Logisztika
     Spedició, Fuvarozás
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódó területek
     Közlekedés
     Információs társadal.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb

Kapcsolódó oldal:  



Tovább nőtt a foglalkoztatottak száma

A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt a június-augusztusi időszakban. (MTI)

A 134 ezres foglalkoztatotti létszámnövekedés 3,2 százalékos ütemnek felel meg. A növekedésből 60 ezren találtak helyet az elsődleges munkaerőpiacon, ami 1,5 százalékos növekedésnek felel meg, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 61 ezerrel, 36,9 százalékkal emelkedett és 12,9 százalékkal 113 ezerre nőtt a KSH jelentése szerint azok száma, akik külföldi telephelyen dolgoznak.

A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak 81,2 százalékos foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál, az idősebbek, 55-64 évesek 46,1 százaléka állt munkában, ami 4,1 százalékponttal nagyobb arány az egy évvel korábbinál.

A 15-64 évesek körében a foglalkoztatási ráta 0,4 százalékponttal javult az egy hónappal korábbi adathoz képest, a 64,5 százalékos adat 2,5 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.

A gazdaságilag aktív népesség lélekszáma 89 ezerrel emelkedett egy év alatt és a 15-64 évesek aktivitási aránya 69,2 százalékosra nőtt, 1,9 százalékponttal magasabbra az egy évvel korábbinál.

A férfiak 75 ezerrel többen álltak munkában, mint egy évvel korábban, közülük 50 ezren a munkaerőpiacra újonnan belépők 25 ezren pedig korábbi munkanélküliek lehettek. A férfiak foglalkoztatási rátája 2,8 ponttal 71,1 százalékosra javult, az aktivitási arányuk pedig elérte a 75,9 százalékot.

A női foglalkoztatottak száma 54 ezerrel nőtt, a foglalkoztatási ráta 2,2 ponttal 58,2 százalékra emelkedett.

6,7 százalékra csökkent a munkanélküliség

A munkanélküliek száma 304 ezer volt június-augusztusban, ezzel a munkanélküliségi ráta 6,7 százalékra csökkent az egy hónappal korábbi 6,8 százalékról - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A KSH adatai szerint 39 ezerrel kevesebb álláskereső volt a három hónap átlagában, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal csökkent.

A férfiakat alacsonyabb szintű munkanélküliség jellemezte, és körükben a javulás mértéke is nagyobb volt: a 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 24 ezerrel, 155 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,1 százalékponttal, 6,3 százalékra csökkent.

A nők munkanélküliségi aránya ennél kisebb mértékben 15 ezerrel, 149 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 0,9 százalékponttal, 7,1 százalékra mérséklődött.

Az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak, azaz a 25-54 évesek, és az 55-64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,7 százalékponttal, 5,8 százalékra, utóbbiaké 1,2 százalékponttal, 5,4 százalékra. A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,7 százalékponttal, 18,2 százalékra csökkent, jóllehet a munkanélküliek több mint egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint augusztus végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma 15,6 százalékkal, 339 ezer főre csökkent.

A munkanélküliek 48,5 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónapról 19,2 hónapra nőtt.

Elemzők 7 százalékos munkanélküliségi rátát várnak idén

Idén átlagosan 7 százalékos munkanélküliségi rátát várnak Magyarországon az MTI által megkérdezett elemzők, akiknek azonban megoszlik a véleménye arról, hogy az őszi-téli hónapokban nő vagy csökken-e az állástalanok aránya.

Barczel Vivien, az Erste makroelemzője az MTI-nek elmondta, hogy a munkanélküliségi ráta kismértékű csökkenése összhangban van az elemzői várakozásokkal. Az állástalanok számának csökkenését szezonális hatások, például a mezőgazdasági idénymunkák beindulása, valamint a gazdaság növekedése is segítette.

A szakértő szerint a következő hónapokban azonban már nem csökken tovább, hanem inkább stagnál vagy néhány tized százalékponttal nő a munkanélküliségi ráta, de 7 százalék alatt marad. Ez a várható enyhe növekedés szezonális hatásokkal magyarázható - fűzte hozzá Barczel Vivien. Kitért arra is, hogy márciustól folyamatosan bővült a közmunkában részt vevők száma, amely augusztusban 200 ezer felett tetőzhetett, de az őszi-téli hónapokban itt is további csökkenésre lehet számítani.

Az Erste elemzője idénre átlagosan 7 százalékos munkanélküliségi rátát vár.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte, hogy a foglalkoztatottság növekedéséhez a hazai elsődleges munkaerőpiac közel 60 ezer, míg a közfoglalkoztatottak 61 ezer fővel járultak hozzá. A szakértő szerint a szezonális hatásnak szerepe van az adatokban, mivel nyáron eleve nőni szokott a foglalkoztatás, illetve a közfoglalkoztatottak száma is.

Németh Dávid szerint az év hátralévő részében várhatóan 7 százalék alatt marad a munkanélküliségi ráta, így éves átlagban 7 százalék körüli mutatóra lehet számítani.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője MTI-hez eljuttatott véleményében szintén kiemeli: a foglalkoztatottak számának növekedése részben a közfoglalkoztatottak számának több mint 61 ezres növekedésének köszönhető, de a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözi, hogy az elsődleges munkaerő-piacon is közel 60 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, a külföldön dolgozók létszáma pedig 13 ezerrel bővült.

Az elemző szerint kedvező, hogy a 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma 94 300-zal nőtt, így a nem aktívak száma 3 millió alá, 2,984 millióra csökkent.

Suppan Gergely szerint bíztató az is, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik. Szezonális hatások és a javuló munkapiaci kilátások miatt 2015 második felében 6 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta. Így idén 6,9-7 százalékra, jövőre 6,5 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7 százalékról - fejtette ki a szakértő.
(logsped)

2015.09.29.