a fő irányelvek és intézkedések értelmezése." - mondta Joachim Quoden, a PRO EUROPE ügyvezető igazgatója.

A szabályozás EU belső piacára gyakorolt hatásával összefüggésben a PRO EUROPE vezetését bátorítja az Európai Bizottság azon felismerése, amely szerint a belső piac korlátai és a verseny torzulása azon nemzeti intézkedésekből adódnak, amelyek a csomagolóanyagok újrahasználatát, illetve egy adott csomagolás típust támogatnak, ahogy az megfigyelhető elsősorban, de nem kizárólag az ital szektorban.

Kiindulva Németország, Belgium és Dánia tapasztalataiból, valamint az Európai Bírósághoz érkező megkeresések számából, az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy áttekinti, és esetlegesen felülvizsgálja a csomagolási direktíva 5. és 7. bekezdését, amelyet a PRO EUROPE támogat.

Az Európai Bizottság december 6-án közreadott jelentésében elismerte azt is, hogy az újrahasználható csomagolás, az egyutas csomagolással való összehasonlításban nem nyújt automatikusan jobb környezeti teljesítményt, és az újrahasználat elősegítését célzó nemzeti intézkedések hatással lehetnek az EU belső piacára is. A PRO EUROPE véleménye szerint az intézkedések módosítása, kiegészítése vagy tisztázása révén kell megtalálni az egyensúlyt a gazdasági és környezeti érdekek között.

"Az egyoldalú csomagolási szabályozás belső piacra gyakorolt hatásainak felméréséhez hatékonyabb módszerekre van szükség. A felmérés még a szabályzás elfogadása előtt kívánatos. A környezetvédelem fejlesztése területén a tapasztalat azt mutatja, hogy a nemzeti intézkedések hátterében gyakran a helyi gyártók és költségvetés érdekei állnak, amelyek gyakran ellentétesek a környezetvédelmi szempontokkal." - tette hozzá Joachim Quoden.

A Bizottság azon döntését, miszerint nem módosítják a direktíva begyűjtési és hasznosítási célkitűzéseit, a PRO EUROPE ésszerű, megalapozott következtetésnek tartja. A begyűjtési és hasznosítási célkitűzéseknek 2008 után is érvényben kell maradniuk annak érdekében, hogy minden tagállamnak elegendő ideje legyen a mostani célok eléréséhez.

Amint az EU intézményei vizsgálni kezdik a Bizottság jelentését, a PRO EUROPE felajánlja segítségét a döntéshozóknak a jövőbeli tárgyalásokhoz. (ma.hu)
(logsped)

2007.01.10.
Sereghajtók vagyunk az újrahasznosításban

A hulladékká vált italoskarton-dobozok újrahasznosítását tekintve Magyarország jelentősen elmarad az Európai Unió átlagos teljesítményétől.

Amíg az EU tagállamaiban átlagosan a forgalomba hozott tejes- és gyümölcsleves dobozok 30-40 százalékát gyűjtik vissza és hasznosítják újra, addig Magyarországon ez az arány mindössze 5-7 százalék. Az uniós rangsort Németország vezeti 65 százalékkal.

A visszagyűjtést népszerűsítő Italoskarton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés (IKSZ) korábban közölt adatai szerint 2006-ban ilyen hulladékból várhatóan 500 tonna hasznosítása oldódik meg Magyarországon, szemben a tavalyi 250-300 tonnával. A Tetra Pak szerint a gyűjtés gyorsabb terjedését akadályozza, hogy az emberek nem mindig tudják, melyik színes kukába dobják kiürült dobozaikat.

A szelektíven gyűjtött üres italos dobozok papírjából Németországban és Ausztriában karton készül, a műanyag és az alumínium komponenst pedig cementgyárban hasznosítják, vagy energetikai megfontolásból elégetik. (fn.hu) 2006.12.20.
(logsped)

2006.12.20..
A műanyag hulladékok felhasználása

A műanyagkorszak abból a nagy felfedezéssel indult, hogy a kőolajból előállíthatók olyan hosszú, telítetlen láncú szénhidrogének, amelyekből többféle műanyag készíthető, a felhasználók igénye szerint.

Sajnos, többségük a nyakunkon maradt, mert az újrahasznosítás viszont megoldatlan volt. Veszprémben, a Pannon Egyetem munkatársainak úgy tűnik, sikerül a folyamatot megfordítani: műanyagból gázolajat készíteni, mégpedig gazdaságos technológiával. (hirado.hu)
(logsped)

2006.12.15.
Csak 2009-től lesznek új környezetvédelmi pénzek

A legtöbb vidékfejlesztési forráshoz az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéssel jutottak a hazai piaci szereplők 2004–2006 között, de a nagy érdeklődés miatt 100 milliárdos determináció húzódik át a 20072013-as új uniós költségvetési ciklusra.

Ez az oka annak, hogy az agrártárca 2009-ig várhatóan nem ír ki újabb környezetvédelmi pályázatokat.
(logsped)

2006.12.08
Környezettudatos szokásokra buzdít az ÖKO-Parlament

A környezettudatos állampolgár, azaz az európai lakosság környezettudatos szokásrendszerének kialakítása a fő témája az idén Párizsban, 21 EU tagállam, köztük Magyarország részvételével megrendezésre kerülő III. Nemzetközi PRO EUROPE Kongresszusnak. (MF)
(logsped)

2006. 10. 19
Suli-PET második programja

A THERMO PRESS két évvel ezelőtt elinditotta a Sulipet programot, amely az iskolás gyermekek környezettudatos gondolkodásra illetve életmódra nevelését és család tagjai, környezettudatos magatartásának fejlesztését tűzte ki célul.
Az eddigi sikerek alapján elinditották a Sulipet második programját is.
2006. 05. 16
(logsped)

2006.05.16.
Március a Környezetvédelem Hónapja

Az elődások mellett a minisztérium ügyfélszolgálati standja, március 9-én pedig, az aznapi témához kapcsolódóan egy levegőtisztaság-mérő laborautó várja a látogatókat, kísérő programként grafikai kiállítás, március 9-én és 21-én a francia gyorsvasút makettje tekinthető meg az intézetben. A délelőtti előadások és délutáni filmvetítések ingyenesen látogathatók, a szervezők csupán előzetes bejelentkezést kérnek.

Idén - egy évvel az Üvegházhatású Gázok Kibocsátásának Csökkentésére vonatkozó Kiotói Jegyzőkönyv hatálybalépése után - előadásokat hallgathatunk a klímaváltozással kapcsolatban felmerülő okokról és következményekről, a közlekedés hatásáról a környezetre és természetre. Bemutatásra kerülnek olyan " tiszta " közlekedési formák, amelyek esetlegesen megoldást kínálnak az egyre égetőbb környezeti-gazdasági problémákra. Az érdelődők azzal is megismerkedhetnek, miért építenek autópályákhoz békaalagutakat, milyen egy zajtérkép, illetve hol mekkora zaj vesz körül a lakosságot Magyarországon és milyen közlekedési fejlesztési tervei vannak a magyar fővárosnak.
A 2006. március 2-i hivatalos megnyitót követően sajtótájékoztatót tart Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter és Philippe Zeller francia nagykövet. (KVVM, Greenfo)
(logsped)

2006.03.03.
Az ÁSZ a környezetvédelmi szabályokról

Az Állami Számvevőszék szerint a környezetvédelem megfelelő súllyal szerepel a magyar jogban, de az előírások nem mindig teljesülnek maradéktalanul. (IR)
(logsped)

2006.02.24.
Környezetvédelem: kanadai cégek tervei Magyarországon

Kanadai cégek keresnek környezetvédelmi befektetési lehetőségeket Magyarországon, legfőképpen az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások fejlesztése területén.

Erről beszélt Dorota Blicharz, a kanadai kormány Regional Clean Energy Technologies Office vezetője a kanadai nagykövetségen rendezett konferencián, pénteken Budapesten. A varsói központú, zöldenergia-projektek létrejöttét elősegítő intézmény vezetője közölte: a kanadai cégek nagy technológiai tapasztalattal rendelkeznek az ipari létesítmények és épületek energiatakarékossági fejlesztései, a zöldáram-termelés és az alternatív üzemanyagok területén.
Dorota Blicharz a megújuló energiaforrások közül a biomasszát emelte ki, amelyen belül a fahulladékok és a mezőgazdasági hulladékok energetikai felhasználásában a legerősebbek a kanadai cégek. Az iroda vezetője megemlítette a kis kapacitású szélerőműveket, a hőszivattyúkat és a napelemeket is, mint üzleti lehetőségeket. Blicharz megjegyezte, hogy a kanadai cégek külföldi, így magyarországi fejlesztéseit nemcsak a piac, hanem a kiotói jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségek is sürgetik. Kanada ugyanis 6 százalékos kibocsátás-csökkentést vállalt nemzetközi szinten az üvegház-hatású gázokra vonatkozóan, amelyet csak külföldi projektek bevonásával képes teljesíteni.
Spányik Péter, a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. (ITDH) üzletág-fejlesztési igazgatója szerint ésszerű lenne kanadai környezetvédelmi cégek számára, hogy gyártókapacitásukat Magyarországra telepítsék. Nemcsak a belföldi piac "óriási", hanem Magyarországról lehetne elérni a régióban azokat a fejletlenebb országokat, ahol előbb-utóbb hasonló zöldberuházások válnak szükségessé - fűzte hozzá az igazgató. Spányik szerint önkormányzatonként átlagosan 4-5 környezetvédelmi projektötlet vár arra, hogy megvalósuljon, ám a projektek kidolgozása és a kivitelezés tőkehiány miatt nem halad.
Az Európai Unió 2007-től kezdődő költségvetési időszakában azonban a környezetvédelmi fejlesztésre fordítható pénzek megugranak, amelyek nyomán remélhetően a legtöbb ötletből beruházás válik - tette hozzá az igazgató. (SG) 2006. 02. 20.
(logsped)

2006.02.20.
Magyarország a 33. a zöld világranglistán

A világ államainak a környezetvédelem terén elért sikerei alapján összeállított listán az első Új-Zéland, és Magyarország a 33. helyen áll.

A listát - amelyet az amerikai Yale és a Columbia egyetem egy-egy intézete közösen készített - a davosi Világgazdasági Fórumon mutatták be. A rangsorhoz az értékelési alap az volt, hogy az adott ország milyen eredményesen tevékenykedik az egészségügy, légtisztaság, vízkészletek, természeti erőforrások kihasználása, biológiai sokféleség és a fenntartható energiafogyasztás területén. A maximum 100 pont volt. Magyarország a 33. helyen áll 77,0 ponttal.
Az első helyre Új-Zéland került 88,0 ponttal, majd Svédország (87,8), Finnország (87,0), Csehország (86,0), Nagy-Britannia (85,6), Dánia (84,2), Kanada (84,0), továbbá Malajzia és Írország (83,3) következik. Az Egyesült Államok 78,5 ponttal a 28., az Orosz Államszövetség 77,5 ponttal a 32. helyen áll.
A Magyarországgal szomszédos államok közül Ausztria a 6. 85,2 ponttal, Szlovákia 79,1 ponttal a 25., Ukrajna 71,2 ponttal az 51., Románia 56,9 ponttal a 90., Szlovákia 79,1 ponttal a 25. helyen áll.
Az utolsó tizenöt helyen Pakisztánon és Bangladesen kívül csupa afrikai ország szerepel. Néhány balti és balkáni állam adathiány miatt kimaradt az összesítésből. (FN)
(logsped)

2006.02.06.
A környezetvédelem 2006. évi feladatai

Az ár- és belvízvédelmet, a környezetjavító közlekedésfejlesztést, a Vásárhelyi Terv és a Barátságos Természetvédelem elnevezésű program folytatását emelte ki egyebek mellett Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter az idei évi környezetvédelmi feladatok közül.

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége és a Hungarian Jury for the EU Environmental Awards rendezvényén tartott előadásában a miniszter az idei feladatok között említette, hogy több területen, így például a vízgazdálkodási törvény módosítása, a nemzeti és naturpark törvény, biztosítékadással kapcsolatos jogszabály esetében előkészítő munkát végeznek. Hozzátette: a jogszabályokat olyan módon kívánják előkészíteni, hogy a 2006 derekán megalakuló új Országgyűlés elé a lehető legrövidebb időn belül beterjeszthetők legyenek.
Az ár- és belvízvédelmi intézkedésekről szólva a miniszter elmondta: a preventív védekezési munkák mellett helyi vízkár előrejelzési és riasztási rendszert létesítenek, hogy az özönvízszerű esőzések helyi katasztrófái ne okozzanak óriási károkat. Hangsúlyozta: ezen feladatok mellett tovább kívánják erősíteni a környezettudatosságot a döntéshozatalban. Azon problémák közül, amelyeket nem tudtak megoldani, a miniszter kiemelte a veszélyes hulladékok kezelésének kérdését. Hozzátette: "az egyik fontos kihívás, hogy hogyan tud a gazdaság ennek a típusú, nem legális tevékenységnek még jobban az ellenzője lenni az állammal összefogva".
A tavalyi év eredményeiről szólva a miniszter közölte: a környezetvédelemben a hulladékkezelés területén jelentős eredmények születettek. Hulladékgazdálkodási projektekre 2005-ben mintegy 44 milliárd forintot költöttek. Egyebek mellett a fejlesztéseknek köszönhetően ma már az ország mintegy 4000 pontján több mint 4 millió lakos számára elérhetők a különválogatott szemetet fogadó színes kukák. Persányi Miklós közölte: az ország uniós vállalásának megfelelően a csomagolási hulladékok 50 százaléka már hasznosul.
A rendezvényen elismerő oklevelet adtak át az Európai Unió Környezetvédelmi Díj pályázatán győztes vállalatok képviselői. Menedzsment kategóriában elismerést kapott a GE Hungary Rt. Fénycsőgyára, a Nitrogénművek Rt., a Phoenix Rubber Kft. Termék kategóriában nyert a Geofil Kft. és a GRP Plasticorr Kft. Eljárás kategóriában oklevelet kapott a Bátortrade Kft., a Borsodchem Rt., a Chinoin Rt. és Körte Környezettechnika Rt. A díj pályázatán Magyarország 2002 óta vehet részt a négy kategóriában: környezeti menedzsment, eljárás, termék és nemzetközi együttműködés. (SG)
(logsped)

2006.01.06.