A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 50 százalékkal, 750 milliárd forintra emelte meg a júniusban induló növekedési hitelprogram első két pillérének keretösszegét - jelentette be Matolcsy György jegybankelnök szerdai sajtótájékoztatóján. (MTI)

A döntés értelmében az első pillér keretösszege 70 százalékkal 425 milliárd forintra, a második pilléré 30 százalékkal 325 milliárd forintra emelkedik.

A jegybankelnök kijelentette: "nagy érdeklődést mutattak a bankok a hitelprogram iránt, az első pillér esetében az eredeti összeg háromszorosát, a másodiknál annak kétszeresét igényelték".

"Nem vagyunk jövőbelátó jósok" - mondta Matolcsy György, de szerinte a háromszor-kétszer nagyobb igény alapján most nagyobb az esély az eredetileg három hónaposra tervezett program meghosszabbítására, mint annak meghirdetésekor.

A jegybankelnök jelezte, hogy az első pillér esetében 40 partnerintézet közül 36 vesz részt a programban. Így az első pillér esetében a bankok 90 százalékának tudták a teljes igényét teljesíteni, a második pillér esetében 96 százalékának. Kezdetben azt várták, hogy a partner pénzintézetek kétharmada fog érdeklődést mutatni.

Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a növekedési hitelprogram első pillérének 425 milliárdos összegéből 40-50 százalék, 150-200 milliárd forint juthat új beruházásokra, ennyivel bővülhet a kis- és közepes vállalatok jelenlegi 3500 milliárdos hitelállománya.

Az MNB szerint hitelezési fordulatot hozhat a megnövekedett méretű hitelprogram, ami növekedési fordulatot is eredményezhet, de legalább két negyedév kell majd, hogy látszódjon a növekedési fordulat.

Balog Ádám alelnök a jegybank becslését ismertetve elmondta: a növekedési hitelprogram 2014 végéig 0,2-0,5 százalékponttal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez, de legjobb esetben akár 1-1,8 százalékponttal is gyorsíthatja a növekedést.

"Fontos eleme a várt fordulatnak, hogy párbeszéd folyt az egyes szereplők között. Nagyon érdekes információkat kaptunk" - mondta Matolcsy György a pénzintézetekkel folytatott tárgyalásokról.

A jegybankelnök emlékeztetett: a Magyar Kereskedési és Iparkamara felmérése szerint a hazai kkv-szektor adja a foglalkoztatottak 70 százalékát és bruttó hazai össztermék 54 százalékát. "Potenciálisan több százezer partnere" lehet a jegybanknak a kkv-szektorban - tette hozzá.

Az MNB nem határozta meg a pontos kereteket, a bankok maguk fogják eldönteni, hogyan osztják szét a jegybanktól kapott pénzösszeget. A jegybankelnök szerint változatlanul 2,5 százalékos lesz a teljes kamatmarzs. Ebben minden költség és hitelgarancia benne van, ez a maximális hiteldíj - fogalmazott. Matolcsy György szerint abba sem szóltak bele, hogy a 2,5 százalékos kamatköltségen belül hogyan döntenek a bankok. "Nem csodálkoznék, ha lenne olyan bank, ami nem használná ki a maximális 2,5 százalékot és csak 2 százalékon adna hitelt" - mondta. Úgy vélte, a program kedvező mellékhatása lehet, hogy bővül a megbízható adósnak tekinthető ügyfelek száma és nő a piaci verseny is.

A harmadik pillérrel kapcsolatosan Balog Ádám alelnök jelezte, hogy "eldőltek a lényegi elemek", de ebben az esetben nem "egy nagy szerződésre", hanem folyamatos egyeztetésre van szükség a bankokkal.

Az MNB április elején jelentette be a három intézkedésből álló növekedési hitelprogramot. Ennek keretében a mikro-, kis- és középvállalatok kedvezményes hitelhez juthatnak meglévő forint-, illetve devizahiteleik kiváltására, továbbá beruházások és EU-források önrészének finanszírozásához. A növekedési hitelprogram harmadik pillérének értelmében a kereskedelmi bankok a jegybankkal kötendő megállapodás alapján mintegy 20 százalékkal, 3600 milliárd forintra csökkentenék a kéthetes MNB-kötvényben tartott pénzük állományát. (logsped)