Logisztika
     Spedició, Fuvar.
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódók
     Közlekedés
     Információs társ.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb

Kapcsolódó oldal:  



2016 sorsdöntő év Magyarország logisztikai versenyképessége szemszögéből

Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége elnökségének mai állásfoglalása szerint 2016-ban soha nem látott szükség van a logisztika iparág kormányzati támogatására.

Az élesedő nemzetközi versenyben a megfelelő erőforrások nélkül hazánk leszakad és elveszti az esélyét, hogy régiós logisztikai központ legyen. Ezért a Szövetség egyik fő feladatának tartja, hogy a logisztikai és ipari parkok fejlesztését célzó pályázatokat olyan feltételrendszer mentén írja ki a kormányzat, amelyek a magyar logisztikai szakma érdekeit a legjobban szolgálják, valamint a hazai logisztikai szolgáltatók versenyképességének további javítását célozzák meg.

A Szövetség ezért arra kéri a kormányzatot, hogy a szakma javaslatait figyelembe véve dolgozza ki a logisztikai pályázatok rendszerét és kiírását. A versenyképes, erős magyar logisztikai ipar ugyanis nemcsak a szakma érdeke, hanem Magyarország gazdasági fejlődésének alapja, nélküle nincs ipari fejlődés.

A teljes logisztikai szakma, a korábbi, 2007-2013 közötti időszakban, összesen 45,96 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott, amelyből 116,92 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhatott meg. Hogy ez nem volt hiábavaló befektetés a magyar logisztikai iparban, azt jól illusztrálja a Világbank kétévente készülő logisztikai teljesítményindexe (LPI): rangsorban első helyen Németország áll, Magyarország indexe 3,46 pont, idén a 40. helyről a 33. helyre lépett előre a két évvel ezelőttihez képest, azaz 7 helyett javított 2014-ben.

A nemzetközi tranzit szállítási útvonalak, és az útvonalakat kiszolgáló logisztikai csomópontok között éles nemzetközi verseny folyik, ezért fontos kérdés, hogy milyen helyezést tudhat magáénak egy ország a listán. Egy-egy nagyobb üzlet megszerzésénél ugyanis nem csak az ipari/termelői képességek versenyeznek egymással, hanem igen hangsúlyosan a logisztikai képességek is. Csak azon országok logisztikai szolgáltatói képesek olyan fejlesztéseket előre elvégezni, amelyekkel utána komoly ipari/termelői üzleteket tudnak megszerezni, akik jelentős tőketartalékokkal rendelkeznek. Ez a tendencia már most látható Csehország, Lengyelország és Szlovákia logisztikai szolgáltatóinál.

Az MLSZKSZ álláspontja szerint ezért ahhoz, hogy megtartsuk az elért helyezésünket, illetve javítsunk rajta, a korábbi évekhez hasonlóan feltétlenül szükség van a logisztikai- és ipari parkos pályázatok által elnyerhető többletforrásokra, olyan feltételekkel, amelyek teljesíthetők, érdemi fejlesztéseket tesznek lehetővé, szakmailag megalapozottak, figyelembe veszik a magyar logisztikai iparág sajátosságait, megfelelő nagyságrendű támogatással és struktúrában segítik a fejlődést. Hiszen a 2014-2020-as európai uniós pénzügyi ciklus az utolsó olyan pénzügyi ciklus, amely keretében vissza nem térítendő EU-s forrásokkal lehet segíteni a magyar gazdaság erősödését. A magyar kormányzat ez irányú céljai az ipari és a termelő szféra tekintetében világosak és egyértelműek, ugyanakkor a logisztikai szolgáltatói oldalnak is ugyanolyan odafigyelésre/támogatásra van szüksége, mint az ipari/termelői oldalnak, nyilván más nagyságrendben.

„Egy ország versenyképességét összehangolt ipari/termelői és logisztikai stratégiával lehet erősíteni. Ha ezen két elem közül a logisztika indokolatlanul hátrébb szorul, illetve másodlagos szerepet kap, akkor az az ipari/termelői rész gyengítését fogja eredményezni már rövidtávon is. Ezért a logisztikai piacon is jellemző a folyamatos fejlesztési igény és kényszer.” – monda Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke. „Az MLSZKSZ az elmúlt évben három alkalommal nyújtotta be konkrét szakmai javaslatait a Nemzetgazdasági Minisztérium számára a megjelenés előtt lévő pályázati kiíráshoz. A Szövetség reméli, hogy szakmai javaslatai érdemben beépítésre kerülnek majd a most készülő pályázati kiírásokba. A logisztikai iparág és az ország versenyképessége szempontjából rengeteg múlik 2016-on, így Magyarország nem engedheti meg magának, hogy az idei év ne a logisztika éve legyen.”

Az MLSZKSZ 2016. márciusában tartotta Budapesten évi rendes és tisztújító közgyűlését. A Közgyűlésén a küldöttek egyhangúan elfogadták Fülöp Zsolt elnöki beszámolóját, és megválasztották az MLSZKSZ új elnökségét. A szavazás eredményeként a következő három éves ciklusban újra bizalmat kapott a Szövetség elnökeként Fülöp Zsolt (DELOG Kft. ügyvezető igazgató). Az MLSZKSZ elnökségének további újraválasztott tagjai: Dr. Kovács Imre (Rail Cargo Hungaria Zrt. elnök), dr. Szabó Zsolt (Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. elnök), Cseh Ottó (MASPED ZRt. vezérigazgató), Szepessy Kornél (HungaroControl Zrt. vezérigazgató), Tóth Anna ügyvezető igazgató (Euro-Holges Vámügynökség Kft.). Az elnökség kettő új taggal, Czakó Gézával (BILK Logisztikai Zrt. vezérigazgató) és Boda Jánossal (GYSEV Cargo Zrt. vezérigazgató-helyettes) bővült. A küldöttek megválasztották az MLSZKSZ ellenőrző bizottságának tagjait is: Nagy László (Baja OKK ügyvezető igazgató), Vojdyla Judit (ÁTI-DEPO Zrt. igazgató), Czibere Attila (TVP Gabona Kereskedőház Kft. ügyvezető igazgató) tölthetik be e tisztségeket. A Szövetség főtitkára továbbra is Bíró Koppány Ajtony.
(logsped)

2016.03.30.