Módosította a parlament szerdán az államháztartási törvényt, lehetővé téve ezzel, hogy a kormány egy kiemelt közfeladat ellátásáról akkor is dönthessen, ha az ahhoz szükséges előirányzat csak később biztosítható. (MTI)

Az eddig hatályos törvényi szabályozás szerint kötelezettséget vállalni - meghatározott kivételekkel - a rendelkezésre álló szabad előirányzatok mértékéig lehet.

A most megszavazott jogszabály a kivételek egy új körét határozza meg olyan közfeladatok esetében, amelyekhez - költségvetés-technikai szempontból - a döntés időpontjában nem lehet forrást biztosítani.

A kormány ezekben az esetekben döntést hoz a közfeladat ellátásáról, az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről, az államháztartásért felelős nemzetgazdasági miniszter pedig e döntés alapján intézkedik az előirányzat biztosításáról, ami a kormány irányítása alá tartozó bármely fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítást jelent.

A törvényjavaslat indoklásában az előterjesztő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy e körben sem dönthet sem a kormány, sem a nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés költségvetési jogát és a Költségvetési Tanács ezzel összefüggő jogkörét kiüresítő intézkedésről.

A forrásbiztosítás kizárólag a meglévő megtakarítások felhasználásával (átcsoportosításával) történhet, nem pedig a hiányt növelő intézkedésekkel, emellett a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az államháztartásért felelős miniszter is kötve van az első félévre vonatkozó, 40 százalékos mértékű felhasználási korláthoz - írták.

Az előirányzat-átcsoportosításhoz nem szükséges az érintett fejezetet irányító szerv jóváhagyása. A törvénymódosítás ezzel megteremti annak lehetőségét, hogy az előirányzatokat ott használják fel, ahol a tényleges kiadási szükséglet - akár év közbeni új vagy módosított kormányzati intézkedések végrehajtásával összefüggésben - felmerül.

A Miniszterelnökség szerint a mostani módosítással nagyobb mozgástér nyílik a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezeteken belül keletkező megtakarítások kormányzati cél szerinti rugalmas felhasználására.

Kiemelték ugyanakkor, hogy a polgári törvénykönyv alapján a központi költségvetési szervek által vállalt kötelezettség fedezet hiányában is köti az államot, így a módosítás még átmenetileg sem jelent fedezet nélküli kötelezettségvállalásra vonatkozó lehetőséget.

A törvény egyértelművé teszi - mint azt az indoklás tartalmazza -, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználása nem annak terhére történő közvetlen kötelezettségvállalással, hanem előirányzat-átcsoportosítással történik. Ezzel a jogszabály szövege a többéves gyakorlathoz fog igazodni úgy, hogy a felhasználás keretében a kormány ténylegesen előirányzat-átcsoportosításról dönt.

A törvény a kihirdetése utáni napon lép hatályba.

Lázár János egy március eleji sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy az államháztartási törvény tervezett módosítása rendeleti költségvetésre ad-e lehetőséget, azt felelte: nem erről van szó, az előterjesztés arról szól, hogy a havonta felhalmozódó maradványt hogyan használhatja fel a kormány.
(logsped)