A társasházak felének nincs ma biztosítása Magyarországon. Pedig mind a közös helyiségek, mind az egyes lakások biztosítása olcsóbb, ha a szerződést együtt kötik a lakók.
Elindult a társasház-biztosítások szezonja. A lakóközösségek túlnyomó részében február–március tájékán hívják össze a közgyűlést, és az épületek biztosításáról (köt-e a társasház, ha még nincs, illetve hova köt át, ha már van, de jobbat akar) is ilyenkor születik döntés. Magyarországon továbbra is igen magas azoknak a társasházaknak az aránya, amelyek nincsenek bebiztosítva: felmérések szerint vidéken a lakóközösségek több mint felének nincs biztosítása, és az arány a fővárosban is csak hangyányival jobb.
Még spórolhatunk is
Kevesen tudják, hogy még spórolni is lehet a társasház-biztosítással, összességében jóval olcsóbb ugyanis ez a megoldás, mintha mindenki külön biztosítaná a lakását. Egy tízlakásos épület esetében akár harmincszázalékos megtakarítást is el lehet érni ilyen módon.
Mindehhez tudni kell, hogy két fajtája van a társasház-biztosításnak. Az egyik csupán a lakóépület osztatlan közös területeit, a lépcsőházat, padlást, pincét, tetőt, folyosót biztosítja. Ezt ma már szinte senki sem használja, hiszen nagyobb, több lakást, valamint a közös területeket is érintő kár esetén sok a bonyodalom vele. Például ha egy csőtörés miatt a pince és több lakás is elázik, akkor egyszerre több biztosító kárszakértőjét kell a helyszínre hívni tárgyalni.
A teljes körű társasház-biztosítással az előbb említett problémák ugyanakkor elkerülhetők, és az említett megtakarítás is elérhető. Ez a biztosítási forma nem csupán a közös tulajdonú területeket fedi le, hanem a lakások szerkezeti részeit is. Így például véd többek közt cső- és ablaktörés esetén is. Spórolni pedig pont azzal lehet, hogy ennélfogva gyakorlatilag feleslegessé teszi az önálló lakásbiztosítást. Külön ugyanis csak a lakásban lévő háztartási ingóságokat, vagyontárgyakat kell biztosítani.
Érdemes bővíteni
Fontos tudni, hogy a társasház-biztosítás megkötéséhez lakógyűlési egyetértés kell, azaz közgyűlést kell összehívni, amelyen a megjelent tulajdonosok több mint felének az egyetértő szavazata szükséges. A közös képviselő csak a többségi döntést követően ülhet le a biztosítóval tárgyalni. A biztosítás megkötése után a biztosítás díja beépül a közös költségbe, amelyet négyzetméter-arányosan osztanak el a lakások között. Akinek tehát kisebb a lakása, arányosan alacsonyabb havidíjat is fizet majd a biztosításért.
Ha már döntött a társasház arról, hogy biztosítást kötne, érdemes az alapkonstrukciót kibővíteni alapszintű, illetve bővített felelősségbiztosítással is. Az előbbi ugyanis már a társasház által harmadik fél számára okozott károkra is fedezetet nyújt, például arra, ha a vakolat ráesik a ház előtt parkoló többmilliós autóra, vagy ha az épület előtti jeges járdán eltöri valaki a lábát, és kártérítést követel ezért. Az utóbbi alapján pedig a lakók egymásnak okozott kárait is fizeti a biztosító.
Már internetes díjkalkulátorral is össze tudjuk hasonlítani az ajánlatokat
A napokban megkezdte működését Magyarország első társasház-biztosítási díjkalkulátora. A www.tarsashaz-biztositas.hu honlapon egy-két perc alatt kiszámolható, hogy az adott épületet melyik biztosító mekkora összegért vállalja. Az alábbi adatok szükségesek a kalkulációhoz: a lakások össznégyzetmétere, a lakások száma, az épület anyaga (panel, tégla), a tetőzet típusa (magas, lapos), az épület kora, az irányítószám, a lépcsőházak száma, lift van-e, valamint egy e-mail cím. Emellett hasznos információk is találhatók az oldalon: például az ügyfelek által feltett leggyakoribb kérdésekre a válaszok, továbbá van egy káresemény-gyűjtemény, amelyben a laikusok számára is érthető nyelven szedték össze a készítők a leggyakoribb káreseményeket és az arra általában adható kártérítések típusait.
(Reggel/logsped/)
Hírlevél kérés