Az okmányirodák 2010 július elsejét követően nem írják át azokat a járműveket, amelyek adás-vételét nem a megfelelő tartalmú, teljes bizonyítóerejű magánokirattal igazolja az új tulajdonos.

A teljes bizonyító erejű magánokirat többféle lehet. Az első az, ha az iratot a magánszemély maga írta - kézzel, és nem géppel - majd aláírta. Miután az adásvételi szerződés kétoldalú jogügylet, így azt elég gépelni, majd a feleknek aláírniuk, de az aláírás tényét - hogy nem más írta alá azt - két tanúnak kell igazolnia az okiraton. Emellett közjegyző hitelesítheti, ügyvéd ellenjegyezheti az okiratokat, ilyenkor nincs szükség tanúra.

A jármű adásvételi szerződések eddig is többnyire két tanúval készültek, de nem volt olyan kötött tartalmuk, mint ez év elejétől. A közúti közlekedés nyilvántartásáról szóló törvény viszont előírja - ez év elejétől - a kötelező tartalmat, a végrehajtásáról szóló kormányrendelet viszont megengedi, hogy július 1-ig elnéző legyen az okmányiroda.

Azt követően sem új forgalmit, sem pedig törzskönyvet nem lehet kiadni (gépjármű-átírást), ha nem megfelelő tartalmú a szerződés

2010. január 1-jétől a 304/2009. (XII.22.) Korm. rendelet határozza meg a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak (a jármű adás-vételi, vagy üzembentartói szerződésnek) a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemeit.

A törvény a szerződés tartalmát úgy határozza meg, hogy tartalmaznia kell az eladó és a vevő személyi adatait, ide értve a lakcímet is, valamint a műszaki adatokat. A végrehajtási rendelet ettől jóval hosszabb, szerepel benne az előbbieken túl a vételár, a forgalmi engedély és a törzskönyv száma, a vevő birtokba kerülésének - a jármű átadásának - időpontja, a szerződés hatálybalépésének napja, továbbá a felek nyilatkozata, amely szerint mindkét fél teljesíti bejelentési kötelezettségét a közlekedési igazgatási hatóságnál a tulajdonjog változás hatálybalépését követő, jogszabályban meghatározott határidőn - 15 napon - belül.

Végül pedig a szerződésben szerelnie kell a felek nyilatkozatának arról, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséhez fűződő joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit. ((KEK KH))

További információk: