Az európai uniós szabályok alapján a vasúti törvény módosításai ez év július 1-jén lépnek hatályba

Az európai uniós szabályok alapján vasútra csak személyszállítási vagy árutovábbítási engedélyt lehet kiadni, a vontatási szolgáltatás nyilvántartásba vételére nincs mód. Szintén uniós szabály, hogy rendezni kell a határon átnyúló szolgáltatásban tevékenykedő vasutasok munka- és pihenő idejét - mindezeket tartalmazza a vasúti törvény módosítási javaslata, amely Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlaján található.

A 2006. első napján hatályba lépett vasúti törvény háromféle működési engedélyt nevesít, a személyszállítási, az árutovábbítási, illetve vontatási szolgáltatási engedélyt. Az Európai Bizottság 2004-ben kiadott ajánlása azonban csak az első kettőt ismeri. Aki bármelyiket megkapja, az egyúttal jogosult vontatási szolgáltatásra is. A javaslat indoklása megjegyzi, a magyar megoldást nem érte eddig kifogás, de az erre hivatott uniós hivatal csak a személyszállítást, illetve az árutovábbítást tudja regisztrálni. Ezért tér át a magyar szabályozás is a kétféle engedélyre.

Amikor a törvény hatályba lépett, még a MÁV és a GYSEV egyaránt integrált vasúti társaság volt, ezért vált szükségessé a Pályakapacitás-elosztó Szervezet létrehozása. Azóta a MÁV ugyan funkciónként külön cégekre bomlott szét, de a GYSEV megmaradt integrált társaságnak. Így továbbra is szükség van egy független kapacitás-elosztóra, amely a tarifákat is meghatározza. A módosítás összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg a kapacitás-elosztóra. Így például nem szerezhet vasúti működési engedélyt, és vasúti társaságban nem szerezhet sem közvetlenül, sem pedig közvetetten tulajdont.

A vasúti személyszállítás - mint közszolgáltatás - sokkal részletesebben kerül be a törvénybe a módosítás után. Ennek az az indoka, hogy a közúti és vasúti - közszolgálati - személyszállítás szabályainak közeledniük kell egymáshoz. Így a pénzügyminiszter legfeljebb 15 évre köthet ilyen szerződést mind a vasúti, mind pedig a közúti személyszállítóval. Ezt követően a javaslat felsorolja a vasúti közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit. Ezek közé tartozik az önköltség számítási szabályzat kötelező elkészítése, és a jegyrendszerre vonatkozó előírások csatolása, továbbá az, hogy az állam miként és mennyit fizet a közszolgáltatásért. A személyszállító társaság nem köteles ellátni közszolgáltatást, kérheti a minisztertől ez alóli felmentését.

A miniszter viszont - közérdekből - fenntarthatja a közszolgálati személyszállítást, ekkor viszont köteles megtéríteni a vasúti társaság "gazdasági hátrányát". A keresztfinanszírozás szigorúan tiltott. A saját célú vasúti pályahálózattal rendelkezők - a törvény így hívja az iparvágánnyal bíró cégeket - jelenleg csak saját nevükre szóló működési engedéllyel használhatják a saját vágányaikat. A módosítás megengedi, hogy az iparvágánnyal rendelkező cég arra specializálódott vasúti társaságot is megbízhat a szállítással.

A vasúti törvény kiegészül az utazó vasúti munkavállalók jogaival és kötelezettségeivel. Ők azok, akik az unió belső határain keresztül járó vonatokon szolgálnak. A javaslat megkülönbözteti a lakóhelyi és a lakóhelyen kívüli pihenőidőt. A pihenőidő hossza a lakóhelyen eltöltve - 24 órás időszakonként - megszakítás nélkül legalább 12 óra. A lakóhelyen kívüli pihenőidő pedig - szintén 24 órás időszakonként - legalább 8 óra. Egy naptári évben legalább 24 alkalommal, megszakítás nélkül 60 órás pihenőidőt kell biztosítani. Ebbe legalább 12 alkalommal bele kell esnie a szombatnak és a vasárnapnak is.

Külön cím alatt jelennek meg a vasúti járművezetőkre vonatkozó szabályok. Ilyen járművet csak vasúti társasággal fennálló munkaviszony keretében lehet vezetni. A vezetési idő a napi munkaidőn belül nem haladhatja meg a 9 órát. Aki éjszaka legalább 3 órát dolgozik - éjszakának számít a 22 és a 6 óra közti időszak - annak a vezetési ideje legfeljebb 8 óra lehet. Kéthetes időszakonként a vezetési idő legfeljebb 80 óra lehet.

Az a munkaadó, aki megsérti az utazó munkavállalók jogait, bírságra számíthat. A bírságot a közlekedési hatóság szabja ki.

A javaslat szerint a vasúti törvény módosításai ez év július 1-jén lépnek hatályba. Ugyanettől az időponttól módosul számos végrehajtási rendelet is. Így például a vasúti társaságok kötelező biztosításáról, a pályahálózathoz való nyílt hozzáférésről, illetve a hozzáférés díjrendszerének kereteiről szóló kormányrendelet is változik az év közepén. (GKM/logsped)

További információk