Logisztika
     Spedició, Fuvarozás
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódó területek
     Közlekedés
     Információs társadal.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb



Lakásszövetkezet

Kapcsolódó oldal:  







Amennyiben a lakásszövetkezetnek költség-hozzájárulással tartozik a tagja, és nem veszi át a fizetési felszólítást, akkor a bíróság ügygondnokot rendel ki; ha végrehajtásig jut az ügy, akkor a végrehajtó is kirendelhet ügygondnokot - egyebek mellett ezt tartalmazza az a lakásszövetkezetekről, valamint a társasházakról szóló törvény módosításáról szóló javaslat.
  
(MR)
2011.06.02.
Új törvény szabályozza a lakásszövetkezeteket

A hétfőn elfogadott lakásszövetkezetekről szóló törvény csaknem 1 300 lakásszövetkezet és az általa kezelt mintegy háromszázezer lakás működésének feltételeit módosítja.

A jogszabály 2005. január 1-jén lép hatályba, és egyéves türelmi időt hagy az alapszabályok törvény által előírt módosítását.
Lakásszövetkezetek főleg lakótelepi, paneles vagy más iparosított technológiával épült házakban alakultak 1965-től kezdődően, egészen az 1980-as évek közepéig. A szövetkezet mindennapi működését tekintve nem sokban tért el a társasháztól, ám a két lakásegyesülési típus más szabályozás alá esik. A társasházak működéséről már tavaly törvényt alkotott az Országgyűlés, ám a lakásszövetkezetekre most még az 1992-ben elfogadott szövetkezeti törvény vonatkozik.

Lakásokra, garázsokra, üdülőkre és nyugdíjasházakra is vonatkozik az új törvény Hétfőn azonban a képviselők elfogadták a lakásszövetkezeti törvényjavaslatot, amely 2005. január 1-jétől új jogszabályi feltételeket teremt az országban jelenleg működő 1281 lakásszövetkezet, és az általuk kezelt 281 ezer, ma már többségében magántulajdonban lévő lakás számára. A törvény megalkotása azért volt kiemelt fontosságú, mert a lakásszövetkezetek tevékenysége és felépítése eltér a hagyományos, vállalkozói tevékenységet folytató szövetkezetekétől.

A jogszabály a jelenleginél jóval részletesebben határozza meg a lakásszövetkezetek szervezeti, működési, tulajdonjogi és gazdálkodási kereteit, ami - a törvényalkotók szándéka szerint - szélesebb körű jogbiztonságot eredményez. A lakásszövetkezetek mellett a jogszabály ráadásul kiterjed a 16 ezer garázst magában foglaló mintegy kilencven garázsszövetkezetre, az 1 340 üdülőt kezelő 27 üdülőszövetkezetre és a négy nyugdíjasházi szövetkezetre is.

Az eddiginél részletesebb alapszabály kell

A törvény részletesen meghatározza, milyen kérdéseket kell eldönteni a lakásszövetkezet alapszabályában (ezeknek a meglévő szabályozóknak a módosítására a lakásszövetkezetek egyéves türelmi időt kaptak). Az alapszabályban - amelynek létrehozásához az alapító tagok kétharmados többségének szavazata szükséges - határozni kell többek között a tisztségviselők esetleges összeférhetetlenségének megszüntetéséről és annak módjáról, a fenntartási költségek viseléséről és felosztásáról.

A törvény megfogalmazza a közgyűlés működésének jogszabályi kereteit, valamint meghatározza, milyen határozatokat nem lehet megalkotni a - rendszerint az alacsony részvételi arány miatt elmaradó közgyűlést félórán, órán belül követő - megismételt közgyűlésen. Ilyen a lakásszövetkezet egyesülése, szétválása, megszűnése, továbbá az alapszabály által megjelölt más kérdés eldöntése. A jogokról és a kötelezettségekről is szól a törvény

A törvény részletesen szabályozza a lakásszövetkezetek különböző szervezeteinek - közgyűlés, részközgyűlés, igazgatóság, felügyelőbizottság és egyéb tisztségviselők - működését. Újdonság például, hogy januártól a közgyűlés dönthet a lakásszövetkezet tulajdonában lévő épületrészek hasznosításáról.

A törvény a tagsági viszony létrejöttének és megszűnésének szabályozása mellett részletesen meghatározza a tagok jogainak és kötelezettségeinek kereteit. Ez alapján a tag a személyes és vagyoni hozzájárulása alapján részesedik a lakásszövetkezet gazdálkodásának eredményéből, igénybe veheti a lakásszövetkezetnek a tagok részére rendszeresített szolgáltatásait, valamint azt, hogy tájékoztatási és betekintési joga van a vele kapcsolatban keletkezett iratokba.

Féléves tartozás esetén záloggal terhelhetik a lakást

Az új lakásszövetkezeti törvény néhány kérdésben a társasházi törvény rendelkezéseihez hasonló szabályokat is magában foglal. Így kiemelten foglalkozik a költséghátralékkal, az annak megfizetésével kapcsolatos feladatokkal. A törvény lehetővé teszi, hogy az alapszabály felhatalmazása esetén az igazgatóság a lakás tulajdonosának terhére a legalább féléves hátralék megfizetésének biztosítékául jelzálogjogot jegyeztethessen be az ingatlannyilvántartásba. Ezt a jelzálogjogot a tartozás kiegyenlítése után haladéktalanul töröltetni kell.

Új elem, hogy a lakásszövetkezeti tag kérésére az igazgatóság köteles írásban nyilatkozni a költségtartozásról és annak összegéről, ha a tag a tulajdonában álló lakást értékesíteni szeretné. Ez biztonságot jelent a vevőnek és a lakásszövetkezetnek egyaránt. Előbbinek azért, mert így nem kell attól tartania, hogy nemcsak egy új otthont vásárolt magának, hanem többszázezer forintos költséghátralékot is, míg a lakásszövetkezetnek nem kell az eladó és a vevő esetleges vitája miatt elmaradó befizetésektől tartaniuk.

Rugalmasabbak lesznek a működési szabályok

A törvény a lakásszövetkezetek egyesülésére, szétválására és a lakásszövetkezetből való kiválásra az eddigieknél rugalmasabb szabályokat tartalmaz. A kiválásról például - a lakásszövetkezeti tagok összességének mai, egyhangú szavazata helyett - januártól elegendő lesz a kiválni szándékozó önálló épület tagjainak egybehangzó nyilatkozata. Ez jelentősen növeli a lakók autonómiáját és döntési szabadságát - igaz, a kiválás feltétele, hogy az egy társasháztulajdon alapítása miatt történjen meg.

A törvény lehetővé teszi, hogy az alapszabály bejelentési kötelezettséget írjon elő a lakás tulajdonosa számára tulajdonosváltozás vagy akár a bennlakó személyek számának változása, új bérlők beköltözése esetén. Ilyenkor a lakcímet és az ingatlannyilvántartásban nyilvános adatokat kellene bejelentenie a tulajdonosnak. (MA)

2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekről letölthető (doc) formátum

MK száma: 182
Kihirdetés dátuma: 2004.12.02.



2004. 12. 17.