Nyár végén jóváhagyhatja a Fővárosi Közgyűlés a HÉV-vonalak önálló, önkormányzati cégbe szervezését, majd a tervek szerint ezt az új, november végére létrejövő vállalatot veszi át vagyonelemeivel együtt az állam, hogy 2017 elejétől már ő üzemeltesse a vonalakat. (MTI)

Egyelőre még több kérdés tisztázatlan az átadás-átvétellel kapcsolatban, az azonban biztos, hogy 2017 januárjától az állam lesz az öt fővárosi HÉV-vonal tulajdonosa és üzemeltetője. Nincs még végleges megoldás a tarifarendszerre és a tényleges üzemeltetőre. Utóbbi valószínűleg a MÁV lesz, de ennek jogi formája még nem végleges.

Két lépcsős átadás-átvétel

Egyelőre annyit tudunk, hogy két lépésben futnak be a HÉV-ek az államhoz. Először ugyanis egy külön cégbe kell kiszerveznie a BKV-n keresztül a HÉV-et a jelenlegi tulajdonos fővárosnak minden hozzá kapcsolódó ingó- és ingatlanvagyonnal, jog- és hatáskörrel. A cégalapítás, az előkészületek költségét egyelőre a főváros állja, de az átadás-átvétel folyamatában ezt is próbálja az állammal kifizettetni.

Az Origo információi szerint a létrehozni kívánt cég szervezeti felépítésében a BKV-nál jelenleg működő HÉV üzemigazgatóság modelljét követi majd - már csak praktikus szempontokból is. Jelenleg annak felmérése zajlik a BKV-nál, hogy az új cég számára mely ingatlanok és eszközök átadása szükséges és elengedhetetlen az üzemeltetés szempontjából, és mi az, ami marad.


MTI Fotó: Máthé Zoltán

Már elkezdték a HÉV üzletág leválasztását a BKV-ról

A BKV-tól való jogi leválás, a HÉV-es cég megalakítása nem megy a fővárosi közgyűlés jóváhagyása nélkül. Értesüléseink szerint erről már az augusztus végi, szeptember elejei közgyűlésen dönthetnek. A vitában az ellenzék ismét felveti a vagyonátadás/vagyonvesztés kérdését, amire eddig a főpolgármester azt válaszolta, hogy az állami és a fővárosi vagyon is egyaránt közösségi vagyon.

Sok kérdésről kell dönteni

A kormány és a főváros is úgy tervez, hogy a közgyűlési döntés után, november végére minden készen áll ahhoz, hogy az addigra megalapított és tényleges tartalommal - vagyonnal, hatáskörrel és persze a szükséges számú alkalmazottal - megtöltött céget átvehesse az állam.

Mi kell a leváláshoz az átadás-átvétel előtt?

- dönteni kell a vagyonmérleg-tervezet elfogadásáról, a kapcsolódó könyvvizsgálói jelentésről, továbbá a szétválási szerződésről, valamint az új társaság alapszabályáról
- rendezni kell a munkavállalók sorsát, hiszen a HÉV-hez kapcsolódóan mintegy ezer ember dolgozik most a BKV-nál, őket át kell vinni a jogutód cégbe
- a közgyűlési és cégbírósági jóváhagyást követően kezdődhet meg a főváros és az állam között az önálló HÉV-cég átadás-átvételének folyamata

Az átadás-átvételre egy hónapot szánnak, mert Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium e feladattal megbízott államtitkára nemrég azt mondta, 2017-től már az állam üzemelteti a főváros környéki HÉV-közlekedést.

A BKV-tól való jogi leválás, a HÉV-es cég megalakítása nem megy a fővárosi közgyűlés jóváhagyása nélkül. Értesüléseink szerint erről már az augusztus végi, szeptember elejei közgyűlésen dönthetnek. A vitában az ellenzék ismét felveti a vagyonátadás/vagyonvesztés kérdését, amire eddig a főpolgármester azt válaszolta, hogy az állami és a fővárosi vagyon is egyaránt közösségi vagyon.

Sok kérdésről kell dönteni

A kormány és a főváros is úgy tervez, hogy a közgyűlési döntés után, november végére minden készen áll ahhoz, hogy az addigra megalapított és tényleges tartalommal - vagyonnal, hatáskörrel és persze a szükséges számú alkalmazottal - megtöltött céget átvehesse az állam.

Mi kell a leváláshoz az átadás-átvétel előtt?

- dönteni kell a vagyonmérleg-tervezet elfogadásáról, a kapcsolódó könyvvizsgálói jelentésről, továbbá a szétválási szerződésről, valamint az új társaság alapszabályáról
- rendezni kell a munkavállalók sorsát, hiszen a HÉV-hez kapcsolódóan mintegy ezer ember dolgozik most a BKV-nál, őket át kell vinni a jogutód cégbe
- a közgyűlési és cégbírósági jóváhagyást követően kezdődhet meg a főváros és az állam között az önálló HÉV-cég átadás-átvételének folyamata

Az átadás-átvételre egy hónapot szánnak, mert Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium e feladattal megbízott államtitkára nemrég azt mondta, 2017-től már az állam üzemelteti a főváros környéki HÉV-közlekedést.


MTI Fotó: Máthé Zoltán

Év végén elszámolnak

Ez fél éves csúszás az eredetileg június végére várt átvételhez képest. A februári kormányrendelet ugyanis június 30-ig adott határidőt a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy véghezvigye a váltást. Nemcsak a HÉV ingyenes átadásának lebonyolítását, de a BKK-val 2022-ig érvényes közszolgáltatási szerződés megszüntetését is.

A csúszásnak pénzügyi vonatkozása is van. Tarlós István főpolgármester megállapodott Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy az átmeneti időben az állam havi hozzájárulást, üzemeltetési előleget fizet a fővárosnak, csakhogy a HÉV-ek fenntartása többe kerül, a különbözetet pedig a főváros az év végi elszámolásig megelőlegezi. Utólag a főváros tehát megkapja a teljes költséget, idén januárig visszamenőleg - finanszírozási szempontból tehát már hét hónapja az állam fizeti a HÉV-ek működtetését. A kormányhatározat feladatul is szabta: "a 2016. január 1-június 30. közötti időszakra havi 500 millió forint előleg folyósítása az elővárosi közlekedés átmeneti likviditására."

Összességében mintegy 6 milliárd forintot vár a főváros majd az év végi elszámoláskor az államtól. Hiszen - mint Tarlós István egy vonatkozó közgyűlési vitában beszámolt róla - tavaly 15,9 milliárd forintba került az agglomerációs közlekedés, az érintett települések kifizetései után pedig 12,1 milliárd forintos kiadás maradt. A jegyárbevétel évi 4,5 milliárd.

Egyelőre havi félmilliárd forint előleget ad az állam, év végén pedig elszámolnak.

A Városháza erre hivatkozva kezdetben egymilliárd forintos havi előleget szeretett volna kérni a kormánytól, ennek végül a felét kapták. Ez előrevetítheti az év végi elszámolás esetleges nehézségeit, amiről Tarlós István korábban azt mondta: Lehet, hogy nem lesz olyan egyszerű az elszámolás, de a lényeg, hogy a pénzt megkapjuk".

A HÉV lesz az új 3-as metró

Ha az átadás-átvétel illetve az elszámolás nem is egyszerű, a mintegy 72 milliárd forint könyv szerinti értéken nyilvántartott HÉV üzletággal együtt a főváros jelentős problémától szabadul meg: a HÉV-hálózatra sürgősen több százmilliárdos összeget kellene költenie. A komolyabb rekonstrukciót - pénz híján - jó ideje halogatja a főváros, így viszont ez már az állam feladata lesz.

A négy vonal infrastruktúrájára, illetve a csaknem 40 éves átlagéletkorú járművek cseréjére értesüléseink szerint mintegy 300 milliárd forintot kellene költeni. De még egy szűkebb minimálprogram is 60 milliárdot emésztene fel. Az átlag 38 év, de van 49 éves is

Az összességében mintegy 90 kilométer hosszúságú HÉV-hálózat állapota sokban hasonlít a 3-as metróéhoz. A kocsik elöregedtek, a pálya és az infrastruktúra még inkább, a biztonságos üzemeltetés pedig napról napra kemény feladat elé állítja a vonalakon dolgozókat.

A 30 éves élettartamra tervezett, keletnémet gyártású HÉV-motorkocsik és -pótkocsik - ezekből összesen 294 darab van

- átlagéletkora 38 év, a legidősebb 49, a legfiatalabb 32 éve állt forgalomba. A BKV élettartam-hosszabbító felújítással tartja szinten állapotukat. A HÉV-járművek nagy részében bőven egymillió kilométer feletti a futásteljesítmény.
A járművekénél is rosszabb a helyzet a pálya és a kiszolgáló infrastruktúra - áramellátás, állomások és berendezések - területén. A hálózat felén - részben a pálya állapota miatt - az eredetileg megengedett 60 kilométeres sebességnél lassabban haladhatnak csak a szerelvények. Igaz, a lassúmenetre olykor külső körülmény, például vasúti átjáró kényszeríti a járműveket.

A MÁV évente 142 millió utast szállít, míg a HÉV-ek 74 milliót, dee 7000 kilométeres helyett csupán 90 kilométeres hálózaton.

A HÉV egy fél 3-as metró vagy egy fél MÁV

A HÉV-hálózat jelentőségét az adja, hogy a vonalak évente mintegy 74 millió utast szállítanak. Ez ugyan csak mintegy fele a 3-as metró utasforgalmának, de a HÉV-ek buszokkal ki nem váltható mennyiségben szállítanak utasokat a külsőbb kerületekbe és az agglomerációba, valamint onnan vissza, nap mint nap. Összehasonlításként: a MÁV a mintegy 7000 kilométernyi teljes magyarországi vasúti hálózaton szállít évente 142 millió utast, míg a HÉV az összesen 90 kilométernyi vonalszakaszain évi 74 milliót.

Pontos a HÉV

A rossz körülmények ellenére a HÉV-ek rendkívül pontosak, járatkimaradás szinte nincs: a menetrendet 98,75 százalékos pontossággal tartják be. Pedig a pálya állapota a belső vizsgálat szerint átlagban már csak alig jobb a 25 százalékos szintnél, igaz, ez még biztonságosnak számít.Itt 100 százalék egy teljesen új pálya mutatója, 50 százalékos az átlagos érték, 25 százalék a kritikus szint.

Beruházásra az Origo információja szerint egyre kevesebb pénze van a BKV-nak. Míg korábban évente egymilliárd forint körüli összeget tudtak erre a célra fordítani, az utóbbi években beruházásra már csak évi 300 millió forint jutott. Ilyen körülmények között a BKV csak lassítani tudja a műszaki állapotok romlását.

300 milliárd kell, de minimum 60

Bár a 3-as metró rekonstrukciójának szükségességét jól mutató műszaki hibák - füstölések, sőt járművek kigyulladása - a HÉV-en még nem fordultak elő, a vonalak és a kocsik felújítása nem halogatható sokáig. Kétségtelen, hogy a kétszer annyi utast szállító 3-as metró felújítása sürgetőbb volt, de most már gyorsan el kell gondolkozni a HÉV rekonstrukcióján is.

Az Origo értesülései szerint a BKV-nál készült belső tanulmányok szerint a HÉV-vonalak és a járműpark teljes megújítása a 3-as metróéhoz hasonló nagyságrendű, mintegy 300 milliárd forintos kiadást jelentene. Ebből 100 milliárdba kerülne a járműflotta új kocsikra cserélése, 200 milliárdba pedig a pálya és az infrastruktúra teljes felújítása. Erre a fővárosnak nincs pénze - nagyjából a teljes éves költségvetés összegét kellene kifizetni erre.

A BKV-nál összeállítottak egy minimálcsomagot is, ami 60 milliárdos ráfordítással a járművek "házon belüli", apránkénti teljes generálja mellett 10 éven belül az infrastruktúra állapotán is javítana annyit, hogy a hálózat 15-20 évig átlagos színvonalon üzemeltethető legyen.
(logsped)