2010. november 18-19-én, tizenkettedik alkalommal szervezték meg, immár hagyományosan Szegeden, a Nemzetközi Közlekedési Konferenciát a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában. Ezúttal "A közúti közlekedési szolgáltatások versenyképessége itthon és Európában" volt a konferencia témaköre.

A konferencia a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a kamarában működő Enterprise Europe Network - Szeged, valamint a Dél-alföldi Közlekedésfejlesztési Klaszter szervezésében, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával valósult meg.

Nemesi Pál, a Csongrán Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg a konferenciát, hangsúlyozva, hogy a témakör meghatározásakor az aktuális problémákból indultak ki a szervezők, különös tekintettel arra a tendenciára, hogy az utóbbi években a közúti szolgáltatók fokozatosan veszítik a versenyképességüket.

XII. Nemzetközi Közlekedési Konferencia Szeged 2010 videó





Dr. Dabóczi Kálmán, főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Dr. Vereczkey Zoltán, elnök, Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete; alelnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Szoták Zoltán, közlekedési csoportvezető, Debrecen Megyei Jogú Város
Kalmár Ferenc, városüzemeltetési tanácsnok, Szeged Megyei Jogú Város; országgyűlési képviselő
Sárközi György, társelnök, Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége
Kerékgyártó János, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Karmos Gábor, főtitkár, Magyar Fuvarozók Egyesülete
Dr. Horváth György, elnök, Magyar Taxis Szövetség
Dudás Zoltán, elnök, MKIK Közlekedési Kollégium Taxis Tagozat
Matétzné Németh Ágnes, vezérigazgató helyettes, MÁV-Start Zrt.
Dr. Baráth Tibor, ügyvezető, Qualitas Kft.
Hajdu Vilmos, ügyvezető, Pólus Programiroda Nonprofit Kft.
Paragi József, igazgató-helyettes, Tisza Volán Zrt.; Dél-Alföldi Közlekedésfejlesztési Klaszter Bizottsági tag
Dobrocsi Tamás, közlekedés-fejlesztési igazgató, Közlekedési Fővárosi Tervező Iroda Kft.
Jónás Dénes, projekt-menedzser, INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ





1. Versenyképességi ösztönzők, a magyar közforgalmú közlekedés optimalizálásának lehetőségei

2. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének javaslatai a hazai fuvarozók versenyképességi kérdéseiben

3. A helyi közösségi közlekedés ellátási felelős által megfogalmazott versenyképességi szintjei

4. Szeged város közösségi közlekedésének optimalizálási törekvései

5. A hazai közforgalmú közlekedés versenyképességének növelése a logisztika modern módszereinek alkalmazásával

6. A közforgalmú közlekedés európai szabályozása és annak végrehajtása Magyarországon

7. Az árufuvarozási szolgáltatások európai és magyarországi versenyképességi helyzete

8. A taxi szabályozás európai normái, elvárások a taxi közlekedés magyarországi szabályozásához

9. A taxi közlekedés versenyképességi kritériumai Magyarországon

10. MÁV Start hazai és nemzetközi versenyképessége

11. A Dél-alföldi Közlekedésfejlesztési Klaszter stratégiája

12. Az árufuvarozási klaszterek jövőképe

13. A Dél-alföldi Közlekedésfejlesztési Klaszter eddigi eredményei

14. Az egységes országos közforgalmú közlekedés adatbázis

létrehozása 15. SMART projekt - közlekedési kutatási együttműködési projektekben való részvételhez KKV-k számára





Járművek/foglalkoztatottak száma

Kamionok 68.413/1000.000

Autóbuszok 14.560/30.000

ÖSSZESEN 82.973/130.000

Az árufuvarozó vállalkozások száma 2010.VI.1-én 18.969 (évről-évre ugyan kis mértékben, de tartósan csökken)

Az árufuvarozó járművek/járműszerelvények száma 68.413 (az EU csatlakozás óta relevánsan nem változott)

Enyhe koncentrációs folyamat tapasztalható (valószínűleg a jelenlegi helyzet ezt felgyorsítja), de még mindig a fuvarozók döntő hányada mikro- és kisvállalkozás

Mikroszinten, már a válság előtt megjelentek a problémák!

- A költségek növekedése mellett is egyre nyomottabbak a fuvardíjak
- fizetési határidők kitolódása, kintlévőségek növekedése, fokozatos finanszírozási kényszer
- szigorodó szabályozás, fokozódó ellenőrzések és bírságok, korlátozások, tiltások/

2008 ősz - 2010 tavasz

EU: a belföldi fuvarozási teljesítmény 16%-kal,
a nemzetközi fuvarozási teljesítmény 20%-kal esett vissza!
HU: 7,3%, illetve 6,2% a visszaesés

Ennek következménye:
- árbevétel csökkenés
- fuvardíj csökkenés
- foglalkoztatottság csökkenés
- hitelhez jutás nehéz
- járműcsere leállt
- költségremanencia
- fizetésképtelenség sajnos ebben a szektorban is megjelent.

A 2004-2008 közti fejlődés várhatóan soha nem "tér vissza".

A rosszabbodó helyzet megállítása és a versenyképesség visszanyerése érdekében, szükségesek az intézkedések a következő területeken:

- napidíj és üzemanyag-megtakarítás
- gépjárműadó
- jövedéki adó / kereskedelmi gázolajár/
- Kkt és bírságrendelet
- szakképzési hozzájárulás
- hétvégi forgalomkorlátozás
- adminisztratív egyszerűsítések
- "piacvédelem" a bilaterális kapcsolatokban - lehetséges "kármentések"
- fizetési határidő jogszabályi rögzítése
- útdíjpolitika "befolyásolása"

Az adómentesen adható napidíj mértékét kérjük 25€-ról 40€-ra emelni!

Versenyképességi kérdés - szomszéd országokban magasabb, mint nálunk

Szociális kérdés - a gépjárművezetők alapszükségleteinek a költségei egyre magasabbak

Javaslatok a közúti közlekedési szolgáltató szakmacsoport helyzetének javítására

1. Az üzemanyag-megtakarítás adómentes kifizetési lehetősége

Gépkocsivezetők jövedelme hagyományosan:

- Alapbér + pótlékok (SZJA várhatóan csökken)
- ÜZEMANYAG MEGTAKARÍTÁS
(Ésszerű vezetéssel növelhető, takarékosság!)
- Napidíj

A bérköltséget a vállalkozások nem tudják növelni - szükség van a megtakarítás adómentességére.

2. A "napidíj" korrekciója - szociális kérdés

Az adómentesen adható napidíj mértékét 25 euróról 40 euróra szükséges növelni, tekintettel arra, hogy a gépjárművezetők alapszükségleteinek a költségei egyre magasabbak.

Ez egyben versenyképességi kérdés is, tekintettel arra, hogy a szomszédos országokban ezek a "napidíjak" magasabb, mint nálunk.

3. A kereskedelmi gázolajár alkalmazása és a biodízel jövedéki adó mérséklése

Közösségi szabályozás:

a motorhajtóanyagként felhasznált gázolaj nem kereskedelmi és kereskedelmi felhasználása közötti különbségtétellel. Utóbbi adómértéke az EU-s minimum szintig csökkenthető a 7,5t-nál nagyobb tehergépkocsik és M2/M3 kategóriájú autóbuszok esetében (Spanyolország, Belgium, Olaszország, Szlovénia él a lehetőséggel).

Az előírt EU-minimum 330 EUR/1000 liter, a 2011. évre érvényes hivatalos árfolyamon (273,85 Ft/EUR) számolva január 1-től: 90,37 Ft/l

a jelenlegi jövedéki adó mértékéből kiindulva ez literenként csaknem 7 Ft-os csökkentést tesz lehetővé jövőre.

Nemzetgazdasági kérdés: a költségvetés bevételét növelhetné (tranzit tankolások generálása), ugyanakkor a hazai székhelyű vállalkozások versenyképességét javítaná.

A kereskedelmi gázolajár alkalmazásával párhuzamosan szükséges a biodízel jövedéki adójának jelentős mérséklése.

A várakozásokat jelentős mértékben meghaladó számokat tett közzé harmadik negyedéves gyorsjelentésében a MOL, mely nettó szinten 36%-kal nagyobb profitot ért el mint amire az elemzők számítottak. A felülteljesítés döntő részét a finomítás-kereskedelem divízió okozta, ahol az elemzők egy része jelentős veszteséget, illetve kismértékű nyereséget várt a javuló külső környezet ellenére.

Szlovénia példája:
- havonként megállapított, 2010-ben literenként kb. 0,1 eurónyi jövedéki adó igényelhető vissza a nem készpénzes üzemanyag vásárlások után
- a kérelmező formanyomtatványt a szlovén vámhatósághoz kell benyújtani, ez tartalmazza a cég és a gépjárművek adatain felül a pontos tankolási részleteket km-állásokkal
- mellékelendő a rendszámot is tartalmazó számlák másolata, a forgalmi engedély másolatok, illetve az illetőségigazolás.

4. A vámkezelés szabályainak áttekintése

Cél: a vámteher 25%-a a hazai költségvetésben maradjon!

5. A gépjárműadó mértékének korrekciója

Jelenleg 1380 Ft (megkezdett 100kg-onként)
Légrugós járművekre 1200 Ft
Nagyobb különbségtétel indokolt és lehetséges (az EU jobban preferálja!)
A ki nem használható kapacitások azonos adómértékkel szerepelnek, ez nem méltányos.

Javaslatok:
- légrugós járművekre 1200 Ft helyett 780 Ft;
- A vontatási kapacitással le nem fedett pótkocsikra, félpótkocsikra 50%-os adómérték
6. Az átírási illeték csökkentése

Visszterhes vagyonszerzési illeték
Haszongépjárművek esetén akár negyedmillió forinttal drágítja.

Javaslat:

5000 köbcentiméter felett 18Ft helyett 10Ft/cm3

Hosszabb távon az illeték eltörlését kérjük haszongépjárművek esetében.

Ezek alapvetően nem vagyontárgyak, hanem termelőeszközök!

7. Új haszongépjárművek forgalomba helyezésének egyszerűsítése

A járművek műszaki szemléje felesleges.
Javasoljuk a 0 km-es haszongépjárműveket is bevonni a vizsga nélküli forgalombahelyezés rendszerébe!

8. A megfelelően képzett gépkocsivezetői utánpótlás biztosítása

A gazdaság élénkülése a fuvarpiacét is magával hozza
- gépkocsivezető-hiány újra előállhat!
Évente 5-6000 gépkocsivezető képzésére lenne szükség.
A minőségi képzés drága
- hiánya összességében még drágább (károk, balesetek!)
Javaslat: átcsoportosítás a szakképzési alapból.
Közlekedésbiztonsági, foglalkoztatottsági előnyök!
9. A használatarányos útdíj bevezetése

Szükséges, még ha plusz terhet is fog róni a fuvarozó vállalkozásokra. A tranzitáló külföldiek ma nyomott díjat fizetnek (EU irányelvből fakadóan).

Protekcionista rendszer megvalósítható! Ehhez szükséges alapelvek:
- az EU által engedélyezett ún. nagyfelhasználói kedvezmény alkalmazása az első pillanattól (a nagyfelhasználást a jármű futásteljesítményéhez célszerű kötni, s ezáltal a magyar cégek - üzemmérettől független - relatív versenyelőnye biztosítható);
- a szennyezőanyag-kibocsátási normák szerint differenciált díjak az első pillanattól;
- a befolyó cca. 50-60 Mrd forintos többletbevételből kompenzáció olyan adóknál, amit csak a hazai vállalkozások fizetnek, illetve pályázati források biztosítása;
- a teljes bevétel a közúti infrastruktúra fejlesztésére, karbantartására, felújítására kerüljön visszaforgatásra; - transzparencia;
- csak olyan technológia alkalmazható, mely megfelel az EU interoperabilitási irányelvének; - hatékony ellenőrzési rendszer;
- folyamatos egyeztetés a díjpolitikáról;
- megfelelő idő a vállalkozások felkészítésére.



Debrecen közösségi közlekedésének rövid áttekintése

Forgalomirányítás
A 77db berendezés 101db csomópont és gyalogátkelő forgalmát biztosítja
- 36 db Polgármesteri Hivatal üzemeltetésében
- 41 db Magyar Közút Kht. és a Polgármesteri Hivatal közös üzemeltetésében

Parkolás
Úthálózat

Kerékpáros közlekedés - a debreceni lakosság kerékpározási szokása

Használat gyakorisága
41% sohasem
26% hetente többször
9% havonta néhányszor
24% alkalmanként

Használat célja
12% munkába, iskolába
27% vásárlás, ügyintézés
61% sport, hobby

Debrecen lakosságának közlekedési szokásai

31% személygépjármű - vezető
7% személygépjármű - utas
9% kerékpár
20% gyalog
1% egyéb
32% tömegközlekedés

Az egyes eszközök részesedése a napi utasforgalomban

77% autóbusz
15% villamos
8% trolibusz

Tömegközlekedés
DKV ZRT

A DKV Zrt. főbb tevékenységei

Villamosközlekedés jellemzői
- egy viszonylat
- 10,3 km hosszú pálya
- 21.200 e. elszállított utas/év
- 11 db KCSV6 és 8 db FVV típusú jármű

Trolibusz közlekedés jellemzői
- négy viszonylat
- 12,2 km hosszú felsővezeték hálózat
- 14.700 e. elszállított utas/év
- 5 db Ganz-Solaris T12; 5db Ganz-Solaris T12-D; 11 db Ganz-Skoda Solaris T12-D2; 1db MAZ 103T; 6 db ZIU-9; 4 db IK 280-T típusú jármű

Autóbusz közlekedés jellemzői
- 46 viszonylat
- 75.000 e. elszállított utas/év - 100 db. VOLVO B9L - ALFA CIVIS 12 típusú szóló autóbusz, 40 db. VOLVO B9L - ALFA CIVIS 18 típusú csuklós autóbusz

Mélygarázsok üzemeltetése
4 db mélygarázs, 557 parkolóhely

Fizető várakozóhelyek üzemeltetése
- 4890 db fizető parkolóhely
- 122 db Siemens prizma parkoló automata
- Mobiltelefonos parkolási rendszer

Értékek találkozása
"ZSUZSI" vasúttal a természetbe

Főbb gazdasági adatok (2010. év terv)
6.966 millió Ft éves bevétel ebből
- személyszállítás: 6.047 millió Ft
ebből menetdíjbevétel: 3.630 millió Ft
fogyasztói árkiegészítés: 1.509 millió Ft
pótdíj 60 millió Ft
normatív támogatás
állami 471 millió Ft
önkormányzati 377 millió Ft
- parkolási bevétel: 570 millió Ft
ebből pótdíj 130 millió Ft
700 fő alkalmazotti létszám.

CIVITAS II. információs rendszer

Valósidejű utastájékoztatás a villamos - és trolibusz járműveken, valamint a villamos megállóhelyeken. (2006)
Projekt összege: 160 mFt.
EU támogatás: 36 %

CIVITAS II (2006) forgalomirányítási, utastájékoztatási rendszer kiépítése

GPS helyzetmeghatározásra épülő forgalom irányítási rendszer

Az autóbusz közlekedés korszerűsítése
GPS helyzet meghatározáson alapuló akusztikus és vizuális utastájékoztató rendszer a járműveken

Tömegközlekedési színvonal javítása

Megállók, azok megközelítése, átszállási kapcsolatok:

Megközelíthetőség
- járdák kiépítettsége megfelelő szélességben;
- rágyaloglási útvonalak elválasztása a nagy forgalmú közúttól;
- a burkolat állapota;
- gyalogátkelők megléte és állapota;
- szegélyek, padkák kialakítása;
- közvilágítás.

Megállói kényelem:
- a biztonságos peron-szélesség megléte;
- fedett várakozóhelyek;
- leülési lehetőség a megállókban;
- világítás.

Információközlés:
- a megállóhely adatai;
- menetrendi információk, átszállási kapcsolatok jelzése;
- a nagyobb megállókban várostérképek és hálózati térképek kihelyezése

Egyéb szolgáltatások:
- hulladékgyűjtők;
- a nagy csomópontoknál nyilvános mosdók;
- a kerékpárhálózathoz való csatlakozásoknál kerékpártárolók

Mozgáskorlátozottak, csökkent közlekedési képességűek figyelembe vétele

Jó átszállási lehetőségek biztosítása

Utastájékoztatás
- megállóhelyeken
- közcélú tájékoztatás
- járművön

Járműrekonstrukció: régi, de lecserélésre még nem kerülő autóbuszok hajtásláncának korszerűsítése, illetve átalakítása földgáz-üzeműre

Járműbeszerzés:
- autóbuszok: új beszerzésnél földgázüzemű, a hagyományo hajtásláncúaknál pedig legalább EuroIV-es motor
- közúti villamosvasút, trolibusz: energiahatékony járművek vásárlására
melyek a fékezési energiát visszatáplálják a hálózatba

Megfelelő menetrend és annak betartása

Viszonylatok és átszállások optimalizálása

Párhuzamos és hosszú viszonylatok megszüntetése

Debrecen 2. villamos

- Meglévő 1-es vonal
- Tervezett 2-es vonal
A projekt műszaki tartalma

- A megépítendő villamos vonalának hossza: 7.800 fm
- A villamos felsővezetékek és az energia ellátó rendszer építése
- Egyéb járulékos építések, útépítések, felújítások
- Villamos járművek beszerzése
- Kocsiszín építése

A projekt legfontosabb paraméterei

- A projekttel közvetlenül érintett lakosság száma: 80.000 ember
- A projekttel érintett összlakosság száma: 150.000-200.000 ember
- A beruházás teljes költsége (bruttó) : 17.9 milliárd HUF (18 villamos esetén)
- Projekt megvalósítása: 2010-2012

A projekt fontosabb elemei

- A villamos felsővezetékek és az energia ellátó rendszer építése (két áramátalakító, közel 9.000 m felsővezeték, 250 db felsővezetéktartó oszlop)
- 1-es, 2-es villamos vonal közös szakasz áramellátó hálózatának megerősítése (táp-, és áramvisszavezető kábel hálózat korszerűsítése közel 1.500 m hosszban)
- Peronépítés (31 db)
- Egyéb járulékos építések, útépítések, szükséges közmű felújítások (közel 9.000 m hosszon közműkiváltás, 25.000 m2 útépítés) - Villamos járművek beszerzése (18 db)
- Telephelyi technológia kialakítása, kocsiszín építése

Multimodális Közösségi Közlekedési Logisztikai Központ

50 ezer négyzetméteres multimodális közösségi közlekedési csomópont, 100 ezer négyzetméteres kereskedelmi központ
- helyi autóbusz közlekedés ,
- helyközi autóbusz közlekedés
- villamos közlekedés,
- trolibusz közlekedés,
- MÁV elővárosi közlekedés
300 személygépkocsi-parkoló



A legjobb közlekedési részarány ma Magyarország vidéki városai közül, Szegeden van!

A forgalom megoszlása:

Közösségi közlekedés: 51,6 %
Személygépkocsi: 39.8 %
Egyéb: 8.6 %

Szegedi közösségi közlekedés

- Szegeden a városi közösségi közlekedést két szolgáltató( Tisza Volán Zrt, Szegedi Közlekedési Kft) látja el közszolgáltatási szerződés alapján. Éves teljesítményük megközelíti az évi 10 millió menetrendi kilómétert. Megrendelőjük: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata. Teljesítményük és a feladat végrehajtásának ellenőrzését egy KOORDINÁTOR szerv végzi. (Szegedi Környezetgazdálkodási Kft)
- A szegedi városlakóknak fontos, hogy jó minőségű, hatékony, megfizethető és utas igényeket kielégítő, ugyanakkor a lehető leggazdaságosabb helyi közösségi közlekedés működjön Szegeden.
- Országosan a helyi hálózatok 2 179,4 M utas, 8 048,3M utaskm személyszállítási teljesítményt bonyolítottak le, e teljesítmények közel 60 %-a a Fővárosban valósult meg. A leadott személyszállítási teljesítmények közel 60 %-a autóbuszos közlekedésben valósult meg, míg a forgalom maradék része a helyi kötöttpályás hálózatokon (villamos, metró, HÉV, troli) zajlott le.

A piaci szereplők elvárásai optimális finanszírozás mellett

Menetrendi paraméterek

Hálózat
- Megállóhely sűrűség
- Rágyaloglási távolság
- Csatlakozások
- Átszállási lehetőségek
- Multimodalitás

Jármű állomány jellemzői

- Átlagéletkor
- Összérték (bruttó, nettó)
- Értékcsökkenés
- Férőhely dotáció (zsúfoltság)
- Korszerűségi szint
- Jármű összetétel arány (szóló,csuklós,csatolt)
- Környezetvédelmi jellemzők (elektromos,hidrogén,gáz,hibrid,EU norma)
- Biztonsági követelmények szintje (ABS, ASR, tetőszilárdság, stb.
- Alacsony belépési szint
- Kis zajhatás

Fedélzeti opciók (amit az utas értékel, ha már a járművön van )

- Utas kényelem szintje (ülés kényelem,állóhely távolság, baba és kerekes kocsi tárolási és rögzítési hely stb.) - Klíma, fűtés, szellőztetés
- Szórakoztató elektronika, Wifi, képernyős tájékoztatás stb.

Utas kiszolgálás

- Szolgáltatási, menetrendi információ,
- Elővételi jegy, fedélzeti jegybiztosítás
- Heti,napi,idő jegyek
- Készpénzmentes fizetés,
- E-ticket
- chipkártya
- Mobiltelefonos fizetés



Az EKFS közlekedéspolitikai jellegű célkitűzései a személyközlekedés területén

I. Célunk a közösségi közlekedés arányának megőrzése az EU25 átlaga feletti szinten. Elő kívánjuk segíteni a személyközlekedési munkamegosztás optimalizálását. Az egyéni közlekedés részarányának növekedésével szemben a közösségi közlekedés csökkenő tendenciát mutat.

II. A közösségi közlekedési munkamegosztás kedvező arányának elérése mellett célunk az alágazatok hatékonyságának javítása. Mindezt a komodalitás, az önmagukban hatékonyan működtethető, különböző közlekedési módok szinergiája révén segíthetjük elő.

III. Célunk a növekvő mobilitási igények kielégítése az egyéni és közösségi közlekedés közötti választás szabadsága, valamint a közösségi közlekedési lehetőségek elérhetősége biztosításával. Piacbarát módon a mobilitási esélyegyenlőség biztosítására törekszünk.

IV. A fenntartható mobilitás feltételeit a gazdasági, ökológiai és társadalmi fenntarthatóság figyelembe vételével kívánjuk biztosítani oly módon, hogy az intézkedések a hazai személyközlekedés versenyképességét - fokozódó mobilitási igény mellett - kedvezően befolyásolják.

II. Európai és hazai szabályozási folyamatok

1. 1370/2007/EK rendelet (post report, feladatok)
2. III. vasúti csomag (személyszállítási irányelv és utasjogi irányelv)
3. Autóbuszos utasjogi rendelet (aktuális állapot)
4. Tiszta és energiahatékony közúti járművekről szóló 2009/33 EK irányelv
5. I. vasúti csomag felülvizsgálata, Single European Railway Area

Az 1370/2007/EK rendelettel kapcsolatos feladatok (post report)

Eddigi eredmények a Rendelet hazai végrehajtásával kapcsolatban:
- A Rendelet 2009. december 3-án hatályba lépett
- A helyközi autóbuszos közszolgáltatási szerződések 2009. december 2-ával 2016. december 31-ig meghosszabbításra kerültek
- A Vtv. és az Abtv. módosítása alapján 2009. december 3-tól a meglévő közszolgáltatási szerződések is csak a Rendelettel, illetve az azzal harmonizált hazai jog alapján módosíthatóak

Főbb rendelkezések:
- Közszolgáltatás megrendelése és finanszírozása kizárólag közszolgáltatási szerződés keretében
- A helyközi autóbusz-közlekedésben, illetve a helyi közlekedésben csak pályázati úton ítélhető oda közszolgáltatási szerződés, a vasúti közlekedésben közvetlen odaítélés lehetséges
- A helyi közlekedésben belső szolgáltató kialakítható, ha az önkormányzat meghatározó befolyást gyakorol rá, illetve a tevékenysége a közigazgatási határon belül marad
- A szerződések élettartalma a buszos közlekedésben 8, a vasúti közlekedésben 10, vagy 15 év,
- Finanszírozás kizárólag a nettó pénzügyi hatás elvén

Feladatok:
- A piaci szabályozás felkészítése a szabályozott verseny bevezetésére, a pályáztatás előkészítése
- A hazai piaci szereplők, illetve a magánfuvarozók felkészítése, hogy be tudjanak kapcsolódni a versenybe
(piacépítés)

2. A III. vasúti csomag

Célok:
- Egységes képzési szabályok,
- Nemzetközi vasúti személyszállítás liberalizációja,
- A kabotázs lehetőségének megnyitása

Jogszabályok:
- Mozdonyvezetői irányelv (2007/59/EK irányelv),
- Utasjogi rendelet (1370/2007/EK rendelet),
- Személyszállítási irányelv (2007/58/EK irányelv a 91/440/EGK irányelv, valamint a 2001/14/EGK irányelv módosításáról)

A rendeletek és irányelvek jogharmonizációs feladatai 2009. májusában teljesültek, a rendelkezések 2009. júniusában, illetve 2009. december 3-án hatályba léptek

a) Személyszállítási irányelv
- A nemzetközi személyszállítás liberalizációja 2010. január 1-jétől (2012-től)
- A kabotázs lehetőségének megnyitása
- Tagállami mozgástér: díj kivetése abban az esetben, ha a piaci szolgáltatás veszélyezteti a közszolgáltatási szerződéssel fedett szolgáltatás piaci egyensúlyát

b) Vasúti utasjogi rendelet (1371/2007/EK):
- Utazási információs és helyfoglalási rendszer (TSI)
- Személyek és csomagjaik iránti felelősség (min. 21 e EUR/fő)
- Jegyárak visszatérítése, kártalanítás késés, utazás megszakítása esetén,
- Fogyatékos személyek akadálymentes hozzáférésével, és a (állomási és fedélzeti) segítségnyújtás szabályai
- Panaszkezelés,
- Szolgáltatási szintek

Eljáró független hatóság: az NKH vasúti igazgatási szerv, szigorú szabályok a függetlenségre, pl. függetlennek kell lennie a közszolgáltatások megrendelőjétől
5+5+5 év mentesség igénybevétele az akadálymentes hozzáférés, a segítségnyújtás, az utazási információs és helyfoglalási rendszer területén
A komplex vasúti fizikai akadálymentesítés becsült költségigénye 189 Mrd Ft...

3. Az autóbuszos utasjogi rendelet

Előkészítése már több mint 2 éve folyamatban van, jelenleg a Tanács és a Parlament közötti 2. körös egyeztetés zajlik. A rendelet tervezet tárgyalása áthúzódik a magyar elnökség időszakára.

A szabályozás alapja a vasúti utasjogi rendelet volt, az iparági sajátosságok és egyeztetések módosították. Vitatott kérdések között:
- A hatály:
- Mentesség
- A felelősség kérdése

A közúti személyszállítási infrastruktúra komplex akadálymentesítésének becsült költségigénye 167 Mrd Ft….

Az 1370/2007/EK rendelettel a piaci liberalizáció irányában elindított autóbuszos szektor hogyan fog tudni üzemeltetési és gazdaságossági választ adni a fenti kritériumrendszereknek?

4. A tiszta és energia-hatékony közúti járművekről szóló 2009/33 EK irányelv

"5 cikk (1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy 2010. december 4-től a 3. cikkben említett valamennyi ajánlatkérő szerv, ajánlatkérő és piaci szereplő a közúti járművek beszerzésekor figyelembe vegye a …. bekezdésben foglalt, az üzemeltetéssel járó, a jármű teljes élettartamára megállapított energetikai és környezeti hatásokat, továbbá a (3) bekezdésben foglalt lehetőségek közül legalább egyet alkalmazzon."

- fogyasztás
- CO2 kibocsátás
- NOx , NMHC és részecske kibocsátás.
- A járművek teljes élettartamára megállapított üzemeltetési költségek kiszámítási módszerének meghatározása

A jogharmonizáció folyamatban, a kötelezés mélysége és jogtechnikai megoldása még egyeztetés alatt (kiválasztás és/vagy beszerzések során alkalmazandó).

5. Az I. vasúti csomag felülvizsgálata

Az I. csomag (2001.) eredeti céljai:

- A vasúti piac újraélénkítése a vasúti piacok fokozatos megnyitásával, ennek érdekében
- A hálózati hozzáférési jogok és az interoperabilitás biztosítása
- A szolgáltatás és az infrastruktúra elválasztása
- Az infrastruktúra díjazás egységesítése
Eredmények:

- Továbbra is alacsony szintű a verseny
- Adminisztratív és technológiai hozzáférési korlátok jórészt megmaradtak
- Gyenge hatáskörök a vasúti igazgatási szervnél
- A fejlesztések elmaradása

Az I. vasúti csomag csak részben teljesítette az elvárásokat, ezért felülvizsgálat szükséges annak érdekében, hogy az egységes vasúti piac (Single Rail Area) létrejöhessen.

Beavatkozási területek

- A hálózat-hozzáférési szabályok és gyakorlat pontosítása egységesítése
- A vasúti hatóságok függetlenségének megerősítése, hatáskörük bővítése
- A tagállamok hosszú távú stratégiájának kikényszerítése a vasúti területet érintően (stratégia, hosszútávú szerződések stb.)
- A vasúti piac finanszírozási struktúrájának erősítése
- Infrastruktúra díjazási gyakorlat korszerűsítése (externáliák, zajszinthez között díjazás stb.)

III. Kitekintés?

1. A ("szak")politika és a szakmai tevékenység határai

- Társadalom- és nemzetpolitika
- Hosszú távú gazdaságpolitika
- Hosszú távú fejlesztési stratégiák
- Hosszú távú forrásallokációs célok
- Politikai prioritások

1. Vagyonpolitika és piacszabályozás

- A vagyonstratégia és a vagyonkezelés összefüggései
- Az állami tulajdon és a magántulajdon szerepe
- A magántőke és a szabályozott verseny, kkv fejlesztés, hatékonyság növelés ect.

2. Vagyonkezelés és vállalatirányítás

- Egységes állami vagyonkezelés és a hatékony vállalatirányítás: hol vannak a méretgazdaságosság ésszerű határai
- A közérdek, a magánérdek és a nemzetgazdasági szintű racionalitás összefüggései

4. Mennyi reformot bír el egy szektor?

- 2005. április óta folyamatos reform alatt a közösségi közlekedési szektor
- A szakma helyett a fiskális dominancia
- Túlzott komplexitás
- Sűrű fillér helyett ritka forint célrendszer

Lehetséges és szükséges intézkedések

1. A közösségi közlekedési szektor depolitizálása
2. Szakemberképzés és a közlekedési szabályozó, szakigazgatási és háttérintézmények megerősítése, kiszámítható intézményi és működési feltételek
3. A közösségi közlekedésre hosszútávon fordítható források, valamint a közszolgáltatások minőségi és mennyiségi kritériumának egymással összhangban történő meghatározása (közlekedéspolitika megalkotása),
4. Az állam és az önkormányzatok megrendelői szerepének fenntartása mellett a szubszidiaritás elvének nagyobb mértékű érvényesítése.
5. A közösségi közlekedés szabályozási és finanszírozási rendszerének újra alkotása.
6. A helyközi és helyi autóbuszos szektorban a szabályozott verseny fokozatos bevezetése
7. A vasút tekintetében az állami tulajdonú közlekedési szolgáltatók szerkezeti korszerűsítése, regionális/térségi vasúti szolgáltatások lehetőségének megnyitása
8. A helyi közlekedésben a helyi vállalkozások szerepvállalásának előmozdítása, illetve a Stadtwerk jellegű kommunális szolgáltatók meghonosítása.



Szükség van-e a szabályozásra?
- Indok:
Fogyasztók védelme, kiszolgáltatottsága
Vállalkozások védelme

Melyik területekre vonatkozzon?
- Piacra lépés
- Tevékenység folytatása
- Szolgáltatás díja

A vállalkozók elvárásai:
- A taxis létszám
- A taxiállomások
- Az alkalmazható viteldíjak szabályozása, továbbá:

Valósuljon meg a következetes ellenőrzés, a normasértők kiszorítása a piacról

Versenyegyenlőség kérdése

A piacra lépés feltételei :

- Személyes megbízhatóság
- Szakmai alkalmasság
- Megfelelő egészségi állapot
- Életkor H nincs korlátozva
- 21év felett Bru,D,S,Gen,Lon
- 20 év felett A, D
- 70 év alatt FL,N

Teljesítésének módja:

- Hatósági bizonyítvány (A,Bru,FL.F.D,H, IR,NL, N,E,S,Geneva,London)
- Szakmai vizsga (H) - Jog, könyvelés, közgazdaságtan A,FL,D,NL,N,S
- Más tárgyú (Bru,F,Gen,Lon.)

A piacra lépés feltételei :

- Jó üzleti hírnév és megfelelő pénzügyi teljesítő képesség
H 25000 Ft/férőhely 100 Euró

Szakmai alkalmasság
- Megfelelő egészségi állapot
- Életkor H nincs korl.átozva
- 21év felett Bru,D,S,Gen,Lon
- 20 év felett A, D
- 70 év alatt FL,N

Teljesítésének módja:

- A 7500Euró, D 2250/1250Euró IR 5000 IBP (6500Euró) N 9000Euró S 11000/ 5500Euró
- Nincs pl. E Gen,
- Szakmai vizsga (H)
- Jog, könyvelés, közgazdaságtan A,FL,D,NL,N,S
- Más tárgyú (Bru,F,Gen,Lon)

A piacra lépők száma szabályozott

- Norvégia
- Finnország
- Németország
- Franciaország
- Spanyolország
- London
- Bru

A piacra lépők száma nem szabályozott

- Magyarország
- Ausztria
- Írország
- Hollandia
- Svédország
- Belgium
- Svájc

Fix ár
- Ausztria
- Németország
- Dublin (IR)
- London
- Magyarország: lehetőség

Maximált ár

- Finnország
- Franciaország
- Írország
- Hollandia
- Norvégia
- Bru
- Gen
- Magyarország: lehetőség

Következtetések:

- A szabályozás nemzeti hatáskörben van
- Vannak olyan szabályozási területek, amelyek általánosak. Egészségügyi alkalmasság
Büntetlen előélet
A taximéter kötelező használata de pl. F és Gen pl. tachográf is)

- Szabályozott, de eltérő gyakorlat szerint:
Ár (többnyire maximált)
Szakmai alkalmasság (általában írásbeli vizsga, néhol szóbeli is)

Következtetések II.:

- Szabályozott, de eltérő gyakorlat szerint:
Piacra jutás maradás, (létszám, licensz)
Engedélyek formája, érvényessége
Nincs kialakult gyakorlat:
Taxi gépkocsik mérete, színe stb. (de van rá példa)
Pénzügyi megfelelőség, jó üzleti hírnév

Szabályozást befolyásoló körülmények

- Demográfiai helyzet (lakosságszám)
- Földrajzi környezet
- Gazdaság helyzete ( az ágazati specialitások)

- Politika és közkedéspolitika

Szabályozási szintek:

Jelenleg

- 1988. évi I. Tv. a közúti közlekedésről
- 89/1988. (XII.20.) Mt. Rendelet a közúti közlekedési szolgáltatásokról
- Önkormányzati Rendeletek
- Miniszteri rendeletek

Jövőbeni lehetőségek

- Személyszállítási törvény
- Kormányrendelet a Közúti személyszállítási szolgáltatásokról (nem csak taxi!)

De a szabályozás semmit nem ér:

- következetes ellenőrzés és
- a normasértőkkel szembeni szankciók alkalmazása nélkül

Ki legyen a "gazda"?

- Önkormányzatok
- Gazdasági kamarák (Ez egyszer már bevált)



- 62 Mrd forint alaptőke
- mintegy 7.000 munkavállaló
- A társaság 2853 db vasúti járművel (személykocsival, ill. motorkocsival) rendelkezik,
- ebből MÁV-START Zrt. tulajdonú összesen 801 db

Piac - környezet

Európa:

- Nemzetközi liberalizáció 2010-től, belföldi liberalizáció elhalasztva,
- PSO (közszolgáltatási szerződés), felül/alulfinanszírozás tilalma,

Vegyes üzenetek:
- Liberalizált:Németország, Hollandia,
- Elzárkózás: Ausztria, Franciaország

Magyarország:
- Társadalom/politika
- Latens várakozások a vasúttal kapcsolatban
- Negatív kommunikációs hangolás, kudarc-orientáció
- Fokozódó figyelem a politika részéről

Piac
- Liberalizált személyszállítási piac (kivéve vasút), privatizációs tervek, magán busztársaságok, fapados modell terjed,
- Utaskilométer-teljesítmény részarányunk csökken (most a teljesből 13 %, Európában 6%),
- A legtöbb szolgáltató vállalat megelőzött bennünket hatékonyságban és vállalatszerűségben.
Piaci karakter

Személyszállítás 15 év alatt:

- A személyszállítási teljesítmények növekedtek
- Az egyéni közlekedés (ezen belül is a közúti közlekedés) térnyerése tapasztalható a közösségivel szemben
- közösségi közlekedésben elszállítottak száma csökkenő jellegű, abszolút és relatív számokban egyaránt

Utasfő és -kilométer:

- 1990-ben 208 millió utasfő, tendencia egyelőre csökkenő. 2009-ben 137
millió (Volánok 600 millió felett), Fizető utas 112 millió körül,
35 illió ingyen utazik, jegyártámogatás a fizető utasok 84%-a számára

- 6 milliárd fizető utaskm Szegmensek:

- Főbb szegmensek karakteresen eltérnek: előváros, távolsági és nemzetközi, regionális
- Az utazóközönség többsége előváros (+regionális), diák, fiatal felnőtt
- Kényszerutazás és hivatásforgalom dominál, szabadidő aránya alacsony
- Nemzetközi átlagnak megfelelő kapacitáskihasználás: 34% (országos átlag), BP előváros: 50% feletti ez csúcsidőben nagy zsúfoltságot jelent.

Jövőképünk, céljaink

Vállalati küldetés

- Utasaink és megrendelőink igényeit magas szinten kielégítő, komplex szolgáltatásokat nyújtó, megbízható szolgáltató vasút;
- Vonzó életpálya felkészült és elhívatott munkatársainknak;
- Érték (gazdasági sikeresség szempontjából is) tulajdonosainknak;
- Környezettudatos piacvezetőként a társadalom számára a fenntartható mobilitás motorja.

Jövőkép

A MÁV-START Zrt. az utazó közönség számára közszolgáltatási szerződésben meghatározott, európai színvonalú szolgáltatást nyújtó személyszállítást végző vállalat.

Kezdeményező szerepben, felkészülve a liberalizáció által diktált kihívásokra középtávon is a hazai vasúti személyszállítás első számú szereplője marad.
Célunk, hogy szolgáltatásközpontú, versenyképes vállalattá váljunk, mely biztosítja az utasok elégedettségének javításával a bevétel növekedését.

Stratégiai célkitűzések (megoldandó gondok)

Évek óta az érzékenységi mérések elején:

- Tisztaság (leromlott infrastruktúra)
- Utastájékoztatás (az utas és az informáltság kiemelten kezelendő)
- Pontosság (technikai sérülékenység, forgalomszervezési problémák)
- Állomások leromlott állapota
- Esélyegyenlőségi program hiánya (társadalmi érzékenység)

Mi tegyünk a következő években?
- Tisztaság: infrastruktúra fejlesztés, ellenőrzés erősítése
- Utastájékoztatás: projektfeladat, a MÁV Csoporton belüli kooperációt igényli
- Pontosság: infrastruktúra+forgalom+utastájékoztatás
- Állomásfejlesztési program - elkerülhetetlen benne a START részvétele
- Esélyegyenlőségi program, fejlesztési terv

A MÁV-START Zrt. stratégiájának fő pillérei

Szolgáltatási színvonal növelése:
- utasok elégedettségének javítása,
- személyszállítási piacon részesedésünk megőrzése.

Kiszámítható finanszírozás :
- Alulfinanszírozottság felszámolása
- Támogatások hatékony felhasználása
- Javuló társasági mutatók

Működési hatékonyság javítása :
- Minőségbiztosítás
- Humán fejlesztés
- Szervezeti kompetenciák fejlesztése

Versenyképesség erősítése: marketing stratégia

- Küldetés, jövőkép, stratégiai célok
- Külső környezet
- Helyváltoztatási piac
- Kereslet és szegmentáció
- SWOT, BCG
- Részstratégiák
Termék(fejlesztési) stratégia
Árstratégia
Értékesítési stratégia
Kommunikációs stratégia

Külső környezethez alkalmazkodás

- Társadalom:
népesség csökkenés, elöregedés
diákok száma csökken
+ nő a mobilitás

Új típusú igényekre kell felkészülni

- Technológia
beruházás-igényes fejlesztések

Uniós források hatékony lehívása

- Gazdaság
GDP növekedés alacsony
fogyasztói árak emelkedése
globalizáció - bevásárló turizmus csökken
céges utazások száma nő

Üzleti utazásokra alkalmassá kell tenni a vasutat

Külső környezethez alkalmazkodás
- Természeti környezet környezettudatosság szélsőséges időjárás (klímaberendezés)
Be kell számítani a beruházások megtérülésébe a környezetkímélés hatását
- Politika és jog
EU bővülés - Schengen, gazdasági növekedés
EU közlekedéspolitika
NFM közlekedéspolitika, források, infrastruktúra
NFM: megrendelő és/vagy tulajdonos?
hálózatméret, párhuzamosság, intermodalitás
hatóságilag maximált árak

Helyváltoztatási piac igényeinek kielégítése

- piac földrajzi mérete: Magyarország és 500 km-es környezetében a valamilyen közlekedési eszköz által megvalósuló helyváltoztatások iránti kereslet és kínálat
- tényleges piac: kb. 4,5 - 5,5 M fő (?)
- mobilitás nő

Folyamatos termékfejlesztés a helyváltoztatási igények versenyképes kielégítésére

Helyváltoztatási piachoz alkalmazkodás

- egyéni közlekedés térnyerése
- közösségi közlekedésen belül domináns az autóbusz
- a verseny nem a vasút és az autóbusz, hanem a személygépkocsi és a közösségi közlekedés között zajlik

SWOT analízis

Erősségek
- Biztonságos, kényelmes (WC a vonaton, nagy mozgástér) utazás lehetősége
- Poggyász: az utas közelében, felügyeletével szállítható
- Fejpályaudvarok kedvező belvárosi elhelyezkedése (jó csatlakozási kapcsolatok a BKV járatokkal)
- Munkavégzés/egyéb tevékenység lehetőségének biztosítása utazás közben
- Legkörnyezetkímélőbb utazási forma ülőhelyre vetítve
- Csoportos utazás lehetősége; nagy ülőhelykapacitás: különkocsi
- Kiegészítő szolgáltatások: fekvőhely, hálókocsi, büfékocsi, kerékpárszállítás
- Minőségileg differenciált szolgáltatás a különböző szegmenseknek (gyorsvonat, IC vonat, 1. osztály, 2. osztály)

Gyengeségek
- Elavult, korszerűtlen járműpark (műszaki és ergonómiai szempontból egyaránt)
- A piaci igények lassú követése
- Nem versenyképes menetidő
- Kiszámíthatóság hiánya (probléma esetén az elhárítás órákig tarthat és a késés végiggyűrűzik a hálózaton)
- A vasúti tevékenység specialitása miatti magas állandó költség arány
- Likviditási gondok, forráshiány
- Nem megfelelő minőségű infrastruktúra, sugaras vasúthálózat, kötött pálya
- Korszerűtlen állomási szolgáltatások
- Rossz informatikai támogatottság, adathiány minden területen (VIR, értékesítés, elszámolás)
- Központilag irányított árképzési rendszer
- Nem hatékony értékesítés-ösztönzés és kommunikációs tevékenység
- Nincs korszerű központi értékesítés-támogatás (adatbázis, központi helyfoglalás)
- Alacsonyan képzett humán erőforrás, szolgáltatói szemlélet hiánya
- Nem megfelelő belső kommunikáció, problémák a szakszervezetekkel

Lehetőségek
- Mobilitási igény növekedése
- Közúti közlekedésben a zsúfoltság növekedése, közlekedésbiztonság romlása, az utak felvevőképessége végessé válik egy idő után =>áttérés kötött pályára
- Technológia fejlődése révén az eljutások minősége nő és az értékesítés korszerűbbé válik
- Környezetvédelem fontosságának felértékelődése
- Tulajdonosi szemléletváltás, önállóság növekedése minden területen, piaci/üzleti alapú működés
- Intermodális csomópontok kiépítése

Veszélyek
- Az NFM által meghatározott jegyárak további növelése nagy utasszám csökkenéshez vezet
- A mellékvonalak megszűnésével a potenciális célpiac csökken
- Társadalom elöregedése, fizetőképesség csökkenése
- Más közlekedési módok környezetbarátabb fejlesztése és pozícionálása
- Közúti infrastruktúra további dinamikus fejlesztése (autópályaépítés)
- Gépjárművek számának gyors növekedése (autós társadalom kiszélesedése)
- Vasúti személyszállítás liberalizálása (kabotázs)
- Low cost légitársaságok fokozatos térnyerése a vasúti távolságokon is
- Fokozott árverseny a személyszállítási piacon (nemzetközi viszonylatban újabb autóbuszos szolgáltatók megjelenése)
- A fogyasztók vasútról alkotott negatív véleményének erősödése, sztrájkok
- Elmaradó fejlesztések => piaci pozícióvesztés
- EU hatásokra (liberalizációk, privatizáció) nem megfelelő felkészülés, piaci értékvesztés

Versenyképességet erősítő részstratégiák

- Erősségek kommunikációja:

- EU források, eredményesség javítása
- Jobb belső kommunikáció, érdekérvényesítő képesség
- Stratégiai szövetségek, együttműködések javítása

Kényelem
Hasznos időtöltés lehetősége
Ár (jelenleg elsősorban nemzetközi)
Környezetbarát

Piaci igények folyamatos nyomon követése, döntéshozás felgyorsítása, rugalmas szervezet

- Menetrendalapú infrastruktúra fejlesztés, ütemes menetrend, menetidő csökkentése, szolgáltatás fejlesztése
- Üzletpolitika, hozammenedzsment
- Értékesítési rendszerek fejlesztése, informatikai fejlesztések, járműfejlesztés, beruházás, korszerű, humán erőforrást nem igénylő rendszerek
- Hatékonyabb vállalati és marketing kommunikáció

Részstratégiák - Termék(fejlesztési) stratégia

Elővárosi közlekedés - mobilitás az elővárosban

- mindenkori elérhetőség biztosítása, 30/60 perces alapütem,
- hétvégi kínálatnövelés, a belső zónákban 30 perces követés,
- zónázó, és egyéb gyors eljutást biztosító altermékek rendszerbe állítása,
- elégséges ülőhelykínálat biztosítása minden utasszegmens számára,
- rövidebb eljutási idő, nagyobb mobilitás, járműkomfort.

Távolsági közlekedés: minőség és mobilitás a távolsági és nemzetközi forgalomban:

- átlátható, portfoliótiszta InterCity hálózat 60-120 perces ütem
ritka megállások
csökkenő menetidő

- multifunkcionális gyorsvonati hálózat:
60-120 perces ütem
részben elővárosi és regionális kiszolgálással
megállóhely csökkentéssel menetidő csökkentés
regionális szerep, rá és elhordó funkció esetenként.

- Szükségszerű hibrid rendszer:
infrastrukturális szűk kapacitások esetén a mobilitás biztosítása és a kiemelt célcsoportok együttes kiszolgálása érdekében
60-120 rces ütem
lehetőség szerinti kevés megállás,
- Nemzetközi vonatok teljes körű integrálása, minőség előtérben
- rövidebb eljutási idő, nagyobb mobilitás, járműkomfort, kiegészítő szolgáltatások

Részstratégiák - Termék(fejlesztési) stratégia

Regionális forgalom

kiemelt figyelem a nagyvárosok elővárosi forgalmára, 60 perces alapütem csúcsidei sűrítéssel
egyéb mellékvonalakon 120 perces alapütem, esetenként csúcsidei órás sűrítéssel,

Kör irányú kapcsolatok fejlesztése, budapesti elkerülő viszonylatok, jellemzően regionális, esetenként távolsági mobilitási igények kielégítésére.

Járműkomfort: az utazáshoz alapvetően szükséges szolgáltatások biztosítása:
klimatizáció
zárt rendszerű wc
nemdohányzó rendszer
utascsere
alacsony padlózat a jobb hozzáférhetőség érdekében
családbarát kialakítás
business szakasz
kerékpárszállítás

Kapcsolódó és kiegészítő termékek

Fedélzeti szolgáltatások: étkezési lehetőség, utastájékoztatás, utaskísérő Állomási szolgáltatások

Árpolitika

Ár és fizetési feltételek: menetjegy - szerződéses viszony, előre fizet az utas

- Alapárak
hatósági maximált árak
bonyolult szociálpolitikai kedvezményrendszer
üzletpolitikai kedvezmények szociális és quick win alapon, tarifatermékek
különvonat, különkocsi költségalapú árak
- Felárak
1. osztály,
pót- és helyjegyek
fekvőkocsi, hálókocsi felárak

célcsoport orientált, vonzó, piacképes árképzés
kedvezménykártya,
bérlet típusú ajánlatok, napijegyek, bérletek
kedvezményes ajánlatok,
globáldíjas kedvezmények, hozammenedzsment

Drasztikus átalakulás: elavult, rugalmatlan árrendszerről vonzó, rugalmas rendszerré.

Cél: árbevétel növelés, utas megtartás, új utasok szerzése

Terméktípusok - új mobilitási igényekre

Új célcsoportok és termékek

- turisztikai,
- vallási,
- kulturális,
- sport aktivitások.

Eljutás+komplex programcsomagok kialakítása

Ökoturizmus
Új lehetőségek, együttműködés a zöldekkel

Terméktípusok - kiegészítő termékek

Kapcsolódó és kiegészítő termékek

Differenciált szolgáltatáskínálat - szegmentálás

célcsoport orientált fedélzeti kiegészítő szolgáltatások, catering,
kerékpárszállítás, tárolás, kölcsönzés,
család és gyermekbarát megoldások,
esélyegyenlőség.

Cél: vonzó mobilitási termék kialakítása

Stratégia: termékdifferenciálás és termékfejlesztés

Differenciált szolgáltatáskínálat létrehozása:

Célcsoport orientált és termékenként eltérő kiegészítő szolgáltatások - új szemléletben

üzleti útra:
- business osztály (emelt szintű 1. osztály)
- komfort osztály (jó minőségű 2. osztály)

szabadidős célú utasoknak:
- economy osztály (csak helyváltoztatás)
- kerékpárszállítás (helybiztosítással)
- gyermekkocsi (játszótér a vonaton)
- büfé és étkezőkocsi kínálat átalakítása
Hibridvonat - szegmentációs kísérlet

Differenciált kínálat a fogyasztói szegmenseknek megfelelően

Minőségérzékeny célcsoportok:

Emelt szintű IC 1. osztály - üzleti utasok, vezetők
Emelt szintű IC 2. osztály - üzleti cél alkalmazottak, szabadidős céllal utazó fiatal felnőttek)
Alapszintű 2. osztály

Fizikai környezet fejlesztése

Minden egyéb ami az utazást vonzóvá teszi

- állomási szolgáltatások megújítása
- információs rendszerek kialakítása
- vasúti pályák megújítása
- intermodális csomópontok kialakítása



Klaszterek pozícionálása

- Együttműködés, együttes fellépés az egyéni célkitűzések megtartásával
- A közös előnyök kiaknázása a sikeres együttműködés alapja
- Egymástól tanulás - a legjobb gyakorlatok elsajátítása
- Az innováció erősítése, hatékonyság növelés és a költségek csökkentése

A siker kulcselemei

- Közös fejlesztési stratégia, együttműködésen alapuló megvalósítás
- Versenyképességet növelő célok meghatározása, együttműködés a versenytársak között a közös célokon keresztül
- Az innovációs tudásközpontok létrehozása, a kutatói és üzleti tudás összekapcsolása
- Formális és informális kommunikáció erősítése a hálózati együttműködésen belül

A DAKK küldetése

- Közúti személyszállítási tevékenység gazdaságosabb és hatékonyabb működésének elősegítése a régióban
- Az ágazat versenyképességének fokozása, hatékonyság növelő megoldások felkutatása
- Az innovációs tevékenység serkentése és támogatása, projektgenerálás
- Hálózatépítés és bővítés, az együttműködést segítő kommunikáció kialakítása és működtetése

Általános jellemzői

- Regionális együttműködési szervezeti forma
- Szakmai koordinációs és fejlesztési tudásközpont
- A régió személyszállítási ágazatában érdekelt vállalkozások, szervezetek önkéntes, partneri hálózata
- A klaszter iparági besorolása: logisztika

Alapító és csatlakozott tagok

Nagyvállalatok
Tisza Volán ZRt.
Kunság Volán Zrt.
Bács Volán ZRt
. Körös Volán ZRt.
Szegedi Közlekedési Kft.
KKV-k
3i Kft.
New Line Kft.
Tisza Volán Taxi Kft.
Partiscum busz Kft.
Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft.

Tudományterületek képviselői
DEAK ZRt.
Szegedi Tudományegyetem

Az együttműködés szemléletmódja

- Valós piaci problémák azonosítása és megoldása
- Közlekedési orientációjú kutatás-fejlesztés
- Támogatási források felkutatása és hatékony allokációja
- Felkészítés az EU-s regionális fejlesztési források elnyerésére
- Helyi és regionális partnerségi kapcsolatok erősítése
- Regionális szintű szakmai információs tudásbázis létrehozása
- Közreműködés a regionális közlekedés fejlesztési programok kialakításában

Kihívások és veszélyek

- A tagok megfelelő "megszólítása" és bevonása
- Eltérő méretű és tevékenységi körű társaságok együttműködésének kialakítása (KKV és nagyvállalat, autóbuszos és elektromos üzemű közösségi közlekedés)
- Piaci érdekellentétek és versenyhelyzet a tagok között
- Egymás társasági üzleti információinak megismerése
- Bizonytalan és változó jogi környezet
- EU-s pályázatok és kifizetések szüneteltetése

Megoldás: a partnerség hangsúlyozása, a közös problémák felismerése

Célok

- Támogatási szerződésben előírt feladatok végrehajtása
- Folyamatos bevételi források biztosítása a klaszter részére: pályázatírás és adminisztráció, szolgáltatások szervezése - Tagság bővítése, kapcsolatfelvétel más klaszterekkel
- Közös projektek megvalósítása, K+F tevékenység
- Önálló gazdasági társaság létrehozása
- Akkreditáció (Az "Akkreditált Innovációs Klaszter" cím elnyerésére vonatkozó pályázati felhívás 2010. június 1-jei hatállyal felfüggesztésre került.)
- Újabb pályázati források megszerzése

Kooperációs területek

- Közlekedési regionális menetrendi és tarifa szövetség
- Innovációs tudásgazdasági központ
- Projekt generálás a helyi és a helyközi közösségi közlekedésben
- Üzleti folyamat integráció és hálózati rendszer
- Erőforrás monitoring rendszer
- Benchmarking és best practice adattárak
- Tagok által lehívható szolgáltatások
- Regionális pályázat menedzsment

Klaszterfejlesztési feladatok

- A klaszter arculatának tervezése és kialakítása
- Működési környezet megteremtése: Alapító Okirat, SZMSZ, honlap készítés, közös webes munkafelület
- Pályázat és projekt menedzsment (szerződések, pályázati jelentések, elszámolás)
- Kapcsolattartás, új tagok felkutatása
- Kommunikáció: Nemzetközi Közlekedési Konferencia társrendezése 2009 és 2010-ben, Hibrid autóbusz konferencia rendezése, médiában megjelenések
- Benchmarking tevékenység, legjobb megoldások feltárása

Klaszter projektek

- Közös klaszterstratégia készítése és üzleti tervezés
- A klaszter szervezetfejlesztési javaslatának kidolgozása
- A klaszter minőségirányítási rendszerének tanúsítása (ISO 14001)
- Klaszter adattárház kialakítása (döntéstámogató informatikai hálózat)
- Közös mintaprojekt I: Regionális menetrendre épülő fordaoptimalizálás megvalósításának előkészítése
- Közös mintaprojekt II: Regionális közlekedési társaságok üzemanyag fogyasztás csökkenését eredményező tartalékok
azonosítására, fejlesztési alternatívák kidolgozására
Innováció és projektmenedzsment

- Környezetvédelmi újdonságkutatás: Beszámoló az autóbusz-közlekedés környezettechnológiai, energetikai és klímavédelmi
fejlesztéseinek és újdonságainak irányairól az Európai Unióban és globálisan a DAKK szempontjainak alapulvételével - Közlekedési újdonságkutatás: Vállalatirányítási ERP rendszerek integrációja Transmodel alapú adattárhoz valamint SIRI valós idejű információs rendszerek kialakítása
- Projektmenedzsment a tagok "Forgalomirányítás, utas tájékoztatás és értékesítés fejlesztés a Dél-alföldi Régió Volán társaságainál" tárgyú fejlesztési projektben (DAOP-3.2.1/A-2009)



Helyzetkép - az utas szemszögéből

- A telepített utas tájékoztatás jellemzően nyomtatott formátumú,
- Az elektronikus tájékoztató elemek aránya rendkívül alacsony,
- Az EU színvonalhoz képest nagy a lemaradás
Az elektronikus média használatában (mobil eszközök, internet),
a tájékoztatás színvonalában (aktualizáltságát tekintve),
- Az információ-ellátottság sok esetben nem megfelelő, különösen igaz ez helyismerettel nem rendelkező utasok esetén,
- Ezek a tényezők összességében a szolgáltatás színvonalát rontják, kedvezőtlenül alakítják az utasforgalmat, - Az utas tájékoztatás fejlesztése általában nagy forrásigényű beruházás keretében valósítható meg, amelyek lebonyolítása elhúzódó folyamatokban történik.

Helyzetkép - adatforrások

Jelenlegi információs források:
- Szolgáltatók különálló menetrendjei,
- Az egyes szolgáltatók saját honlapjukon található, különböző felületen lévő, egymással nem összekapcsolt információs rendszerei,
- A szolgáltatókon saját hálózatán belüli útvonal tervezési lehetőség általában elérhető,
- Korlátozottan van lehetőség kombinált utazástervezésre (távolsági közlekedés - helyi közlekedés),
- Szolgáltató független tarifa számítás, és ezek összehasonlítása nem elérhető,
- Utas szemszögéből költség optimalizálás nem elérhető.
- A szolgáltató független országos utazástervezés európai szinten alapvető szolgáltatásnak tekinthető,
- A hiányzó rendszerelem a megbízható frissességű, aktualizált, szolgáltató független adatállomány és a nyílt, szabványos lekérdező felület.

KITÖRÉSI IRÁNY: centralizáció és egységesítés.

A rendszerrel szembeni alapvető elvárások

- A kiépítendő rendszer hatósági, szakmai és kereskedelmi rendszerekkel kétirányú adatkapcsolat mentén legyen képes együttműködni,
- Legyen konform EU és információ-technológiai szabványokkal,
- Legyen elérhető a rendszert működtető résztvevők számára,
- Legyen homogén az ország teljes területén,

- Alkalmazása segítse a közösségi közlekedési rendszerek használatát, bármilyen nemzetiségű utas számára.

TERVEZÉSI IRÁNYELVEK

Adatintegráció
EU szabványos felületek
Többnyelvű információszolgáltatás

A közforgalmú közlekedési rendszer működtetésének támogatása

Stratégiai tervezés
Taktikai tervezés
Utazás előtt
Utazás közben
Controlling

- A rendszer a működés minden fázisban támogassa a közforgalmú közlekedést,
- Általános alkalmazása az egyes fázisokban egységes platformot teremt az információszolgáltatási feladatokra,
- Kulcsfontosságú keretrendszer, feladata a szolgáltatások támogatása és elősegítése.
Stratégiai tervezés

- Tervezési esetek támogatása
új infrastruktúra elemeken megjelenő szolgáltatások,
különleges események, ideiglenes állapotok tervezése.
- Szolgáltatási kínálattervezés és menetrendi egyeztetési platform
szolgáltatás ellátásáért felelős szervezetek (minisztérium, önkormányzatok) megrendelő szervezetek (közlekedésszervezők) szolgáltatók
- Szolgáltató független adattárolás Adatintegráció biztosítja a megfeleltetések konzisztenciáját

Taktikai tervezés

- Részletes menetrendi tervezés
Teljes közlekedési naptár
Időszakonként változó menetidők
- Jármű- és személyzetvezénylés

Szolgáltatási tulajdonságok megjelenhetnek: alacsonypadlós jármű, kerékpárszállító vagon, stb.

Utazás előtti információk

- A menetrend tervezése befejeződött, a menetrend érvényessé válik,
- Utas célú információszolgáltatások (menetrendi tájékoztatás, útvonaltervezés, hely- és/vagy jegyfoglalás, stb.) telepített eszközök (terminálok, asztali számítógépek) web, mobil eszközök
- Adatfelhasználó rendszerek
városi forgalomirányító, forgalom-előrebecslő rendszerek flotta menedzsment rendszerek forgalmi szimulációs rendszerek

Utazás közbeni információk

- Utazás közbeni utas célú információszolgáltatások
telepített eszközök
mobil eszközök
járműfedélzeti eszközök
- Adatfelhasználó rendszerek
járműkövető, flottamenedzsment rendszerek
forgalommérések, forgalomirányítás, forgalom-előrebecslés

Controlling

- Megvalósult szolgáltatás elszámolása
szolgáltatási szerződés teljesítése
szolgáltatásminőség, megbízhatóság
teljesítmény kimutatások, stratégiai tervezés megalapozása

A rendszer elemei

Gyalogos szintű alaptérkép (lépcsők, peronok, aluljárók)

Alaptérkép (közúthálózat, vágányhálózat, megállóhelyek)

Stratégiai szintű szolgáltatási terv: Menetrendi információk
Tarifarendszer tervezés: Jegykiadás, értékesítési információk

Valós idejű információk

Az ORKA projekt röviden

KMOP 1.1.4 konstrukcióban megindult fejlesztés, időtartama 2010. január - 2011. december
Küldetése a közösségi közlekedés fejlesztéséhez való hozzájárulás olyan platform megteremtésével, amely dinamizálja a közösségi közlekedési információszolgáltatást
Élenjáró és szabványos technológiák alkalmazása (TransModel adatmodell, NeTEx, IFOPT, SIRI szabványok)
Folyamatos fejlesztésével a közösségi közlekedési információszolgáltatási potenciált folyamatosan bővítjük

Az orka koncepció gazdasági előnyei

- A szolgáltatások kifejlődése tisztán piaci mechanizmusokon alapszik, az innováció gyakorlatilag korlátlan,
- A mechanizmus közpénz oldalról további tőkebevonást nem igényel, a belépési költség az adatszolgáltatási feladatok megvalósításából áll,
- A közösségi közlekedésben tapasztalható forráshiány nyomása csökken, a közpénzeket más fejlesztésekre (járműpark, hálózatfejlesztés) lehet átcsoportosítani.

Mitől kezd el működni a rendszer?

Összefogott, egységes adatközlési szándék és/vagy szabályozás megjelenése az érintett szereplőket az egységesítés irányába indítja meg.

SMART:

Szolgáltatások KKVk számára a közlekedési kutatási együttműködési projektekben való részvételhez

Háttér

A SMART projekt célja, hogy segítséget nyújtson regionális klasztereknek és kis- és középvállalkozásoknak abban, hogy kapcsolatot építsenek ki nagyvállalatokkal, valamint, hogy közös európai uniós, felszíni közlekedéssel kapcsolatos kutatás-fejlesztési projekteket valósítsanak meg.

A SMART Konzorciumot különböző, a felszíni közlekedésben érdekelt szervezetek hozták létre fel: regionális KKV klaszterek, innovációs ügynökségek, technológia transzfer cégek, regionális klaszterekhez kötődő nagyvállalatok

Specifikus célok

- Európai közlekedési klaszterek összekapcsolása
- EU támogatási rendszerek megismertetése
- Hálózatok és partnerségek kialakulásának elősegítése
- KKVk kutatási lehetőségeinek és szükségleteinek beazonosítása
- KKVk által irányított konzorciumok létrehozása
- Segítségnyújtás KKVk-nak pályázataik elkészítéséhez és benyújtásához
- Transznacionális kutatási projektek megvalósításának elősegítése

Tevékenységek

Hogyan segíti a SMART felszíni közlekedési kutatási projektjének megvalósulását?

- SMART platform szolgáltatások, köztük IT megoldások, kialakítása a pályázat készítésének egyszerűsítésére
- Partnerkeresés
- Kapcsolatok kialakítása
- Információ futó projektekről
- Információ támogatási programokról
- Projekt ötletek kiértékelése
- Tréningek, hálózatépítő (üzletember) találkozók szervezése
- KKVk beazonosítása a közlekedési szektorban, kutatási, tréning, gyakorlati és pénzügyi szükségleteik felmérése
- Kapcsolat nagyvállalatokkal

Előnyök: KKVk számára

- Információszolgáltatás FP7 kutatási programokról a felszíni közlekedés területén
- Kutatási projektötletek ingyenes kiértékelése
- Segítség saját K+F projektek kidolgozásához és nagyvállalatok által irányított projektekben való részvételhez
- SMART honlap szolgáltatásainak igénybevétele
- Kapcsolatépítési lehetőségek a SMART nemzetközi rendezvényein

Előnyök: nagyvállalatok számára

- KKV adatbázishoz való hozzáférés: KKV partnerek bevonása kutatási projektekbe
- Lehetőség KKVk által koordinált innovatív K+F projektekben való részvételre
- KKVk innovációs folyamatainak támogatása a Vállalati Társadalmi Felelősség céljainak eléréséhez
- Részvétel nemzetközi szakmai eseményeken, amelyek keretében lehetőség nyílik projektek bemutatására és szinergiák
kialakítására

Előnyök: klaszterek számára

- Nemzetközi klaszterekkel való kapcsolatépítés
- FP7 projektekben való részvétel
- Projekt szolgáltatások
Nemzetközi klaszter adatbázis, meta-klaszter létrehozása
Információ a közlekedési szektor számára elérhető támogatásokról
Európai, közlekedési K+F pályázati lehetőségek (információ) Klaszter rendezvényeken (aktuális trendek; szektor helyzete, lehetőségei, szükségletei; nemzetközi lehetőségek)

Előnyök: egyetemek és kutatóintézetek számára

- Kapcsolat ipari szereplőkkel K+F projektek megvalósítására
- Lehetőség KKVk által koordinált innovatív K+F projektekben való részvételre
- Részvétel nemzetközi szakmai eseményeken, amelyek keretében lehetőség nyílik projektek bemutatására és szinergiák kialakítására
- Információszolgáltatás (tréning) releváns FP7 kutatási programokról a felszíni közlekedés területén
- Kutatási projektötletek ingyenes kiértékelése

Szolgáltatások

Európai közlekedési klaszterek összekapcsolása
- közös rendezvények
- közös pályázati projektek
- nemzetközi adatbázis kiépítése

EU támogatási rendszerek bemutatása
tréningek
információs napok

Partnerségek kialakítása
adatbázis segítségével
közös pályázati projektötletek kidolgozása

Kutatási kapacitások és szükségletek felmérése
személyes kapcsolatfelvétel
cégaudit (K+F kapacitás és igény)

Nemzetközi konzorciumok létrehozása
KKVk által irányított konzorciumok
hazai és külföldi nagyvállalatok bevonása

Pályázatok elkészítéséhez segítség
általános ismeretek
pályázati ötletek kiértékelése
partnerkeresés, konzorcium összeállítása
pályázati dokumentáció összeállításához
pályázat elkészítéséhez és benyújtásához segítség

Kinek szól a projekt?

Minden felszíni közlekedésben érdekelt klaszternek, KKV-nak, nagyvállalatnak, kutatóközpontnak, egyetemnek, önkormányzatnak aki partnerként részt venne uniós kutatás-fejlesztési projektek megvalósításában
Minden felszíni közlekedéssel kapcsolatos kutatás-fejlesztési ötlettel rendelkező vállalkozásnak, önkormányzatnak, kutatóközpontnak, egyetemnek, aki ötlete megvalósításához nemzetközi forrásokat, együttműködési partnereket, lehetőségeket keres

Minden felszíni közlekedésben érdekelt klaszternek, cégnek, szervezetnek, kutatóközpontnak, önkormányzatnak, egyetemnek, aki szeretne tájékozódni a szektor nemzetközi helyzetével, lehetőségeivel kapcsolatban és potenciálisan érdeklődik nemzetközi együttműködések iránt

Mivel jár a projektben való részvétel?

- Nemzetközi adatbázisba kerülés
- Ingyenes részvétel a hazai rendezvényeken
- Nemzetközi támogatási programok megismerése
- Ingyenes szolgáltatások (pályázati ötlet kiértékelése, pályázati anyag elkészítéséhez és benyújtásához szakmai támogatás, stb.)
- Nemzetközi pályázati projektekben való részvétel lehetősége
- Nemzetközi partnerkapcsolatok kialakításának lehetősége
Több, mint információs platform

- Általános információk: projektismertető, partnerek, előnyök, információs anyagok

Keresési lehetőségek
- KKV adatbázis
- Pályázati lehetőségek (felhívások)
- Támogatott közlekedési projektek

SMART szolgáltatások
- Meta-klaszter (eltérő hátterű, beállítottságú cégek, szervezetek egy közös célprojektben)
- Pályázatkészítés (útmutató)
- Projektkereső (online adatbázis)
- Partnerkereső (online adatbázis)
- FP7 ismeretanyagok

SMART közösség
- Projektek ismertetése (disszemináció)
- Hálózatépítés - Névjegykártya
- Blog
- Elektronikus hírlevél



Dr. Szeri István, a konferencia elnöklője összegezte a kétnapos munka eredményeinek lényegét:

A versenyképesség azért lett a mottója a közlekedési konferenciának, mert az utóbbi években a közúti szolgáltatók veszítik a versenyképességüket Európában - indokolta a témaválasztást Szeri István, az MKIK Logisztikai és Közlekedési Kollégiumának elnöke, a Tisza Volán Zrt. vezérigazgatója.

A hátrány többek között az okozza, hogy nem eléggé tőkeerősek a vállalkozások. Kedvező feltételű fejlesztési forrásokra van szükség.

Hátrányba kerülnek a versenytársakkal szemben a magyar fuvarozók azért is, mert a bérterhek és a közterhek jelenleg magasabbak, mint a szomszédos országokban. Remélhetőleg, 2011 januárjától kedvezőbb lesz a helyzet.

A harmadik tényező az üzemanyag ára és adótartalma. Új rendszer bevezetésével, jövőre a fuvarozók olcsóbban juthatnak hozzá az üzemanyaghoz.

A már megszavazott, úgynevezett kereskedelmi gázolajárral kapcsolatban, ha a kedvező intézkedések hatására a magyar szállítók versenyelőnyhöz jutnak, 2011-től a tőlünk induló export-, valamint az országba érkező importárut, versenyképességüknek köszönhetően már ők fuvarozhatják.

Hatékony, kiszámítható és minőségi, integrált közlekedési szolgáltatásokat kell megvalósítani, létre kell hozni a Nemzeti Közlekedési Holdingot.
Egységes személyszállítási törvényre van szükség. (logsped)