Duplájára nőtt a Magyarországra Kínából érkező konténerforgalom éves mennyisége tíz év alatt. Volumene már eléri az évi 300 ezer TEU-t (egységkonténert). Ez a lendületes fejlődés Magyarország kedvező geopolitikai helyzetével párosítva számos gazdasági előny lehetőségét kínálja.

Újabb infrastrukturális fejlesztésekkel hazánk elnyerheti a Kelet-Nyugat és az Észak-Dél viszonylatú áruforgalom fordítókorongjának rangját.

Ennek megvalósítását több beruházás támogatja, például a két meglévő budapesti konténerterminál mellett egy újabb terminálfejlesztés is folyamatban van. A gyors kapacitásbővülés megfelel az igényeknek; valamennyi logisztikai központ közel teljes kihasználtsággal működik. A kezdődő új beruházások közül azonban a legjelentősebb a Budapest-Belgrád vasútvonal építése.

Az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a vasúti fuvarozás 30%-kal részesedjen az áruforgalom lebonyolításából. Ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha a Balkán irányából (Bulgária, Törökország, Szerbia, Macedónia) érkező jelentős mennyiségű közúti forgalmat sikerül vasútra terelni. Ez kizárólag egy megfelelő minőségű vasúti pályán tud valódi alternatívát biztosítani. A Budapest-Belgrád vasútvonal építése és az itt megvalósuló jövőbeni áruforgalom is ezt a törekvést támogatja.

A forgalomnövekedés biztonságos kiszolgálását a közúti modalitás egyre nehezebben tudja teljesíteni. A sűrű kamionforgalom által okozott dugók és a környezetszennyezés féken tartása érdekében az európai kormányzatok növekvő útdíjakat és korlátozó intézkedéseket vezetnek be. A vasút szerepének növelésében az EU a környezetvédelmi megfontolásokat is érvényesíti: a közúti fuvarozás - egységnyi tömegű árura vetítve - 21-szer több szén-dioxidot juttat a környezetbe, mint a vasúti árufuvarozás.

A távol-keleti üzemekben előállított árukkal töltött konténerek Európába szállítása tengeri úton nagy befogadóképességű, akár 18 ezer TEU kapacitású hajókkal gazdaságos. Ezek azonban csak mélytengeri kikötőkbe képesek befutni, például amilyen a görög Pireusz dokkja. Emiatt a Kínából érkező árukat elsősorban az innen, valamint több adriai kikötőből induló vonatokon fuvarozzák Magyarországra - az elmúlt évben több mint 700 konténervonat érkezett Budapestre ezekből a desztinációkból.

Jelenleg egy-két naponta indulnak vonatok a balkáni országokon és Szerbián keresztül Magyarországra. Mindezek miatt különösen fontos a görög Pireusz kikötője és a budapesti Rail Cargo Terminal - BILK közötti vasúti összeköttetés áteresztőképességének növelése.

A rendkívüli árumennyiség további vasúti útvonal bekapcsolását is indokolja a forgalom gyorsabb lebonyolítása érdekében: az első rendszeres tehervonati járat a több mint 7300 kilométer hosszú "Selyemúton" néhány héttel ezelőtt indult heti egy szerelvénnyel a kínai Hszian városa és a budapesti Rail Cargo Terminal - BILK között. A kizárólag szárazföldi árutovábbítás előnye, hogy - egy 220 konténervonat kapacitásának megfelelő mennyiségű konténert szállító hajó esetében - háromszor gyorsabb a tengeri fuvarozáshoz képest.

A Budapest-Belgrád vasútvonal annak a fuvarozási korridornak az utolsó szakasza, amely Pireuszt és az ugyancsak görög Thessaloniki kikötőjét a legrövidebb úton köti össze a budapesti terminálokkal. A térségben az Európai Unió is több fejlesztési projektet visz: a 12-es számú vasúti fuvarozási folyosó (RFC) tervezett útvonala: Budapest-Szerbia-Macedónia-Görögország (Pireusz). A Budapest-Belgrád szakasz a korridor legfontosabb része Magyarország számára.
(logsped)