Változtak az adótörvények 2009

A parlament december elején megszavazta az egyes adó- és járuléktörvények módosítását

Az illetéktörvény úgy módosult, hogy az örökség 20 millió forintig illetékmentes a közvetlen hozzátartozók - a gyermek, a házastárs és a szülő - esetében. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha ennek értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor a határig más vagyontárgy is illetékmentes lehet. Ezt a szabályt a jövő év első napját követően illetékkiszabásra benyújtott ügyekben, illetve a törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.

A gépjárműadóról szóló törvény vagyoni típusúvá alakítja a cégautó adóját. Mentes lesz ez alól – egyebek mellett - az egyház és a karitatív szervezet alapfeladatának ellátásához szükséges kocsi, a halottszállító, valamint a társadalombiztosítás által finanszírozott házi- és gyermekorvos autója is. Az adó 1600 köbcentiméter hengerűrtartalom alatt 7 ezer, afelett pedig 15 ezer forint évente.

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a foglalkoztató vállalhatja, hogy elkészíti dolgozójának szja-bevallását. A munkavállalónak nem február 15-éig, hanem január 31-éig kell ezt kérnie. Fontos, hogy a munkaadónak nem kötelező elkészítenie a munkavállaló szja-bevallását, de vállalhatja azt.

Aki jogosult az szja-törvény szerint egyszerűsített bevallásra – és nem kérte a munkaadói adóbevallást –, az február 15-éig jelentheti be az APEH-nek, hogy a hatósággal akarja elkészíttetni szja-bevallását. Az adóhivatal ezt akkor is "vállalja", ha ingóság vagy ingatlan eladásából is volt jövedelme a magánszemélynek. A személyi jövedelemadó (szja) törvény fogalmai között módosul a magánszemély összes jövedelmének meghatározása: nem kell beszámítani az ingatlanátruházásból az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, viszont figyelembe kell venni az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapján kapott bevételt.

Az SZJA sávhatárok immár 3 éve nem változnak, így ha valaki béremelést kap és azzal átlépi az évi 1 millió 700 ezer forintos sávhatárt, akkor - mint a fenti példa is mutatja – automatikusan magasabb kulccsal adózik - mutat rá Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője, hozzátéve: ez az egyik leghátrányosabb "nem módosítás" 2009-ben. Az szja-törvény e paragrafusa fenntartja azt a gyakorlatot, hogy a dolgozókat minél alacsonyabb béren vagy bejelentés nélkül foglalkoztassák - ezzel is támogatva a feketegazdaságot.

Igaz, a sávhatár inflációt követő módosítása (1,7 millióról 2 millióra) elmaradt, ám a különadónál mégis megvalósult a "sávhatár" emelése, csak kicsit másképp - ez Angyal József okleveles adószakértő szerint az egyik legjelentősebb adóváltozás 2009-ben. A járulékalap felső határának 19 500 forintról 20 400 forintra emelésével különadót - szemben a 2008-as évi 7 millió 137 ezer határral - csak évi 7 millió 446 ezer forinttól kell fizetniük a magánszemélyeknek. Vagyis a magasabb jövedelműeknek 4 százalékkal kevesebb (külön)adót kell fizetniük a 7,137 és a 7,446 millió forint közötti jövedelemsávban. Ez összesen 12 360 forint megtakarítást jelent 2008-hoz képest. Az alacsonyabb bérből élőknek viszont nem csökken az adójuk.

Nemcsak a különadóra, hanem a járulékokra is igaz, hogy a kisebb keresetűek után többet fizethetnek, mivel a munkavállalói és az egészségbiztosítási járulék alapja 2009-től megegyezik, csakúgy, mint a munkaadói és a társadalombiztosítási alap – figyelmeztet Angyal József. Az intézkedés állítólagos célja, hogy a munkáltatónak, illetve a dolgozónak ne kelljen felesleges számításokat végeznie ahhoz, hogy megtudja, mennyi járulékot kell fizetnie. Csakhogy az is előfordulhat, hogy épp a dupláját kell, mint eddig.

Tavaly a munkavállalói járulék (1,5 százalék) alapja a bruttó munkabér, vagyis minimálbér esetén 69 ezer forint volt. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a dolgozónak, ha a minimálbérnek megfelelő összeget kapta, csak ezután kellett a másfél százalékot fizetnie, abban az esetben is, ha a munkáltatója a dupla járulékalap szerint fizette a járulékot utána. Ez januártól megváltozott: az alkalmazottnak már nem a bruttó (minimál)bére (2009-től 71 500 Ft), hanem annak a duplája (ez az egészségbiztosítási járulék alapja is) után köteles fizetni a másfél százalékot a munkáltató, ezen felül a 3 százalék munkaadói járulékot, ha a minimum járulékalap után fizet. Ez több mint a kétszerese a 2008-as mértéknek.

A minimálbér (bruttó jövedelem) és a dupla járulékalap közötti részre eső munkaadói járulék szintén a munkaadó pénztárcáját fogja terhelni. Bár a kormány nem tervezte a járulékok emelését, a törvénymódosítás mégiscsak járulékalap-kiszélesítésnek tekinthető – szögezte le Angyal József. Extra munkavállalói járulékot is kell fizetnie annak, aki betegszabadságra megy, adóköteles devizaellátmányt vesz fel, vagy munkahelye – a jogszabályban megengedett felett – bármilyen költségét megtéríti. Januártól ugyanis a személyi jellegű kifizetések után is kérik a másfél százalékot.

Új fogalom az szja-törvényben a kiküldetési rendelvény, amelynek a kiküldött adószámát is tartalmaznia kell, és két példányban kell kiállítani. A másodpéldányt a kiküldött magánszemély kapja, akinek ezt öt évig meg kell őriznie.

Az adókedvezmény mértéke évi 3,4 millió forintig egységesen 30 százalék, de összesen csak évi 100 ezer forint adókedvezmény jár. Ebbe beletartozik az új, háztartási adókedvezmény is. A háztartási kedvezménybe a lakásfelújítás mellett beleszámít a gyermekfelügyelet és a háztartási gépek javításának költsége is. A törvény felsorolja, hogy milyen sorrendben lehet igénybe venni az adókedvezményeket. Az élen a lakáscélú hitel áll, míg a végén a családi, illetve az egyéb kedvezmény.

Megszűnik béren kívüli juttatások adómentességének 400 ezer forintos felső határa, ez a többi között az étkezési utalványra és az üdülési csekkre is vonatkozik.

A parlamenti képviselők február 1-jétől 15 százalékos adót fizetnek költségtérítésük után, ugyanez vonatkozik a polgármesterekre és az önkormányzati képviselőkre is.

A helyi adókról szóló törvény megszünteti az üdülők bérlőinek idegenforgalmi adó alóli mentességét. Az indoklás szerint a cégek visszaéltek ezzel, amikor bérelt üdülőkben helyezték el alkalmazottaikat. A jövő évtől csak a tulajdonos és hozzátartozója lesz mentes az idegenforgalmi adó alól.

Az illetéktörvény egyik új szabálya így szól: ha az ingatlan ellenértéke nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát, akkor a vételár és a forgalmi érték fele közötti összeg után ajándékozási illetéket kell fizetni. (Ez függ a rokonsági foktól, de általában magasabb a visszterhes illetéknél.) A másik 50 százalék után a normál ingatlanátruházási illetéket kell megfizetni.

Legfőbb adóváltozások 2009-ben

- nem kell ingatlanadót fizetni
- eltörölték az örökösödési illetéket
- értékalapú helyett fix összegű a cégautóadó
- új szja-adókedvezmény a nyugtaadásnál - maximum 100 ezer forint
- adószám-felfüggesztés: több lehetőség az APEH kezében
- 20 százalékos mulasztási bírság a 250 ezer forint feletti készpénzügyleteknél - megszűnt az adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos határa - egyedi korlátok kultúrautalványra és iskolakezdési támogatásra
- a munkaadó vállalhatja, hogy elkészítse munkavállalója szja-bevallását; ezt január 31-ig kell kérnie az alkalmazottnak
- az adóhatóság akkor is felfüggesztheti az adózó adószámát, ha ismételten kényszerül 60 napos üzletbezárást elrendelni
- megszűnt a 35 százalékos osztalékadó; a módosítás az osztalék adóztatására – feltéve, hogy az osztalékra nem az egyéb jövedelemre irányadó szabályok alkalmazandók – 10 vagy 25 százalékos adómértéket ír elő
- a cég adómentesen juthat a saját külföldön lévő - off-shore - cégétől kapott osztalék és az abból kivont tőke 75 százalékához
- magánszemély az alacsony adókulcsú államból származó "egyéb jövedelmére" kap "amnesztiát"; az ilyen országból kapott kamat, osztalék és értékpapír árfolyamnyereség-adója 10 százalék (DM)
2008.12.29.