Illetéktörvény módosítás: Változások az ingatlanforgalmazó és ingatlanok pénzügyi lízingjét végző vállalkozások esetén

2009 január 23-án életbe lépő illetéktörvény módosítás jelentős változásokat vezet be az ingatlanforgalmazó és ingatlanok pénzügyi lízingjét végző vállalkozások esetében - hívja fel a figyelmet legfrissebb adózási hírlevelében a PwC

A 10%-os helyett 2%-os illetékfizetési kedvezménnyel eddig csak azok a vállalkozások élhettek, melyek főtevékenységként végezték az ingatlanok forgalmazását vagy pénzügyi lízingjét. Január 23-tól azonban a kedvezményes vagyonszerzési illetékre jogosultak köre jelentősen bővül.

Ezentúl nem a TEÁOR-számok, hanem az előző évi nettó HIPA szerinti árbevétel (kezdő vállalkozások esetében a várható nettó árbevétel) összetétele lesz az irányadó mind az ingatlant értékesítő vállalkozás, mind a lízingcégek esetében. Így bármely vállalkozás is jogosult lehet a kedvezményes, 2%-os illetékmértékre, ha a nettó árbevétel összetételével szemben támasztott követelményeknek megfelel.

A nettó árbevétel megoszlásáról a vagyonszerzőnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy a vállalkozó az illetékkötelezettség keletkezése szerinti adóév hatodik hónapjának 15. napjáig jelezheti ezt a körülményt az állami adóhatóság felé, amely esetben csak a megállapított illeték különbözetének 50%-kal növelt összegét kell megfizetni. Amennyiben az adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, az illeték különbözetének kétszeresét köteles megfizetni. 2009. január 23-a után a feltételek teljesülését a két éves határidő elteltét követően az adóhatóság hivatalból ellenőrizni fogja.

Változatlan maradt a szabályozásban a két éven belüli értékesítés, illetve lízingbeadás feltétele és szankciója. Kiegészült ugyanakkor a szabályozás azzal, hogy a vagyonszerző jogutódlása esetén e határidőt a jogelőd vagyonszerzésétől kell számítani. Új előírás továbbá, hogy az ingatlan lízingszerződések esetében a kedvezmény feltétele, hogy a lízingbeadás tényét a vagyonszerző a tulajdonjog fenntartással történő vétel tényének ingatlan-nyilvántartási feltüntetésével igazolja. Ez jelentős adminisztrációs terhet jelenthet, és a lízingszerződés futamidő előtt történő megszűnése esetén időigényes eljárást vonhat maga után.

2009. január 23 után megkötött zárt végű lízing-finanszírozással vásárolt lakások esetében a lízingbevevők javára tulajdonjog fenntartással történő eladás feljegyzése iránti kérelmet kell bejegyezni a tulajdoni lap III. részére.

A tulajdonos 1/1 arányban természetesen továbbra is a lízingcég marad. A bejegyzéssel kapcsolatos földhivatali eljárás díja 6 ezer forintba kerül.

A törvénymódosítás értelmében a használt lakás lízing és a szabad felhasználású lízing esetében már nem marad titokban a lízingbevevő személye, mivel a neve feltüntetésre kerül a tulajdoni lapon.

Nyílt végű lízing esetén - ide tartozik az új lakás lízing - nem történt változás, ott a lízingbevevő továbbra is anonim marad. (PF)
2009.01.20.