MLSZKSZ: veszélyben Magyarország logisztikai versenyképessége
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ)
elnökségének ma kiadott állásfoglalása szerint a logisztikai szektor
célirányos fejlesztése nélkülözhetetlen Magyarország regionális
versenyképességének megőrzéséhez és megerősítéséhez.
A hazai
közlekedéslogisztika főbb kitörési pontjai: a Budapestet elkerülő vasúti
körgyűrű (V0) megépítése, Záhony térség logisztikai versenyképességének
fejlesztése, az intermodális (kombinált) szállítás hazai helyzetének
javítása, illetve a logisztikai szolgáltató központok fejlesztése lehet.
Ezen lehetőségek kiaknázása nélkül Magyarország könnyen lekerülhet a
nemzetközi szállítmányozási útvonalak térképéről.
Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke szerint a négy infrastruktúra-fejlesztési
program szükségszerűsége megkérdőjelezhetetlen, minthogy hosszú távú
megoldást kínálnak a jelenlegi országstratégiai és közlekedéspolitikai
problémákra: javítják hazánk logisztikai versenyképességét, hozzájárulnak
ahhoz, hogy Magyarország Európa tranzit közlekedési korridorjának szerves
része legyen, és Kelet-Közép-Európa logisztikai központjává váljon.
Az elkövetkező húsz év legnagyobb vasútfejlesztési projektje lehet a
Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megépítése, aminek révén
Magyarország az európai közlekedési folyosók aktív és hasznos részévé válhat
- Magyarország egy kiszámíthatóbb, környezetkímélőbb és fenntarthatóbb
vasúti áruszállítási rendszert működtethet, miközben Budapest közlekedési
terhelése jelentős mértékben csökken.
Záhony ugyancsak kulcsfontosságú a hazai logisztikai ipar
versenyképességének megőrzése szempontjából, mivel a kelet-nyugati vasúti
áruszállítás európai fogadásának stratégiai pontja. Minthogy a szomszédos
országok fogadótermináljai rohamos tempóban fejlődnek, Záhony térségének
közlekedéslogisztikai fejlesztése nélkül e fontos nemzetközi vasúti vonalak
elkerülhetik Magyarországot.
Az intermodális (kombinált közúti-vasúti-vízi) szállítás helyzetének
javítása egy modern közlekedési rendszer kialakítását, a vasúti tranzit
teherfuvarozás versenyképességének fokozását, és a belső vasúti teherpiac
felélesztését foglalja magában. A közúti teherforgalom egy részének vasúti
és vízi kiváltásával csökkennek a fenntartási kiadások, javul a közutak
állapota, jelentősen mérséklődik az amortizáció, a környezetterhelés
(károsanyag-kibocsátás, zajszint), és a kamionok által okozott
balesetveszély.
A logisztikai szolgáltató központok folyamatos fejlesztésével, és a
nemzetközi kapcsolatok erősítésével nőhet Magyarország logisztikai vonzereje
a környező országok hasonló adottságaival szemben. A hazai versenyképesség
fenntartása és az ország regionális térségi szerepének erősítése érdekében a
következő európai uniós pályázati ciklusban is szükség lesz a magyar
logisztikai iparág támogatására, a magyar és a multinacionális szolgáltatók
között meglévő jelentős tőkeellátottsági különbség miatt.
Fülöp Zsolt elmondta: "Az elnökség által felvetett kérdésekre a 2012.
október 11-ei Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia adhat választ,
ahol a kormányzat szakpolitikusai mellett a teljes logisztikai szektor
képviselteti magát, és ahol sok minden eldőlhet az elnökség által deklarált
országstratégiai projektek sorsáról."
(logsped)
2012.09.18.
|