Az Alkotmánybíróság döntése alapján június 30-ig kell rendeznie a jogalkotónak azt a problémát, hogy a csődbe ment MÁV Általános Biztosító Egyesület (ÁBE) által ki nem fizetett külföldi károk hogyan rendeződjenek. (MTI)

Az még nem tudni, hogy hol tart az előkészítés - mondta Kovács Kázmér ügyvéd, a NIT Hungary Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete sajtótájékoztatóján szerdán, Budapesten.

Jelenleg azokat a pereket, amelyekben a volt MÁV ÁBE ügyfeleknek kellene fizetniük a biztosító csődje miatt, a károkozói jogi képviselők igyekeznek elhúzni, mivel a jogalkotótól olyan alap létrehozását várják, amely a csődbe ment biztosító helyett fizetne - tette hozzá Kovács Kázmér.

A sajtótájékoztató apropója az volt, hogy a Kúria a múlt héten precedens értékű döntést hozott, eszerint a külföldön okozott kárért a magyar kárrendezési iroda általi kifizetés nem hárítható át a károkozókra, mert az a MÁV ÁBE helyett történt. A Zöld Kártya egyezményben szereplő országok nemzeti irodái által 2002-ben elfogadott belső szabályzat szerint amennyiben egy kötelező felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkező jármű külföldön okoz kárt, és elfogadható időn belül a saját biztosítója ezt nem rendezi, akkor a kárt szenvedett országának a nemzeti irodája fizeti ki a kárt. Ezt követően a károsult országának a nemzeti irodája a károkozó országának a nemzeti irodájához fordul az általa kifizetett összeg megtérítéséért, végül pedig ez utóbbi iroda a károkozó kgfb biztosítóján hajtja be a kár összegét.

Az egyezmény az aláírói azonban nem gondoltak arra az esetre, hogy a biztosítók csődbe is mehetnek.

Az említett perben szereplő magyar fuvarozó cég egyik kamionja Angliában okozott kárt, amit a bemutatott úton rendeztek is, egészen addig, amíg a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) keretében működő nemzeti iroda nem tudta behajtani az általa kifizetett összeget a csődbe került MÁV ÁBE-n. Ezért a volt biztosító egyesület ügyfelétől - a fuvarozó cégtől - követelte azt. Az elsőfokú bíróság úgy vélte, a fuvarozónak nem kell fizetnie, az ítélőtábla viszont fizetésre kötelezte a fuvarozót. A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság új eljárást rendelt el, ezt követően az újabb felülvizsgálatban mondta ki a - Legfelsőbb Bíróságból lett - Kúria azt, hogy nem kell fizetnie a fuvarozónak, vagyis a kárrendezési iroda állja azt, amit kifizetett az angol partnerének.

Kovács Kázmér - aki a fuvarozó céget képviselte az ügyben - kifejtette, hogy más a helyzet a magyarországi és a külföldi károkozásoknál. A magyarországi károkozásoknál a bíróságok - a polgári jog szabályai szerint - kártérítésre kötelezik azokat a volt MÁV ÁBE ügyfeleket, akik kárt okoztak, de a károsult nem kapta meg a kártalanítást a biztosító egyesülettől. Miután több károkozó nem tud fizetni, így a vétlen károsult jár rosszul - ezt a helyzetet kell megoldania a jogalkotónak az Alkotmánybíróság döntése alapján.

A külföldön okozott károknál viszont nem használható a magyar polgári jog, csak a nemzeti irodák belső szabályzata. Ebben pedig a nemzeti iroda a saját országában működő biztosító helyett áll helyt, így ha csődbe megy a biztosító, nem fordulhat követelésével annak ügyfeléhez.

Kovács Kázmér szólt arról is, hogy a MABISZ a perben több milliárd forint veszteségtől tart, amely akkor éri, ha nem tudja behajtani a károkozókon az általa kifizetett pénzt. Akik már fizettek a nemzeti irodának - akár bírósági ítélet, akár egyezség alapján - azokra a mostani (logsped)