Európai vasútvállalatok és vasúti lobbiszervezetek, érdekképviseletek részvételével 2016. április 21-én Bécsben tartották meg a 15. Vasúti Árufuvarozási Találkozót (High Level Freight Meeting), melyen a magyar vasúti árufuvarozókat a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület nevében dr. Kovács Imre elnökségi tag, a piacvezető Rail Cargo Hungaria vezérigazgatója képviselte.

Továbbra sem képesek a térségbeli országok az egységes vasútszakmai fellépésre. Miközben a legtöbb, meghatározó nyugati országot népes delegáció képviselte Bécsben, addig a térségből jóformán csak a magyar, a cseh és a blogár jelenlét volt érzékelhető, a többi országban vagy épp vezetőváltás zajlik a piacot meghatározó vasúttársaságnál vagy nem képesek a piaci szereplők az egységes fellépésre. Szerencsés helyzet, hogy Magyarországon a vasúti árufuvarozók túlnyomó többsége akar és képes egymással a keretfeltételek javítása érdekében együttműködni, aktívan részt vesz az érdekeiket képviselő HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület munkájában, amely így nemzetközi szinten is aktívan képviselni tudja az érdekeiket.



E találkozón is jól látszott az a törésvonal, ami a kelet-közép-európai és nyugat-európai vasutakat elválasztja. A két térség eltérő gondokkal és kihívásokkal küzd, melyet az egységes európai szabályrendszerek bevezetése inkább csak tovább mélyít, mint enyhít, a felzárkóztatási programok nem kellő hatékonysága okán.

Elképesztő, hogy 2016-ban a magyar-szlovén vasúti határállomást, Hodost, úgy villamosította a szlovén fél, hogy ott dízelmozdony alkalmazása nélkül egy magyar áramnemű mozdonyt nem lehet szlovén áramneműre cserélni. Egy idén decemberben modernizálás után újra nyíló lengyel-német határátmeneten minden vonatnak meg kell állnia majd a nyíltvonalon, hogy a vonatbefolyásoló-berendezést a mozdonyvezető átkapcsolja egyik ország rendszeréről a másikra. Míg a térségben sokszor a vasúti határok átjárhatóságának elemi feltételei is hiányoznak, még arról is vitatkozhatunk Brüsszellel, elvárható-e a szomszédos országok nyelvének alapszíntű ismerete azon mozdonyvezetőknél, akik a szomszédos országok határállomásáig továbbítják a vonatokat. Reméljük, nem az lesz a szép, új európai jövő, hogy az egyik ország határállomásáról kitolják a vonatot az államhatárig, a másik országból érkező mozdony pedig behúzza azt a másik ország határállomására – miközben a kamionvezetők bármiféle igazolt nyelvtudás nélkül bejárhatják egész Európát.

„A vasúti liberalizáció papíron egyenlő keretfeltételeket teremtett az EU-n belül, azonban az, hogy ebben ki hol tart annak erős függvénye, milyen infrastrukturális alapokról indult. Nyugaton már 1500 méteres tehervonatokban, vezető nélküli vonatokban gondolkodnak továbblépésként, miközben térségünkben a 740 méteres vonathossz, a vasúti felsővezeték, vagy épp a tehervagonok teljes megrakhatóságának biztosítása sem fejlesztési prioritás minden vasúti korridoron. Térségünkben teljesen normális, hogy valódi alternatíva nélkül hónapokra, sőt, évekre ellehetetlenül a vasúti árufuvarozás egyes útvonalakon pályaépítések miatt. Hogy tudnánk így méltó, egyenrangú partnerei lenni a nyugati országoknak?” – tette fel a kérdést dr. Kovács Imre, az RCH vezérigazgatója.

A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület a két térség közötti szakadék csökkentése érdekében – a térségben egyedüliként – szerepet vállalt az európai vasúti szervezetek (CER és UIC) nemzetközi vasúti árufuvarozási stratégiájának kidolgozásában, ahol a vasúti szűk keresztmetszetek összegyűjtésével foglalkozó munkacsoportot vezetik, külön fókuszálva a mi térségünket érintő problémák hatékony kivizsgálására és megoldási lehetőségeire. „Meggyőződésünk, hogy a térség versenyképességének növelése szempontjából ezek felszámolása kell, hogy a kohéziós alapokból finanszírozott beruházások elsődleges célja legyen – mondta dr. Mosóczi László a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület elnöke, aki egyben a munkacsoport vezetője is.”

A 2006-ban Magyar Vasúti Egyesülésként megalakult HUNGRAIL 2012 júliusa óta egyesületi formában látja el a hazai vasúti személyszállítási, árufuvarozási, infrastruktúra építési, üzemeltetési és járműgyártási ágazat szakmai érdekképviseletét. A szakmai szervezetben képviselt árufuvarozási vállalatok teljesítménye meghaladja az évi 49 millió tonnát, a személyszállítással foglalkozó társaságok évente csaknem 150 millió utast juttatnak el célállomásaikra.

HUNGRAIL szakmai bizottságai állásfoglalásaikkal és javaslataikkal segítik az állami vasúti jogszabályalkotás és -szabályozás hatékonyságának növelését. A HUNGRAIL nemzetközi és európai vasúti szervezetekben betöltött tagságával biztosítja a hazai vasútügy magas szintű képviseletét.
(logsped)