Jogszabályváltozások a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás területén (tájékoztató)2008
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - az idei jogszabályváltozásokra is tekintettel - fokozottan ellenőrzi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac szereplőit, hogy az október végén esedékes jövő évi díjtarifák meghirdetése és az azt követő átszerződési időszak ügyintézése szabályszerűen történjen.
Az előző évekhez hasonlóan, a jövő évre szóló kgfb díjtarifákat, a biztosítási feltételeket legkésőbb október 30-ig kell közzétenniük a biztosítóknak két országos napilapban, az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten. Azok az ügyfelek pedig, akik úgy döntenek, hogy biztosítót váltanak, november 30-án éjfélig mondhatják fel írásban szerződésüket. Az ügyfelek szempontjából több kedvező jogszabály-módosítás történt, amelyeket érdemes megismerni. A kgfb szabályozás (190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet) legfőbb módosulásai a következők:
Fontos változás, hogy az ügyfél korábbi biztosítójának egyrészt 15 napon belül ki kell adni a kártörténeti igazolást, másrészt biztosítóváltás esetén a bonus/malus besorolás a következők szerint zajlik: amennyiben az ügyfél kártörténeti igazolást nem nyújt be és az előző biztosító nevét és a megszűnt szerződésének kötvényszámát sem adja meg, úgy az új szerződés a legrosszabb, M04 besorolású lesz. Ha kártörténeti igazolást nem ad, 15 napon belül -de az azonosító adatokat megadja, úgy A00 osztályba sorolják be. Ekkor az új biztosító az új szerződés kockázatviselésének kezdetétől (átkötésnél január 1-től) számított 30 napon belül köteles gondoskodni a kártörténeti igazolás áthozataláról és annak adattartalma szerint - a beérkezéstől számított visszamenőlegesen átsorolja a szerződést. Ameddig a kártörténeti igazolást nem szerzik be, vagy nem nyújtja be az ügyfél, addig a szerződés A00 osztályban marad.
Azaz megszűnt az a gyakorlat, hogy az igazolás hiánya miatti, 90 nap utáni M04 osztályba sorolják az ügyfelet.
2008. január 1-től a biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelője egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától (jelenleg 1250 millió Ft a limit).
Káresemény esetén a károsult továbbra is az esetet - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén - kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók. Tehát előbb nevezettekkel szemben a késedelmikamat-követelési jogát a mulasztó ügyfél csak a (késedelmes) bejelentés megtétele időpontjáig veszíti el.
A kárrendezési eljárás időtartamára vonatkozóan új szabály, hogy a biztosító köteles a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt összegszerűen megállapította, vagy indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.
Az új kgfb szerződés érvényességének feltételévé válik, hogy év végi átkötéskor, illetve a nem üzembentartó-váltás miatti szerződéskötés eseteiben az üzembentartó bemutassa a szerződéskötés által érintett biztosítási időszakot megelőző biztosítási időszakra és - amennyiben a szerződéskötésre nem a tárgyévi biztosítási időszak kezdő napját megelőzően kerül sor - a tárgyévre vonatkozó díjfizetések bizonylatait, vagy a fedezetet nyújtó biztosító díjfizetést tanúsító igazolását. Tehát a díjfizetés igazolásának, illetve az elmaradt díj megfizetésének hiányában érvényes (új) szerződés nem köthető.
A jogszabály-módosítással megszűnt a "keresztféléves" megfigyelési időszak. A megfigyelési időszak tehát immár nem az adott biztosítási évet két évvel megelőző július 1-jétől a biztosítási évet megelőző év június 30-áig tart, hanem az a biztosítási évet közvetlenül megelőző biztosítási időszakkal (naptári évvel) egyezik meg. Így a megfigyelési időszak a biztosítási évet két évvel megelőző év július 1-jétől a biztosítási évet megelőző év június 30-áig tart a 2006. június 30-ával záruló időszakig. A biztosítási évet két évvel megelőző év július 1-jétől a biztosítási évet megelőző év december 31-éig tart a 2007. december 31-ével záruló időszakban, illetve a biztosítási évet közvetlenül megelőző biztosítási időszakkal (naptári évvel) megegyezik a 2008. január 1-jével kezdődő időszaktól.
A kgfb szabályozás módosításával meghatároztak több olyan fogalmat is, amely segíti az ügyintézést: súlyos személyi sérülés, ismeretlen gépjármű, forgalmi engedély. Az eddigiektől eltérően a Kártalanítási Számla kezelője az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben okozott kárt abban az esetben megtéríti, ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár.
A jogszabályi rendelkezésekre tekintettel - miszerint a közzétételnek csak a végső időpontját, illetve az év vége és a felmondás benyújtása közötti legrövidebb időtartamot határozták meg - a biztosítónak lehetősége van díjtarifáját október 30-a előtt bármikor (de legkésőbb akkor) meghirdetni, illetve az ügyfélnek is lehetősége van jóval az év vége előtt - akár azt több hónappal megelőzően is - felmondani a szerződését.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)
2007.10.12.