Logisztika
     Spedició, Fuvarozás
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódó területek
     Közlekedés
     Információs társadal.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb



A lakásszövetkezeti és a társasházi törvény 2011-ben módosul

Kapcsolódó oldal:  







A lakásszövetkezeti és a társasházi törvény 2011-ben módosul

Amennyiben a lakásszövetkezetnek költség-hozzájárulással tartozik a tagja, és nem veszi át a fizetési felszólítást, akkor a bíróság ügygondnokot rendel ki; ha végrehajtásig jut az ügy, akkor a végrehajtó is kirendelhet ügygondnokot - egyebek mellett ezt tartalmazza az a lakásszövetkezetekről, valamint a társasházakról szóló törvény módosításáról szóló javaslat.

A javaslat indoklása szerint a jogalkotó célja az, hogy közelítse egymáshoz a társasházi és a lakásszövetkezeti szabályokat. A magyar lakásszövetkezet ugyanis egyedi képződmény, mivel a lakások a tulajdonosaik, míg az egyéb helyiségek a szövetkezet tulajdonában vannak. A társasházaknál viszont az egyéb helyiségek is - tört hányadban - a lakások tulajdonosainak nevén szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban. Más európai országok lakásszövetkezeteiben a lakások is a szövetkezet tulajdonában állnak, így a bentlakók gyakorlatilag bérlők.

Miután vannak több ezer lakásos lakásszövetkezetek is, az alapszabályban rögzített együttélési szabályok módosítása gondot okozott, mivel ahhoz a jelen lévők kétharmadának a szavazatára volt szükség - olvasható az előterjesztésben. A javaslat lehetővé tenné, hogy az alapszabály egyszerű többséggel módosítható, más szabály tartalmává tegye az együttélési előírásokat.

Miután a lakásszövetkezeti közgyűlés határozata sértheti a kisebbség jogos érdekeit, a módosítás megengedi ezek hatályon kívül helyezését - eddig ez hiányzott a törvényből.

A kisebbség a bíróságtól kérheti a hatályon kívül helyezést. A nem lakás céljára szolgáló helyiség használati módjának megváltoztatásához nem kell közgyűlési határozat.

A lakásszövetkezet menedzsmentje azonban megtilthatja a funkció váltást, ha ott szerencsejátékot akarnak űzni, vagy szexuális terméket, segédeszközt árusítani - áll a javaslatban.

A nagy lakásszövetkezetekből jelenleg akkor válhatnak ki épülettömbök, ha a vagyont megosztják, de ez nem terjed ki a költség megosztására. Így a kiválásokat rendszerint hosszas pereskedés követi. A módosítás akkor engedné a kiválást, ha a vagyon mellett a költség-, és hiteltartozást is megosztják a maradók és a kiválók egymás közt.


Az országgyűlés, a 2010. évi CLXXVII. törvénnyel módosított a 2003. évi CXXXIII. törvényt. A módosítás 2010. december 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben és a kihirdetéstől számított 3. napon, 2011. január 2-án lépett hatályba, tehát ezt követően kell alkalmazni. A jelentősebb módosítások röviden összefoglalva:

I. Nem lakás célú külön tulajdonú helyiség használata

A társasház Szmsz nélkül is megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának szabályait, ha az ilyen helyiségben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetőleg szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni.

A közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához a lakhatás nyugalma – így különösen: a zaj- és rezgésvédelem, illetőleg a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése – érdekében az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló, vagy tiltó határozatot is hozhat, amelynek azonban tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát tartalmazó magatartások részletezését és indokolását.

Mindezekhez kapcsolódóan a törvény feljogosítja az önkormányzatot, hogy városképi vagy kereskedelmi szempontok alapján meghatározza a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának, illetőleg ezek megváltoztatásának módját, feltételeit.

II. Jelzálogjog bejegyzése

A korábbi hat hónapnak megfelelő hátralék helyett már a három hónapnak megfelelő hátralék esetén lehetővé teszi az adós ingatlan-tulajdonára történő jelzálogjog bejegyzést és ennek ismétlését. Továbbá, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosításával lehetővé teszi a jelzálogjog bejegyzését az adós személyi azonosító jelének feltüntetése nélkül.

III. Tulajdonos által kezdeményezett közgyűlés összehívása

A közgyűlést, ha a tulajdonostársak annak összehívását kezdeményezik, a törvényben meghatározott határidőn belüli időpontra össze kell hívni, tehát nem elegendő a meghívó határidőn belüli kiküldése. A közgyűlés összehívására vonatkozó 15 és 8 napos határidők 30 és 15 napra módosulnak

IV. Közgyűlési jegyzőkönyv tartalma

A közgyűlésről jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell különösen azt, hogy a megjelent tulajdonostársak nevét, tulajdoni hányadát, továbbá a távol lévő tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét a jegyzőkönyvhöz mellékelt jelenléti ív tartalmazza.

V. Közös költség + szolgáltatási díj hátralék iránti igény érvényesítése

Közös képviselő köteles közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, továbbá a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, külön jogszabályok alapján meghatározott szolgáltatások díját, valamint érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. Ezen igények érvényesítése iránti perben a tárgyalást – ha egyéb intézkedésre nincs szükség – legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz történő érkezésétől számított harmincadik napra kell kitűzni. A kereset más keresettel nem kapcsolható össze, keresetváltoztatásnak és szünetelésnek helye nincs.

VI. Építési hatósági eljárásbeli képviselet

Építésügyi hatósági eljárásban – amennyiben a társasház közössége ügyfélnek minősül – annak képviseletére az (1) bekezdésnek megfelelően a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) jogosult, azonban az új építmény építésére, valamint a meglévő építmény tömegének megváltoztatására jogosító, továbbá a társasház kérelmére hozott építési engedélyt valamennyi tulajdonostársnak kézbesíteni kell.

VII. Számvizsgáló Bizottság kiszervezése

Ha a feladatok ellátása számvizsgáló bizottság vagy a felhatalmazható tulajdonostárs hiánya miatt nem biztosítható, e feladatok ellátásával – a szervezeti-működési szabályzat erről szóló rendelkezése esetén – a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltató vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő (a továbbiakban: regisztrált) személy vagy olyan gazdálkodó szervezet is megbízható, amelynek van ilyen tagja vagy alkalmazottja.

VIII. Gazdasági ellenőrzést segítő személy – 2011. 01- 02-tól nem kötelező

Nem kötelező az gazdasági ellenőrzést segítő személy igénybevétele, ha:
a) az ellenőrzési feladatok ellátása az SZB kiszervezése alapján biztosított,
b) a számvizsgáló bizottság elnöke vagy tagja mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és regisztrált személy, vagy
c) a közös képviselő, az intézőbizottság elnöke vagy tagja mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és regisztrált személy, vagy társasházkezelői vagy ingatlankezelői szakképesítéssel rendelkezik és megfelel az e törvény 52-55. § szerinti feltételeknek.
(MR)

További információk:



2011.06.02.