Az Országgyűlés keddi döntése alapján kisebb árbevételű üzleteket is érinthet - már 2017-től - a napi fogyasztási cikkek árusításának tilalma, ha nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben. (MTI)

Az Országgyűlés keddi döntése alapján kisebb árbevételű üzleteket is érinthet - már 2017-től - a napi fogyasztási cikkek árusításának tilalma, ha nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben. Az Országgyűlésnek azért kellett újra szavaznia a kereskedelmi törvény december 9-én elfogadott módosításáról, mert azt Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.

A képviselők 120 kormánypárti igen szavazattal, 31 szocialista és független nem ellenében, valamint 23 jobbikos és LMP-s tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat. Egyrészt az eredetileg 50 milliárdos árbevételi határt leszállították 15 milliárd forintra, így az értékesítési szankció több üzletet érinthet majd: azokat, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri a 15-15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív. Változás továbbá, hogy a korábban javasolt 2018 helyett már 2017. januárjától alkalmazható lesz a tiltás a 2015-ös és a 2016-os üzleti év alapján. Az Országgyűlés plenáris ülése 2014. december 23-án

Áder János uniós szabályokra és uniós bírósági állásfoglalásra hivatkozva pénteken küldte vissza az Országgyűlésnek megfontolásra a kereskedelemről szóló törvény módosítását. Az államfő szerint a december 9-én elfogadott jogszabály-módosítás - most módosított passzusa - felveti a közvetett hátrányos megkülönböztetés kérdését. Az elnök azt is aggályosnak tartotta, hogy a kifogásolt rendelkezés 2018. január elsején lép hatályba, és nyitva hagyja a kérdést, hogy a benne foglalt határidők számítása hogyan történik.

A kedden elfogadott módosításokat a törvényalkotási bizottság terjesztette elő. A testület szerint a nettó árbevétel módosításával kiküszöbölhető a köztársasági elnök által kifogásolt közvetett hátrányokozás lehetősége.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az eredeti előterjesztés indoklásában arról írt, hogy a tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el versenytársaikat. Szerinte az eddigi szabad versenyben a tőkeerős szupermarketek folyamatosan szorították ki a piacról a kisboltokat, ami közben ráadásul a munkanélküliséget is növeli, hiszen kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak kisebb társaiknál.

A kereskedelemről szóló törvény alapján napi fogyasztási cikknek számít az élelmiszerek mellett az illatszer, a drogériai termék, a háztartási tisztítószer, a vegyi áru és a higiéniai papírtermék.

Pontosította a plázaépítési tilalom részletszabályait a parlament

Az Országgyűlés Áder János köztársasági elnök aggályaira reagálva több ponton módosította azokat az engedélyezési részletszabályokat, amelyeket a 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletek építésénél, bővítésénél kell alkalmazni.

A képviselők 119 igen szavazattal, 35 nem ellenében, 18 tartózkodás mellett fogadták el az épített környezet védelméről szóló, december 9-én jóváhagyott, de az államfő által december 19-én megfontolásra visszaküldött indítvány módosítását.

A parlament akkor azért döntött a 2012 januárjától hatályos plázaépítési moratórium meghosszabbításáról, mert az 2015 elején lejár. Változást jelentett, hogy a korábbi 300 helyett a 400 négyzetméteresnél nagyobb bruttó alapterületű üzletek építéséhez, illetve bővítéséhez kell beszerezni az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását.

A Ház a köztársasági elnök aggályai után ezen eljárás részletszabályait módosította az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának javaslatára.
(logsped)