335 km / órás sebességgel is teszteli majd a világ leggyorsabb vonatának új generációját, az AGV szuperexpresszt az Alstom a próbafutások során, amelyek napjainkban vették kezdetüket Olaszországban. Az AGV, amely a legendás TGV vonatok utóda több, mint 60.000 kilométert fog futni az olasz vasúti fővonalakon 2010 január és július között annak érdekében, hogy a fedélzetén élő és dolgozó 10 mérnök elvégezhesse a vonat végső beállításait és megtörténhessen a szerelvény biztosító- és jelzőberendezéseinek olasz vasúti irányítórendszerhez történő igazítása, majd pedig azok engedélyeztetése.

A budapesti metrószerelvényeket is gyártó Alstom Transport gyáraiban közben a terveknek megfelelően halad a további 24 nagyon nagy sebességű AGV szerelvény gyártása. Az első AGV szuperexpressz, amely a leggyorsabb vonat lesz az európai kontinensen, várhatóan 2011 második félévében áll majd forgalomba.



Az olasz Nuovo Trasporto Viaggiatori vasúttársaság (NTV) 2008 januárban kötött szerződést az Alstom Transport-tal 25 újgenerációs, nagyon nagysebességű AGV szerelvény megtervezésére és legyártására, összesen 650 millió euró értékben. A megbízás keretében, amely tartalmaz további 10 szerelvényre vonatkozó opciót is, 30 éven át az Alstom szakemberei végzik majd az új vonatok karbantartását is, amely költsége azonban nem része a szerződés összegének. A prototípus elkészültét követően, az Alstom Transport a franciaországi La Rochelle-ben 2008 decemberében kezdte meg az AGV széria szerelvények gyártását, amely ezt követően a gyártó olaszországi Savigliano-beli üzemében is kezdetét vette 2009 júliusában. Az első széria szerelvények 2010 augusztusában gördülnek majd le az Alstom gyártósorairól és kezdik meg tesztfutásaikat az olasz vasúti hálózaton.

Az AGV elődjében, a TGV műszaki konstrukciójában a forradalmi újítás az volt, hogy a kocsik forgóvázait nem az egyes kocsik alatt, hanem az egyes kocsik között helyezték el a mérnökök. A vonatszerelvény így nemcsak stabilabb, de könnyebb is lett, hiszen kocsinként egy forgóvázzal kevesebbre (egy 7 kocsiból álló szerelvény esetében például 14 helyett mindössze 8 forgóvázra) volt szükség. Az AGV tervező mérnökei azonban még tovább mentek az innovációban: az új szuperexpressz szerelvénynek - funkcionális értelemben - ugyanis nincs mozdonya, mivel tervezőmérnökök a forradalmian új, állandó mágneses szinkronmotorokat magukra a forgóvázakra, azaz közvetlenül a kerekekre szerelték. Ezzel a megoldással tovább csökkent a szerelvények súlya, nagyobb lett az utastér, egyenletesebb lett a meghajtás, és javult az erőátviteli rendszer teljesítménye is.

Az Alstom Transport ezen műszaki megoldása akár 360 km/órás utazósebességet is lehetővé tesz az AGV számára és meghatározó szerepet játszik a szuperexpressz teljesítményében, amit jól mutat, hogy 2007 április 3-án egy erre a műszaki konstrukcióra / platformra épülő szerelvény állította fel az 574,8 km/óras vasúti sebességi világrekordot is.

A most megkezdett próbafutásokat megelőzően, az AGV-t az elmúlt két évben a cseh köztársaságbeli Velimben található vasúti tesztközpontban és a franciaországi nagysebességű kelet-európai vasútvonalon tesztelték. A prototípus, a kilenc és fél hónapig tartó tesztek alatt eddig csaknem 55.000 kilométert futott.

Az Alstom Transport különböző gyártóegységeiből érkező tíz mérnök alkotja azt a csapatot, amelynek tagjai egymást váltva tesztelik majd az AGV szerelvényt 2010. január és július között. A vonaton 2.000 szenzor méri majd az AGV "minden rezdülését", az eredményeket pedig az Alstom műszaki tervező részlege értékeli majd.


A képre kattintva, az nagy méretben jelenik meg!

Az AGV a tervek szerint 2011 közepére szerzi meg az olasz hálózatra vonatkozó működési engedélyeket. Ezt követően, és a szükséges engedélyek birtokában, az NTV várhatóan 2011 második félévében kezdheti meg AGV flotta menetrend szerinti üzemeltetését az olasz vasúti hálózaton. (logsped)