Logisztika
     Spedició, Fuvarozás
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódó területek
     Közlekedés
     Információs társadal.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb

Vasút

Kapcsolódó oldal:  



Magánvasútak - övék a pálya

Elsősorban a közúti fuvarozókkal, nem pedig a MÁV-val versenyeznének az új magánvasút-társaságok, amelyek a vártnál nehezebben lépnek a piacra. Május óta versenghetnek a pályakapacitás egy részéért.

Hétvégeken is dolgozniuk kell a vagonrakodóknak Ózdon, mert az ottani kohósalakra, amelyet vasúton szállítanak el, annyi megrendelés van, hogy csak így lehet időben teljesíteni. A MÁV vasúti kocsijait a szegedi Zöld Út Kft. tölti fel. Ez utóbbi cég a különböző önkormányzatok környezetvédelmi programjait menedzseli, többek között az útépítésekhez már jó ideje szállít anyagot. A Békés megyei útépítésnél több mellékvonalon fekvő állomást használtak. Szegeden úgy látják, hogy számos, az állami vagyont hatékonyabban használó, hasonló üzleti lehetőség van még országszerte, ezért az uniós csatlakozással részben liberalizált vasúti árufuvarozásban önálló céggel is megjelennének.

Zöld Út és piros jelzések

A teljes liberalizáció felé vezető út első lépéseként májustól a MÁV pályakapacitásának legfeljebb 20 százalékáért versenyezhetnek azok a magánvasutak, amelyek megfelelnek a törvény szerinti szigorú feltételeknek. Mivel egy ilyen cég beindítása tetemes költségekkel jár - egy-egy mozdonyhoz például 80-100 millió forint alatt nemigen lehet hozzájutni -, a céges üzleti tervek általában az eszközök bérlésére épülnek.

A Zöld Út akkor kapott piros jelzést, amikor a MÁV gépészeti üzletága nem hosszabbította meg azt a mozdonybérlésre vonatkozó keretszerződést, amelyet előzetesen tavaly kötöttek a felek, de csak 2003-ig volt érvényes. "Az engedély megszerzéséhez szükség van a keretszerződésre, azt pedig a MÁV arra hivatkozva nem hosszabbítja meg, hogy nincs szabad mozdonya, de még javításra szoruló sincs" - mondja Tihanyi Zoltán ügyvezető igazgató.

Ugyanakkor a "vasútbarátok" körében a Figyelőnek többen is megerősítették azt a vélekedést, hogy valamennyi kihasználatlan mozdonykapacitásnak lennie kell a MÁV-nál. A 100 százalékos hatékonyság ugyanis szinte minden vasúti cégnél egyenesen paradicsomi állapotnak számít.

Rugalmasabban

Becslések szerint a belföldi vasúti áruforgalomban a fővonalakon átlagosan 60, a mellékvonalakon pedig mindössze 40 százalékos kihasználtsággal közlekednek a szerelvények. A vonatterhelés gazdaságossági szempontból kulcsfontosságú, hiszen a szállításnál a költségek nagyobb része állandó, nem függ az áru mennyiségétől. Így például 1500 tonna áru belföldi mozgatása fajlagosan csaknem feleannyiba kerül, mint 500 tonnáé. A magánvasút-társaságok úgy vélik, hogy kisebb méretükkel és rugalmasabb működésükkel a kihasználtság arányán lényegesen javíthatnak, ha sikerül betörniük erre a piacra. Számítások szerint a fővonalak 40 százalékos "üresjárata" naponta körülbelül 5-10 millió forintos piacot teremthetne a vasúti fuvarozóknak, ehhez napi 15-20 ezer tonna árut kellene sínekre terelni a közútról.

Külföldről bérelnek mozdonyt

"A MÁV jelenleg nem tud mozdonyt biztosítani nemcsak a Zöld Út, de több más magánvasút számára sem, mert kizárólag a saját szállítási és üzemi feladataihoz szükséges vontatási kapacitással rendelkezik" - szögezte le lapunknak is a társaság kommunikációs igazgatósága. Bizonyos számú mozdonyt tartalékban is kell hagyni, hogy meghibásodások esetén ezeket be lehessen vetni. A javításra szoruló lokomotívokat pedig azért nem adják, mert azokat a későbbiekben, javítás után használni fogják. Így a Zöld Útnak mozdony híján nincs is meg az engedélye.
Engedélyhez elsőként a Floyd Kft. jutott, amely már eleve nem a MÁV-hoz fordult mozdonyért, inkább külföldről bérel. Ám a tervek szerint később összesen 15 vontatóra kiegészülő mozdonypark első tagjának Magyarországra hozása sem mondható zökkenőmentesnek. A román mozdony hazai vizsgáztatásához szükséges futáspróbára először nem keríthettek sort, mert a MÁV ehhez nem járult hozzá: egy azóta is vitatott adminisztratív banánhéjon való elcsúszás miatt, a behozatal csak a második próbálkozásra sikerült. Könnyen ment viszont az osztrák bérlet, a Steiermarkische Landesbahnen (SL) céggel meglévő kapcsolatból már fuvarozói megrendelés is majdnem kerekedett. Azért majdnem, mert a Graz és Pozsony között hetente ötször induló, Volkswagen autó-alkatrészeket szállító szerelvényeket végül mégis a MÁV fogja áthúzni Nyugat-Magyarországon. Az országot korábban nem érintő járatot az SL és az osztrák állami vasúttársaság üzemeltette, és az utolsó utáni pillanatig a Floyd volt esélyes az átvételére, a hírek szerint azonban a MÁV lejjebb ment áraival, és nyert.

Konkurensek és együttműködők

"Érzékeny időszakként" jellemezte helyzetét lapunk érdeklődésére a Magyar Magánvasút (MMV) Rt. is. Vezetője, Kukely Márton egykori MÁV-vezérigazgató reményei szerint októberben tud majd "érdemben nyilatkozni" a társaság első eredményeiről, ami arra enged következtetni, hogy a cég tevékenysége a vártnál kissé lassabban indul, de a megrendelések elnyeréséért folyó tárgyalások a célegyenesbe érkeztek. Hasonlóan "szerződéskötés előtti" állapotban volt lapzártánkkor a debreceni MÁV-Hajdú Vasútépítő és Mélyépítő Kft.

A négy cég közül valószínűleg csak az MMV Rt. kíván közvetlen konkurenciájává válni a MÁV-nak. A másik három ugyanis többnyire együttműködni szeretne az állami partnerrel, és elsősorban nem annak meglévő megrendeléseit kívánja elhalászni. Aminek egyébként azért is kisebb a valószínűsége, mert a MÁV már jó előre felkészült a liberalizációra, és a legnagyobb megrendelőivel igyekezett évekre előre meghosszabbítani szerződését. Üzleti lehetőséget a magánvasutak abban látnak, hogy a jelenleg közúton fuvarozott áruk egy részét vigyék át a sínekre. "A MÁV árufuvarozási üzletágával eredményes az együttműködésünk, és ezen nem is akarunk változtatni" - erősíti meg Tihanyi Zoltán arra utalva, hogy például az ózdi salak fuvarozása kapcsán kidolgozott vonatmenedzselési rendszer hatékonyan működik, ezért nem volna értelme párhuzamos vonat indításának. (Figyelő)
(logsped)

2004.09.27.