Átadták a szegedi ELI legújabb és legfontosabb lézerrendszerét. A litvánok segítségével beüzemelt 1,5 milliárd forintos berendezéssel változatos fizikai, kémiai, orvosbiológiai és ipari alkalmazások tanulmányozására nyílik lehetőség.

A ELI-HU Nonprofit Kft. és litván partnere közötti együttműködésnek köszönhetően szerdán Szegeden hivatalosan is elkezdte működését a SYLOS 2A lézerrendszer az ELI-ALPS lézeres kutatóintézetben. A másodpercenként ezer, igen rövid felvillanásra képes berendezés az intézet egyik fő lézerforrása, ez az ELI-ben átadott harmadik fényforrás, amelyet rövidesen egy újabb rendszer követ majd.


Fotó: Török János
Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára kiemelte, a szegedi lézeres kutatóintézetben két nemzeti projekt is indul, az egyik a daganatos betegségek korai szűrésével, a másik – amely az új lézert használja – az atomenergia hosszú távú környezeti hatásainak csökkentésével foglalkozik.

Varjú Katalin, az ELI tudományos igazgatója elmondta, a technológia csúcsát jelentő lézerrendszer új tudományterületek felé nyithat utat. Ő is kiemelte, hogy ezzel a berendezéssel végzik majd a használt nukleáris fűtőelemek radioaktív sugárzásának lézeres csökkentésére irányuló kutatást.

– Megtiszteltetés számomra, hogy részese lehetek az új lézerrendszer ünnepélyes indításának, meggyőződésem, hogy az itt zajló kísérletek számtalan kutatási területen áttörést hozhatnak majd – fogalmazott a Nobel-díjas Gérard Mourou, majd a konferenciateremből távirányítással működésbe hozta az intézet legújabb lézerberendezését.

Az ELI a világ első civil, több telephelyű lézeres kutatóintézete, Magyarország, Csehország és Románia azonos időben, egyeztetett kutatási stratégiával hozta létre. Az ultranagy intenzitású fényt igénylő kísérleti kutatásokat és a lézerrel keltett röntgensugárzást elsősorban Prága mellett lehet vizsgálni, míg a fotoindukált nukleáris kutatásokat a bukaresti ELI-ben lehet majd elvégezni.
(logsped)