Augusztus 1-étől hatályba lépnek az új EKÁER-szabályok, amelyeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési tapasztalatai, valamint a tisztességes piaci szereplők jelzése alapján hozott az Országgyűlés. (Pr7)

Több ponton is módosított az Országgyűlés az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) szabályain. A cél az, hogy minden adóelkerülő és adócsaló fennakadjon a rostán. A legfontosabb változások.

Ekkor is kell EKÁER szám

A tisztességtelen módon előnyre szert tevő vállalkozások kiszűrése miatt július 1-jétől EKÁER szám kell akkor is, ha a gépjármű össztömege az áruval történő túlpakolás következtében haladja meg a 3,5 tonnát. Jelenleg a túlpakolt, nem útdíjköteles gépjárművekkel igyekeznek ugyanis kijátszani a rendszert, hiszen nem kockázatos termék szállításakor nem kell EKÁER szám.

Feltört hatósági zárak

A pénzügyőrök és a revizorok többször szembesültek azzal, hogy a felrakott hatósági zárat menet közben feltörték, és átpakolták az árut. Sokszor ezzel menekítették ki a teljes szállítmányt illegálisan a végrehajtás alól. Ám augusztus 1-jétől közvetlenül a fuvarozó felelős a hatósági zár sértetlenségét. A módosítás szerint egészen addig biztosítani kell a hatósági zárat, amíg azt a NAV le nem veszi. Természetesen, ha baleset vagy egyéb elháríthatatlan ok miatt sérült meg akár az áru vagy a hatósági zár, akkor haladéktalanul értesíteni kell az adóhivatalt.



Ennyi bírságot róhatnak ki

Ha a fuvarozó nem tesz eleget a fenti kötelezettségének, és a hatósági zár nem a tevékenységi körén kívüli elháríthatatlan ok miatt sérül meg, úgy magánszemély esetén legalább 200 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint, nem magánszemély fuvarozó esetén pedig legalább 500 ezer forint, legfeljebb egymillió forint mulasztási bírság kiszabására jogosult a NAV. A megadott intervallumon belül a NAV mérlegelési jogkörébe tartozik a pontos bírság összeg megállapítása, azonban különösen szigorú az intézkedés abban a tekintetben, hogy kötelező minimális bírságot fogalmaz meg. Így tehát ha a fuvarozó vétkessége vagy szándékossága a hatósági zár sérülésében kimutatható, úgy legalább 200 ezer forint vagy 500 ezer forint adóbírság megállapítása "kötelező" a NAV számára.

Tisztázatlan azonban az, hogy mit ért a jogszabály magánszemély fuvarozó alatt - jegyzi meg Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Szerinte ez egyfelől jelenthet egy adószámos magánszemélyt vagy egyéni vállalkozót, aki nem gazdasági társaságon keresztül végzi a fuvarozási tevékenységet, de jelentheti akár a magánszemély sofőrt, aki a fuvarozó vállalkozás alkalmazottjaként teljesíti a fuvart. Az első eset ritkán fordul elő, a második esetben pedig túlzottnak tűnik a bírság mértéke az érintett magánszemélyek jellemző jövedelmi helyzetéhez mérten. A törvény indokolása sem ad magyarázatot a bizonytalanságra, így a gyakorlat és az esetleges később kiadott iránymutatások fognak eligazításul szolgálni.

A valósnál nagyobb mennyiségű áru regisztrálása

Az ellenőrzési tapasztalatok alapján gyakran történhetett meg a körhinta csalások tipikusnak mondható eleme, amikor nem létező árukat papíron utaztattak meg, miközben a kamionok üresen vagy félig rakottan gyűrték a kilométereket. Ennek visszaszorítása érdekében a valósnál nagyobb mennyiségű áru EKÁER rendszerben történő regisztrálása esetén az adóhatóság a ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. A bírság mértéke az adóhatóság mérlegelésén múlik és nincs alsó határ. Így tehát a kisebb eltérések (a rendelet szerinti legfeljebb 10% mértékig) továbbra sem jelentenek bírság kockázatot.

Túlpakolt kisteherautó is kötelezett

Az EKÁER-be történő bejelentéssel sokan fordítva éltek vissza: lényegesen nagyobb értéket jelentettek le, mint amit ténylegesen szállítottak, és ez igazolta volna a magasabb összegű áfa-visszaigénylésüket. Például a vevő csak tízmillió forint értékű árut rendel, ám az EKÁER-ben az százmillió forintot jelent le. Az áfa-bevallásban a százmillió forintos értéket veszi alapul a levonandó adó soron. Sőt, korábban a gépjármű forgalmijában szereplő megengedett össztömeg legfeljebb 3,5 tonna volt, akkor abban az esetben is mentesült az EKÁER kötelezettség alól a fuvar, ha a valós súly a túlrakodás következtében a 3,5 tonnát akár jelentős mértékben meghaladta. Mindennek augusztus 1-jétől véget vet az új szabályozás: a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki a NAV.

Több közúti súlymérőt állítottak fel

A közúti kamerák mellett az országban több ponton is működik közúti súlymérő, ezek segítségével pedig a pénzügyőrök könnyen kiszűrik, ha a kereskedelem valamely szereplője "tévesen" adta meg a rakomány súlyát.

Jármű visszatartása

NAV a hatósági zár megsértése miatt kiszabott bírságának megfizetéséig a fuvareszközt külön határozat kiadása nélkül is visszatarthatja. A visszatartás alól azonban vannak kivételek.

- A jármű nem tartható vissza, ha a kötelezett belföldi székhelyű (lakóhelyű), adószámmal (adóazonosító jellel) rendelkező fuvarozó,
- vagy pénzügyi intézmény kezességet vagy garanciát vállal, vagy egy belföldi gazdálkodó a kötelezettől a bírságfizetést átvállalja.

Külföldi fuvarozó tehát hátrányosabb helyzetbe kerül a belföldiekhez képest, mivel csak abban az esetben mentesülhet a fuvareszközének visszatartása alól, ha pénzügyi intézmény kezességet vállal, vagy átvállalják tőle a bírságfizetést. Sőt, esetében a tulajdonában vagy használatában lévő más fuvareszközt is vissza lehet tartani, ha a hatósági zár levételét szándékosan megakadályozza.

Fókuszban a gyűjtőfuvarozás

Kertész Gábor adómenedszer szerint a szabály jelenlegi formájában kockázatot jelent még a jogkövető adózóknak is, ugyanis árujukat visszatarthatják, ha a külföldi fuvarozó más eszközével kapcsolatosan hatósági zárprobléma adódik, vagy küldeményüket gyűjtőfuvarozás keretében - más adózó helytelenül jelentett árujával együtt - szállítják.
(logsped)