Az intézkedéssel azt szeretnék elkerülni, hogy újra adósságcsapdába essen a lakosság - mondta az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója. (M1)

Nagy Márton az M1 reggeli műsorában közölte, az adósságfék egyik eszköze a jövedelemarányos törlesztés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy család havi jövedelme nettó 200 ezer forint, akkor 100 ezer forintnál többet nem költhetnek hiteltörlesztésre.

"Nemcsak az a fontos, hogy legfeljebb jövedelmük felét költhetik el, hanem, hogy ennek rendszeres, dokumentált és legális jövedelemnek kell lennie, így fehérítő hatása is van" - mutatott rá az ügyvezető igazgató hozzátéve: az 50 százalékos határ a maximum, a bankok dönthetnek úgy is, hogy a jövedelem kisebb hányadát fordíthatják törlesztésre az ügyfelek.

Megjegyezte: a bankok a válság előtt nem vizsgálták a jövedelmeket, arra is volt példa, hogy jövedelemigazolás nélkül kaptak devizahiteleket egyes háztartások.

A szabályozás másik fele arról rendelkezik, hogy például lakásvásárlás esetén mekkora önrésszel kell rendelkeznie a vevőnek. Egy 10 milliós ingatlan vásárlásához 8 millió forint hitelt lehet felvenni, ehhez 20 százalékos önrészt kell biztosítani. Nagy Márton közölte: mindkét eszköz a hitel összegét befolyásolja, előbbi a jövedelmek, utóbbi a hitelfedezet értékének arányában.

Kérdésre válaszolva Nagy Márton kifejtette: személyi kölcsönök esetében 200 ezer forint a korlát, ezekre nem vonatkozik az új, 2015 január 1-jétől hatályos szabályozás, csak akkor, ha több banknál vesz fel kisebb kölcsönt az ügyfél, mert akkor az összegek összeadódnak.
(logsped)