Megjelent a vasúti árufuvarozás részletes szabályairól szóló kormányrendelet, amely egyebek között meghatározza a legrövidebb fuvarozási idő kiszámításának módját. A legújabb Magyar Közlönyben olvasható rendeletben meghatározott számításnak jelentősége van például akkor, ha kötbért kell fizetnie valamilyen okból a vasútnak.
A legrövidebb fuvarozási időt a következőképpen kell kiszámítani: egy nap kezelési idő után 200 kilométeres fuvarozási távolságonként további 1-1 nap a rendelet által előírt fuvarozási határidő. A kezelési idő az áru feladásától annak elindulásáig, illetve a megérkezésétől a kiszolgáltatásáig eltelt idő (a kettőt egybe kell számítani). A fuvarozási határidő a feladást követő napon 0 órakor kezdődik. A fuvarozási határidő túllépésének minden egyes napjára a fuvardíj 10 százalékával megegyező kötbért fizet a vasúti társaság.
A kötbér azonban nem lehet több, mint az áru értéke. Ha az áru elveszik, akkor nem jár kötbér, viszont meg kell fizetni - kártérítés címén - az áru árát. Akkor tekinthető elveszettnek az áru, ha a fuvarozási határidő lejártát követő 30 napon belül sem tudta kiszolgáltatni a vasút. A kártérítés azonos az értékbevallásban megjelölt összeggel, ennek hiányában a szállítói számlában foglalt összeget vagy a piaci, illetve az árutőzsdei árat kell megfizetni.
A fuvarlevelet a feladó állítja ki, ez lehet fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum is. A fuvarlevél tartalmát sokkal részletesebben szabályozza az új rendelet, mint a jelenleg is hatályos 1996-os szabály. Így például meg kell jelölni benne a költségeket viselő felet, valamint a fizetési módot is. Az áru értéke is feltüntethető a fuvarlevélen - ez az értékbevallás.
Az új rendelet külön foglalkozik az intermodális fuvarozással, amikor kamionokat szállít a vasút.
Ha a jármű megsérül, akkor a kártérítés a helyreállítás költségével azonos, de nem lehet több, mint amennyit akkor kellene fizetnie a vasúti társaságnak, ha elveszne a jármű. A fuvardíjat - fő szabály szerint - a feladó fizeti meg.
A feladó azonban rendelkezhet úgy, hogy a címzett vagy valaki más fizet, de ha az nem tesz eleget e kötelezettségének, akkor a feladónak kell helytállnia. A vasúti társaság vállalhatja az utánvéttel történő szállítást is, ilyenkor a címzettől átveszi az áru ellenértékét, amit kifizet a feladónak.
Az olyan áruk esetében, amelyek a fuvarozás során vesztenek a tömegükből, egy limit után felel a vasúti társaság. Folyékony anyagoknál 2 százalék, szilárdaknál 1 százalék tömegveszteség felett kell helytállnia a fuvarozónak. A vasúti árufuvarozás részletes szabályairól hozott rendelet alapján a vasúttársaságoknak február 23-tól kezdődően úgy kell elkészíteniük az üzletszabályzatukat, hogy június 1-jétől már az alapján vállalhassák a fuvarozást.
(MNO)
Hírlevél kérés