Logisztika
     Spedició, Fuvarozás
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódó területek
     Közlekedés
     Információs társadal.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb

Vasút- Állami Számvevőszék

Kapcsolódó oldal:  



A vasút, ahogy az Állami Számvevőszék látja

Kedden tartotta a szegedi Fuvaroztatók Klubja a februári összejövetelét.

Jerney Zoltán, Szegedi Fuvaroztatók Klubjának elnökének megnyitója után, Bihary Zsigmond Állami Számvevőszék főigazgatója "A vasút, ahogy az Állami Számvevőszék látja" címmel tartott előadást.

Bihary Zsigmond Állami Számvevőszék


Bihary Zsigmond Állami Számvevőszék főigazgatója ismertette az Állami Számvevőszék vasútra vonatkozó megállapitásait, majd válaszolt a résztvevők kérdéseire.

Az Állami Számvevőszék vizsgálatának főbb szempontjai

  • A MÁV Zrt. költségvetési finanszírozása Rt.-vé alakulásától (1993. júl. 1.) 2007-ig

  • A vasúttársaságok fejlesztési forrásai 2002-2007 években

  • A pályahálózat minőségi mutatói

  • A járműpark átlagéletkora

  • A MÁV átalakulásának hatása az Rt. fizetési,gazdálkodási rendszerére, a teljesítményekre és a szolgáltatás színvonalára (1995)

  • A MÁV Rt. 1999-2000. évi működésének és gazdálkodásának ellenőrzése (2002)

  • A tartósan veszteségesen működő állami tulajdonú társaságok gazdálkodásának ellenőrzése (2006)

  • A vasúti közlekedés korszerűsítésének ellenőrzése (2008)

    Fuvarosztatói Klub Szeged 2009 02 24 videó


    Fuvarosztatói Klub Szeged 2009 02 24 képgaéria


      

  • Az ellenőrzések fontosabb megállapításai, következtetései (1)

    amiben fejlődést tapasztaltunk:

    - Elkészült a magyar közlekedéspolitika című dokumentum, amelyhez különféle vasúti fejlesztési projektek kapcsolódnak. Az EU közlekedésfejlesztési irányelvek hazai jogszabályokba való átültetése döntően megvalósult;
    - Olyan vasúti beruházások indultak el vagy előkészületek alatt állnak, amelyek közép- és hosszabb távon javíthatják a vasút versenyképességét, színvonalát. A MÁV szervezetének átalakítása visszafordíthatatlanná vált;
    - A budapesti elővárosi vonalakon és néhány nagyváros közötti közlekedésben javult a személyszállítás színvonala;
    - Az előző vizsgálatainkhoz képest a szabályozásokban változások voltak pozitív irányban. Ugyanez vonatkozik a szervezeti változtatások végrehajtására is. Jelentésünkben megállapítottuk, hogy a hitelezési gyakorlata a korábbi időszakhoz képest jelentősen javult a MÁV csoportnak.
  • Az ellenőrzések egybehangzó megállapításai, következtetései (2)

    megoldandó feladatok:

    - A vasútfejlesztés nem oldható meg utólagos hiánykezeléssel;
    - A működési és fejlesztési támogatásokat átfogó koncepcióhoz, azon belül konkrét projektekhez kapcsolódóan kell tervezni;
    - A szükséges forrásokat kiszámítható módon, folyamatosan kell rendelkezésre bocsátani;
    - A koncepciók és a szervezeti változások gyakorisága nem segítette elő a fejlődést;
    - Az eszközpark állapota leromlott, emiatt az igények és a lehetőségek között egyre növekszik a távolság, mindez rontja a társaság versenyképességét a közúti közlekedéssel szemben, piacvesztéshez vezet.
  • A problémák megoldását célzó legfontosabb ajánlásaink

    - A különböző koncepciók összhangját meg kell teremteni és annak forrásait középtávon kiszámítható módon kell biztosítani;
    - Az EU szabályozással összhangban a magyar sajátosságokat is figyelembe véve szükséges a MÁV vállalatcsoport új struktúrájának fejlesztése;
    - Szükségszerű a vasúti személyszállítás és pályahálózat működtetésére vonatkozó közszolgálati szerződések megkötése;
    - Indokolt a fővárosi és nagyvárosok elővárosi közlekedésének összehangolása, figyelemmel a fejlesztésekre és a közlekedési szövetségekre.
  • Az Országgyűlés 2008. november 17-én elfogadta a vasúti törvény módosítását


    (logsped)

    2009.03.03.