Logisztika
     Spedició, Fuvarozás
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódó területek
     Közlekedés
     Információs társadal.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb



Konvergenciaprogram

Kapcsolódó oldal:  



Megszüntették a Magyarország ellen a túlzott mértékű költségvetési hiány miatt 2004 óta folyó eljárást - közölte pénteken Luxembourgban újságírókkal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, az EU-országok pénzügyminisztereinek (Ecofin) döntését ismertetve. (MTI)   
(logsped)
2013.06.21.
A Magyarország ellen 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának az Európai Bizottság - derül ki a brüsszeli testület által a pénzügyminiszterek tanácsa számára megfogalmazott ajánlásból, amelyet szerdán tett közzé az Európai Bizottság. (MTI)   
(logsped)
2013.05.30.
A kormány elküldte hétfőn az Európai Bizottságnak idei, aktualizált konvergenciajelentését: a kormány azzal számol, hogy az idén újraindul a növekedés, 3 százalék alatt marad a GDP-arányos hiány és ehhez nincs szükség újabb intézkedésekre. (MTI)   
(logsped)
2013.03.17.
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2011. április 15-én elküldte az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak az aktualizált konvergenciaprogramot.
  
(NM)
2011.04.16.

Mire számíthatunk? - Konvergenciaprogram 2007-2011

A jövő évi gazdasági növekedést 2,6 százalékról 2,8 százalékra, az éves átlagos harmonizált fogyasztóiár-indexet 3,3 százalékról 4,8 százalékra, a GDP-arányos eredményszemléletű (ESA95) államháztartási hiányt 4,3 százalékról 4 százalékra módosította az egy évvel ezelőttihez képest a Brüsszelbe most eljutatott aktualizált konvergenciaprogramban a kormány.

A GDP összetevőinek felhasználási oldalát vizsgálva kitűnik, az új konvergenciaprogram 2008-ra már azzal számol, hogy a háztartások fogyasztási kiadása 1,2 százalékkal bővül (a tavaly decemberi program 0 százalékot rögzített), a közösségi kiadás 3,5 százalékkal csökken (-3,3 százalék).

A beruházások jövő évi várható 4,0 százalékos növekedése csaknem megegyezik a tavaly leírt 4,2 százalékkal. Gyorsuló kivitelt illetve behozatalt prognosztizál a most összeállított program: jövőre 12,9 százalékkal nő az export (9,7 százalék) és 11,1 százalékkal az import (7,5 százalék).

Pesszimistábban ítéli meg a nettó külső finanszírozási igényt az új program: jövőre a GDP 2,3 százalékát teszi ki (1,7 százalék). Amíg a tavalyi program szerint már 2009-re egyensúly közeli állapot jött volna létre, addig az új program még 2011-re is 0,8 százalékos külső finanszírozási szükséglettel számol.

Amint az már korábban ismert volt, jelentősen változott az inflációs prognózis: jövőre 2,3 százalékot tartalmaz a program, szemben a tavalyi 3,3 százalékkal. A 2009. évi előrejelzés továbbra is 3,0 százalék.

Miután 2007-ben az államháztartás GDP-arányos eredményszemléletű hiánya (ESA'95) a tavaly decemberben leírt 6,8 százalék helyett 6,2 százalékra módosul, a jövő évre tavaly rögzített 4,3 százalékról az új programban 4 százalékra változott. Ezen belül az új program már igen csekély mértékű, a GDP 0,1 százalékát kitevő pozitív elsőleges egyenleget tartalmaz 2008-ra, és 0,6 százalékos aktív egyenleget 2009-re. (Az elsődleges egyenleg nem tartalmazza a költségvetés kamatkiadásait.)

A kormányzati szektor kamatkiadásainak 2006. évi összegét 927 milliárdban forintban adja meg az új program, ez a GDP 3,9 százalékának felel meg. Ebben az évben a kamatkiadások mértéke a GDP 4 százaléka lesz, jövőre 4,1 százaléka, 2009-ben pedig 3,8 százaléka. (A tavalyi konvergenciaprogram 2007-re a GDP 4 százalékával egyenlő kamatkiadással számolt, 2008-re 4,3 százalékkal, 2009-re 4,1 százalékkal.)

A tavaly decemberi konvergenciaprogramhoz képest 4-5 százalékponttal csökkent a GDP-hez mért bruttó államadósság mértéke: 2007-ben 65,4 százalék a korábbi 70,1 százalékos prognózissal szemben, 2008-ban 65,8 százalék ( 71,3 százalék), 2009-ben 64,4 százalék (69,3 százalék). A maastrichti követelményben rögzített 60 százalékos szinthez 2011-ben közelít a magyar államadósság, az előrejelzés 61,8 százalék.

A program rögzíti azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek nélkülözhetetlenek a konvergencia pálya betartása érdekében. Így a tandíj (képzési hozzájárulás) bevezetését a 2007-ben beiratkozott, államilag támogatott felsőoktatási hallgatók számára, akik 2008 szeptemberétől az alapképzésben évente 105 ezer forintot, a mesterképzésben 150 ezer forint képzési hozzájárulást fizetnek.

Változik gáz- és távhőtámogatás mértéke 2008-ban: miközben a támogatott háztartások száma érdemben nem változik, addig a támogatott gázmennyiség felső határa 3.000 köbméterről 2.000 köbméterre csökken, nagycsaládosok esetén 5.000 köbméterről 4.000 köbméterre. A felső két jövedelmi sávban a fajlagos támogatás mértéke 14 százalékkal illetve 20 százalékkal mérséklődik.

Az egészségügyi intézkedéseket sorolva a program rögzíti: a gyógyító-megelőző ellátás bruttó kiadásai, amelyben már figyelembe veszik a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, 2007-ben GDP-arányosan 2,8 százalékra, 2009-ben 2,7 százalékra csökkennek, a tavalyi 3 százalékról.

A gyógyszertámogatás 2007. évi várható összegét 325-330 milliárd forintra teszi a program, ami azt jelenti, hogy a bruttó és nettó gyógyszertámogatás GDP-hez viszonyított aránya 2006-hoz képest várhatóan 0,3-0,4 százalékponttal csökken. Jövőre a gyógyszertámogatás kismértékű emelkedésével számol a program, de ez a GDP-hez viszonyított arányt nézve szinten tartást jelent. A jelentés egészségügyi része rögzíti: a kormány döntött az egészségügyi piac megnyitásáról (hirado.hu)


2007.12.04.

Újabb brüsszeli igen a konvergenciára

Jóváhagyták az unió pénzügyminiszterei kedden Brüsszelben húsz tagállam, köztük Magyarország stabilitási, illetve konvergenciaprogramját - a korábbi bizottsági értékelésnek megfelelően.

Mérsékelten derűlátó a tagországok fiskális helyzetét illetően Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa, mert a jelenlegi kedvező gazdasági helyzetet ki lehetne ugyan használni a költségvetések rendbetételére, ám az érintett kormányok bizonyítványa nem színjeles. A pénzügyminiszterek kétnapos brüsszeli ülése utáni sajtótájékoztatón Almunia érdemben csak Lengyelországról beszélt, bár öszszesen tíz eurózónatag stabilitási és tíz övezeten kívüli uniós állam konvergenciaprogramjáról alakította ki véleményét a tanács (Ecofin).

Magyarország esetében is a bizottság véleményét fogadták el a miniszterek, érdemi vita nélkül. A testület e hónap elején értékelte a decemberben frissített programot, és azt tarthatónak minősítette, de kockázatokra is felhívta a figyelmet. A bizottság leszögezte: a kiigazítás megvalósítása érdekében Magyarországnak szigorúan végre kell hajtania a 2007-es költségvetést, a tervnek megfelelően tartósan mérsékelnie kell a kiadásokat, beleértve a közigazgatási és az egészségügyi rendszerek kiadásait, általánosan javítania a költségvetési ellenőrzést, és készen kell állnia az esetlegesen szükséges további lépések megtételére. Ezenkívül a bizottság sürgette, hogy még 2009 előtt el kell érni az államadósság GDP-hez mért arányának csökkenését. Az értékelés ugyanakkor hangsúlyozta: a program összhangban áll azzal a szándékkal, hogy 2009-re az államháztartási deficit a GDP három százaléka környékére mérséklődjék.

Lengyelország esetében új ajánlásokat kellett megfogalmazni, miután a testület az ősszel úgy találta, hogy a varsói kormányzat nem tesz meg mindent, hogy ígéretéhez híven 2007-ben a GDP három százaléka alá szorítsa le az államháztartási hiányt. Minthogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat immár Varsó sem hagyhatja ki a költségvetési egyenlegből, a hiány az idén a GDP 3,4, jövőre 3,1, 2009-ben 2,9 százalékára rúghat, ám a bizottság szerint ezt a pályát is kockázatok terhelik. Ezért felszólította Varsót, hogy számolja fel a túlzott deficitet. (nol)
2007.03.01.

Módosítják a konvergenciaprogramot: jobbak a kilátások

Magyarország külső finanszírozási igénye a GDP százalékában 2007-ben 3,6 százalék, 2008-ban 1,7 százalék lesz - áll a Pénzügyminisztérium által pénteken közzétett módosított konvergenciaprogramban, ami némileg kevesebb a szeptemberben rögzített 4,2, illetve 2,2 százaléknál.

tervezett módosításban változik a GDP arányos bruttó államadósság is: az új program szerint jövőre 70,1 százalék, 2008-ban 71,3 százalék lesz, szemben a szeptemberben kiadott 71,3, illetve 72,3 százalékkal. Az Európai Unió számára készült módosított konvergenciaprogram változatlanul 2,2, illetve 2,6 százalékos GDP növekedést prognosztizált 2007-2008-ra.

A belföldi felhasználás 2007-ben 0,3 százalékkal nő (szeptemberi változat mínusz 0,2 százalék), 2008-ban 0,7 százalékkal emelkedik (0,5 százalék). Ezen belül a háztartások fogyasztása jövőre 0,8 százalékkal visszaesik (mínusz 0,9 százalék, 2008-ban szinten marad mind a korábbi, mind az új változat szerint. A beruházásoknál kissé megemelte prognózisát a kormány: 2007-re 2,4 százalékos többlet várható (2,1 százalék), 2008-ra pedig 4 százalékos növekedés (3,7 százalék).

Az export bővülése az új változatban jövőre 10,6 százalék (12 százalék), 2008-ban 9,7 százalék (10,9 százalék).

Változott az egy főre jutó reáljövedelem adata: az új változat 2007-re 1,3 százalékos visszaesést jelez (szeptember mínusz 1,7 százalék), 2008-ra 0,4 százalékos növekedés várható (0,1 százalék).

A módosított konvergencia program kedvezőbb folyó fizetési mérleggel számol: a GDP százalékában a hiány 2007-ben 5 százalék lesz (5,9 százalék), 2008-ban 3,3 százalék (4,4 százalék), aminek folyományaként a külső finanszírozási igény is kisebb lesz, 2007-ben a GDP 3,6 százaléka (4,2), 2008-ban pedig 1,7 százaléka (2,2 százalék).

A most közzétett program rögzíti: a belső és külső egyensúly helyreállítása azért elengedhetetlen, mert kedvező reálgazdasági folyamatok mellett magas államháztartási és folyó fizetésimérleg hiány, valamint adósságállomány alakult ki. Emellett a magyar népesség várható elöregedése megnöveli az államháztartás jövőbeli kiadásait, amit egyre kisebb számú adó- és járulékfizetőnek kell fedeznie. Ezért olyan változtatásokat kell már rövid és középtávon végrehajtani, amelyekkel évtizedek múlva is finanszírozhatóak lesznek a nyugdíj-, egészségügyi és ápolási kiadások.

Az új változatban már szerepelnek azok a kormányzati lépések illetve elfogadott törvények, amelyek a gyógyszer-támogatási rendszerre, az egészségügyi rendszerre, illetve a felsőoktatásban bevezetendő fejlesztési képzési hozzájárulásra (tandíjra) vonatkoznak.

A dokumentumot a kormány egyezteti még az Országos Érdekegyeztető Tanácsban is, és előre láthatólag szerdán dönt a Brüsszelnek elküldhető végső változatról. (nol)
2006.11.27.

A hónap végén Brüsszelben az aktualizált konvergenciaprogram

A kormány november 30-án küldi el Brüsszelbe az aktualizált konvergenciaprogramot, ami a makrogazdasági pályán nem változtat, és amiben nem lesz új, a kabinet által még be nem jelentett intézkedés - közölte Danks Emese szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

"Az új program leginkább igeidőben fog különbözni az előzőtől" - tette hozzá a kormányszóvivő emlékeztetve arra, hogy az Európai Unió tagállamainak az év végéig kell konvergenciaprogramjukat eljuttatniuk Brüsszelbe. Mint hozzátette, ennek a kötelezettségnek a kormány november 30-án eleget tesz. Danks Emese elmondta azt is, hogy az aktualizált konvergenciaprogram nem tartalmaz új, a kormány által még be nem jelentett intézkedést. (nol)
2006.11.14.

Az ÁSZ elnöke szerint pesszimista a konvergenciaprogram

A konvergenciaprogram reális, sőt némileg pesszimista prognózisra épül - mondta az MTI-nek Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki úgy véli, hogy a reformok megvalósításához társadalmi partnerség, közmegegyezés is kell.

A konvergenciaprogram reális adatokra épül, s fontos törekvése, hogy tisztázza a kormányzati szektor és a gazdaság szereplői közötti határokat - jelentette ki Kovács Árpád. Az ÁSZ elnöke elmondta azt is, hogy a program a fenntartható növekedés megalapozása érdekében világossá teszi, hogy egy struktúrájában, technológiájában, vezetési színvonalában megújulásra törekvő gazdaságot kíván létrehozni.

A program hiányossága, hogy az államháztartás keretei között marad, és nem számol a növekedést korlátozó erejével, illetve annak társadalmi hatásival - közölte -, miközben világos az a szándék, hogy a költségvetés fenntarthatósága csak átfogó reformok révén valósítható meg.

Az ÁSZ elnökének véleménye szerint a kisebb és "olcsóbb állam" megteremtését, a közigazgatás reformját csak hosszabb távra felállított, konszenzuson alapuló, hatástanulmányokkal alátámasztott stratégiai elvek mentén lehet végrehajtani. "A kiigazítás, a reform azért is indokolt, mert a költségvetési hiány folyamatos növekedése mellett a nagy ellátó rendszerekre - az egészségügyre, a nyugdíjrendszerre - fordított kiadások aránya évről-évre a GDP 22-23 százalékát jelenti, s reformok hiányában egyre többe kerül" - fogalmazott Kovács Árpád.

Az ÁSZ elnöke egyetértett a Magyar Közgazdasági Társaság véleményével, amelyben megfogalmazták, hogy közmegegyezés hiánya akadályozza meg ma a stabil és hosszabb távon érvényesülő programok megvalósulását. Bár egy ilyen, Brüsszelnek megküldött programnak nem kell feltétlenül tartalmaznia "havária tervet", azaz a negatív forgatókönyv beteljesülése esetén alkalmazható vészprogramot, ennek ellenére hasznos lenne kidolgozni egy "menekülési útvonalat" - javasolta Kovács Árpád. (Stop.hu)
2006.10.24.

Tárcalobbik a konvergenciaprogramban
Nem, vagy csak később lesz árverseny a vény nélküli gyógyszerek piacán

Inkább a minisztériumi lobbik, mint a társadalmi vita hatása látszik meg a konvergenciaprogram végső verzióján. A számok nem változtak, a reformok részletei továbbra is hiányoznak, ám néhány apróbb lépés kikerült a programból, halasztják őket.

Leadta a konvergenciaprogramot az Európai Bizottságnak a kormány - Katona Tamás pénzügyi államtitkár tegnap délután a nyilvánosság előtt küldte el számítógépen a tervezetet. (A program ajobboldali menüben a "Csatolt állományok" között letölthető.) Az enter gombot decemberben újra meg kell nyomni: az év végén az uniós tagok mindegyikének jelentést kell tennie gazdasági folyamatairól. A most elküldött magyar program a tavalyi kiegészítésének tekinthető. Az unió ugyanis a 2005-ben leadott terv alátámasztását kérte idén szeptemberig - vagyis udvariasan megvárta, míg a választások után a magyar kormány hiteles képet nyújt a helyzetről és a tervekről. Az eddig leadott programokat azonban nem övezte olyan figyelem, mint a mostanit - nem hoztak létre konvergenciatanácsot, nem előzte meg "társadalmi vita" az elfogadását, és nem küldték el nyilvánosan az uniónak. A következő, év végén leadandó program alakításának sorsa kérdéses, egyelőre csak azt valószínűsítik kormányzati körökben, hogy a konvergenciatanácsot - amelynek feladataihoz tartozik a tervezet végigvitelének segítése is - ismét felkérik ennek megvitatására.

Brüsszelben várhatóan szeptember utolsó heteiben születik meg az első állásfoglalás a programról - ez az illetékes pénzügyi és gazdasági főbiztosság szakmai véleménye lesz. Az Európai Bizottság valamikor szeptember végén tárgyalhat róla, ám a végső szót a pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin mondja ki valamikor október végén, november elején.

A most elküldött program alapjaiban megegyezik a társadalmi vitára bocsátott anyaggal - a pénzügyminiszter bejelentése szerint több mint húsz helyen módosítottak a terven, ám a korábban vázolt makrogazdasági pálya nem változott. A tervezet szerint a maastrichti kritériumokat 2009-re teljesítheti az ország - ami 2011-ben tenné lehetővé az euró magyarországi bevezetését. A kormány azonban céldátumot nem nevez meg (ez nem is kötelező). Veres János pénzügyminiszter korábban azt mondta: később lehet arról dönteni, hogy 2011 és 2013 között milyen időpontban jelenjen meg nálunk a közös valuta.

A társadalmi vita nem hatott a programra - a koalíciós alku és a konvergenciatanács véleménye sem nagyon jelenik meg benne. A változás csak annyi, hogy a munkát terhelő adók csökkentése - ez a szabad demokratáknál és a szakértőknél is egyértelmű kívánság volt a 2009 utáni időszakra - most már nem "hoszszabb távon szükséges" intézkedésként jelenik meg, mint a vitaanyagban. Most már azt írja a kormány, hogy "az adó- és járulékrendszer szerkezeti újragondolása is szükséges" - minden további részlet nélkül. Nincs részletesebben kifejtve a képzési rendszer átalakítása sem - pedig ez a munkaadók és a munkáltatók kívánsága is volt. Igaz: az anyag elején arról részletesen megemlékezik a kabinet, hogy kikkel egyeztetett.

A szöveges változások jórészt meglepőek - az egyetlen várható módosulás az egészségügyi reformról szóló döntés következménye. (Például az anyagban is pontosították a járulékfizetés nélkül is igénybe vehető alapellátások körét, és beírták, hogy az ellátások biztosítási elv alapján járnak.) Ami viszont váratlan, hogy a vitaanyaghoz képest néhány területen visszalépett a kabinet a változtatásoktól - legalábbis egy-két szigorítási terv kikerült az anyagból. A vitaanyagban még az orvosok kötelező kamarai tagságának megszüntetéséről volt szó - a végső változatban ez nincs benne, igaz, az egészségügyi miniszter tegnap ezt kormánydöntésként bejelentette.

Az ugyan megmaradt, hogy a nem vényköteles gyógyszereket a patikákon kívül is lehet majd kapni - ám kikerült, hogy a mostani fix árak helyett maximált árakat vezetnének be e körben. Vagyis: az egy hete még tervezett árversenyre esetleg mégsem lesz lehetőség. Az előző verzióban még a közoktatás csoportfinanszírozásáról volt szó - ez mára a "számított pedagógus-álláshely" alapú finanszírozásra módosult. A felsőoktatásról szóló részből kikerült, hogy a normatívát a létszámhoz és a költségvetési plafonhoz igazítják.

A nyugdíjazás esetén bekerült az előre hozott öregségi nyugdíjba vonulás szabályainak szigorítására vonatkozó passzus (ezt a kormány régebben is tervezte: emelkedne az előre hozott nyugdíj korhatára, és a rendszert úgy alakítanák át, hogy a korhatár előtti nyugdíjazás terheit az érintettek viseljék).

Az azonban az új verzióból kimaradt, hogy a fegyveres testületeknél érvényes nyugdíjazási szabályokat közelítsék a másutt meglévőkhöz (itt a nyugdíj a teljes fizetéssel egyenlő, másutt a számítás sokkal kedvezőtlenebb). A most leadott konvergenciaprogramban csak az szerepel, hogy az eltérő nyugdíjazási rendszereket közelítik, de csak így, általánosságban. Ugyanakkor a munkaügyi miniszter bejelentette, hogy a fegyveres testületek nyugdíjazási szisztémáját átalakítja a kormány. Kiss Péter októberre ígérte a konkrét tervet és 2007 januárjára a változást. Úgy tudjuk azonban: a fegyveres testületek esetében későbbi időpontról lesz szó, és ezért maradt ki a konkrét paszszus a konvergenciaprogram végső változatából.

Információnk szerint a kimaradások oka mindenütt a halasztás, a kormány most azt nem vállalta fel, hogy az említett intézkedéseket a közeli jövőben bevezesse. A programban ugyanis minden intézkedéshez bevezetési időpontot kell írni, és ez az, amit a kabinet nem vállalt fel ezekben az esetekben.

A leginkább talán a miniszteri lobbizásokhoz köthető módosításokon túl az anyagból továbbra sem kapni választ azonban azokra a kérdésekre, amelyeket a konvergenciatanács, az Állami Számvevőszék és a szakértők többsége is hiányolt. Így például nincs szó az intézmények struktúrájának átalakításáról, továbbra is hiányoznak a számszerűsített hatástanulmányok (bár ezek pótlására aligha lett volna idő), nincs program az alapfokú oktatás átalakítására, arra, mi lesz a friss diplomások sorsa, és továbbra sincs érdemi javaslat a nyugdíjrendszer hosszú távú finanszírozhatóságának fenntartására. Egyetlen változás, hogy immáron külön fejezet foglalkozik a rosszabb feltételek esetére szóló költségvetési tartalékokkal - ezek köre azonban nem bővült az előző változatban foglaltakhoz képest, csak még egyszer összefoglalták a lehetőségeket.

Átalakul a nyugdíjrendszer

Átalakul a jövőben a nyugdíjrendszer, a változtatások az előre hozott nyugdíjakat, az öregségi és a korkedvezményes nyugdíjat, a nyugdíjszámítás szabályait, a fegyveres és rendvédelmi szerveknél dolgozók nyugellátását, illetve a rehabilitációs rendszert érintik. Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter elmondta: átalakítják az orvos szakértői minősítés rendszerét, komplex rehabilitációs rendszert és egységes rehabilitációs járadékot vezetnek be. A 450 ezer korhatár alatt rokkantnyugdíjas közül az új szolgáltatásokat alanyi jogon azok fogják kapni, akik a harmadik csoportos rokkantsági csoportba tartoznak vagy önként jelentkeznek rehabilitációra, amely a munkaerőpiacra való visszatérésüket segíti.

A 2007 januárjától hatályba lépő változások célja, hogy minél hosszabb ideig álljon munkában valaki, "ameddig az egészsége engedi". Az öregségi nyugdíj akkor jár majd, ha megszűnik a munkavégzés (vagyis az újonnan nyugdíjba vonulóknak valószínűleg nem lehet majd dolgozni a "nyugdíj mellett"), ám abban az esetben, ha valaki nyugdíjkorhatár után is munkát vállal - vagyis fizeti a járulékot -, a későbbi nyugdíja is nagyobb lesz. Kiss Péter közlése szerint a nyugdíj-megállapításnál az lesz az alapelv, hogy a hosz-szabb szolgálati idővel rendelkezők kedvezőbb mértékű nyugdíjat kapjanak. (Népszabadság)
2006.05.22.