A Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület, a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. közreműködésével, 2009. április 15-én "Az innováció finanszírozási lehetőségei a kis és középvállalkozások számára" címmel, egynapos képzést szervezett.


Az innováció finanszírozási lehetöségei a KKV-k számára Szeged Szeged 2009 04 15 videó

Az innováció finanszírozási lehetöségei a KKV-k számára Szeged 2009 04 15 képgaléria


Az előadásokat, valamint a résztvevőkkel való közvetlen beszélgetéseket Kocsis Tamás, a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója tartotta.

A, rendelkezésre álló idő rövidsége ellenére, a képzés sikeressége érdekében Kocsis igazgató úr az előadások valamennyi témakörét konkrét példák, esettanulmányok kivonatos bemutatásával, közvetlen beszélgetések formájában vezette le.

Az oktatás a következő témakörök feldolgozásával zajlott:

1. A hazai innováció szereplőinek bemutatása

Bevezetőjében, Kocsis úr bemutatta az innováció rendszerének jelenlegi felállását, annak működtetését, elemeit. Rámutatott, hogy tekintettel a Kormányban történt változásokra, a hazai innováció támogatási rendszer némi változásokon megy keresztül, melyek jelenleg még nem ismertek.

Kocsis úr kifejtette, hogy sem a gazdasági fejlődés, sem a válságkezelés és a válság leküzdése, innováció nélkül sikeresen nem hajtható végre, különös tekintettel arra, hogy az innováció a versenyképesség javításának egyik fontos tényezője. Ez különösen a kis és középvállalkozások számára lényeges, hiszen a magyar gazdaság meghatározó tényezői épp a kis-és középvállalkozások.

Magyarország különben is egy idő óta az innováció támogatása és ösztönzése terén, a GDP-ben való részesedésben az EU övezet többi országaihoz viszonyítva, a ranglistán lényegesen alulmarad.

Tehát várhatóan, az innováció rendszerének lényeges elemeiben a változások nem hatnak ki olyan mértékben, hogy tovább csökkentsék az innováció támogatásának mértékét.

A továbbiakban, Kocsis úr tájékoztatta a hallgatókat az innováció rendszerének gyakorlati működését, eredményességét.

2. Üzleti tervezés

Üzleti terv nélkül egy vállalkozás nem kreálhatja jövőjét, nem korrigálhatja az elmúlt időszakok hiányosságait, hibáit, nem értékelheti üzleti képességének, eredményességének mértékét.

Az üzleti terv a vállalkozás saját és/vagy más hasonló vállalkozás közelmúltbeli és jelenlegi működésének tényadatai alapján, valamint az ismert és várható gazdasági folyamatok ismeretében a jövőbeni működésének előrejelzése, becslése. Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. A vállalkozás életében az üzleti terv készítése egy lehetséges tervezési módszer, amely keretet ad a vállalkozás megfelelő, rövid és hosszabb távú stratégiájának kialakításához.

Az üzleti terv céljai szerint készülhet:

- üzleti stratégia kidolgozásához
- egy-egy ötlet megvalósíthatóságának vizsgálatára;
- tulajdonostársak vagy lehetséges tulajdonostársak (befektetők) meggyőzésére;
- hitelezők meggyőzésére, ha külső pénzforráshoz kívánunk jutni;
- potenciális befektetők megtalálásához
- pályázat benyújtáshoz
- vagy a partnerek tájékoztatására

Az üzleti terv összeállításánál, megírásánál nagyon fontos a realitás, a megbízhatóság, használhatóság, bizonyító erő.

Üzleti tervet készíteni kell általában:

- A cég alapítása előtt
- Az operatív működésben
- Banki hitelkérelem és külső források igénylése esetén

Az üzleti tervnek tartalmaznia kell:

- a vállalkozás jellemzését
- a termékek, szolgáltatások körülhatárolását - ezek előállításához szükséges termelési folyamat jellemzését (gépek,
berendezések, alapanyagok)
- kereskedelmi (marketing) terv elkészítését
- kockázatbecslést és a pénzügyi terv elkészítését

Bizonyos típusú üzleti terveknél el kell készíteni

- a környezeti és vállalati belső elemzését (SWOT- analízis)
- új technológia kockázata: felkészülés a váratlan eseményekre

3. Kockázati tőkebefektetés, üzleti angyalok

Az ilyen jellegű és összetételű tőkeforrásokat általában Innovatív, fejlődésük korai szakaszában, vagy a gyors növekedési fázisában lévő, elsősorban KKV-k veszik igénybe.

A tőkeforrás piacon, a kínálati oldalon különböző szereplők vannak jelen, melyek céljai és jellemzői:

- a kiszálláskori tőkejövedelem megszerzése
- a befektetők elsősorban a technológia intenzív, a gyorsan fejlődő ágazatokban lévő cégeket keresik meg, melyektől dinamikus növekedést és a piaci érték jelentős emelkedését várják
- A befektető társaságok a választott cég irányításában vagy ellenőrzésében is aktívabban részt vesznek.

A Magyarországon működő alapok csak ritkán vállalkoznak kisebb cégek finanszírozására, így ezek nem nyújtanak általános érvényű megoldást a KKV-k finanszírozási problémáira.

Ezért, a kínálati oldal szereplői főképp a:

- Kockázati tőke társaságok
- Úgynevezett üzleti angyalok

Ide sorolhatók még a vállalatközi fejlesztőtőke befektetések a legkülönbözőbb formában.

Jellemzőik:

- Új tulajdonosok bevonásával teszi lehetővé a saját tőke növelését
- A tőkebefektetők elsődleges célja a kiszálláskori tőkejövedelem megszerzése
- Tőkebefektetés időtávja általában 3-7 év

A kockázati tőke társaságok mint stabil befektetők megfelelő szakembergárdával, főként közepes méretű cégeknek biztosítanak forrásokat méretgazdaságossági okokból.
Előnyük a "hitelesség", amely révén a cég további forrásokhoz juthat, üzleti kapcsolatok elősegítése, piaci információk megszerzése, szakértelem biztosítása.
Hátrányuk, hogy meg kell felelni hozamelvárásaiknak

A kockázati tőke alapok:

- Új Magyarország Kockázati Tőke Alap (35 mrd Ft)
- Japán-magyar kockázati tőke alap (26 mrd Ft)

Az úgynevezett üzleti angyalok sajátos befektetők, amelyek lehetnek magánszemélyek, szervezetek, vagy gazdasági társaságok is.

Alapvető jellemzőik:

- Hajlandóak és képesek alacsony tőkeigénnyel jellemezhető és fejlődésük korai szakaszában lévő vállalkozásokat finanszírozni.
- Aktív vállalkozásfejlesztő szerepkört is felvállalnak és részt kívánnak venni a vállalkozás mindennapi menedzsmentjében.
- Háttér szerepet játszanak, kerülik a nyilvánosságot.
- Rugalmasabbak, sokszor megérzéseikre hagyatkoznak.

A vállalatközi fejlesztőtőke befektetések:

- Nagy, tőkeerős vállalatok közvetlenül nyújtanak finanszírozást kisebb cégek számára
- A befektető osztozik a partnervállalat kockázatában
- A finanszírozó és a megfinanszírozott cégek között stratégiai szövetség jön létre
- Mindkét fél piaci pozíciója erősödhet önállóságuk elvesztése nélkül.

4. Hitelek: állami finanszírozású eszközök

Mikrohitel program

Jellemzője és céljai:

- hogy állami segítséggel az üzleti források mozgósítása révén tanácsadással egybekötött pénzügyi segítséget nyújtson
- hogy a banki hitelezés által el nem ért, legkisebb vállalkozásokra fókuszáljon

Viszont, abszolút összegét tekintve csekély mértékben járul hozzá a KKV-k finanszírozáshoz.

Széchenyi Kártya

Célja, hogy a kis- és egyéni vállalkozások szabad felhasználású, a likviditási problémáikat kezelő hitelhez jussanak.

Magyar Fejlesztési Bank hitelprogramjai

- Mikrohitel Plusz Hitelprogram
- Új Magyarország Kisvállalkozói Hitel
- Beruházási/Projekt Hitel
- Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram

JEREMIE Program

Jellemzői:

- EU forrásokból nyújtott, 3 pillérre épülő program: mikrohitel finanszírozás, garanciaeszközök, tőkepiac fejlesztése
- 2007 és 2013 között 190 milliárd Ft áll rendelkezésre
- Felvehető mikrohitel maximum 6 millió Ft
- Jeremie-mikrohitelnél nincsenek iparági, ágazati kizárások

Jasmine Program

- Jeremie Program kiegészítése
- Célja, hogy segítse a mikrohitelezéssel foglalkozó intézményeket működésük során
- 2009. évi induló tőkéje 50 millió EUR

5. Banki hitelezés, faktoring, lízing

Forint alapú banki hitelezés

Ezt a hitelezési formát a következő tendenciák jellemzik:

- 2003-ban a KKV-k csupán 11,3%-a rendelkezett hitellel vagy kölcsönnel
- 2006 végére a KKV hitelek a teljes hitelállomány több mint felét jelentették
- Rövid lejáratú hitele a vállalkozások nagyobb hányadának van, mint hosszú lejáratú
- A bankhitel felvétele és a vállalkozás mérete között egyenes arányos összefüggés figyelhető meg

Devizahitelek

A devizahitelezés következő formái jelennek meg:

- Devizahitel - deviza alapú hitel
- Devizahitel: folyósítás és törlesztés is devizában történik
- Deviza alapú hitel: a folyósítás és törlesztés forintban történik, de devizában van meghatározva a hitelösszeg és a törlesztő részlet.

A banki hitelezésnél mind jobban előtérbe kerül a kockázati tényező figyelembe vétele.

Faktoring

Elsősorban a korlátozottabb pénzeszközökkel rendelkező kis- és közepes beszállítói vállalkozásoknak jelent jól használható pénzügyi szolgáltatást mely a következőkből áll:

- A faktoráló cég megvásárolja a számlakövetelést, általában a vevőkövetelés 80%-át azonnal ki is fizeti

- Kezeli az ügyfél követelését
- Beszedi a számlakövetelést
- Vállalja az üzlet kockázatát

A faktorálás lehet egyszeri, alkalmi ügylet, de lényege a folyamatosság.

A faktorálás ára a faktordíj és a kamat.

- a faktordíj a bruttó számlaösszegre vetített fix díj (ált. 1,6-2%)
- a kamat: az előleg értékére vetített éves kamatláb futamidőre jutó hányada

A faktorálás előnyei:

- Csökkennek a kintlévőségek
- Növekszik az eszközök forgási sebessége
- A pénzbefolyás tervezhetővé válik
- Javul a cég likviditása és ki tudja használni a növekedési lehetőségeit.

Lízing

Pénzügyi lízing:

- A lízingbe adó (lízingcég) megvásárolja a lízingbe vevő által igényelt eszközt, amit rendszeres díjfizetés ellenében a lízingbe vevőnek átenged . - Szerződéskötéskor a vételi opció nem kötelező lehetőséget teremt a lízingbe vevőnek a lízingtárgy megvásárlására.

A maradványérték általában a lízingtárgy piaci árával egyenlő, de gyakran a könyv szerinti értéke nulla a futamidő végén.

Operatív lízing:

- A futamidő végén nem feltétlenül kerül sor a lízingtárgy tulajdonjogának átadására.
- A maradványérték megegyezik, vagy közel áll a piaci értékhez.
- Általában kapcsolódó szolgáltatások kísérik: lízingtárgy karbantartása, fejlesztése, stb.
- A lízingbe vevő a futamidő alatt rendszeres díjat fizet a lízingbe adónak.
- Futamidő végén a lízingbe vevő vagy visszaszolgáltatja a lízingtárgyat, vagy alacsonyabb bérleti díj ellenében meghosszabbítja a futamidőt, vagy maradványértéken megvásárolja a lízingtárgyat.

6. A hitelkérelem összeállítása

Az érvényes jogszabályok alapján, a bankok, más pénzügyi hitelintézmények saját üzletpolitikájuknak és szabályzatainak megfelelően határozzák meg a hitelkérelmek összeállításának formáit, tartalmát, dokumentációját. Ez lényegesen eltérő is lehet attól függően, hogy mi képezi a hitelezés tárgyát és mekkora az igényelt hitel mértéke.

A hitelkérelem benyújtását követően, a bankoknál eltérő a hitelkérelmek elbírálásának metodikája, folyamata.

Egy példa bemutatásával, a hiteligény bírálata általában a következő főbb szempontú vizsgálatok szerint történik:

1.

- A hitelkérelem befogadása, előszűrés
- Teljesség ellenőrzés
- Előszűrés
- Hitelbírálat
- Ügyfélminősítés
- Tőkeellátottság, likviditás, jövedelmezőség, adósságszolgálat viselő képesség vizsgálata
- Tulajdonosi szerkezet, kereszttulajdonlások vizsgálata
- Piaci pozíció vizsgálata
- Bank korábbi tapasztalatai a hiteligénylővel

2.

- A felajánlott biztosítékok értékelése
- Piaci érték
- Értékállóság
- Tehermentesség
- Mobilizálhatóság
- Érvényesíthetőség
- Ügyletminősítés
- Érdemes-e hitelt folyósítani?
- Helyszíni szemle
- Kockázatelemzés

3.

- Az előterjesztés összeállítása és cenzúradöntés
- A hitelkérelemmel kapcsolatos legfontosabb külső és belső információk
- Szerződési kondíciók: engedélyezett hitelösszeg, kamat mértéke, törlesztés ütemezése, kért biztosítékok, egyéb kikötések
- A hitelmonitoring
- A kockázat mérséklése céljából a bank rendszeres időközönként figyelemmelkísériadósa gazdálkodását.
- A hitelügylet lezárása

Az oktatás lezárásaként, a szervező megköszönte Kocsis Úr színvonalas előadásait, valamint azt, hogy személyes szakmai tapasztalatait megosztotta a hallgatókkal.

Kocsis Úr megköszönte a hallgatók részvételét és reményét fejezte ki, hogy munkájuk során a szerzett tudást, az átvett információkat hasznosítani tudják. (logsped)