A DHL Express és az Economist Intelligence Unit (EIU) második alkalommal végzett átfogó kutatást a kis- és középvállalkozások (kkv) nemzetközi piacokon való működésével kapcsolatban.

Az idei felmérés rámutat, hogy a helyismeret hiánya, a kulturális különbségek a globalizáció ellenére is az egyik legjelentősebb problémát jelentik a külföldi terjeszkedés során.

Az egész világot tekintve a vállalkozások 95%-a tartozik a kis- és középvállalkozások közé, Magyarországon ez a szám még magasabb, 99,9%.1 Az expressz szállítmányozási piacon is jelentős ügyfélkört jelentenek, hiszen nemzetközileg az ügyfelek kb. 90 %-a, Magyarországon pedig partnerek közel 70%-a kerül ki a kkv szegmensből.

A DHL Express és az Economist Intelligence Unit (EIU) közös, 12 országra (G7 és BRICM) és 20 iparágra kiterjedő, 480 kkv-t megkérdező kutatásának egyik legfontosabb megállapítása, hogy a kis- és középvállalkozások többsége lát növekedési lehetőséget nemzetközi szinten, és arra számítanak, hogy alig 5 éven belül bevételeik akár 50 százaléka származhat a nemzetközi piacról. Ugyanakkor, az is kiderül a tanulmányból, hogy még midig számos komoly akadály áll a kisebb vállalkozások globális ambíciói előtt.

A megkérdezett döntéshozók úgy vélik, hogy bár a nemzetközi kereskedelem elengedhetetlen része a kkv-k hosszú távú gazdasági sikerének, az olyan kihívások, mint a politikai instabilitás, a kulturális különbségek és a nem megfelelő infrastruktúra a célországokban el is rettenthetik őket a piacra lépéstől. A külföldi piacok megfelelő ismeretének hiánya rendkívül nagy figyelmet kapott: a válaszadók 84 %-a mondta azt, hogy a célország kultúrájának és nyelvének ismerete nagyon fontos tényező annak eldöntésében, hogy egy piac mennyire vonzó. Ez azt is megmagyarázza, hogy a legtöbb kkv miért a sajátjához hasonló piacokon terjeszkedik.

A jelentés arra is rámutat, hogy az BRICM országokbeli kkv-k nagyobb valószínűséggel keresnek növekedési lehetőségeket más fejlődő országokban, míg a G7 országok kkv-i aktívabbak a más fejlett piacokon.

A terjeszkedést illetően a partnerségek kialakítása kiemelt jelentőségű a kkv-knak: a G7 országok kkv-i előnyben részesítik a disztribútorokkal, viszonteladókkal és már kiépített hálózattal rendelkező cégekkel való együttműködést, így csökkentve a piacra lépés költségeit. A kutatás számos innovatív megoldást is feltárt, például azt, hogy a vállalatok más cégek már létező hálózatára ráépülve léptek piacra Fekete-Afrikában.

Annak ellenére, hogy a nemzetközi médiában nagy növekedési potenciállal rendelkező térségként jelenik meg Afrika, a kkv-k még mindig némi fenntartással kezelik ezt a területet, a megkérdezett vállalatok mintegy 40%-a pedig semmilyen növekedési lehetőséget nem lát benne. Az instabil politikai környezet és a fejletlen infrastruktúra miatt sok kkv távol marad ezekről a piacokról és így inkább a nagyobb pénzügyi és politikai erővel rendelkező, multinacionális és állami tulajdonú vállalatok nyernek teret.

Az afrikai országok tekintetében a DHL Express magyar adataik is azt támasztják alá, hogy a kkv-kra nem jellemző a kontinens országaival folytatott kereskedelem, valóban mérhető forgalom csak az export területén mutatkozik. Az export forgalmat tekintve Egyiptom a legnépszerűbb ország a kontinensen a kkv-k körében, ezt az afrikai országok közül Dél-Afrikai Köztársaság, Niger és Burundi követi. Az import forgalom tekintetében egyedül Dél-Afrika esetében történik elvétve egy-egy szállítás.

Afrikával ellentétben Kína továbbra is a legvonzóbb növekedési piac a nemzetközi terjeszkedésben gondolkodó kkv-k számára. Ennek egyik oka a piac mérete, másrészt a kínai kormány politikája, amely kedvező környezetet teremtett a növekedéshez. Ezek, valamint a már említett kulturális különbségek miatt azonban azoknak a kkv-knak, amelyek Kínában terjeszkednének, nagyon körültekintően kell tervezniük és megválasztani a helyes piacra lépési stratégiát. Bár a DHL Express hazai légi küldeményforgalma alapján a kkv-kat reprezentáló értékesítési csatornákon továbbra is a nagyobb nyugat-európai országokba irányul a legtöbb küldemény, Kína pedig a 11. legnépszerűbb célország, nem meglepő, hogy az import forgalmat tekintve módosul a kép: sokkal jelentősebb az ázsiai országok, elsősorban Kína, Dél Korea, Hong Kong és Taiwan szerepe.

"A DHL tapasztalatai alapján, úgy látjuk, a kis-és középvállalkozásoknál gyakran nincs meg az a piacismeret, vagy kapacitás az információk összegyűjtésére, amelyre a vállalatnak szüksége lenne a terjeszkedéshez, főleg egy-egy afrikai vagy távol-keleti ország esetén. Mivel ügyfeleink túlnyomó többsége ezek közül a vállalatok közül kerül ki, szolgáltatatásainkat úgy alakítottuk ki, hogy háttértudásunkkal hozzájárulhassunk ügyfeleink növekedéséhez" - mondta el Bándli Zoltán, a DHL Express kereskedelmi igazgatója
(logsped)