Magyarország, Szerbia és Kína szerdán aláírja a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről szóló megállapodást, ennek köszönhetően megépül az a tranzitútvonal, amelyen keresztül a kínai áruk a leggyorsabban juthatnak a görög kikötőkből Európába. (MTI)

Jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden Belgrádban a Kelet-Közép-Európa (KKE)-Kína csúcsértekezleten. "Ez a vasútvonal lesz az egyik szakasza annak a Görögországból induló tranzitútvonalnak, amely Macedónián, Szerbián és Magyarországon keresztül Nyugat-Európa felé halad majd" - ismertette a részleteket a kormányfő.

Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök szerint a kínai hitelből megvalósuló Budapest-Belgrád gyorsvasút Macedónia és Görögország felé történő meghosszabbításával kiépülhetne a Kína és Kelet-Közép-Európát összekötő expresszvonal gerince. Ezzel kapcsolatban Li Ko-csiang kínai kormányfő kifejtette: mindent megtesznek annak érdekében, hogy két éven belül megépüljön a vasútvonal. Az óránként 160 kilométeres maximális sebességet lehetővé tevő vasúti pályán a vonatok menetideje a jelenlegi hét-nyolcról három óra alá csökkenne.


MTI Fotó: Burger Barna

Ez a vasút jelentős lökést adhatna a mellette fekvő országok logisztikájának, illetve megkönnyítené az emberek, a tőke és az áruk mozgását. "A KKE-országoknak kiváló kikötői és autópályái vannak, ha ezeket összekötnénk, létrejöhetne az a szárazföldi-tengeri expresszvonal Kína és Európa között, amellyel alacsonyabb költségeket tudnánk biztosítani" - részletezte.

Li Ko-csiang azt is elmondta, hogy hárommilliárd dolláros beruházási alapot hoz létre Kína Kelet-Közép-Európa országainak amellett a 10 milliárd dolláros kedvezményes hitelkeret mellett, amelyről a tavalyi bukaresti KKE-Kína csúcstalálkozón egyeztek meg. A kínai kormányfő kiemelte, hogy országa a kelet- és közép-európai államokkal elsősorban az infrastrukturális projektek kidolgozásában és a pénzügyi együttműködések megerősítésében érdekelt. A térség országait arra szólította fel, hogy az elkövetkező öt évben törekedjenek forgalmuk megduplázására a Kínával folytatott kereskedelmükben.

Reményét fejezte ki, hogy Kína és a térség közötti kereskedelem az idén először túllépi a 60 milliárd dollárt. Kifejtette azt is, hogy országa és az érintett 16 kelet- és közép-európai állam üzleti tanácsot hoz létre. Elmondta, a tavaly 10 milliárd dolláros hitelkeretből már csak 1,7 milliárd dollár maradt, de további eszközöket tesznek elérhetővé a KKE-országok számára. Li Ko-csiang tervei szerint Kína több vállalatot is nyithat a közeljövőben a térség országaiban, így új munkahelyeket is teremthet.

A csúcstalálkozón Kína, Szerbia, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Románia, Lettország, Litvánia, Észtország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Bulgária és Albánia miniszterelnöke, valamint Lengyelország és Horvátország miniszterelnök-helyettese vett részt.

A kínai miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkező küldöttségek vezetőivel kétoldalú tárgyalásokat is folytatott kedden, amelyeket szerdán folytat. Kína, Szerbia, Macedónia és Magyarország kormányfői emellett négyoldalú megbeszélésen vesznek részt, amelynek a témája az "új szállítási folyosó" lesz. A megbeszélés után írják alá a magyar-szerb vasúti hálózat kiépítéséről szóló szándéknyilatkozatokat.

Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt Milo Djukanovic montenegói kormányfővel is. A magyar kormányfő - sajtófőnöke, Havasi Bertalan tájékoztatása szerint - ismét támogatásáról biztosította Montenegró euroatlanti integrációját. Orbán Viktor kifejtette: Magyarország álláspontja szerint Montenegró készen áll a NATO-csatlakozásra. A két kormányfő üdvözölte a podgoricai magyar kereskedőház megnyitását, amitől a kétoldalú kereskedelmi forgalom további növekedését várják.
(logsped)