Logisztika
     Spedició, Fuvarozás
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódó területek
     Közlekedés
     Információs társadal.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb



Társasházi törvény 2009

Kapcsolódó oldal:  



A társasházi törvény módosítása 2009-ben

2010 január elsején lépett hatályba a 2009. évi LXXXIX.-es módosított társasházi törvény.

A Sólyom László által visszaküldött tervezethez képest amúgy egyetlen komolyabb módosításra került sor. A kihirdetett jogszabály szerint a nagyobb házak esetében nem kell könyvvizsgálót alkalmazni, elég lesz egy mérlegképes könyvelő is. Ez nem azt jelenti, hogy mérlegképes könyvelővel kell könyveltetni a ház pénzügyeit, hanem azt, hogy a lakókból alakult számvizsgáló bizottság működését segíti majd a szakember - akit 50 albetét vagy 10 milliós forint forgalom felett kötelező lesz alkalmazni.

A 2009-es társasházi törvény módosítások 2010 január elsején lépnek hatályba.

Számvizsgáló bizottság felállításáról a tulajdonosok dönthetnek, 25 lakás felett a társasházi törvény kötelezi a társasházat számvizsgáló-bizottság megválasztására. A tulajdonosok dönthetnek a számvizsgáló-bizottság javadalmazásáról is. Kisebb házak esetén a tulajdonosok jellemzően ingyen vállalják a közös képviselő munkájának ellenőrzését, illetve a kifizetések jóváhagyását.

Minden tulajdonos a saját tulajdoni hányadának megfelelő szavazati joggal rendelkezik. Amennyiben egy lakást egy házaspár megosztva tulajdonol, de csak egyikük tud megjelenni a közgyűlésen, úgy a közgyűlésen jelen lévő tulajdonos csak akkor szavazhat a teljes lakásukra jutó tulajdoni hányaddal, ha írásos meghatalmazással rendelkezik.

A társasházi törvény azt is megengedi, hogy a 6 hónapnál nagyobb díjhátralékkal rendelkező tulajdonostárs is szavazzon a közgyűléseken, azonban az önmagára vonatkozó jelzálogjog bejegyzésének kérdésében nem szavazhat, illetve ezen kérdés határozatképessége során tulajdoni hányadát nem szabad figyelembe venni.

A teljes tulajdoni hányad 10 százaléka indítványozhat egyedi közgyűlést, melynek napirendi pontjai közé felvehetik a közös képviselő leváltását és új közös képviselő megválasztását célzó pontokat. Amennyiben a közös képviselő (vagy az intézőbizottság elnöke)15 napon belül nem hívja össze a kívánt közgyűlést, úgy a tulajdonostársak vagy megbízottjuk összehívhatja azt.

A közgyűlésre minden tulajdonost írásban kell meghívni, legalább 8 nappal a közgyűlés tervezett időpontja előtt, illetve ezzel párhuzamosan a faliújságra is ki kell tűzni a meghívót. A közgyűlés akkor határozatképes, ha az összes tulajdoni hányad legalább fele személyesen vagy meghatalmazott útján jelen van.

Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, úgy 15 napon belül újra meg kell tartani azonos napirendi pontokkal. Amennyiben csak egyes napirendi pontok nem határozatképesek, úgy a határozatképes napirendi pontokat az eredeti közgyűlésen, míg a határozatképteleneket a megismételt közgyűlésen kell megszavazni. A megismételt közgyűlés a megjelent tulajdoni hányadtól függetlenül határozatképes.

Mivel a törvény által szabott "15 napon belül"-t többféle módon is lehet értelmezni, ezért a közös képviselők túlnyomó része egyazon időpontban vagy 1 órával későbbre hívja össze a megismételt közgyűlést, ami jogértelmezési vitákra adhat okot.

Szintén új szabály, hogy a lakó műszaki ok, vagy rendkívüli esemény esetén köteles beengedni a lakásba a közös képviselőt vagy annak meghatalmazottját. (logsped)

További információk:



2010.02.28.