A gazdasági élet változása és az Információs Technológia robbanás szerű fejlődése következtében , politikai-társadalmi korlátozás nélkül egyre több ember számára válik lehetségessé az otthoni, munkahelyi, vagy mobil számítógépen és mobiltelefonon keresztül a naponta bővülő információtömeghez való hozzáférés.

E jelenségek az élet minden területét átalakítják, gyökeresen megváltoztatják az egyén társadalomban elfoglalt helyét, az így kialakuló új társadalmi struktúrát nevezik Információs Társadalomnak.

Az előzőek szerint, a társadalom szerkezetében történő változások elősegítették, hogy Magyarországon is megindulhasson az Információs Társadalom kialakulása.

A változás következtében a különböző területeken az eddiginél dinamikusabb fejlődés várható.

A gazdasági életben:

növekszik, a közvetlen kapcsolatok létre jötte a gazdasági élet szereplői között (virtuális vállalatok, távmunka, elektronikus kereskedelem)


az államigazgatásban:

lehetőség nyílik a kormányzati munka hatékonyságának növelésére, elektronikus önkormányzatok megvalósítására, elektronikus ügyintézés kiterjesztésére, az állampolgárok teljes körű tájékoztatására.

a kultúra és ismeretszerzés területén:

a különböző információforrások (könyvtárak, múzeumok, képtárak, zenetárak, adatbázisok) anyagainak Internet hálózaton való elérhetősége a tanulás, (távoktatás) nagy része már ma is is elérhető.

az emberek mindennapi életében:

saját kommunikációs termináljuk (számítógép, SET TOP BOX, TV, telefon) segítségével napi tevékenységük mind nagyobb részét képesek lesznek otthon elvégezni.

Ezeken a területeken jelentős előre lépést jelent az elektronikus aláírás lehetősége.

Mire jó az e-szignó?

Az internet megteremti rá a lehetőséget, hogy otthon ülve bankszámlát nyissunk, lakcímváltozást jelentsünk be, adóbevallást küldjünk be a hatóságnak, árucikkeket rendeljünk, szerződést kössünk a számítógépünk segítségével. Ehhez azonban egyértelműen azonosítani kell bennünket a világhálón, több okból is. Egyrészt azért, hogy később se mi, se más ne tagadhassa le azt, amit elektronikus dokumentum formájában tettünk, kértünk, vagy ígértünk. Másrészt azért, hogy valaki más ne követhessen el visszaélést a nevünkben. Ugyanakkor viszont azt is garantálni kell, hogy a digitálisan aláírt elektronikus okirataink akár hosszú éveken át változatlanok maradnak, a tudtunk nélkül senki se tudja őket megváltoztatni.

Hogyan működik?

A digitális aláírás egy nyilvános kulcsú titkosító technológiát (Public Key Infrastructure, PKI) alkalmazó kódra épül. Mint minden titkosító rendszer, ez is kulccsal működik, melynek segítségével kódolhatjuk és visszafejthetjük az információt. A különbség csupán az, hogy itt két kulcs van: egy személyes és egy nyilvános. A személyes kulcs felel meg az aláírásnak - ezt nem szabad kiadni a kezünkből -, ezzel kóduljuk a tőlünk kimenő információt. A nyilvános kulcshoz viszont bárki hozzáférhet, és ezzel fejtheti vissza az általunk titkosítva kiküldött dokumentumot, adatokat. (A titkosítás egyúttal azt is garantálja, hogy "útközben", illetve archiválás után a tudtunk nélkül senki sem módosíthatja az elektronikus iratot.)

Ahhoz, hogy az aláírás hitelessége ellenőrizhető legyen, a fogadó félnek rendelkeznie kell az aláíró fél nyilvános kulcsával, és tudnia kell, hogy ki rendelkezik a nyilvános kulcshoz tartozó magánkulccsal. A PKI technológia erre a kettős célra a tanúsítványt használja.

A hitelesítés-szolgáltató egy olyan digitális tanúsítványt állít ki, amely garantálja az aláíró személyét és az elektronikusan aláírt üzenetet, iratot oly módon, hogy összekapcsolja a magánkulcsot birtokló tulajdonos személyét és a nyilvános kulcsát. A megbízható harmadik félként szereplő hitelesítés-szolgáltató a tanúsítványt saját digitális aláírásával hitelesíti. A szolgáltató maga is rendelkezik tanúsítvánnyal, amelyet legtöbbször egy másik hitelesítés-szolgáltató ír alá. Így alakulnak ki hitelesítési láncok vagy hierarchiák.

Gyakorlati szempontból nézve mindez sokkal egyszerűbb. Az elektonikus aláírás megjelenhet például egy chipkártya formájában, amit magunkkal hordunk. Ha a számítógépünkre rácsatlakoztatunk egy kártyaolvasót, akkor ettől fogva szabadon dönthetünk róla, hogy hagyományos módon írunk e-mailt (például a barátainknak), vagy a levél küldése előtt a kártyát a leolvasóba helyezzük, és kiadjuk az utasítást a levelezőprogramunknak, hogy a kártya segítségével írja alá a levelet. Ehhez csupán egy PIN kódot kell megadnunk, mint a bankkártyáknál, és a kiküldött levél máris hivatalos okiratnak számít, amit az önkormányzat, az adóhatóság, vagy bármilyen hivatalos szervezet köteles úgy kezelni, mintha egy személyesen, papíron aláírt dokumentummal lenne dolga.

Világszerte népszerű az ekormányzat

A TNS tanulmánya szerint szinte mindegyik vizsgált országban többen vették igénybe az online kormányzati szolgáltatásokat, mint az előző évben. A legnagyobb növekedést Hollandia, Dánia és Finnország mutatta, Magyarország az utolsó előtti helyen áll.(INDEX)
(logsped)

További információk: