Logisztika
     Spedició, Fuvar.
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódók
     Közlekedés
     Információs társ.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb



ÁFA-Raktár

Kapcsolódó oldal:
  
Megkezdhetik működésüket az áfa-raktárak

Lehetőség van Magyarországon is áfa-raktárak létesítésére a módosított általános forgalmi adóról szóló törvény alapján.

A törvénymódosítás hatályba lépésétől létesíthető áfa-raktár - a jövedéki termékek kivételével - a közösségi áruk korlátlan ideig történő tárolására.

A raktárat olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany üzemeltetheti, aki a Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló Bizottsági rendeletben meghatározott feltételnek megfelel (rendelkezik 'A' típusú vámraktári engedéllyel).

A közösségi vámszabályok hatályba lépésével közösségi áru tagállami vámraktárban már nem tárolható. Így az ilyen árukhoz áfa-raktár hiányában nem kapcsolódhatnának az uniós csatlakozásig biztosított kedvezmények (értékesítés nulla százalékos áfával).

Az áfa-raktár részben kiváltja azt a funkciót, melyet az uniós csatlakozást megelőzően a vámraktár töltött be az exportcéllal kiléptetett belföldi termékek esetében. Azaz lehetőséget biztosít arra, hogy adómentesen értékesítsék azt a terméket, amelyet az értékesítés közvetlen következményeként áfa-raktárba szállítanak be.

Az áru a raktárban áfa-mentesen tárolható. Ha elhagyja a raktárat, akkor meg kell fizetni az áfát, kivéve, ha az Európai Unión kívülre exportálják a terméket.

Az áfa-raktár üzemeltetését a raktár működési helye szerint illetékes fővámhivatal engedélyezi. Az engedélyezés feltételei megegyeznek az 'A' típusú vámraktáréval.

A raktár üzemeltetőjének fő kötelezettsége - a vámraktárakra irányadó szabályozással megegyezően - a betárolt termékekről folyamatos nyilvántartást vezetni, és ennek kontrollja, továbbá az áruk be- és kiraktározása feletti ellenőrzés a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe tartozik.

105/2005. ( VIII. 26.) sz. VPOP utasítás az áfa-raktárak egységes eljárási rendjéről


Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: áfa törvény) módosításáról szóló 2004. évi LXXI. törvény XVI/D. fejezete az áfa-raktárak létesítésére ad lehetőséget. Az áfa törvény az áfa-raktárak engedélyezését és működésük ellenőrzését a vám- és pénzügyőri szervek hatáskörébe utalta. Az áfa-raktárakba a jövedéki termékek kivételével, a közösségi áru az általános forgalmi adó megfizetése nélkül korlátlan ideig tárolható. A hatályban lévő rendelkezések egységes érvényesítése és az áfa-raktártárakkal kapcsolatos visszaélések megelőzése, illetve megakadályozása érdekében az alábbi utasítást adom:

Tartalomjegyzék:

1. Az áfa-raktár létesítése
1.1. Általános szabályok
1.2. Az engedélyezés feltételei
2. Az áfa-raktárra vonatkozó beraktározási szabályok
2.1. Beraktározáshoz felhasználható okmány
2.2. Beraktározó személy
2.3. Áfa-raktár nyilvántartása
2.4. Az áfa-raktárba történő beraktározás szabályai
3. Az áfa-raktárra vonatkozó kiraktározási szabályok
3.1. Kiraktározáshoz felhasznált okmány
3.2. Adóbiztosíték nyújtása
3.3. Az áfa-raktárból történő kiraktározás szabályai
4. Az áfa-raktárból kiraktározott áruk elszámolása
4.1. Közösség területéről történő kivitel esetén
4.2. Adóbiztosíték felszabadítása
4.3. Közösség területére történő kiraktározás esetén
5. Szabálytalanságok és következmények

1. Az áfa-raktár létesítése:

1.1. Általános szabályok

Az Áfa törvény szerint az áfa-raktár létesítését olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany - kivétel a belföldön termelő tevékenységet végző adóalany - kezdeményezheti, amely személy rendelkezik a Közösségi Vámkódex rendelkezéseinek megfelelő "A" típusú vámraktári engedéllyel. Az áfa-raktár üzemeltetését a raktár működési helye szerint illetékes fővámhivatal engedélyezi. Az engedélyezés feltételei megegyeznek az "A" típusú vámraktáréval.

Az engedélyezés során azokat a feltételeket ismételten nem kell vizsgálni, amelyek az "A" típusú vámraktár létesítésénél már ellenőrzésre kerültek. Az áfa-raktár működési engedélyének megadásához adóbiztosítékot az áfa törvény alapján nem kell megkövetelni.

1.2. Az engedélyezés feltételei:

"A" típusú vámraktári engedély megléte, belföldön nyilvántartásba vett adóalany (a vámhatóság a korábban már benyújtott adóbejelentkezési lapból állapítja meg), nyilatkozat az áfa-raktár leendő üzemeltetőjétől, hogy belföldön termelő tevékenységet nem végez, gazdasági szempontból indokoltság (nyilatkozat, üzleti terv stb.)

Az áfa-raktár engedélyezése az államigazgatási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, alakszerű határozat formájában történik. A határozatban elő kell írni, hogy amennyiben az engedélyezés feltételeiben foglalt előírásokat az áfa-raktár üzemeltetője a működése során nem teljesíti vagy az engedélyezés feltételei nem állnak fenn, a raktár működésére vonatkozó engedélyt a vámhatóság haladéktalanul visszavonja (adott esetben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172.§ alapján mulasztási bírságot is megállapíthat a (fő)vámhivatal, amennyiben a jogszabályokban meghatározott kötelezettségeit az üzemeltető megsérti).

Adott esetben gazdasági indokolatlanság miatt szintén vissza lehet vonni a raktárra kiadott engedélyt - és erről az engedélyben az üzemeltetőt tájékozatni kell -, ha egy éven belül nem volt betárolás, illetve kitárolás az áfa-raktárba.

Az áfa-raktárt felügyelő (fő)vámhivatal köteles évente legalább egy alkalommal ellenőrzést tartani az áfa-raktárban, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni és azt tárgy szerint az általános iktatóban iktatni.

2. Az áfa-raktárra vonatkozó beraktározási szabályok:

2.1. Beraktározáshoz felhasználható okmány

Az Áfa törvény szerint az áfa-raktárba való beraktározást három példányos beraktározási okmányon kezdeményezheti a beraktározó (rendszeresített okmány az internetről letölthető). A beraktározási okmányhoz csatolni kell a számla másodpéldányát, Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén a terméket kísérő okmány másolatát. A beraktározási okmány egy példánya a raktárt üzemeltetőé, egy példánya a beraktározóé, és egy példánya a vámhatóságé.

A beraktározást a vámhatóság a beraktározási okmányon bélyegző lenyomatával és az aláírásával is igazolja. A beraktározási okmányokat a vámhatóság áfa-raktáronként évente eggyel kezdődő sorszámmal látja el, és a kitárolást követően a jogszabályokban meghatározott határideig irattárában őrzi.

2.2. Beraktározó személye

Az áfa-törvény 66/I.§ (1) bekezdésének 3. pontja értelmében beraktározónak minősül a beraktározandó terméket értékesítő adóalany, Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén a beraktározandó terméket beszerző adóalany.

Tekintettel arra, hogy betárolás csak belföldi teljesítési helyű értékesítés, illetve Közösségen belüli termékbeszerzés alapján/mellett lehetséges, a beraktározó belföldön (is) nyilvántartásba vett (magyar adószámmal rendelkező) adóalany lehet. A fentiekből következik, hogy a beraktározási okmányon a beraktározó belföldi adószámát minden esetben fel kell tüntetni.

2.3. Áfa-raktár nyilvántartása

Az Áfa törvény szerint az üzemeltetőnek nyilvántartást olyan módon kell vezetnie, hogy gazdálkodóként minden időben megállapítható legyen az aktuális raktárkészlet és az áru tulajdonosa. Az üzemeltető köteles a raktárban tárolt termékekről folyamatos nyilvántartást vezetni oly módon, hogy a napi be- és kiraktározást is figyelembe véve a raktárban lévő termékek és azok mennyisége megállapítható legyen. Az üzemeltető negyedévente leltárt köteles készíteni.

A (fő)vámhivatal az engedélyben határozza meg a nyilvántartás tárolási helyét azzal, hogy a raktár nyilvántartási ideje alatt az bármikor a vámhatóság részéről ellenőrizhető legyen. A nyilvántartás manuálisan, vagy számítógépes program felhasználásával is vezethető.

Az Áfa törvény szerint amennyiben a beraktározott termék az értékesítést követően továbbra is az áfa-raktárban marad, akkor a beraktározott terméket értékesítő a teljesítéssel egyidejűleg köteles az üzemeltetőnek bejelenteni a vevő adatait és az értékesített termék megnevezését és mennyiségét. Az áfa-raktár üzemeltetője az adatokban történő változásokat a nyilvántartásában rögzíti úgy, hogy a beraktározó alatt a termék értékesítőjét, kiraktározó alatt a termék beszerzőjét kell érteni.

2.4. Az áfa-raktárba történő beraktározás szabályai

Az áfa-raktárba történő betárolás kizárólag abban az esetben megengedett, ha a termék belföldön értékesítésre került, vagy a Közösségen belülről történt a termék beszerzése. A Közösségen belülről történő termékbeszerzéssel esik egy tekintet alá, ha az adóalany a tulajdonában lévő terméket másik tagállamból belföldre továbbítja értékesítés nélkül.

Az Áfa törvény szerint az áfa-raktárba történő beraktározás során a vámhatóság áruvizsgálatot végez, mely lehet adminisztratív, szúrópróbaszerű, vagy tételes. A vámhatóság által végzett vámhatósági eljárásért, amennyiben az a vámhivatal hivatalos helyén kívül történik, a vámjogszabályokban meghatározott szemledíjat kell fizetni.

A visszaélések megakadályozása céljából a betárolások számát alapul véve, legalább 10 %-nál fizikai áruvizsgálatot (tételes vagy szúrópróbaszerű) köteles a vámhivatal elvégezni. Az elvégzett vizsgálat eredményét a betárolási okmányra fel kell jegyezni. A vizsgálat során különös gondot kell fordítani az áru mennyiségének megállapítására, mert ennek elmulasztása visszaélésekre adhat lehetőséget.

Amennyiben az áruk áfa-raktárba történő betárolása napján kérik a közösségi áruk kitárolását, úgy az eljárás elvégezhető, de a (fő)vámhivatalnak fokozott körültekintéssel kell eljárni arra vonatkozóan, hogy az eljárás alá vont közösségi áruk ténylegesen (fizikailag) is betárolásra kerültek-e. Amennyiben a terméket nem raktározták be az áfa-raktárba, az ahhoz kapcsolódó kedvezmények nem vehetők igénybe, vagyis az értékesítések adókötelesek maradnak.

3. Az áfa-raktárra vonatkozó kiraktározási szabályok:

3.1. Kiraktározáshoz felhasznált okmány

Az Áfa törvény szerint az áfa-raktárból terméket kiraktározni a vámhatóság által igazolt, a kiraktározást kérő által három példányban kiállított kiraktározási okmánnyal lehet (rendszeresített okmány az internetről letölthető). A kiraktározást kérőnek a fent említett okmányhoz csatolnia kell, harmadik országba történő kivitel esetén a kiviteli célú Egységes Vámárunyilatkozatot (továbbiakban: EV), valamint az adóbiztosíték igazolását, illetve - nem harmadik országba történő kivitel esetén - a termékértékesítésről szóló számla egyik példányát vagy hiteles másolatát. A kiraktározási okmány egy példányát a raktárt üzemeltető, egy példányát a kiraktározó, és egy példányát a vámhatóság köteles megőrizni.

3.2. Adóbiztosíték nyújtása

Az Áfa törvény szerint adóbiztosíték szükséges a kiraktározás alkalmával, amennyiben a kiraktározást kérő a terméket harmadik országba kívánja kivinni. Az adóbiztosíték a terméknek a kiraktározás időpontjában fennálló adó nélküli forgalmi értéke után kiszámított adó teljes összege. Amennyiben a termék kitárolásakori számla szerinti értéke aránytalanul alacsonyabb mint az áru betároláskori értéke, anélkül, hogy ezt a termék állapotában beállott változás (megrongálódott, megromlott), vagy a termék piacán beállott keresleti-kínálati tényezők indokolnák, úgy az adóbiztosíték megállapításakor a termék piaci (betárolási) értékét kell alapul venni. Az adóbiztosíték formája - célszerűségi okokból valamint a Vám- és Pénzügyőrség feladat és hatáskörére tekintettel - lehet:

készpénz;
kezességvállalás;
bankgarancia; banki fedezetigazolás;
biztosítási szerződés.

Az Áfa törvény értelmében külön adóbiztosíték nem szükséges, ha a kiviteli vámeljárással együtt a TIR Egyezmény szerinti, vagy az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezmény szerinti harmadik országba (Svájc, Norvégia, Izland) egységes árutovábbítási eljárás indul. Nem kell vasúti forgalomban szállított közösségi áru után fizetendő adót biztosítani, ha a vasúti szállítás az áfa-raktár telephelyétől a Közösség területén kívüli országba irányul, mivel az áruk kiléptetése már a feladáskor (szállítási szerződés megkötése) megvalósul (például: a budapesti áfa-raktárból árut adnak fel Romániába). Az áfa-raktárban tárolt áruknak a Közösségen belüli vasúti forgalomban történő szállítása esetén, amennyiben az harmadik országba történő kivitel céljából valósul meg, külön adóbiztosítékot kell megkövetelni (például: a budapesti áfa-raktárból áru feladása Hamburgba).

Az "A" típusú közvámraktár működéséhez rendelkezésre álló vámbiztosíték csak akkor használható fel az általános forgalmi adó biztosítására, ha a garanciát nyújtó a nyilatkozatában ezt külön kiemelten feltünteti. Amennyiben a garancia tartalmazza, hogy a nyújtott garancia összeg az áfa-raktárból kitárolt árukra is vonatkozik, úgy azt adóbiztosítékként el lehet fogadni, figyelemmel a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV.5.) PM rendelet ide vonatkozó rendelkezéseire és a vámbiztosíték kezelésére vonatkozó, külön VPOP utasításban szabályozott rendelkezésekre.

3.3. Az áfa-raktárból történő kiraktározás szabályai

Az áfa-raktárból való kitároláskor köteles az eljárást végző (fő)vámhivatal a kitárolások számát alapul véve, legalább 10 %-ánál fizikai áruvizsgálatot (tételes vagy szúrópróbaszerű) tartani. Az elvégzett vizsgálat eredményét a kitárolási okmányra fel kell jegyezni. A kiraktározás során különös gondot kell fordítani az áru mennyiségének megállapítására, mert ennek elmulasztása visszaélésekre adhat lehetőséget. Az Áfa törvény szerint a vámhatóság által végzett vámhatósági eljárásért, amennyiben az a vámhivatal hivatalos helyén kívül történik, a vámjogszabályokban meghatározott szemledíjat kell fizetni.

4. Az áfa-raktárból kiraktározott áruk elszámolása

4.1. Közösség területéről történő kivitel esetén

Az áfa-raktárban tárolt áruk kiviteli vámeljárás alá vonásakor az EV kitöltésére vonatkozó szabály, hogy a Feladó/exportőr (2.) rovatában minden esetben az utolsó közösségi exportőr adatait kell feltüntetni, illetve a 22. rovatában az általa értékesített áru számla szerinti értékét.

Az Áfa törvény szerint a termék harmadik országba történő kivitelét igazoló EV vámhatóság által igazolt eredeti 3. példányát a kiraktározástól számított 60 napon belül (nem hosszabbítható) a kiraktározást kérőnek az üzemeltető részére vissza kell küldenie. A kivitelt igazoló EV 3. példányát az üzemeltetőnek igazolás céljából át kell adnia a felügyelő (fő)vámhivatal részére. Igazolásként más okmány nem fogadható el.

A (fő)vámhivatal az EV 3. példánya alapján nyilvántartásában rögzíti a kiléptetés megtörténtét, annak fénymásolatát az adóeljárás okmányainak mellékleteként kezeli, és az EV 3. példányát az áfa-raktár üzemeltetőjének visszaadja.
Amennyiben a kiraktározó az áfa-raktárból kiraktározott termékek kiviteli vámeljárása során a TIR Egyezmény, vagy az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezmény szerinti (T2 eljárás) árutovábbítást is kezdeményezte, akkor az árutovábbítás befejezését is vizsgálni kell. Az áruk vámfelügyelete akkor szűnik meg, ha az árutovábbítási eljárás elintéződött.

Amennyiben a kitároláskor a kiviteli eljárás alkalmazásakor az árutovábbítási eljárásra is sor kerül, akkor a kitárolást végző (fő)vámhivatal feladatai során ellenőrzi:

a) 60 napon belül az EV 3. példánya alapján a kiléptetés megtörténtét
b) az árutovábbítás befejezését

Bármelyik feltétel elmaradása esetében az elszámolás nem végezhető el. Amennyiben a kiviteli eljárással egy időben a közösségi áru továbbítására is sor kerül, és az árutovábbítás befejezéséről visszaigazolás nem érkezik meg a (fő)vámhivatalhoz, akkor a kiléptetést igazoló EV ellenőrzésére külön figyelmet kell fordítani.

4.2. Adóbiztosíték felszabadítása

A kiraktározáshoz nyújtott adóbiztosíték csak akkor szabadítható fel, ha az áfa-raktárat üzemeltető a kivitelt igazoló EV 3. példányát a raktárat felügyelő (fő)vámhivatal részére átadja, illetve árutovábbítás alkalmazása esetén az eljárás befejezése az arra vonatkozó szabályok szerint elintéződött. Adóbiztosíték felszabadítását kizárólag az adóraktár felügyeletét ellátó (fő)vámhivatal végezheti.

4.3. Közösség területére történő kiraktározás esetén

Az áfa-raktárból Közösségen belülre történő értékesítés során az adó fizetésére kötelezett a fizetendő adót önbevallással teljesíti, ezért a vámhatóság felé elszámolási kötelezettsége nincs.

5. Szabálytalanságok

Az Áfa törvény szerint, ha az áfa-raktárban raktározott és kiviteli céllal kiraktározott közösségi áru harmadik országba történő kiléptetése 60 napon belül nem valósult meg, akkor az áfa-raktárat felügyelő (fő)vámhivatal az esedékessé váló általános forgalmi adót határozatban kiszabja. Az adó fizetésére kötelezett az, aki a termék felett az áfa-raktárból történő kiraktározáskor tulajdonjoggal rendelkezik. Amennyiben az árutovábbítás alkalmazására került sor, akkor az arra vonatkozó szabályok szerint az eljáráshoz nyújtott biztosíték terhére érvényesíteni kell a kiszabott adó megfizetését. A (fő)vámhivatalnak az általa érvényesített áfá-ról értesítenie kell az illetékes regionális parancsnokságot.

Abban az esetben, ha az ügyfél hibájából 60 napon belül nem történik meg az elszámolás, akkor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. §-a alapján a vámhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.

Utasításom 2005. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a korábban kiadott 172/2004.(XII.14.) VPOP számú utasításomat visszavonom.

Utasításomat az Rgy A/f rovatánál vegye fel, kihirdetéséről, végrehajtásáról és maradéktalan betartásáról gondoskodjék.

Utasításom a http://vam.gov.hu internet honlapon megjeleníthető.

Budapest, 2005. augusztus 26.

Dr. Daróczi Ferenc s. k.
dandártábornok
bevételi főigazgató

117/2005. (IX. 30.)sz. VPOP utasítás az áfa-raktárak egységes eljárási rendjéről szóló 105/2005. (VIII.26.) VPOP utasítás módosí-tásáról

Az áfa-raktárak egységes eljárási rendjéről szóló, 105/2005. (VIII.26.) VPOP utasítást az alábbiak szerint módosítom.

1. Az utasítás "2.1. Beraktározáshoz felhasználható okmány" című részében a "rendszeresített" ki-fejezés helyett a "javasolt" szöveget kell felvenni.

2. Az utasítás "2.2. Beraktározó személye" pontja helyett az alábbiakat kell felvenni:

"2.2. Beraktározó személye
Az áfa-törvény 66/I.§ (1) bekezdésének 3. pontja értelmében beraktározónak minősül a beraktáro-zandó terméket értékesítő adóalany, Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén a beraktá-rozandó terméket beszerző adóalany.

Az áfa-törvény nem korlátozza le a beraktározandó személyét a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok körére. Beraktározó lehet bármely más EU tagállamban regisztrált adóalany is. Abban az esetben, ha a beraktározó nem Magyarországon, hanem más tagállamban nyil-vántartásba vett adóalany és Magyarországon nem valósít meg adóztatandó tényállást, úgy az áfa-raktárba történő betároláshoz magyar adószámmal nem kell rendelkeznie, viszont a be-raktározási okmányon a közösségi adószámát fel kell tüntetnie. Például: A közösségi adószámmal rendelkező gazdálkodó, magyarországi áfa-raktárba kíván-ja a termékét betárolni azzal a céllal, hogy azt harmadik országba kiszállítja, ehhez az ügylet-hez magyar adószám nem szükséges. Amennyiben az előbb említett gazdálkodó a betárolt termékét nem harmadik országba kívánja az áfa-raktárból kiszállítani, úgy a kitároláshoz magyar adószám szükséges, mivel adóztatandó tényállást valósít meg."

3. Az utasítás "2.4. Az áfa-raktárba történő beraktározás szabályai" pontja helyett az alábbiakat kell felvenni:

"2.4. Az áfa-raktárba történő beraktározás szabályai

Az Áfa törvény szerint az áfa-raktárba történő beraktározás során a vámhatóság áruvizsgálatot vé-gez, mely lehet adminisztratív, szúrópróbaszerű, vagy tételes. A vámhatóság által végzett vámható-sági eljárásért, amennyiben az a vámhivatal hivatalos helyén kívül történik, a vámjogszabályokban meghatározott szemledíjat kell fizetni.

A visszaélések megakadályozása céljából a betárolások számát alapul véve, legalább 10%-nál fizi-kai áruvizsgálatot (tételes vagy szúrópróbaszerű) köteles a vámhivatal elvégezni. Az elvégzett vizs-gálat eredményét a betárolási okmányra fel kell jegyezni. A vizsgálat során különös gondot kell fordítani az áru mennyiségének megállapítására, mert ennek elmulasztása visszaélésekre adhat lehe-tőséget. Amennyiben az áruk áfa-raktárba történő betárolása napján kérik a közösségi áruk kitárolását, úgy az eljárás elvégezhető, de a (fő)vámhivatalnak fokozott körültekintéssel kell eljárni arra vonatkozó-an, hogy az eljárás alá vont közösségi áruk ténylegesen (fizikailag) is betárolásra kerültek-e. Amennyiben a terméket nem raktározták be az áfa-raktárba, az ahhoz kapcsolódó kedvezmények nem vehetők igénybe, vagyis az értékesítések adókötelesek maradnak."

4. Az utasítás "3.1. Kiraktározáshoz felhasználható okmány" című részében a "rendszeresített" kife-jezés helyett a "javasolt" szöveget kell felvenni.

Utasításom 2005. október 01-én lép hatályba.

Utasításomat az Rgy A/f rovatánál vegye fel, kihirdetéséről, végrehajtásáról és maradéktalan betartásáról gondoskodjék.

Utasításom az interneten a http://vam.gov.hu honlapon megjeleníthető

Dr. Daróczi Ferenc s. k.
dandártábornok
bevételi főigazgató
VPOP Vámigazgatóság

Aktualizálva: 2005.12.30