A MÁV Zrt. menedzsmentje által elfogadott Környezetvédelmi Stratégia 2008-2012 között - öt éves időtartamban - határozza meg a MÁV Csoportba tartozó társaságok legfontosabb környezetvédelmi feladatait. A Stratégia célja egyrészről a vasút környezeti hatásainak ("externális" költségeinek) csökkentése, másrészről pedig a vasút nagyobb piaci részesedésének elősegítése, a fenntartható mobilitás hazai feltételeinek kiépítése.
A környezeti hatások kimutatható csökkentése több vasúti szakterület, több tevékenység egyidejű, összehangolt tevékenységének lehet csak eredménye - ezért kulcsfontosságú, hogy a stratégia csoportszintű legyen. A vasúti közlekedés, mint rendszer környezeti hatásaiban változás csak akkor következhet be, ha ehhez a MÁV Csoport valamennyi tagja hozzájárul tevékenységével.
A vasúti közlekedés környezeti előnyei:
- a vasút területfoglalása csak egyharmada a közút, és egynegyede a vízi közlekedés területigényének,
- a baleseti kárérték a vasút esetében mindössze egy-kilencede a közúti balesetekének,
- kedvező fajlagos káros anyag kibocsátás (káros anyagtól függően 10-100-szor kisebb fajlagos kibocsátás a közúthoz képest),
- externális költségek (a közlekedés externális költségeiből mindössze 2% köthető a vasúti közlekedéshez),
- zajterhelés (6,5-szer kevesebb háztartás érintett, mint a közút esetében).
A Stratégiában megfogalmazott célok, akciók két csoportra oszthatók:
Egyrészről a környezet terhelését és az ezzel együtt járó externális költségek - beleértve a közvetlenül már ma is költségként megjelenő tételeket - csökkentését elősegítő feladatokra, másrészről pedig a vasút környezeti előnyeit bemutató, azt erősítő kommunikációs, szervezési és a kiemelten környezetbarát közlekedési módok elterjesztése érdekében foganatosítandó infrastrukturális és műszaki fejlesztésekre.
Legfontosabb célok:
A levegőtisztaság-védelem és az ezzel szorosan összefüggő energiagazdálkodás területén a fűtési rendszerek korszerűsítésével, a vasútvonalak villamosításával, valamint a járműpark fejlesztésével (új járművek beszerzése, meglévő járművek korszerűsítése), mind a fűtési célú, mind pedig a közlekedési (vontatási) célú tüzelőanyag felhasználása, ezáltal pedig károsanyag kibocsátás csökkenése érhető el.
A talaj- és talajvíz szennyezés mérséklése terén a vasúttársaság komoly erőfeszítéseket tesz, amit az Országos Környezeti Kármentesítési program Vasúti Alprogramja keretében hajt végre. A kármentesítések mellett jelentős hangsúlyt helyez a MÁV az újraszennyezés kialakulását megelőző beruházásokra, mint például a vontató járművek üzemanyag kiszolgálását biztosító töltőállomások korszerűsítésére (tartályok duplafalúsítása, szivárgásérzékelő rendszer kiépítése, olajfelfogó tálcák építése, olajfogó berendezések telepítése), a cseppmentes üzemanyag kiszolgáló rendszer kialakítására, a kocsimosó berendezések korszerűsítésére, a csatornahálózat és szennyvízkezelő rendszer korszerűsítésére. A kármentesítési és beruházási munkákat egymással összehangoltan végzik majd el.
A vízminőség-védelem terén a cél a pontos és egységes közmű-nyilvántartási rendszer kialakítása, a szennyvizek élővízbe, talajba történő bevezetésének visszaszorítása, felszámolása. Ennek érdekében a szennyvíz elvezető és kezelő rendszer felülvizsgálatát követően a felesleges szennyvíztisztítókat felszámolja a vasúti társaság, a szükséges berendezéseket korszerűsíti. Ugyanilyen fontos feladat a csatornarendszerek szétválasztása, az ipari, a kommunális és a csapadékvíz külön rendszeren történő elvezetésének kiépítése a MÁV területein.
A vasúti zaj és hatásainak tekintetében elsődleges cél a vasút által keltett zaj csökkentése. Ennek érdekében első körben elkészült a Főváros és agglomerációja stratégiai zajtérképe. A zajtérkép alapján meghatározhatóak azok az objektumok, amelyek a határértéket meghaladóan terhelt zónában találhatóak, ezekhez pedig hozzárendelhető az érintett lakosságszám. Így azonosíthatók a konfliktusos helyzetek és intézkedési terv készíthető a káros hatások mérséklésére. A MÁV idén elkészíti a 60.000 vonat/év forgalmat meghaladó vasútvonalakra az intézkedési tervét, amelyben foglaltakat a határérték túllépés mértékétől függően 5, illetve 10 éven belül végrehajt.
A hulladékgazdálkodási tevékenység fejlesztése érdekében nagy hangsúlyt helyez a vasúttársaság az életciklus elemzésen alapuló anyagok alkalmazására az anyagbeszerzéseknél, itt az a célkitűzés, hogy a keletkező hulladékmennyiség csökkenjen, főként a veszélyes hulladékok arányának csökkentése, a hulladékok újrahasznosításának szélesebb körű kiterjesztése az elkövetkezendő évek feladata. Külön figyelmet szentel a MÁV a vasúti területeken az illegális lerakók felmérésére és felszámolására. Ez a program csak kellő társadalmi felelősségvállalással, a lakosság segítségével oldható meg teljes körűen.
Fentieken túlmenően a MÁV Zrt. célja a Társadalmi Felelősségvállalásával (CSR) kapcsolatos tevékenységének kialakítása és működtetése, valamint a nyilvánosság rendszeres tájékoztatása a MÁV Csoport környezetvédelmi teljesítményéről. Megkezdődött a MÁV Csoport környezetvédelmi tevékenységét támogató információs rendszer (térinformatika, adatbázis) kialakítása, ennek fejlesztése már a rövidtávú tervek között szerepel. Távlati célként a környezettudatos vállalatirányítási rendszer (KIR) fokozatos bevezetését és a vállalatcsoportra történő kiterjesztését tűzte ki célul a MÁV Csoport.
A stratégiában foglalt feladatok végrehajtásához a MÁV saját vállalati forrást is biztosít, amire egyrészt a múltban okozott károk felszámolására céltartalék képzésével, valamint a környezetvédelmi költségek a napi működési költségekbe történő beépítésével van lehetőség. A megelőző intézkedések végrehajtására beruházási forrást, hiteleket és többnyire pályázati úton megszerezhető külső forráslehetőségeket kíván felhasználni a vasúti társaság.
(logsped)
2008.06.30.
Hírlevél kérés