Az ország négy stratégiai pontjára telepít intermodális konténerközpontokat a kormány. Az első létesítmény építésére 300 millió forintot csoportosítottak át. (MI)

Országos intermodális konténerterminál-hálózat (OIKH) létrehozásáról döntött a minap a kormány. Az ehhez kapcsolódó első beruházás – a Modern városok program keretében rendelkezésre álló források bevonásával – a Zalaszentivánon létesítendő terminál lesz. A döntés szerint az MNV Zrt. felügyeli majd a hálózat tervezését, kivitelezését és üzemeltetését végző, a magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági társaság létrehozását. A célra a kormány 300 millió forint forrás átcsoportosítását rendelte el a központi költségvetésből.


Fotó: Containex

Logisztikai közhely, hogy a külföldi befektetők hazánkba érkezvén az infrastruktúra négy fő elemét keresik. Ez a négy elem a tengeri kikötő, a működő nemzetközi repülőtér, az intermodális konténerterminál és az autópálya. Országunk adottsága folytán tengeri kikötővel nem rendelkezik, a másik három fő elem pedig jelenleg csak Budapesten és bővebb agglomerációjában érhető el. Működő nemzetközi repülőtér az országban még Győrben, Debrecenben és Sármelléken található. Magyarország tengeri konténeres áruforgalmának 70 százaléka a szlovén koperi kikötőn keresztül bonyolódik.

Az oda irányuló forgalom mintegy 65-70 százaléka vasúton jut el, illetve érkezik meg a kikötőből. Amellett, hogy Koper az egyik legközelebbi tengeri elérhetőségünk, a globális hajótársaságok kitűnő útvonalakat és menetrendet kínálnak főként Ázsia, India, az Arab-térség, Afrika, és Ausztrália felé – olvasható Firbás György logisztikai szakértő tanulmányában.

Mivel a világkereskedelem árucikkeinek 95 százaléka valaha, valamilyen formában hajózott, a tenger elérhetősége a világpiac elérhetőségét jelenti. Nyugat-Magyarországon jelenleg nincs aktív intermodális képesség, igény és forgalom viszont van. Csakhogy ez gazdaságtalanul zajlik: egy Vas megyébe címzett importkonténer Kínából először vonaton a koperi kikötőből Budapestre utazik, majd onnan kamionnal Sárvárra. Emiatt a szállítmányozók grazi, dunaszerdahelyi terminálokon keresztül szolgálják ki országunkat.

A Koperbe közlekedő konténervonatok jelenleg az alábbi útvonalon közlekednek:

Budapest–Veszprém–Ajka–Boba–Zalaegerszeg–Hodos–Ljubljana–Koper, a szlovák terminálokról induló vonatok pedig Rajka/Komárom határállomás–Celldömölk–Boba–Zalaegerszeg–Hodos–Ljubljana–Maribor útvonalon át közlekednek. A vonatoknak jelenleg nincs olyan kiszolgálási pontjuk, ahol meg tudnának állni Nyugat-Magyarországon, ám a Magyarországról induló heti 21 koperi konténervonat áthalad Zalaegerszegen, az egyetlen, Szlovéniába vezető vasútvonalon.

Ha megvalósul a fent idézett kormányhatározat, Budapest és Debrecen után Zalaegerszeg lehet az a város, amely olyan megyében fekszik, mely az infrastruktúra három fő elemét tudja felmutatni: autópályát, működő nemzetközi repülőteret és konténerterminált. (A zalai megyeszékhelyet és az M7-es autópályát összekötő M76-os út fejlesztéséről megszületett a kormánydöntés, az út nyomvonala érinti a sármelléki repülőteret is.)

Az OIKH további elemei a záhonyi vasúti átrakó körzet, Békéscsaba és Paks. A záhonyi helyszínt nem szükséges megindokolni, a széles nyomtávú, azaz Ukrajnából, Oroszországból és a volt szovjet tagállamokból, illetve Kínából érkező áruforgalom hagyományosan itt lépi át a magyar határt. A határátkelő forgalma a rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett különböző okokból, a magyar kormány többféle eszközzel igyekszik azt feléleszteni, a konténerterminál is ilyen eszköz.

Békéscsaba ugyancsak fontos vasútvonal, az uniós TEN-T folyosó mentén fekszik a Szolnok–Lőkösháza vonalon, amely Aradon át Bukarest, Szófia irányába halad tovább, azaz a Balkánra, amely Isztambul, Törökország felé biztosít összeköttetést. Jelenleg Európában a legjelentősebb szárazföldi áruforgalom Németország és Törökország között zajlik. A békési megyeszékhely autópálya-kapcsolata már épül, az M44-es Kecskemét körzetében éri majd el az M5-ös sztrádát.

Paks jelentőségét az atomerőmű biztosítja. A város közúti kapcsolata az M6-os autópálya révén adott, kötött pályás elérése a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks vonal, amely a MÁV 42-es számú, egyvágányú, részben villamosított vasútvonala. A pályán viszonylag csekély, de rendszeres teherforgalom főleg az atomerőművet, valamint a helyi ipari park üzemeinek egy részét szolgálja ki. Az erőmű bővítése kapcsán a kötött pályás kapcsolat jelentősége megnő.
(logsped)