Jellemzően ma is csak a kötelező esetekben, így elsősorban eladásnál készítik el a lakástulajdonosok az energetikai tanúsítványt, a lakásvásárlók viszont a legtöbb esetben nem figyelnek arra, hogy milyen az osztályzat. (MI)

A meglévő dokumentumok alapján a magyarországi lakásállomány ötöde korszerű, ám a kevés rendelkezésre álló adat miatt ennél minden bizonnyal rosszabb az arány.

Nagyjából csak minden hetedik lakóingatlan rendelkezhet energetikai tanúsítvánnyal a hazai 4,4 milliós állományból. Lapunkat a Lechner Tudásközpont arról tájékoztatta, hogy mintegy 535 ezer lakás és családi ház kapott új tanúsítványt a 2013. január 1. és 2017. június 30. között eltelt négy és fél évben, vagyis attól kezdve, hogy elektronikus nyilvántartást vezetnek a dokumentumokról. A tanúsítást 2009-ben vezették be, ám nagyobb számban csak 2012-től készíttették el a lakástulajdonosok, amikortól valamennyi adásvétel és hosszabb távú bérbeadás esetére előírták a dokumentum meglétét.

A szóban forgó tanúsítványok alapján a lakóingatlanok mintegy ötöde tartozik a CC-vel jelzett, "korszerű" kategóriába. Mindössze 2500 otthon BB besorolású, azaz a "közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő" vagy ennél is jobb energiahatékonyságú, AA, AA+, AA++ kategóriájú. Az adatok alapján kijelenthető, hogy Budapesten jellemzően jobb állapotúak a lakások és családi házak, mint vidéken. 2016-ban 140 ezer tanúsítványt készítettek el az erre jogosult szakértők, amely szám nagyjából megfelel az akkori lakáspiaci forgalomnak. A tavaly minősített lakások kevesebb mint ötöde kapott "korszerű" vagy annál jobb osztályzatot, a lakások 55 százaléka "átlagos" (FF) vagy annál rosszabb besorolású volt.

- Az adott ingatlan energetikai besorolása csak ritka esetekben jelent nagyobb árelőnyt, inkább a gyorsabb eladást segítheti a jobb tanúsítvány - mondta lapunk érdeklődésére Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Szerinte három nagyobb lakáskategória esetén van jelentősége igazán a besorolásnak: a hatvanas-hetvenes években épült társasházi lakásoknál, a 2000 előtt épült családi házaknál és a panellakásoknál. Utóbbiaknál kifejezetten nem mindegy, hogy a panelprogramban felújított otthonról vagy abból kimaradóról van-e szó. Mivel azonban a helyszín a legfontosabb tényező, egy pár évtizede épült kis budai társasház lakásánál például jóformán nem számít, milyen az energetikai besorolása, ha csöndes helyen fekszik és csodás panorámával rendelkezik

Nem mindegy, hogy a lakást felújították-e a korábbi panelprogramokban.

A tudatosabb vásárlóknak azért lehet fontos a tanúsítvány, mert abban többek között az is fel van tüntetve, hogy milyen beruházással lehet javítani az ingatlan besorolásán. A szakértő elmondta: mivel a tanúsítók elveszíthetik a jogosultságukat, viszonylag ritkák a visszaélések, ám így is találkozni olyan tanúsítvánnyal, amely nyilvánvalóan nem a valós állapotról készült.

Az Ingatlan.com szerint a lakáshirdetések többségénél nincs megadva az osztályzat, ami azt mutatja, hogy az eladók többsége az utolsó pillanatra hagyja a tanúsítvány beszerzését, ugyanakkor a vevőket sem nagyon érdekli az osztályzat. - Fölösleges, de kötelező kelléknek tartják az eladók és a vásárlók egyaránt - fogalmazott Balogh László vezető gazdasági szakértő, hozzátéve, hogy ez alól csak a legjobb, AA-s kategó-riák jelentenek kivételt.

A+ helyett CC

Jelentősen szigorodott a besorolás 2016. január 1-jével: a korábban A+, A vagy B osztályzatot kapó ingatlanok az új skálán már legfeljebb a CC kategóriába fértek bele - így például a 2012-es panelprogramon átesett panellakások vagy az építési technológiát túlteljesítő családi házak. Az E-építés.hu portálon helyrajzi szám alapján bárki megtekintheti, hogy az adott ingatlanra készült-e már energetikai tanúsítvány, és ha igen, milyen osztályzatot kapott az épület. Fontos, hogy az adatbázisban a legfrissebb adatok szerepelnek, mert bár a tanúsítások tíz évig érvényesek, sokszor egy adott ingatlanra új tanúsítványt készítenek, ha mondjuk az új tulajdonos jelentős energetikai korszerűsítést hajtott végre.
(logsped)